A hála gyakorlása
Boldogságóra Alapprogram
1. Reggeli köszöntés és hangolódás a csoportban:
Minden gyermeket az ajtóban fogadok, és a gyermek választása szerint, az ajtón elhelyezett képek közül választott módon üdvözöljük egymást: Pacsizással, öleléssel, kézfogással, tánclépéssel, öklözéssel, stb.
A közös tevékenységre hangolódunk egész délelőtt: nézegetünk a témához kapcsolódó képeket, könyveket, hallgatunk ehhez kapcsolódó dalokat.
2. Tevékenységre hangoló relaxációs gyakorlat:
„Égig érő fa vagyok, megnövök, mint a nagyok.” (Kézikönyv 36-39. oldal, 5. számú relaxációs gyakorlata)
Kört alakítunk a szőnyegen. A gyerekeknek elmondom, hogy alapállásban állva nyújtózkodjanak felfelé a két karjukkal, mint a fák. Az ég felé emelt karjaikat lengessék, mintha fújná a szél a fákat, jobbra és balra. Karjaikat leengedve és előrelógatva ismételjék meg a gyakorlatot.
A gyakorlattal a célom a feszültségek oldása, a szorongás csökkentése, a közös tevékenységre való ráhangolás.
3. A témához kapcsolódó dal megismerése:
Bagdi Bella: Szép nap, ölelj most át engem!
Bekapcsolom a zenét, majd először csukott szemmel, a dalra összpontosítva hallgatjuk a szövegét, majd felállunk és egymás kezét megfogva, közösen énekelve sétálunk a csoportszobában a teret bejárva. Végezetül a szőnyeg körül ismét kört alakítva megállunk és táncolunk a zenére.
4. A téma bevezetése
Szeptember 21-e a Hála Világnapja.
A hála fogalmának tisztázása.
Add tovább a falevelet! (Tankönyv 52.oldal)
A gyerekeket megkérem, hogy üljenek le a szőnyeg szélére. Megkérdezem tőlük, tudják-e milyen nevezetes nap van ma? Közösen megbeszéljük a naphoz kapcsolódó legfontosabb ismereteket és tisztázom velük, mi a hála szó jelentése.
Az alábbiakat kérdezem tőlük: Jártatok már erdőben? Milyen fákat ismerünk? Milyen színe lehet egy falevélnek?
Különböző formájú és színű falevelet adok a mellettem ülő gyermek kezébe, és megkérem, adja tovább a körben úgy, hogy közben a társa szemébe néz. Ez egymásra figyelést és szemkontaktust igényel.
5. A téma feldolgozása mesével:
Közösen meggyújtjuk a meselángot, melyet a körünk közepén helyezek el.
A gyerekeknek elmesélem a Hálafa története című mesét.
A mese befejezését követően kérdéseket teszek fel nekik a történettel kapcsolatban.
Miután a falevelek visszaérkeztek hozzám, megdicsérem őket, hogy milyen figyelmesek voltak egymással, és ügyesen igyekeztek fenntartani a szemkontaktust.
Meggyújtjuk a meselángot. A szőnyegen ülve elmesélem a mesét, közben figyelek ara, hogy megfelelő hangsúlyozással és mimikával érzékeltessem a mese mondanivalóját, tanulságát.
Végezetül közösen megbeszéljük annak történéseit, konkretizáljuk a fa érzéseit. Összegyűjtjük, melyek azok a tevékenységek, történések, helyzetek, melyek bennünket is hálássá tesznek. Ismét körbeadjuk az egyik falevelet, és aki megkapja, megfogalmazza, Ő mikor, kinek és miért volt hálás.
6. A tevékenység lezárása, átvezetés:
Boldogságfa készítése közösen a gyerekekkel:
Kézlenyomat falevelek kivágása, ragasztása.
Fényképek kivágása újságból, ezek felragasztása a falevelekre.
A gyerekekkel leülünk az asztalhoz. Mindenki kap egy papírlapot, melyre a festékkel befestett bal tenyerének (szív felőli oldal) lenyomatát helyezi el.
Kiválasztanak és kivágnak ollóval egy képet, melyet a saját levelükre ragasztanak fel.
Akinek kell, igény szerint segítséget nyújtok ollóhasználatnál, ragasztásnál. A tevékenység alatt hallgatjuk a korábban megismert, témához kapcsolódó dalokat.
7. A tevékenységet záró éneklés
Bagdi Bella: Boldog vagyok című dalának hallgatása
A gyerekekkel közösen énekelünk, közben táncolunk, és a szőnyegen mozgunk a dalra.
Szeptembertől kis harmadikosaimmal csatlakoztunk a programhoz. Megtartottuk az első boldogságórát. Először megbeszéltük, mit is jelent számunkra a boldogság. Majd a hála fogalmával ismerkedtünk, melynek gyakorlása mindennapi munkánk részévé vált. Sokféleképpen gyakoroltuk a hála kifejezését:
• Megismerkedtünk a Hálafa történetével, amely megtanított bennünket arra, hogy a hála gyökerei a szívünkben vannak, és belőle mindig új, szép gondolatok nőhetnek ki.
• Elkészítettük a saját Hálafánkat, amelyre felírtuk, miért vagyunk hálásak. Ahogy a fa egyre díszesebb lett, úgy vált láthatóvá, mennyi mindenért lehetünk köszönettel.
• Hálabefőttbe tettük és tesszük jókívánságainkat, így olyan, mintha elraktároznánk a kedves gondolatokat, amelyekhez bármikor visszatérhetünk, ha szükségünk van egy kis bátorításra vagy mosolyra.
Újra elkezdődött egy nevelési év, és immár 3.éve Boldogságóra programmal.
A gyermekek nagyon megörültek mikor újra találkozhattak Boldog Dórával.
A hála témakör mindig nagyon fontos számunkra, a mindennapok része. A hálafa történet elmesélése után, arról beszélgettünk, hogy milyen jó érzés hálasnak lenni, ki miért hálás. Teremtèstörténet volt a heti témánk és ehhez nagyon jól illeszkedett ez a témakör. Ezután Barátsághálót készítettünk a gyermekekkel. A gyermekek elmondták, hogy kiért hálásak a csoportban, és annak adhatták át a fonalat. Ezután az egyik kedvenc zenénkel folytattuk a foglalkozást Bagdi Bella Szép nap…A gyermekek párt választottak maguknak és úgy kezdtünk táncolni, de néhány pillanat múlva, már azt láttam, hogy egy nagy kör alakul ki, és mindenki együtt táncol..nagyon jó érzés volt látni a gyermekeket, hogy irányítás nélkül kezdeményezték a nagy kört.
A hála virág kiszínezésekor szebbnél szebb alkotások készültek!
A gyerekekkel rendet teremtettünk a „Dolgozni szaporán” kezdetű dalra. Helyet foglaltunk a szőnyegen és elmondtam, hogy ma a háláról fogunk beszélgetni.
Mozgásalapú relaxációs gyakorlatnak a „Hintaszéket” választottam, ami már önmagában is boldogságot okozott nekünk.
Megkértem a nagycsoportosokat, hogy feküdjenek a hátukra. A hófehér, szívecskés kendőmmel érintettem meg őket, miközben Bagdi Bella: Szép nap, ölelj most át engem című énekét énekeltem. A dal fülbemászó, úgy éreztem, hogy élvezték minden pillanatát.
Visszaültünk a körbe, elmondtam, hogy én miért vagyok hálás, majd meghallgattunk mindenkit sorban.
Boldog Dóra megérkezése után, elmondtam „A Hálafa történetét”. Kétszer elmondtam a gyógyító mondókát is.
Megkérdeztem, hogy „Kinek lehetünk hálásak?”.
A végén, az asztaloknál 10 cm nagyságú, szív formájú lapot színeztek ki, én pedig ráírtam, hogy miért hálásak, nevükkel ellátva.
Következő nap a hála virágával folytattuk. Készítettünk a Boldogság Vár 1. lépcsőfokára, olyanokat, amiket haza visznek a szeretteiknek és minden dolgozónak is.
A gyerekeimet boldogsággal töltötte el, hogy ajándékozhatnak saját készítésű ajándékot és bátorságot adott számukra, hogy mindenkinek elmondják, hogy ez egy hálavirág és hálás vagyok neked, mert…
Az udvaron találkoztam a kollégákkal, akiknek jól esett, hogy átmentek a „nagyok” és személyesen hálát mondtak.
Boldogságot okozott annak, aki kapott és aki adott..
Meghallgattuk a „Hálafa története” c. mesét. Megmagyaráztuk a hála szó fogalmát. Képek segítségével mindenki elmondhatta, hogy mi okoz számára örömet (miért hálás), majd a képeket kiszínezhették. A mese célja az érzelmek kifejezése.
Relaxációs gyakorlat: „Napra forgó a napraforgó”.
A gyakorlat célja az irányok gyakorlása (jobb – bal), térbeli orientáció fejlesztése.
Eljátszottuk az „Add tovább a kavicsokat” játékot. A feladat az volt, hogy körbe kellett adni a kavicsokat úgy, hogy senkihez ne kerüljön egynél több. Ez után a gyerekek körbe rajzolták a tenyerüket, majd saját fantáziájukat használva kiszínezték, illetve belerajzolták, hogy miért hálásak. Hálakezet készítettünk. A játék során fejlődött a gyerekek reakció képessége és a fantáziája.
Táncoltunk és énekeltük ,,Bagdi Bella – Szép nap, ölelj most át engem” c. személyiségfejlesztő dalát. Táncolás során fejlődött a gyerekek ritmusérzéke, valamint a térérzékelés.
Szeptemberben az első és harmadik osztályos gyerekekkel megtartottuk az első, boldogságóránkat. Először arról beszélgettünk, mit is jelent számunkra a boldogság: mi tesz minket vidámmá, örömtelivé a mindennapokban. Ezután rátértünk a hónap témájára, a hála gyakorlására, és közösen kerestük a választ arra, miért fontos, hogy észrevegyük azokat az embereket és helyzeteket, akik és amelyek örömet hoznak az életünkbe.
A foglalkozás során megnéztük „Az oroszlán és a kisegér” című tanulságos mesét. A gyerekekkel megbeszéltük, miről szólt a történet, hogyan tud egy apró kisegér is segíteni a hatalmas oroszlánnak, és hogy a kedvesség és a segítség mindig visszatér hozzánk.
A mese után minden kisdiák elkészítette a saját hálabefőttjét: egy rajzlapra rajzolt üvegbe gyűjtötték össze, hogy kinek hálásak, és miért. Így születtek meg a sokszínű, személyes „hálabefőttek”, amelyek emlékeztetik őket arra, mennyi apróságért lehet hálásnak lenni. „Eltettük őket” későbbre, hogy bármikor elővéve tudjuk, mi mindenért lehetünk hálásak.
Az első boldogságóra így vidáman és tartalmasan indította el a közös utunkat, és egyben megtanította a gyerekeknek, hogy a boldogság és a hála szorosan összekapcsolódik a mindennapjaikkal.
A hétköznapban természetes dolgokért érzett hálát a Hála megerősítések kártyák segítségével beszéltük meg. Önmaguknál felismerni, hogy miért is tudnak hálásak lenni, a Hála-híd kártyák közül az „Itt és most” lappal indítottuk el. A mai napi, érzékszervekkel érezhető hálájukat (3 db-ot) le is írtak.
A Magyar Népmese Napja alkalmából játékos vetélkedőt szerveztünk a gyerekek számára, ahol 7 próbát kellett teljesíteniük.
Legyőztük a hétfejű sárkányt, találkoztunk sok-sok mesehőssel, aranyhalt horgásztunk, lencsét válogattunk.
A gyerekek rajzaiból pedig kiállítást rendeztünk, ahol megmutathatták a rajztehetségüket.
Az izgalmas délután hamar eltelt, rengeteg élménnyel gazdagodtunk.