Tanulásban akadályozott felsősökkel is megpróbáltunk a Hála gyakorlásának témájával foglalkozni. Közösen készítettünk kézlenyomatot, melyek köré összegyűjtöttük azokat a dolgokat, amiért hálásak lehetünk. Beszélgettünk a család, barátok fontosságáról, a köszönöm szó fontosságáról, varázs hatásáról.
Boldogságóra Alapprogram
Szeptemberi hónapunk a hála gyakorlásának jegyében telt. Tanulásban akadályozott gyermekekkel beszélgettünk a témáról és játszottunk. Közösen készítettünk Hála virágot, melynek szirmaira minden kisgyermek összegyűjtötte a számára legfontosabb dolgokat, amelyért hálás. Nagyon fontos dolgokat emeltek ki: család, barátok, édesanya gondoskodása, saját szoba. Élvezettel készítették a virágot. Bagdi Bella dalaira táncoltunk, közben nagyokat nevettünk és beszélgettünk. Csodás boldogságórát töltöttünk el együtt. Az óra végén hála cukorkát osztottak ki egymás között. Mindenki odaadta egy társának a cukrot, megfogalmazva, miért hálás neki. Közösen készítettünk egy Hála bödönt is, kiterjesztve az iskolára a témánkat, melyet kihelyeztünk a többi osztály részére, hogy gyűjtsünk bele minél több dolgot, amiért hálásak lehetünk.
Az optimizmus gyakorlását, az Ölelés Világnapján mutattuk be. Óvó nénikként fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek az élet szebb, jobb oldalát is láthassák, mert sok gyerek van, akiknek az otthonról hozott minta, a kevésbé napos oldalt mutatja be. Pozitív, optimista hozzáálásunkkal hisszük, hogy a gyerekek könnyebben tanulják meg mintázással azt, hogyan oldjanak meg hétköznapi problémákat. Bárkivel történhetnek rossz dolgok, de hogy hogyan reagálunk rájuk, az csak rajtunk múlik.
Az Alma együttes-Mutasd meg című dalával hangolódtunk a tevékenységre. Elmutogattuk a dalszöveget, szívet formáltunk az ujjainkkal, mosolyt varázsoltunk az arcunkra, megölelgettük magunkat, majd az égbe emeltük a kezeinket. Ez kellőképpen meghozta a jókedvet a csoportba. Egy nagy körbe leültünk a szőnyegre és a kör közepén papírszíveket helyeztünk el. A feladat az volt, hogy egy gyerek válasszon egy szívet magának, keresse meg a párját és akassza annak a nyakába, aki kedves a számára, akit szeretne megölelni, vagy éppen szeretné szebbé varázsolni a napját. Ezt addig csináltuk, amíg mindenkinek került szív a nyakába, végül jól megölelgettük egymást. Nagyon érzelemdús és megható volt látni, hogy a gyerekek megértették, azt hogy egy apró gesztus elég ahhoz, hogy valakinek jobb legyen a kedve, boldogabb legyen, hogy más legyen a hangulata, látásmódja.
” Minden gyermek megérdemli az esélyt, hogy nagyot álmodjon és hogy olyan gondoskodó kapcsolatot kapjon, amely mindent megváltoztat.”
Optimizmus gyakorlása
A „Boldogságóra” program keretében megvalósított „Optimizmus gyakorlása” című foglalkozás célja az volt, hogy a gyerekek megismerjék mennyi jó dolog veszi őket körül a mindennapokban. A tevékenységek során arra törekedtem, hogy a gyerekek játékos, élményszerű formában tapasztalják meg a jókedv, a mozgás, a közös alkotás és az egymásra figyelés örömét.
A foglalkozást egy vidám, „Ha jó a kedved” c. mozgásos dallal indítottuk, ami segített a ráhangolódásban és a pozitív hangulat megteremtésében. Már az első percekben érzékelhető volt, hogy a gyerekek felszabadultan, örömmel kapcsolódtak be a közös éneklésbe és mozgásba. A gesztenyegyűjtő séta során lehetőségük nyílt a természet közelségének megtapasztalására, ami nemcsak mozgásos tevékenység volt, hanem a megfigyelőképességet és az együttműködést is fejlesztette.
A „Gesztenye fejek, szivecskék és az őszhöz kapcsolódó formák elkészítése különösen kedves része volt a foglalkozásnak. Fontosnak tartom, hogy a kézműves tevékenységek során ne csak a finommotorika fejlődjön, hanem az érzelmi intelligencia is, hiszen ezek az élmények mélyebb önismeretet alapoznak meg.
A Bagdi Bella dalok Rosszkedv elűző dalocska, Pozitív gyerek vagyok –beépítése a foglalkozásba nagyon hatékony eszköznek bizonyult a hangulat formálásában és az optimista attitűd erősítésében. A mozgással kísért zenés játékok oldották a feszültséget, és segítették a gyerekeket abban, hogy kifejezzék önmagukat. A rengeteg gesztenyével való közös játékok a közösségi élmény csúcspontja volt: a közös alkotás és az örömszerzés másoknak mindannyiunk számára maradandó élményt jelentett.
Összességében a foglalkozás elérte célját: A tevékenységek jól illeszkedtek az életkori sajátosságaikhoz, és lehetőséget adtak a differenciálásra, így minden gyermek a saját tempójában és képességeihez mérten tudott bekapcsolódni. Pedagógusként megerősítést kaptam abban, hogy a boldogságórák nemcsak a gyerekek jóllétét, hanem a közösség összetartását is erősítik. A jövőben szeretném még tudatosabban beépíteni a pozitív pszichológia elemeit a mindennapi nevelőmunkába, hiszen ezek a pillanatok valódi értéket teremtenek mindannyiunk számára.
Nagyon sokat beszélgettünk, a fő cél minden helyzetben pozitív gondolkodás erősítése.Csináltunk plakátot, hallgattunk zenét ,hajtogattunk Origami világnapjára.
Az állatok világnapjához közeledve, illetve a heti témánkat figyelembe véve az állatok segítségével merültünk el ebben a témában.
Ráhangolódásképpen beszélgetéssel kezdtük. Mindenki elhozhatta a kedvenc állatát plüss formájában az óvodába, melyeket egyesével bemutattak nekünk. Mindenki elmondta, hogy milyen állata van otthon, hogyan gondoskodik róla és megválaszolták azt a kérdést is, hogy miért szeretjük az állatokat.
Utána elmeséltem egy mesét, mely arról szólt, hogy a kis süninek miért volt hálás napja. Minden kisgyerek figyelmét lekötötte a történet, érdeklődve hallgatták. A meséhez kapcsolódóan kérdéseket tettem fel: Kinek mondott sün Samu köszönetet? Ti mikor és miért szoktatok hálásak lenni?
Ezután kicsit megmozgattam őket. Különböző állatok mozgását, hangját kellett utánozniuk. Minden bemutatott állat után, egy mondattal, hálát adtunk az adott állatnak( Köszönjük kutyus, hogy megvédesz és jó barát vagy!).
Befejezésképpen mindenki kiszínezte a kedvenc állatát.
Megnéztük Piper történetét, beszélgettünk az optimizmusról. Miért kell kitartónak lenni. Mindenki belebújt egy állat bőrébe és elmondta, hogy miért és miben kell neki kitartónak lennie. Majd megtanultunk különböző állatokat rajzolni. A megmaradt időben megismertük Úgysemmegy és Debizony történetét is. Ez a történet is tetszett a gyerekeknek. Kerestünk egyéni példákat is.
Az optimizmus témáját a testmozgás gyakorlásával,a célok kitűzésével és elérésével, a pozitív megerősítéssel és sikerélmény nyújtásával kapcsoltuk össze. A közös kirándulással az volt a fő célunk, hogy csatlakozzunk a Világ Gyalogló (Hó)naphoz, a gyermekek állóképességét és kitartását és az osztályközösséget erősítsük. Bár a reggel borongósan és hűvösen indult, de mi optimistán indultunk útnak célunk felé Eresztvénybe , hogy az erdei akadálypályán kipróbáljuk az erőnlétünket és teljesítsük a kihívást. A „hangulat-fényszóróinkat” magunkkal vittük, hogy örömet és jókedvet sugározzanak a kezdeti szürkeségben. A gyerekek nagyon elszántak voltak, azt a célt tűztük ki, hogy minél több akadályt szeretnék teljesíteni az akadálypályán. A kezdeti lelkesedés és kitartás olyannyira nem csökkent, hogy a mesterséges akadályok mellett még a természetes akadályokat is leküzdötték és új ötletekkel álltak elő. Mindenki végigment a kidőlt fatörzsön, volt közös faölelés és békales is. A vidám kis csapat az erdei akadálypálya feladatainak teljesítése után önfeledten vette birtokba a végállomáson a játszóteret, ahol cukorkakereső játékkal zártuk a programot. Az külön öröm volt, hogy igazságosan elosztották egymás között a cukorkát is, figyeltek arra, hogy jusson annak is, aki nem talált. Sok pozitív élménnyel gazdagodtunk az őszi erdő szépségét magunkkal hoztuk az iskolába.
A hónap során elvégzett feladatok:
Az optimizmus szó jelentésének, jelének megbeszélése után vidám „szmájlik” színezésével kezdtük októberben a munkát az elsősök közreműködésével. Majd elképzeltük, hogy milyen lenne, ha mindig szépnek, boldognak, pozitívnak látnánk magunk körül a világot. Ehhez készítettük el az „optimista szemüvegeket” sablon segítségével, amiket, ha felteszünk, képesek leszünk bármilyen feladat megoldására. Persze ehhez kitartásra is szükség van, amihez az erőt kizárólagosan önmagunkban tudjuk megtalálni.
Ide kapcsolódóan a 2-3. osztályosokkal megfejtettük az alsós munkafüzet 24. oldalán található rejtvényt, ami szerint „mindig, mindenre van megoldás”! Ez az optimista gondolkodás lényege, hogy soha nem szabad feladni a harcot, mindig a jó végkifejletre kell összpontosítanunk! Olyan nincs, hogy „nem tudom megcsinálni”, csak olyan létezik, hogy „megpróbálom”! Ezután lerajzolhatták önmagukat vidám állapotukban, vagy amitől boldognak érezhetik magukat. „A szomorú királykisasszony” című mese alapján arra kerestük a választ, hogy vajon mitől lehet szomorú a leány, és mivel tudnánk megvigasztalni őt. Itt a pozitív megerősítések, a dicséretek, elismerések fontosságát igyekeztem hangsúlyozni számukra. A „Meséld el egy sikeredet!” című feladat pedig igazán pozitív hangulatba hozott minket, hiszen olyan történeteket meséltünk egymásnak, amik erősségeinket hangsúlyozták, jól sikerült kalandjainkra utaltak.
Az Állatok világnapja alkalmából megnéztük a Piper című kisfilmet, ami a kismadár küzdelmeire, kitartására hívta fel a gyerekek figyelmét. Az ölelés világnapjára október 15-én egy közös osztálytársi öleléssel emlékeztünk meg, amit egy olvasás óra zárásaként, „öleléskörrel” valósítottunk meg.
A hónap lehetőségeként iskolánk alsó tagozatának tanulóival beneveztem a „Világ Gyalogló (HÓ)Nap” felhívására meghirdetett pályázatra is. Október 6-án, a tízórai elfogyasztása után, az őszi témahét lezárásaként indultunk el a ma már hagyománynak számító őszi túránkra. Úti célunk a domb tetején található kis kápolna és a mellette nemrég felépült kilátó volt. A helyi levendulás mellett vezetett felfelé az útunk. A kápolnánál rövid pihenőt tartottunk, majd lefelé egy másik birtok melletti úton haladtunk. Az úton végig csodálatos panorámában gyönyörködhettünk (Balaton, tanúhegyek) és megfigyelhettük az ősz irányába haladó/változó természet szépségeit. Sokat beszélgettem közben a gyerekekkel, akik szívesen meséltek egyéni élményeikről. Ez a szabad, kötetlen program nagyon jó alkalmat biztosított az elsőseimmel való mélyebb megismerkedésre. Jó időben, jó emberekkel, jó eszmecserékkel telt a nap. Kellemes, maradandó élményekkel telten, mindenféle fáradtság nélkül, ebédre érkeztünk vissza az iskolába.