Az iskola udvarát szépítettük közösen.
Boldogságóra Alapprogram
Boldogságóra, Napraforgó középcsoport 2026 júniusa
Boldogságfokozás
– Tanévzáró ünnepség: „Tágasságot nekünk is, ha kicsik vagyunk is!”
– Szülinapok
– Kiránduljunk!
Tapasztalatok: Hálás szívvel ünnepeltük meg a szülőkkel együtt a 2025-2026-os tanévzárót. Mosoly ragyogta be az éneklő és táncoló középcsoportosaink arcát, a szülőkkel közösen örvendtünk az év gyümölcseinek. Meghitt beszélgetések alakultak ki, játékok és finomságok fűszerezték az együttlétünk.
A tanév utolsó hetén három szülinapot ünnepeltünk meg, ami igencsak feldobta a csapat jókedvét.
Utolsó nap pedig a természetbe kirándultunk, egy falusi teleken játszodtunk-egy csoportbeli szülő meghívására- , gyönyörködtünk és kacaráztunk. Visszaérve az oviba a gyerekek lelkesen újságolták: „Ez egy igazi jó nap volt!”
Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium
Boldogságóra Reflexió: Célok kitűzése és elérése (3.b osztály)
A foglalkozás menete és tevékenységei:
• Új év (2026) és zenei felvezetés: A 2026-os év kezdetén a célkitűzésekkel foglalkoztunk. A hangulatot a Buborék együttes Varázsecset című videoklipjével alapoztuk meg, amelyre közösen énekeltünk és táncoltunk.
• Akadályok és belső beszéd: Tisztáztuk a siker alapköveit (célok,tervezés,célhoz vezető út,kitartás,türelem,szorgalom). Megbeszéltük, hogy a félelmet és a nehéz feladatokat lépésekre kell bontani. A „Nem tudom” helyett bevezettük a „Még nem tudom…, de megtanulom!” kifejezést.
• Mese és drámajáték: Feldolgoztuk és apró jelenetekben eljátszottuk a Varázsecset című mesét, majd az „Add körbe a varázsecsetet” játékkal hangosan is kimondtuk az újévi terveket.
• Időtávok és kreatív feladat: Megbeszéltük a rövid távú és hosszú távú célok közötti különbséget. A gyerekek egy céltábla belső köreibe a közeli, a külső köreibe a távoli céljaikat írták be, majd a céltáblát kiszínezték és kivágták.
• Lezárás: Az órát a „Hogy érezted magad?” és „Mit tanultál ma?” kérdésekkel zártuk.
Pedagógiai tanulság:
A harmadikosok a zenés-táncos kezdéstől a kreatív alkotásig végig rendkívül aktívak és motiváltak voltak. A céltábla készítése segített nekik vizuálisan is elkülöníteni a sürgős és a távolabbi terveiket. A gyerekek megértették, hogy a saját jövőjüket formáló „varázsecset” a saját kezükben van: a pozitív hozzáállás és a lépésekre bontott, kitartó munka meghozza a várt sikereket 2026-ban.
Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium
Boldogságóra Reflexió: Társas kapcsolatok – A barátság (3.b osztály)A foglalkozás menete és tevékenységei:Ráhangolódás: Táblára kitett színes képek alapján találták ki a gyerekek a témát, majd mondatbefejezésekkel („Az igaz barát…”, „Az igaz barát soha ne…”, „Én olyan barátot szeretnék, aki…”) indítottuk a beszélgetést.Játék és csoportosítás: Egy pörgős helycsere játék után a táblán csoportosítottuk a szavakat az alapján, hogy mi jellemző és mi nem jellemző a barátságra.Mese és aranyszabályok: Feldolgoztuk Titi Hajnalka Mese a barátokat kereső kissárkányról című művét, majd közösen összegyűjtöttük a barátság aranyszabályait.Kreatív alkotás: A gyerekek egy-egy karácsonyfadíszt készítettek, amire ráírták, miért fontosak nekik a barátok, és feldíszítették vele a „barátság karácsonyfáját”.Lezárás: Az órát a „Hogy érezted magad?” és „Mit tanultál ma?” kérdésekkel zártuk.Pedagógiai tanulság:A 3.b osztályosok nagy lelkesedéssel és mély empátiával vettek részt a feladatokban. A karácsonyfadíszek készítése során személyesen is megfogalmazták a baráti kapcsolatok értékét. A gyerekek az óra végére megértették a legfőbb üzenetet: a barátság egy drága kincs, amelyet meg kell becsülni, és vigyázni kell rá. A foglalkozás sikeresen erősítette az osztályközösség összetartozását.
Az idei tanévben sok közös programon vettünk részt együtt az osztállyal, így volt alkalom egyéni beszélgetésekre is. Sok diák szorongó, nem mer beszélni a félelmeiről. Egy diák kifejezett fejlődésről számolt be. Korábban sokat volt beteg is. Most már beszélget az osztálytársával a félelmeiről, gondolatairól. Látszik rajta a fizikai fejlődés is, és a mosoly is sokat ül ki az arcára. Örömmel búcsúztunk el egymástól a nyárra.
Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium
Boldogságóra Reflexió: Boldogító jó cselekedetek (3.b osztály)
A foglalkozás menete és tevékenységei:
• Fogalomtár a táblán: Az óra elején tisztáztuk a témához kapcsolódó kulcsszavak jelentését (önzetlenség, jótett, adakozás, köszönet, figyelmesség, segítőkészség, adomány). Megbeszéltük, hogy a jó cselekedet ránk is jó hatással van, mi is boldogabbak leszünk tőle.
• Mesehallgatás és szövegfeldolgozás: Elolvastam Móra Ferenc Szánkó című művét. A gyerekeknek figyelniük kellett, hogy a táblán lévő tulajdonságok melyik szereplőre igazak. A mese után megbeszéltük a történetet, és hiányos mondatokat fejeztünk be a szöveg alapján.
• Közmondás és beszélgetés: Értelmeztük a „Jó ott adni, ahol senki se kér” közmondást. A tanulók elmesélték saját élményeiket, hogy kerültek-e már hasonló helyzetbe, majd megvitattuk, hogy mindenki képes-e jó cselekedetet végezni.
• Páros szituációs játék: Szavak nélkül, csupán mozdulatokkal kellett eljátszaniuk 1-1 jó cselekedetet (pl. szomorú osztálytárs megvigasztalása, elesett társ felsegítése).
• Kreatív feladat (Emberalak színezése): Minden diák kapott egy papír emberalakot. Ahogy haladtunk előre a beszélgetésben, úgy színezhették ki a gyerekek a megfelelő testrészeket. Megbeszéltük, mit csinál a jótevőnél az okos fej, a figyelő szem, a kérést meghalló fül, a biztató mosoly, a segítő kéz és a szeretetteljes szív.
• Óra lezárása: A „Hogy érezted magad az órán?” kérdéssel zártunk, ahol a gyerekek kifejezhették az órával kapcsolatos pozitív érzéseiket.
Pedagógiai tanulság és reflexió:
A harmadikosok rendkívül aktívak és empatikusak voltak. Az emberalak szakaszos színezése nagyszerűen fenntartotta a figyelmüket, és vizuálisan is tudatosította bennük, hogy a jó cselekedetekhez nem kell nagy dolgokra gondolni: elég egy figyelő szem, egy jó szó vagy egy segítő kéz a mindennapokban. A gyerekek saját élményeken keresztül értették meg, hogy a környezetük támogatásával a saját boldogságérzetüket és az osztályközösség összetartozását is növelik.
Boldogságóra Május: A mozgás öröme
Harmadik osztályosaimmal egyik magyar nyelv és irodalom gyakorló óra anyagába építettük be a testmozgás örömét mint boldogságóra elemet. Az órát ráhangolódásként mozgásos köszöntővel kezdtük. Különböző mozdulatokat mutattam, amelyeket a gyerekek utánoztak (nyújtózkodás, helyben járás, tapsolás, ugrás, vállkörzés stb.) Ezt követően megkérdeztem tőlük: Hogy érzitek magatokat most? Melyik mozgást szerettétek a legjobban? Mit szoktatok mozogni szabadidőtökben?
Összegeztük a mozgás testre és a lélekre gyakorolt pozitív hatásait, majd eldolgoztuk A vidám séta című rövid történetet a következő kérdések segítségével: Miért volt szomorú Anna? Mit csinált a parkban? Hogyan változott meg a hangulata? Te mikor érzed magad vidámnak mozgás közben?
A történet így hangzik: „Anna egy esős délután szomorúan üldögélt otthon. Amikor kisütött a nap, édesanyjával sétálni indult. Futottak egy kicsit, leveleket gyűjtöttek, és versenyt rendeztek a parkban. Mire hazaértek, Anna mosolygott, és tele volt energiával.”
A tanulók páros munkával szavakat gyűjtöttek a mozgással kapcsolatban, melyet aztán megosztottak a párok egymással is. Boldogságóra-akadálypályán is végighaladtak, ugrás, egyensúlyozás, célbadobás. Kötetlen táncot követően hangulatértékeléssel zártuk az alkalmat.
Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium
Boldogságóra Reflexió: Az optimizmus gyakorlása (3. b osztály)
A foglalkozás menete és tevékenységei:
• Ráhangolódás: Aranyosi Ervin „Fesd színesre a napod!” című versrészletével indítottunk. Közösen kerestük a választ arra, ki festi színesre a szürkét, és felelevenítettük a 2. osztályban tanult optimizmus fogalmát.
• Páros munka (Kártyajáték): Élethelyzet-kártyákat használtunk (rossz jegy, anya influenzás, takarítás a nagyinál). A gyerekek fekete (pesszimista) vagy piros (optimista) kártyát húztak, és aszerint kellett tovább szőniük a történeteket.
• Önálló munka: A tanulók egy táblázatban hasonlították össze önállóan, hogyan reagál egy optimista és egy pesszimista gyerek a dolgozat, a verseny vagy a rajzolás előtt.
• Mese és kreatív lezárás: Feldolgoztuk Vidámfalva és Szomorúfalva meséjét, majd a gyerekek megrajzolták a két falut összekötő hidat, amire optimista szavakat írtak (mosoly, kitartás, remény, megoldás).
• Óra végi értékelés: Az órát két záró kérdéssel fejeztük be: „Hogy érezted magad az órán?” és „Mit tanultál ma?”. A gyerekek felszabadultan, pozitívan nyilatkoztak, és megfogalmazták, hogy megtanulták „rózsaszínben” vagy „színesben” látni a dolgokat a szürkeség helyett.
Pedagógiai tanulság és reflexió:
A harmadikosok nagyon aktívak voltak, kiválóan ráéreztek a kétféle nézőpont közötti különbségre. Megértették a legfontosabb üzenetet: ha valami rossz történik, az még nem jelenti azt, hogy minden rossz lesz. Az optimista szemlélet arra tanította őket, hogy ne aggódják túl a dolgokat, és a nehézségekben is a fejlődési lehetőséget keressék. A záró kör megerősítette, hogy a gyerekek saját gondolataik átkeretezésével megértették: az ő kezükben van az az ecset, amivel színesre festhetik a mindennapjaikat.
Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium
A foglalkozás során a tanulók játékos feladatokon keresztül ismerkedtek a barátság, az együttműködés és a figyelmes kommunikáció fontosságával. A gyerekek örömmel osztották meg saját tapasztalataikat, és aktívan részt vettek a közös beszélgetésekben. A tevékenységek segítették egymás jobb megismerését, az empátia fejlődését és az osztályközösség erősítését. A tanóra végére a tanulók tudatosabban fogalmazták meg, hogy a kedvesség, a segítségnyújtás és a figyelem hogyan járul hozzá a harmonikus emberi kapcsolatok kialakításához.
Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium
Az „Optimizmus” témájú boldogságórán a tanulók játékos feladatokon és beszélgetéseken keresztül ismerkedtek meg a pozitív gondolkodás jelentőségével. Az első osztályos gyermekek aktívan bekapcsolódtak a közös munkába, örömmel osztották meg saját élményeiket arról, hogy egy nehéz helyzetben hogyan lehet a jó dolgokat is észrevenni. A foglalkozás hozzájárult ahhoz, hogy felismerjék: a pozitív szemlélet segíthet a mindennapi problémák leküzdésében és a jókedv megőrzésében. A tanulók nyitottak, érdeklődők voltak, és a téma feldolgozása során fejlődött önbizalmuk, valamint egymás bátorításának képessége is.