2. Optimista életszemlélet
Cél: A pozitív gondolkodás erősítése, jövőbe vetett hit fejlesztése.
Eszközök: Poszterlapok, filcek
Felépítés:
• Bevezető játék (5 perc): „Mi volt ma a legjobb dolog, ami történt?”
• Fő rész (25 perc): Negatív mondatok átfogalmazása pozitívba (pl. „Elrontottam a dolgozatot” -> „Most már tudom, mire kell figyelnem”). Csoportos poszterkészítés „Pozitív mondatok falára”.
• Megosztás (10 perc): Egy-egy mondat bemutatása, visszajelzések.
• Levezetés (5 perc): „Mai optimista üzenetem saját magamnak…”
Boldogságóra Alapprogram
1. Hála
Cél: A hála tudatosítása, pozitív élmények megerősítése.
Eszközök: Papír, színes ceruza, zene
Időkeret: 45 perc
Felépítés:
• Bevezetés (5 perc): Beszélgetés: Mi a hála? Mikor éreztél hálát utoljára?
• Fő rész (25 perc): Hála-kártya készítés: minden diák rajzoljon és írjon egy köszönőlapot valakinek, akinek hálás. Ezután olvassák fel.
• Reflexió (10 perc): Megosztás: Milyen érzés volt hálát kifejezni?
• Levezetés (5 perc): Meditáció zenével: „Ma miért vagyok hálás?”
Cél: A pozitív gondolkodás erősítése, jövőbe vetett hit fejlesztése.
Eszközök: Poszterlapok, filcek
Felépítés:
• Bevezető játék (5 perc): „Mi volt ma a legjobb dolog, ami történt?”
• Fő rész (25 perc): Negatív mondatok átfogalmazása pozitívba (pl. „Elrontottam a dolgozatot” -> „Most már tudom, mire kell figyelnem”). Csoportos poszterkészítés „Pozitív mondatok falára”.
• Megosztás (10 perc): Egy-egy mondat bemutatása, visszajelzések.
• Levezetés (5 perc): „Mai optimista üzenetem saját magamnak..
Június az éves munka összegzésének ideje. Az egész tanéven át zajló boldogságórás programunkat fotók segítségével idéztük fel. E fotók kerültek ki a faliújságunkon szereplő tudásvárig vezető útra. A fotókról, egy-egy mondat erejéig, a gyerekeknek eszükbe jutó eseményeket felidézték.
Az összegzés a már szokásokká vált boldogságórás dalokkal folytatódtak. Activity segítségével kellett kitalálniuk, hogy melyik dal fog felhangzani. Ezek után következett a felszabadult bulizás.
A felszabadultság érzése hatotta át az erdei iskolás programunkat, a Mecsextrémbeli kalandozásunkat és a szászvári tanulmányi kirándulásunkat.
Itta várban játszottuk a Miért lehetnék én a király, királynő? játékunkat. Ennek lényege, hogy egy a gyerekek által körbezárt körbe egy trónszéket helyeztünk. Az ezen ülő király jelöltek saját maguk legpozitívabb tulajdonságát emelték ki. Majd a körülötte ülők jó tulajdonság bombákat „lőttek” a középen ülőre.
A társas támogatás másik fontos eleme volt ebben a hónapban az önbizalom hátizsákos játék. Mindenki elkészítette a saját hátizsákját, majd a saját padjára helyezte. Az osztály valamennyi tagja elindult, hogy megtöltse ezeket a hátizsákokat a tulajdonosára jellemző jó tulajdonságokkal. A másiknak küldött fontos üzeneteket már lúd tollal írták bele egymás hátizsákjába.
A hátizsák mellett mindenki elkészítette saját magát iskolásként, padban ülve. Ez a kis papír egyben a tanulás végét is jelképezte. Azt, hogy mire emlékszik az évből a legszívesebben Hogy vagy? kártyákkal beszéltük meg. Ezek a képek nagy része már a nyári tervekre is vonatkozott.
Boldogságóra a Cica csoportban – Téma: Apró örömök
A Boldogságóra középpontjában az élet apró örömeinek felismerése és megélése állt. A gyerekekkel együtt fedeztük fel, hogy a boldogság nem mindig valami nagy és különleges dolog – sokszor elég egy pici hóesés, egy mosoly, egy közös nevetés.
A foglalkozást egy megnyugtató relaxációval kezdtük:
„Puha meleg, felengedek, meleg vagyok, elolvadok”
Ez a játékos mondóka segített a gyerekeknek ellazulni, és már ezzel is ráhangolódtak az apró, hétköznapi élmények értékelésére.
Ezután Bagdi Emőke: „Imádok élni” című dalt hallgattuk meg. A zene közben utánzó mozgásokat végeztünk: a gyerekek utánozták a napfényt, a madarakat, a virágokat – az élet szépségeit. A dal segített megélni, hogy öröm van a mozgásban, a zenében, az együttlétben.
A téma bevezetésekor beszélgetőkört tartottunk. A gyerekek felsorolták, milyen kis dolgok szereztek nekik örömet az elmúlt napokban. Többen említették az első havat, amiből ugyan csak egy pici hóember készült, mégis hatalmas boldogság volt számukra.
Ezután IKT-eszközök segítségével korábbi közös programjainkról néztünk képeket. A gyerekek örömmel emlékeztek vissza:
– „Emlékeztek, mikor ez a kép készült?”
– „Miért mosolyogtunk akkor?”
A képek segítették az emlékek felidézését, az örömforrások tudatosítását.
A feldolgozás során a gyerekek a munkafüzetben dolgoztak, ahol az érzékszerveken keresztül kapcsolódtak az örömélményekhez. Tapintás, szaglás, látás, hallás és ízlelés – minden érzékszervünk segít boldogságot találni a mindennapokban.
A mesehallgatáshoz csengettyűvel és Boldog Dóra mondókájával hívtam a gyerekeket:
„Kerekerdő kalandra hív téged… mesevilág ajtaja előtted is nyitva áll…”
A mese Bezzeg Andrea: „Újra együtt!” volt . Góliát és Pirinkó barátságán keresztül a gyerekek megtapasztalhatták, hogyan lehet örülni egymás társaságának, segíteni másokon, és értékelni a különbségeket is.
A mese után beszélgettünk:
– Milyen állatok lakhatnának Pirinkó vagy Góliát házában?
– Hogyan segíthetünk azoknak, akiknek valamely érzékszervük nem működik?
– Mi lenne, ha csak a szívünkkel „látnánk” vagy „hallanánk”?
Ezután ízérzékelő játékot játszottunk, ahol bekötött szemmel kóstoltak meg gyümölcsöket, zöldségeket. Ez a játék nagy derültséget és igazi örömöt hozott a csoportba.
A munkafüzet 49. oldalán található színezőt is elkészítették, amely az örömélményhez kapcsolódott. A gyerekek nagy lelkesedéssel színezték ki, miközben elmondhatták, miért választották azt a színt vagy képet.
Zárókörben minden gyermek elmondhatott egy optimistán csengő mondatot, például:
– „Örülök, hogy együtt játszhattunk!”
– „Ma is volt egy kis boldogságom!”
– „Szeretem, amikor havazik!”
A foglalkozás minden eleme segítette a gyerekeket abban, hogy észrevegyék és értékeljék azokat az apró dolgokat, amik nap mint nap mosolyt csalnak az arcukra – és ez az igazi boldogság.
Boldogságóra a Cica csoportban – Téma: Megküzdési stratégiák – Ne félj!
A Boldogságóra témája a félelmekkel való megküzdés, a bátorság fejlesztése volt. A foglalkozást a „Villámlazítás” nevű relaxációs gyakorlattal kezdtük, amely segített a gyerekeknek lecsendesedni, testileg-lelkileg felkészülni az előttük álló kalandokra. A relaxációhoz nyugodt légkört és kényelmes helyet biztosítottam.
Ezután Bagdi Bella „Ellazulni jaj, de jó…” című dalát hallgattuk meg, amely közben a gyerekek finoman megsimogatták az arcukat, karjaikat, hátukat, lábukat – így testükön keresztül is megtapasztalhatták az ellazulás érzését. A zene és az érintés megnyugtató hatással volt rájuk, jó alapot teremtett a további munkához.
A foglalkozás bevezetésében izgalmas játékos elemként „Bátorságpróbát” tartottunk. A gyerekek képzeletben levelet kaptak Pók nénitől, aki próbára tette őket: bátran ki kellett szabadítaniuk kedvenc játékaikat. A próba részei voltak:
– közös éneklés,
– rajz készítése Pók néninek,
– kincskeresés, ahol rejtett tárgyakat kellett megtalálniuk a teremben.
Ezek a feladatok játékosan fejlesztették a bátorságot, együttműködést és önbizalmat.
A mesehallgatás előtt csengettyűvel és Boldog Dóra mondókájával hívtam a gyerekeket a mese világába:
„Kerekerdő kalandra hív téged… mesevilág ajtaja előtted is nyitva áll…”
A mese Bezzeg Andrea: Aranykulcs című meséje volt, amely mély és inspiráló módon beszél a nehézségek leküzdéséről, arról, hogyan találjuk meg belső kulcsunkat a félelmek legyőzéséhez. A mese után beszélgettünk:
– Ha lenne egy aranykulcsod, mit nyitnál ki vele?
– Kinek adnád oda?
– Ha lenne három kívánságod, mi lenne az?
– Szoktál álmodni?
A beszélgetés során minden gyermek lehetőséget kapott a gondolatai megosztására, a visszahúzódóbbakat külön bátorítottam.
Ezután kiszíneztük a munkafüzet 42. oldalán található illusztrációt, ami segített a meseélmény elmélyítésében.
A foglalkozás lezárásaként „Hajótörés” játékot játszottunk, ahol a gyerekek egy pokrócon utaztak, amely a tutaj szerepét töltötte be. A cél az volt, hogy mindenki együtt maradjon rajta, ahogy az egyre kisebb lett. Ez a játék nemcsak a fizikai együttműködést fejlesztette, de segített felismerni: együtt könnyebb megküzdeni a nehézségekkel.
A zárófeladat során minden gyermek kiszínezte a megküzdés jelét a munkafüzetében, és elmondhatta, hogyan lett bátor egy-egy nehéz helyzetben.
A foglalkozás során a gyerekek megtapasztalhatták, hogy a félelem természetes érzés, de le lehet győzni – és ebben sokszor segít egy jó barát, egy bátor gondolat vagy akár csak egy kedves mosoly.
1. „Az élet olyan, mint a biciklizés. Ha meg akarod tartani az egyensúlyt, mozgásban kell maradnod.” – megbeszéljük, mit jelent az idézet, és ki az, aki egyetért vele.
2. Megbeszéljük, milyen pozitív előnyökkel jár a rendszeres testmozgás.
3. Kapnak 10 állítást, amiket 0-3 pont között kell pontozniuk, aszerint, mennyire gyakran végzik azt a cselekvést. A végén összeszámolják a pontokat, és eszerint kapnak egy-egy értékelést, hogy mennyire egészségtelen az életmódjuk. Erre az értékelésre reflektálhatnak, és azt is megfogalmazhatják, milyen terveik vannak a pontszámuk „csökkentésére”.
4. A gyerekek a hét minden napjára leírják, hogyan és milyen egészséges programot tudnak betervezni.
5. Különböző sportokról kapnak a gyerekek felsorolást, és be kell jelölniük, melyiket szeretik, nem szeretik, és melyiket szeretnék kipróbálni.
6. Közös szófelhő készítése a mozgással kapcsolatos asszociációikról
1. „Igaz barát az, akire a szükségben is számíthatunk.” – Megbeszéljük, ki ért egyet ezzel az idézettel, és miért.
2. Megbeszéljük a boldogság és a társas kapcsolatok közötti összefüggéseket.
3. Mindenki felír legalább 5 dolgot, ami neki fontos egy barátban/barátságban.
4. 4-5 fős csoportokban megbeszélik ezeket a tulajdonságokat, majd színes papírcsíkokra leírják őket címszavakban, és láncként összeragasztják. Ezek után az összes csoport láncát egy nagy hosszú láncként összeragasztjuk, és így elkészítjük a „barátságláncát” a csoportnak.
1. „Boldognak nevezzük azokat az embereket, akik az életük során megtanulták elviselni az élettel járó nehézségeket, így ezek nem tudják őket maguk alá gyűrni.” – értelmezzük az idézetet.
2. Megbeszéljük, miért fontos, hogy tudjuk, mihez tudunk kezdeni, ha baj van/rosszul érezzük magunkat.
3. Megbeszéljük, mi lehet a különbség az Érzelemközpontű és a Problémaközpontú megküzdések között.
4. Villámreakció stressz ellen: Felállunk, szorosan ökölbe zárjuk a kezünket, majd behajlítjuk a karunkat, megfeszítjük és a könyökünket a bordakosárhoz szorítjuk. Végigfeszítjük a lábainkat is, farizmunkat is, majd kiengedjük a levegőt és elengedjük az összes feszültséget.
5. Mindenki összeír 3-3 problémaközpontú és érzelemközpontú megküzdést, ami neki már segített/segítene.
6. Párban megosztanak egymással egy választott nehézséget, csendben végig hallgatják egymást, majd (opcionálisan) megölelik egymást.
1. Megbeszéljük, mit jelent a „megbocsátás” szó. Miben különbözik attól, ha „nem húzunk határokat”?
2. Megbeszéljük, milyen ember lehet az, aki sokszor dühös, és képtelen megbocsátani.
3. Felsorolnak legalább három alkalmat, mikor más megbocsátott nekik, majd három alkalmat, mikor ők bocsátottak meg másnak. Reflektálnak rá, hogy hogyan érezték magukat. Leírják, hogyan tudták a másik ember tudtára adni, hogy megbocsátottak, illetve, hogy ők honnan tudták, ha nekik megbocsátottak.
4. Különböző szituációkat mondaok, és el kell dönteniük, hogy azt az adott tettet megbocsátanák-e, vagy sem. Ha igen, mosolyogva nyújtózkodniuk kell. Ha nem, akkor guggolásokat csinálniuk.
„A tanárnőnem jelentette be előre a dolgozatot, amit írat.”
„A barátnőd kibeszélt a hátad mögött.”
„A testvéred beárult a szüleidnek, hogy rossz jegyet kaptál.”
„A szüleid a rossz átlagod miatt szobafogságra ítélnek.”
Megkérdezem, ki hogyan érezte magát a gyakorlat alatt, tanulság: aki megbocsát, sokkal felszabadultabban érzi magát.
5. Feladat: Leírnak egy helyzetet, amit idáig nem tudtak megbocsátani, aki szeretné, elmesélheti, majd összegyűrik és kidobják a papírt, ezzel közelebb kerülve a harag elengedéséhez.
6. Szófelhő készítése arról, hogy kinek mit jelent a megbocsátás.
1. „A Föld egyszerre borzasztó és gyönyörű hely. Te mint egyén lehetsz itt boldog vagy akár boldogtalan is. A lehetőség, a csoda benned van, tőled függ, mit kezdesz életeddel.” – Kinek mit mond ez az idézet? Megbeszéljük.
2. Megbeszéljük, mit tehet az ember ahhoz, hogy hosszútávon boldog legyen, illetve, hogy mikre kell figyelni mellettük (változatosság, mások bevonása, stb.)
3. Boldogságkoktél: Összeírják, melyik technikából mennyit szeretnének a boldogságkoktéljukba, hogy a legfinomabb legyen nekik.
4. Dobókockás játék: Mindenki dob egy kockával, és amelyik számot dobta, az ahhoz tartozó állítást kell befejeznie az eddigi boldogságórákkal kapcsolatban. Ezután megbeszélik egymással a feladatokat.
5. Közös szófelhő készítése a kedvenc stratégiáikból/asszociációikból
6. Közös éneklés: Közösen elénekeljük a „Minden nap egyre jobban” című dalt zárásként.