Talán az egyik legnehezebb időszak volt ez a hónap, hiszen mindannyian éreztük, nekünk minden az utolsó. A Boldogságóra Program június hónapja pont arról szól, ami az egyik legfőbb célom volt ezekkel a gyerekekkel. Hogy a diákjaim megtanulják, hogy mi az ami segíti majd őket egy boldog élet eléréséhez. Az utolsó Boldogságóráinkon megcsináltuk az Önbizalom hátizsák c. feladatot, hiszen nagyon fontos, hogy bízzunk önmagunkban és segítsük egymást abban, hogy emlékeztetjük egymást, hogy benne mi a jó, mi az igazán értékes, mert mindenki önmagában az. A legutolsó feladatunk pedig tényleg nagyon meghatóra sikerült, kiváló lezárása volt annak, amit én ezzel a csoporttal nap mint nap megéltem. Mivel a felső tagozat egy teljesen más világ, ahol az osztályfőnöknek sajnos már kevesebb rálátása lesz a mi kis Fügécskéinkre, az utolsó feladat egy nagyon fontos tanulság volt a számukra. A Bot-os játéknál bár kollégám is ott volt, már kívülről szemléltük a 4 éves munkánk, 4 évnyi Boldogságóra eredményét. Azt, hogy büszkén és még annál is nagyobb boldogsággal szembesültünk azzal, hogy a mi kis Fügécskéink valódi osztályközösséggé váltak. Csak remélni tudom, hogy az általunk közvetített értékekre, a Boldogságórás tapasztalatokra építkeznek, és viszik magukkal. Óriási boldogsággal töltene el, ha ez megtörténne, és végül boldog és kiegyensúlyozott felnőtté válnának, mert ez volt részemről ennek a 4 évnek a célja.
Boldogságóra Alapprogram
A mozgás a gyerekek számára nélkülözhetetlen. Az egészséges életmódot közelítjük meg több szempontból. Sportágválasztó.
Sok-sok pozitív töltetű szó gyűjtése, amely a mindennapjainkat képes boldogabbá tenni.
A megbocsátás képessége fontos része a boldog, teljes életnek. Párokban dolgoztunk egy ötpontos ötletlista elkészítésnél, ami azt tartalmazza, hogy fejezhetjük ki, ha megbocsátottunk valakinek.
Sértődve, összeveszve mindenki volt már. Sajnos a gyerekeknél is mindennapos. Nem okozott gondot, azon jelek összegyűjtése, melyek a megbocsátást tükrözik.
Áprilisi témahónap: Megbocsátás, empátia és elfogadás fejlesztése
Áprilisban a foglalkozások fókuszában a megbocsátás, az empátia és a mások elfogadása állt. A cél az volt, hogy a tanulók mélyebb érzelmi és erkölcsi önreflexióra jussanak, valamint fejlesszék szociális érzékenységüket és morális gondolkodásukat.
A téma feldolgozását egy tanulságos mese segítségével kezdtük, amely a tankönyvben szerepel. A mese elemzése során a tanulók lehetőséget kaptak arra, hogy azonosuljanak a szereplők érzéseivel, viselkedését értelmezzék, és megfogalmazzák saját véleményüket a megbántás és megbocsátás kérdésköréről. A történet feldolgozása segített abban is, hogy a gyerekek belső világába, gondolkodásmódjába betekinthessünk, és az érzelmi nevelés szempontjából is értékes párbeszédeket indított el.
Megnyugvással és örömmel tapasztaltam, hogy a legtöbb tanuló már életkorához képest fejlett empátiával viszonyul mások érzéseihez és helyzeteihez. Meg tudták fogalmazni, mikor és miért nehéz megbocsátani, illetve azt is, hogy milyen felszabadító érzés lehet az elengedés, a harag leépítése.
A téma elmélyítését egy interaktív, mozgásos döntési játék segítette. Felolvastam különböző erkölcsi dilemmákat vagy hétköznapi helyzeteket, amelyekben valakit megbántottak – véletlenül vagy szándékosan. A tanulóknak az volt a feladatuk, hogy egyéni mérlegelés után eldöntsék: megbocsátanának-e az adott esetben. Döntésük szerint kellett az osztályterem megfelelő sarkába állniuk, ahol a következő feliratok szerepeltek: „Megbocsátanék”, „Nem tudnék megbocsátani”, „Attól függ…”. Ezzel a drámapedagógiai elem beemelésével fejlesztettük a kritikus gondolkodást, az érzelmi tudatosságot és az önkifejezést is.
A közös megbeszélés során a tanulók érvelhettek döntésük mellett, ezáltal fejlődött vitakultúrájuk, nyelvi kifejezőkészségük, és megtapasztalhatták, hogy egy erkölcsi kérdésnek gyakran nincs egyértelmű, „jó” vagy „rossz” válasza.
Jármi-Papos-Őr Általános Iskola
Június
Fenntartható boldogság
I. Bevezető
(A téma bevezetése, előkészítés, ráhangolódás, motiváció, a figyelem felkeltése)
1. A témát bevezető kifestő kivetítése és kiosztása.
„Úgy tápláld a boldogságodat, mintha egy növényt gondoznál!”
Vannak-e otthon, a lakásotokban szobanövényeitek?
1.1. Hogyan gondozzátok a szobanövényeket?
(locsolás, átültetés, a száraz levelek, virágok lemetszése, a kártevők elleni védelem permetezéssel, portalanítás zuhannyal)
1.2. Milyen elemek szükségesek a növények fejlődéséhez?
(megfelelő talaj, víz, napfény, szobahőmérséklet, a levegő megfelelő páratartalma)
1.3. Saját példa: A feleségem most a hortenziákat kedveli. Fotók bemutatása.
1.4. Falun élünk, hála Istennek.
Valamilyen formában általában mindenkinek lehet kertje.
(Saját, nagyszülők, iskolai gyakorlókert.)
A kertben milyen növényeket gondozhatunk?
(virágokat, zöldségféléket, fákat)
1.5. Ki gondolja úgy, hogy a szobanövények ápolása, a kertművelés, a szép kertek kialakítása boldogságforrás lehet számára?
II. A téma feldolgozása
Milyen boldogságfokozó technikákat fejleszthetünk magunkban kertművelés közben? Válaszd ki a szerinted 3 legjellemzőbbet! Indokold a választásodat!
Kivetítem a boldogságfokozó technikákat.
1. A hála gyakorlása stb.
A 3 legjellemzőbb:
1. A testmozgás gyakorlása
2. Apró örömök élvezete (Jót teszünk: Ültess fát! Fenntartható fejlődés, ökológiai lábnyom. Szépérzék: gyönyörködünk a növények fejlődésében, szépségében.)
3. Célok kitűzése és elérése (Dísznövények szépsége, haszonnövények termesztése, életöröm fokozása.)
III. Lezárás
A Föld egyszerre borzasztó és gyönyörű hely. Te mint egyén lehetsz itt boldog vagy akár boldogtalan is. A lehetőség, a csoda benned van, tőled függ, mit kezdesz az életeddel.”
(Sonja Lyubomirsky)
Mit jelent a fenntarthatóság?
„…viszonylag könnyű dolog rövid időre vidámabbá válni, ahogyan nem nagy művészet rendet tartani az íróasztalon vagy párba rakni a cipőket. Az igazi kihívást az jelenti, hogyan őrizzük meg a boldogság új szintjét.”
(Sonja Lyubomirsky)
Olvasd el!
A fenntartható boldogság megvalósíthatósága:
1. Gyakori pozitív érzelmek: az öröm, az élvezet, a megelégedettség, a nyugalom, a kíváncsiság, az érdeklődés, az élénkség, a lelkesedés, az energia, a borzongató izgalom és a büszkeség.
2. Társas támogatás: A szeretteink biztatni tudnak bennünket, hogy dolgozzunk meg a céljainkért, és a megfelelő irányba terelhetnek bennünket, amikor elveszítjük a motivációnkat (belső késztetésünket, hajtóerőnket) vagy megrekedünk.
3. Szokássá válás: A boldogságfokozó viselkedések és gyakorlatok megszilárdulnak és az ismétlés révén szokássá válnak.
Mi jut eszedbe róla?
„Ha dolgozol azon, hogy boldogabb legyél, ha tudatosan törekszel arra, hogy a jóra, szépre, tartalmasra összpontosíts, … nem csak harmonikusabbnak, elégedettebbnek fogod érezni magad, hanem növekszik az energiád, szárnyakat kap a kreativitásod, erősödik az immunrendszered, jobbak lesznek a kapcsolataid, termékenyebb leszel a munkádban, még az életed is meghosszabbodik.”
(Sonja Lyubomirsky)
„Micsoda boldogság az, jónak lenni. A világon ez a legtisztább, legvalódibb öröm.
(Krúdy Gyula)
„Sohasem késő ¬¬¬– sosem késő újrakezdeni, és soha nincs késő boldognak lenni.”
(Jane Fonda)
„Minden könnyebb, minden jobb, amikor az ember megengedi magának, hogy boldog legyen.”
(J. D. Robb)
„A boldogság semmi egyéb, csak jó érzés. A jó közérzés. Az az érzés, hogy érdemes az embernek élni.”
(Móricz Zsigmond)
Terjesszétek a boldogságot!
Fogalmak, tették, cselekedetek, események összegyűjtése, mely boldogabbá tesz minket. Tudatosítottuk, hogy mennyi minden apró dolognak lehet örülni.
Készítsünk közösen egy összefoglalót az év örömforrásairól. Rajzolj le egy-egy kedves élményedet mindegyik évszakból.