A Boldogságóra Önbizalom Program „Motiváló jövőkép” témájából választottunk feladatot januárra. Sokat beszélgettünk a gyerekekkel a cél megfogalmazásának fontosságáról, s az új év alkalmából az iskolában több helyre kitettük jókívánságunkat. Majd vizualizáltunk. Megpróbáltuk elképzelni azt a helyet, ahol nagyon jól érezzük magunkat, ahol biztonságban vagyunk, ahol nyugalom van, ahol magunkra tudunk figyelni, ahol egyszerűen jó lenni. Ahova bármikor vissza tudunk térni gondolatban, ha problémánk van, ha csendre, magányra vágyunk. Elképzeltük, hogy mit hallunk, mit tapinthatunk, milyen illat vesz körül bennünket, milyen ízek kavarognak a szánkban. A megadott sablon segítségével a gyerekek rajzban is megjelenítették ezt a képzeletbeli világot.
Boldogságóra Alapprogram
A gyerekek kiszínezték a bátorság nyilait, majd mindenki elhelyezte az óriás lapon ahhoz a felirathoz, amelyet nem szeretne átélni, amelytől szeretne távol maradni.
Mezőlaki Arany János Általános Iskola
Tavaly hagyományteremtő céllal szerveztük meg első iskolai „Jót tenni jó” jótékonysági vásárunkat. Idén is nagy izgalommal készültek a diákok. „Jót tenni jó” kuponokért összegyűjtötték otthon a már feleslegessé vált játékaikat, könyveiket, használati tárgyaikat, vagy leírták a saját jó tetteiket. Ezekért a kuponokért a vásárban számukra kincset érő új dolgokat szerezhettek be. Idén is fantasztikusan jó volt jót tenni, örömet okozni a gyerekeknek. Az iskola Boldogságóra csapatával készítettük el a faliújság karácsonyi dekorációját. Piros szivecskére olyan tulajdonságokat írtak a gyerekek, amelyek szebbé, boldogabbá varázsolhatják az ünnepi időszakot. Ezek felhasználásával közösen elkészítettük az adventi koszorúnkat, amely az általunk tervezett, s készített kandalló fölé került. Nagyon hangulatos és szép lett, sok dicséretet kaptunk.
Mezőlaki Arany János Általános Iskola
November hónapban a Boldogságóra Önbizalom Program ajánlott témáját, a kiteljesítő erősségeket választottuk. Kivetítettük az „Erények és erősségek” táblázatát, amely hat kategóriába sorolja a 24 erősséget. Az erősségkatalógus segítségével átbeszéltük őket. Mindenki felírta egy lapra, hogy melyik az őt leginkább meghatározó öt erősség. Aki vállalta, felolvashatta a saját listáját, s ha kérte, a többiek véleményezték. Ezután arról beszélgettünk, hogy mi a legfontosabb számukra az életben. Mit szeretnének elérni? A válaszokat felírtuk a táblára, s megpróbáltuk kitalálni, hogy melyik cél eléréséhez milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznünk. Voltak nagy viták, de levontuk a következtetéseket. Az anyagi célok kevesebb erősséggel is elérhetőek, de a társas kapcsolatok kiépítéséhez, fenntartásához jóval több erősséggel kell rendelkeznünk.
Itt az évet összegeztük, a tanultakat és szép emlékeket, barátságokat. Ötleteltünk a jövő évről de természetesen a nyári tervekről is beszélgettünk.
Emlékbe rajzot készítettünk egy társunknak, akivel sajnos nem leszünk együtt.
Kört alkottunk, mindenki a jobbkezével egyet mutatott, így fogtuk meg egymás kezét/ujját . Sokkal nehezebb volt összehozni mint gondoltam. Jelképezte az összetartozásunkat. Elmentünk közös fagyizásra is és fotót készítettem róluk, ajándékba a bizonyítvány mellé.
Sok-sok mozgásos játékot próbáltak ki a gyerekek egy kirándulás során. Volt futás, ugrás, célbadobás, versenyek. Nagyon élvezték.
Beszélgettünk a kedvenc sportokról is, hiszen az osztályban van, aki focizik, mások görkorcsolyáznak, úsznak, balettoznak, stb.
Másik napon pedig a közeli erdei parkban tartottunk mozgásközpontú délutánt. Különböző fogó- és népi játékokat terveztem, a szülők is ott voltak.
Alsós sportversenyt is rendeztünk az egészséges életmóddal összehangolva.
Egy papírra felírták a gyerekek azoknak a társuknak/társaiknak a nevét, aki(k) megbántották, gonoszak voltak velük, összevesztek stb. Majd apró darabokra téptük a lapot és kidobtuk a szemetesbe, ezzel elengedve a történteket és felejteni, megbocsátani, új fejezetet nyitni.
Megalkották, megrajzolták, hogy hogyan nézni ki a MEGBOCSÁTÁS, mint állat..
Először nehéznek gondolták a feladatot de aztán sok megható ötletet kaptam. Pl. az unikornisok a zsebükből előveszik a szót/érzést, átadják annak, akinek szüksége van rá. Vagy egy Tacsiangyal varázsol a pálcájával, vagy épp egy madárka suttogja a füledbe a helyes szavakat.
Visszanéztünk az elmúlt tanévre, s a legjobb pillanatokat egy „befőttesüvegben raktuk el”, hogy sokáig megmaradjon a jó emlék.
A boldogságot minden nap ápolni kell, ahhoz, hogy fenntartsuk. A boldogság nélkül nem lehet az életet, a problémákat elviselni. Valami jó mindig történik ahhoz, hogy ne adjuk fel, amiért érdemes az életet élni. A gyerekek mindig nagyon várják a boldogságórát, szeretek, amikor Boldog Dóra mesél nekik, beleképzelik magukat a történetbe, szerepet vállalnak abban, amikor megkérem őket. A boldogságvár utolsó lépcsőfoka a lezárása az egész évi foglalkozásoknak. A boldogságfüzért a gyerekek közösen színezték és ragasztották fel.
Boldogságóra Program – Éves Beszámoló
Osztálycsoportommal a Kincskeresők első osztályával, a 2024-2025-ös tanévben is a Boldogságóra Alapprogram alapján heti rendszerességgel Boldogság órákat tartottunk.
Szeptember – A hála gyakorlása
Az év első hónapjában megismertük a „hála” fogalmát. Beszélgettünk arról, mi mindenért lehetünk hálásak az életünkben. A gyerekek rajzokat készítettek azokról a dolgokról, amik örömet okoznak nekik: család, barátok, állatok, játékok. Hála-naplót kezdtünk vezetni, amelybe minden héten írtunk vagy rajzoltunk egy-egy boldog pillanatot. A gyerekek könnyen kapcsolódtak a témához, lelkesen meséltek.
Rendhagyó élménybeszámolót tartottunk az első osztályosokkal a vakáció után.
A beszélgetőkörben nem azt kérdeztük egymástól:
-Hogyan telt a vakáció?
hanem
-Miért vagy hálás amikor a vakációra gondolsz?
A gyerekek elmélyülten rajzolták meg a Hálás vagyok szívre, miről is fognak mesélni.
Lelkesen és hálásan meséltek a vakációs kalandjaikról 🙂
A végén megbeszéltük, hogy milyen hálásak lehetünk a legegyszerűbb dolgokért is.
Hálacsokrot készítettünk, majd a Boldogságórát énekkel zártuk.
Október – optimizmus gyakorlása
Örülök …
Élménybeszámoló a hétvégén átélt örömeinkről 🙂
Az apró örömök megosztása közös nagy örömmé válik (nagy mosolygós a táblán)
A foglalkozásokon tanulságos meséket hallgattunk, amelyek azt mutatták be, hogyan lehet nehéz helyzetekben is a jó oldalát nézni a dolgoknak. Készítettünk „pozitív szemüveget” – ezzel szimbolikusan megtanultuk másképp, derűsebben látni a világot. A gyerekek gyakorolták, hogyan lehet egy rossz napban is jót találni.
November – Társas kapcsolatok ápolása
Ebben a hónapban különösen figyeltünk a közösség építésére. Közös játékokkal, bizalomépítő feladatokkal dolgoztunk azon, hogy jobban megismerjék egymást. Párban és csoportokban dolgoztak. Megtanultuk: „Hogyan legyünk jó barátok?” Volt ölelések napja, kedvességfa, és dicséretdoboz is, amibe pozitív üzeneteket dobtunk egymásnak.
December – Célok kitűzése és elérése
Karácsony közeledtével a célkitűzést saját vágyainkon keresztül közelítettük meg: mit szeretnénk elérni, miben szeretnénk ügyesedni? A gyerekek „álomlistát” írtak, lerajzolták a saját kis céljaikat (pl. megtanulni szépen olvasni, elhozni a játékaikat időben, segíteni otthon). Megbeszéltük, hogy minden kis lépés közelebb visz a nagy célhoz.
Január – Megküzdési stratégiák
A „nehezen megy, de megpróbálom” szemléletet erősítettük. Bátorító mondatokat tanultunk, pl. „Nem baj, ha hibázom”, „Ügyesebb leszek, ha gyakorlok”. Volt „kudarc-szörny” barkácsolás is – így tanultuk meg, hogy a hibákból tanulhatunk. A gyerekek bátorító kártyákat készítettek egymásnak.
Február – Apró örömök élvezete
A mindennapi kis örömök felismerésére figyeltünk: egy baráti mosoly, jó játék, közös éneklés. Elindítottuk a „Boldogságnaplót”, ahova minden nap egy kis örömet írtunk vagy rajzoltunk. A hónap végén készítettünk egy nagy „boldogságplakátot”.
Március – Megbocsátás gyakorlása
A gyerekek játékos helyzetgyakorlatokkal tanulták, hogyan lehet bocsánatot kérni, megbocsátani, újrakezdeni. Olvastunk mesét haragvó állatokról, majd beszéltünk a megbékélésről. Készítettünk „Bocsánatkérő virágokat”, amikre írhatták, kinek és miért mondanának bocsánatot.
Április – Testmozgás, egészséges életmód
Különös figyelmet szenteltünk a mozgás örömének: reggeli tornákat, kis relaxációkat, mozgásos játékokat végeztünk. Beszélgettünk az egészséges táplálkozásról is, közösen készítettünk „egészséges napirendet”. A gyerekek rajzokon mutatták be, milyen mozgást szeretnek a legjobban.
Május – Fenntartható boldogság
A természet és a hosszú távú jóllét kapcsolatát fedeztük fel. Fákat ültettünk az iskola udvarán, virágokat gondoztunk. A gyerekek boldogságleveleket írtak maguknak, amit borítékba tettünk, és csak az év végén nyitottunk ki. Beszéltünk a hosszú távon boldoggá tevő szokásokról: barátság, játék, egészség, kedvesség.
Június – Évzárás, visszatekintés
Az utolsó hónapban összefoglaltuk az év tapasztalatait. Készítettünk „Boldogságfát”, amelyre mindenki felírhatta, mit tanult az év során. Játszottunk, rajzoltunk, beszélgettünk az élményekről. A gyerekek egyéni boldogság-emléklapot kaptak, amelyen a legszebb élményeiket gyűjthették össze.
A rendszeres Boldogság órák eredményeként a gyerekek nyitottabbak lettek egymás felé, bátrabban fejezik ki érzéseiket.
Javult az osztályközösség összetartása, nőtt az empátia és a türelem egymás iránt.
A program segített a pozitív önértékelés kialakításában, különösen a visszahúzódóbb tanulóknál.
A szülőktől is több pozitív visszajelzés érkezett a gyermekek otthoni viselkedésében tapasztalt változásokról.
Jövőbeli terveim:
További relaxációs és légzőgyakorlatok beépítése a foglalkozásokba.
A szülők aktívabb bevonása (pl. közös boldogságprojektek).
A digitális Boldogságóra felületek aktívabb használata.
Élménynapló vezetés egész tanévben