A Boldogságóra keretében a hála témájával foglalkoztunk. Megbeszéltük, mikor és miért érezhetünk hálát. A gyermekek saját élményeiket is megosztották, például: „Mert lett kistesóm!”, „Mert van sok barátom.”, „Mert betakar az óvónéni amikor elalszom.”, Mert érzem hogy mindenki nagyon szeret.”
Ezt követően beszélgettünk arról, hogy mi kerülhetne a saját „hálaládikánkba” mi az amit mindig magunknál tartanánk: napsütés, család, szeretet, barátság, házi kedvenc, természet, játékok/ kedvenc tárgyaink. A csoportszobában előzetesen elrejtett képeket (napsütés, család, szeretet, barátság, házi kedvenc, természet, játékok/ kedvenc tárgyaink) a gyermekeknek közösen kellett megkeresniük és összegyűjteniük.
A foglalkozás végén minden gyermek elkészíthette a saját hálaládáját, és kiválaszthatta, mit szeretne beletenni, vagyis mi az, amiért ő hálás. A tevékenység során a gyermekek játékos formában gondolkodhattak a számukra fontos személyekről, élményekről és dolgokról, miközben megfogalmazhatták és megoszthatták egymással hálájukat.

Kiscsoportosainknak a Hála gyakorlása témakörében elmeséltük a Hálafa történetét, majd almafát alakítottunk ki a homok-víz asztalunkban intelligens gyurmából. Üveggyöngyök jelképezték azokat a dolgokat, amelyekért a gyerekek hálásak, ezeket felhelyeztük a fára.A Boldogságóra lezárásaként meghallgattuk a Szép nap ölelj át most engem… c. dalt.

Idén csatlakoztam a Boldoság Óra csapatához így számomra és a csoportom számára is ez volt az első lépcsőfok a programban.
Izgatottan lapozgattam a könyvet, a munkafüzetet, keresgéltem az interneten a témában.
A hála és annak fogalma kissé ,,megfoghatatlan”még ilyen kicsi gyerekeknél, de a napok elteltével egyre többször felmerült bennük is, miért hálásak.
A rávezető gyakorlat sokat segítet a ráhangolódásban. Többször meghallgattuk Bagdi Bella:Szép nap című dalát, melyet utána sokszor kértek még a hónap folyamán.
A hálafa története című mesét is többször elmeséltük.
A gyerekek zenehallgatás közben megfestették a saját ,,hálakavicsukat”melyet szabadon díszíthettek. Otthon kitették egy általuk kiválasztott helyre, ahol ha rátekintenek mindig eszükbe jut mennyi mindenért lehetnek hálásak!
Az udvaron szebbnél szebb leveleket gyűjtöttek, megbeszéltük, hogy azoknak adják a levelet, akiknek hálásak valamiért és egy öleléssel együtt adják át azoknak a bizonyos embereknek.
Izgalmas időszak áll mögöttünk, alig várom hogy a következő hónap témáját is megismerjük!

A 2025/2026. évi Boldogságóra program megvalósulása a Ferencvárosi Kerekerdő Óvoda Bagoly és Pillangó csoportjában
A Ferencvárosi Kerekerdő Óvoda nevelőtestülete és gyermekcsoportjai számára kiemelkedő mérföldkő volt a 2025/2026. nevelési év, hiszen az intézmény ebben az esztendőben érdemelte ki az Örökös Boldogóvoda címet. Ezen elismerés szellemében a nagycsoportos Bagoly és a (kis) Pillangó csoport is kiemelt figyelmet fordított a gyermekek érzelmi intelligenciájának fejlesztésére, a lelki egészség megőrzésére és az érzelmi stabilitás megerősítésére a közösség keretein belül. Bár a nevelési év mind érzelmileg, mind mentálisan egy igen megterhelő, sok apró és nagy kihívással teli időszakot tartogatott, a Boldogságóra program komplex módszertana hatékony segítséget nyújtott a mindennapi akadályok leküzdésében és a csoportkohézió erősítésében. A program sikere ebben az évben azért válhatott igazán teljessé, mert az óvodai falakon túlmutatva a családokhoz is elért. A szülői értekezletek alkalmával a szülőkkel is közös boldogságórát tartottunk, így a szülői közösség saját bőrén tapasztalhatta meg azokat a játékos, relaxációs és pozitív megerősítésre épülő technikákat, amelyeket a gyermekeik nap mint nap átélnek. Ez a szoros együttműködés segített abban, hogy a szülők közelebb kerüljenek a program filozófiájához, és az otthoni környezetben is tudatosan támogassák a gyermekek érzelmi fejlődését, igazi partnerséget teremtve az óvoda és a családok között.
A mindennapi pedagógiai munka során a tevékenységeket a gyermekek életkori és szociális sajátosságaihoz igazítva alkalmaztuk. A Bagoly csoportban a rendszeresen szervezett beszélgető körök alkalmával folyamatosan napirenden volt a szeretet, a hála és a barátság témaköre. A nagycsoportosok sokat nőttek és értek az év során, empátiájuk, együttérzésük, segítőkészségük és a társak elfogadása folyamatosan finomodott. Számos olyan helyzet elé állítottuk őket, amely során közvetlen tapasztalatot szereztek az együttműködés révén elért cél öröméről, legyen szó csoportos vagy párban végzett várépítésről, golyópálya-készítésről, közös alkotásokról vagy éppen a BOSU-eszközökön végzett gyakorlatokról. A rendszeres mozgás, a séták, a játszótéri látogatások és az egész délelőttös gyalogtúra szintén jelen voltak az életükben, hatékonyan fejlesztve a megküzdési képességüket. A mozgásos tevékenységek végén végzett légző- és relaxációs gyakorlatok immár jó szokásként épültek be a foglalkozásokba. A gyermekek az érzelmeik azonosítására és vizualizálására rendszeresen használták a hangulathőmérőket, az érzelemszabályozási nehézségekkel küzdő kicsiknek pedig hatalmas segítséget jelentett az óvoda új szenzoros sátra. Az ölelés, a mosoly, a derű és a humor – mint például az egyik kisfiú rendszeres viccmesélése – mindennapos vendég volt a csoportban. A megküzdést népmeséken és folytatásos történeteken keresztül is erősítettük, miközben tudatosan léptünk hátrébb a konfliktushelyzetekben, hogy a gyerekek saját belátásuk szerint dönthessenek, és vállalják döntéseik következményeit, miközben mi a háttérben készen álltunk a vigasznyújtásra. A családok felé fordulást erősítették az anyák napjára készített hálakuponok is, melyek tartalmát a gyerekekkel együtt fogalmaztuk meg, kézzelfoghatóvá téve a szeretetet.
Ezzel párhuzamosan a Pillangó csoportban is kiemelt figyelmet kaptak a társas kapcsolatok és a lelki egészség megőrzése, amelynek jegyében a csoport óvodapedagógusa aktívan képviseltette a Boldogságórát a kerületi óvodai rendezvényen is, ahol a gyermekek tágabb környezetben, játékos formában kapcsolódhattak kortársaikhoz. Jó volt tapasztalni, hogy kerület többi óvodájának apraja és nagyja örömmel és lelkesedéssel várja és vesz részt a foglalkozáson a Zöld Pont rendezvényünkön. A csoporton belül a lelki egészség megalapozásaként a hála témakörével foglalkoztunk, és a beszélgetések eredményeként a gyermekek saját megfogalmazásai alapján alkottuk meg a csoport közös Hálafáját, amelynek leveleire felkerült minden, amiért a kicsik hálásak a mindennapokban. Amikor a csoport életében felerősödött a kisgyermekkorra jellemző „barát vagy – nem vagy a barátom” kirekesztő jelenség, a társas kapcsolatok és a barátság témaköre a legjobbkor érkezett. Meséken, szituációs játékokon és célzott kooperatív játékokon keresztül érzékenyítettük a gyermekeket, rákényszerítve őket a rugalmas pár- és csoportválasztásra, közelebb hozva egymáshoz azokat is, akik ritkábban játszottak együtt. A pozitív megerősítések és az egymás értékeinek kifejezése sikeresen csökkentették a klikkesedést, és enyhítették a feszültségeket.
Összegzésként elmondható, hogy a 2025/2026. nevelési évben a Boldogságóra program által kínált módszerek és a szülői értekezleteken megvalósított közös munka rendkívül hatékonynak bizonyultak. A Bagoly csoportban a közösség boldogságszintje együttesen is magasabbra emelkedett, ami a szabad játékukban is tisztán tükröződik, hiszen a gyermekek egyre inkább képesek önmagukban megtalálni a megoldást, a vigaszt és a megküzdési módot a nehéz helyzetekben. A Pillangó csoportban a kerületi rendezvény inspirációi és a tudatos csoportos foglalkozások sikeresen támogatták a lelki egészséget, a csoportközösség egységesebbé, elfogadóbbá és szeretetteljesebbé vált. Az óvoda és a szülői közösség között kialakult támogató, egységes háló szilárd alapot biztosított a gyermekeknek, és mindannyian hálásak vagyunk az elmúlt év minden áldásáért, amely közelebb vitt minket a Boldogságóra program valódi céljainak eléréséhez.

Reflexió Szeptember
Intézmény: Áldás Református Óvoda Cím: 4642 Tornyospálca, Kossuth u. 111.
Korcsoport: Nagycsoport
Téma: A hála gyakorlása
Foglalkozást vezette: Dicsőné Berecz Enikő
Időpont: 2026. szeptember

A szeptemberi Boldogságóra középpontjában a hála érzésének felismerése, megélése és kifejezése állt. A foglalkozás során arra törekedtem, hogy a gyermekek játékos, élményszerű tevékenységeken keresztül fedezzék fel mindazokat az értékeket, örömforrásokat és emberi kapcsolatokat, amelyekért hálásak lehetnek. A változatos tevékenységek lehetőséget teremtettek az érzelmi intelligencia fejlesztésére, az önkifejezés támogatására és a közösségi kapcsolatok elmélyítésére.
A foglalkozás előkészítése és megszervezése megfelelő feltételeket biztosított a tervezett tevékenységek megvalósításához. A gyermekek már a ráhangolódás során érdeklődően és örömmel kapcsolódtak be a közös játékokba. A szívecske körbeadása és a mondókázás meghitt, biztonságos légkört teremtett, amelyben a gyermekek bátrabban fordultak egymás felé. A közös élmény elősegítette az egymásra figyelést, az elfogadást és az érzelmi kötődések erősödését.
A relaxációs és mozgásos gyakorlatok lehetőséget adtak a testi-lelki ráhangolódásra. A gyermekek szívesen utánozták a bemutatott mozdulatokat, miközben fejlődött mozgáskoordinációjuk, testtudatuk és koncentrációs képességük. A kendős simogatás különösen alkalmasnak bizonyult a megnyugvás és az érzelmi biztonság elősegítésére. A gyakorlatok hatására a gyermekek figyelme fokozatosan a közös tevékenységre irányult.
A hála fogalmának feldolgozásakor a gyermekek saját élményeikből és mindennapi tapasztalataikból merítettek. Az „AFGÉS” módszer alkalmazása lehetőséget biztosított arra, hogy mindenki egyéni képességeinek és érzelmi érettségének megfelelően fejezhesse ki gondolatait. A gyermekek többsége önállóan is meg tudta fogalmazni, kinek vagy minek örül, és miért érez hálát. Megnyilvánulásaikban elsősorban a családtagokhoz, barátokhoz és a közösen átélt örömteli eseményekhez kapcsolódó érzések kerültek előtérbe. Egymás meghallgatása közben gyakorolták a türelmet, az elfogadást és a mások érzéseire való odafigyelést.
A mese feldolgozása tovább mélyítette a témához kapcsolódó érzelmi tapasztalatokat. A gyermekek figyelemmel követték a történetet, majd a beszélgetés során megfogalmazták véleményüket, és saját életükből is felidéztek hasonló helyzeteket. A kérdések segítségével sikerült ráirányítani figyelmüket arra, hogy a hála nemcsak a kapott ajándékokhoz, hanem a szeretethez, a gondoskodáshoz és az apró mindennapi örömökhöz is kapcsolódhat. A beszélgetés alkalmat teremtett a szókincs, a szövegértés, az összefüggő beszéd és az érzelmek megfogalmazásának fejlesztésére.
A foglalkozás egyik meghatározó közös élménye a Hálafa elkészítése volt. A gyermekek örömmel vettek részt az alkotótevékenységben, amelynek során tenyérlenyomataikkal járultak hozzá a közös munkához. Az alkotás lehetőséget adott kreativitásuk kibontakoztatására, finommotorikájuk és szem-kéz koordinációjuk fejlesztésére. A közösen létrehozott Hálafa jelképesen is megjelenítette az összetartozást, valamint azt, hogy minden gyermek egyéni gondolatai és érzései értékes részét képezik a közösségnek. Az elkészült alkotás a későbbiekben is lehetőséget biztosít a hála témájának felidézésére.
A boldogságmondóka közös elmondása és a foglalkozást lezáró tánc felszabadult, örömteli hangulatban valósult meg. A gyermekek aktívan bekapcsolódtak a közös mozgásba, amely tovább erősítette az együttműködést és a pozitív közösségi élményeket.
A foglalkozás megvalósítása során jól érvényesült a komplex személyiségfejlesztés. A játékos, mozgásos, irodalmi és vizuális tevékenységek egymásra épülve támogatták a gyermekek érzelmi, értelmi, szociális és mozgásos képességeinek fejlődését. Különösen értékes tapasztalatot jelentett, hogy a gyermekek egyre nyitottabban osztották meg egymással pozitív élményeiket, és érdeklődéssel hallgatták társaik gondolatait.
A megvalósítás során ugyanakkor megfigyelhető volt, hogy néhány visszahúzódóbb gyermeknek több időre és személyes bátorításra volt szüksége érzései megfogalmazásához. A következő foglalkozásokon ezért kiemelt figyelmet fordítok az egyéni megszólalási lehetőségek biztosítására, valamint a differenciált támogatásra. Fontosnak tartom, hogy minden gyermek saját tempójában, biztonságos és elfogadó környezetben kapcsolódhasson be az érzelmekkel kapcsolatos beszélgetésekbe.
A családok bevonására irányuló feladatok lehetőséget teremtenek arra, hogy a hála gyakorlása az óvodán kívül, a gyermekek mindennapi életében is folytatódjon. Ezáltal tovább erősödhet az óvoda és a szülők közötti együttműködés, valamint a pozitív érzelmi nevelés folyamatossága.
A gyermekek életkoruknak megfelelő, játékos formában szereztek tapasztalatokat a hála felismeréséről és kifejezéséről. A közös tevékenységek hozzájárultak az érzelmi biztonság, a társas kapcsolatok és a közösséghez tartozás érzésének erősítéséhez. A foglalkozás tartalma összhangban állt a Boldogságóra program célkitűzéseivel és református óvodánk értékközvetítő nevelésével, amelyben a szeretet, az egymás iránti figyelem, a hála és az elfogadás kiemelt szerepet kap.

Bevezető alkalmunkat a korábban követett rendszerben szerveztem. Újra ellátogatott Dóra is velem, aki összeismerkedett azokkal a gyerekekkel, akikkel még nem ismerték egymást. ezt követően bemutatta a léghajónkat is, és már jöhetett is a zenés relaxációnk, napimádással és napraforgóvá válással folytattuk.
Ezt követően a léghajónk szélén kört alkottunk és falevél adogattunk, mi voltunk maga a szél. De Dóra ma is hozott magával mesét, így a gyerekek meghallgatták a Hála fa történetét. Még nagyon tanévkezdő hangulatban a gyermekek igyekeztek felidézni a mese részleteit, és beszélgettünk róla ki miért lehetne hálás. Hogyan tehetünk másokat hálássá?
Amikor a beszélgetés elült, együtt megfestettük Hála szívünket. Majd végül visszautaztunk a Süni csoportba, ahol egy lezáró relaxációval, előbb fiziológiai sóhajjal, majd csendes zenés halkulással tértünk vissza a mindennapokhoz.