Az októberi Boldogságóra témája Az optimizmus gyakorlása volt. A ,, Bagoly” relaxációs gyakorlattal kezdtük a hangolódást. A témát A mesebeli kis szűcs című interaktív mese segítségével dolgoztuk fel. A gyerekek aktívan bekapcsolódtak a mesébe, szívesen meséltek a számukra „panaszos” majd a mese végén a számukra pozitív gondolatokról. Alkotó feladatként körbe rajzolták a tenyerüket, amibe le is rajzolták azt, ami kellemes, pozitív érzéssel tölti el őket. A tenyérformákat kivágva, felragasztva egy süni formára, közösen elkészítettük az osztály optimista, boldog sünijét. Az alkotómunka közben Bagdi Bella Pozitív gyerek vagyok és az előző foglalkozás nagy kedvencét a Szép nap című dalokat hallgattuk. A foglalkozást meditációval zártuk.
Boldogságóra Alapprogram
Szeptember hónapban a hála gyakorlása témakör feldolgozása során írtunk hálatáviratokat. Készítettünk hálagyöngyökből gyöngysort.
Az első boldogságórán a háláról beszélgettünk, miközben kikerekedett a kis csapatunk hálavirága.
Kiváló alkalmat teremtett arra, hogy megosszuk egymással azt, amiért és akiért hálásak vagyunk.
Örömteli élmény volt!
Szeptember 21 – A HÁLA világnapja
A gyerekek a Hála világnapja alkalmából saját szavaikkal fogalmazták meg, miért éreznek hálát. Őszinte és szívet melengető gondolataikban gyakran említették a családjukat, barátaikat, az otthon melegét, valamint azokat az apró örömöket, amelyek boldoggá teszik őket a mindennapokban. Szavaik egyszerre voltak meghatóak és elgondolkodtatóak, tükrözve, hogy a hála érzése már egészen fiatal korban is milyen mélyen jelen lehet.
Nőtincsi Vár-Lak Óvoda és Bölcsőde
Hála a csoportunkban
A szeptemberi Boldogságóra témája a Hála volt. Az új nagycsoportosok már nagyon várták a Boldogságórát. Bemutattam nekik Boldog Dórát, a bábunkat. Beszélgettünk a Háláról. A boldogságkutatók szerint ez az egyi leghatékonyabb boldogságszint-növelő technika. Majd Bagdy Emőke relaxációs gyakorlatait csináltuk. Táncoltunk Bagdi Bella zenéjére. Elbáboztam a Hálafa történetét. Játékos feladatként mindenki elmondta, hogy kinek hálás és miért? Majd rajzoltak egy rajzot annak, akinek hálásak. Végezetül elkészítettük a közös őszi hálafánkat. A gyermekek nagyon ügyesek és figyelmesek voltak. Tetszett nekik ez a témakör.
A nevelési évet rendhagyó módon a „Boldogító jócselekedetek” témával kezdtük. Már évek óta ez a téma december hónapban kerül sorra, mivel az ünnepekre készülve már hagyománnyá vált óvodánkban a jótékonysági gyűjtés, általában egy rászoruló intézmény javára.
Augusztusban segítségkéréssel fordult hozzánk egy régi óvodásunk, aki azóta már gimnazista. Sajnálatos halálesetek és betegségek miatt a családja nehéz helyzetbe került, így tartós élelmiszer gyűjtést szerveztünk a család javára.
A gyermekekkel a csoportban több alkalommal szóba került a gyűjtés, a szülőket kértük, hogy vonják be a gyermekeket, otthon is legyen szó a segítő szándék fontosságáról.
A zárófoglalkozás alkalmával a nagycsoportos korú gyermekekkel dolgoztuk fel a témát, kerestük a jó és nem helyes cselekedetek közti különbséget, olyan élethelyzetekről beszélgettünk, melyet már ők is megéltek és valakinek a segítségére számítottak vagy ők nyújtottak segítséget.
Végül közösen csomagoltuk az összegyűlt élelmiszereket.
Az első Boldogságóránkat szeptember végén tartottuk meg összevont 1-2. osztályban. A „Napimádás” relexációs gyakorlattal kezdtünk. Ezután meghallgattuk a hónap dalát, mellyel ráhangolódtunk a témára. Megbeszéltük, miért lehetünk hálásak a mai nap,
majd felsoroltunk olyan dolgokat, amik természetesek, és csak akkor szembesülnénk
az értékükkel, ha hiányoznának a napunkból! (reggel/napközben/este)
Látszott a gyerekeken, hogy soha nem foglalkoztak még azzal, hogy megfogalmazzák az ilyen jellegű érzéseiket, gondolataikat. Először én mondtam el, kinek voltam legutóbb hálás és miért, majd mindenki sorban elmesélte a kis történetét, a többiek figyelmesen hallgatták.
Elolvastam a Hálafa történetét, és hosszasan beszélgettünk arról, milyen dolgokért lehetünk hálásak és kiknek, mivel szokták meghálálni a segítséget, vagy kedvességet, illetve hogy hogyan kapcsolódik össze a hála a boldogságérzetünkkel. Ezután felálltak, és odamentek társaikhoz, megölelték egymást, és elmondták, ki miért hálás a másiknak. Elkészítettük a Hálakertünket is. Virágokat színeztek és nyírtak, majd egy tojástartóba ragasztottuk azokat, és elmondták, kire gondoltak színezés közben.
A Hálakert az osztálytermünket fogja díszíteni, és valahányszor ránézünk, mindig eszünkbe fog jutni, hogy miért is érdemes kifejeznünk a hálánkat a másik ember felé.
Az órát meditációval zártuk: „anya szeret, apa szeret, biztonságban vagyok….”
….hogy ne engedjük el a Hála témakört októberben sem, mindenki elkészítheti majd a Hálagyöngysorát. Amikor valamiért úgy érzi, hogy hálás lehet valakinek, ráfűzhet egy gyöngyszemet. Október végén megnézzük, kinek lett a leghosszabb a gyöngysora. A gyerekek megtarthatják, vagy oda is ajándékozhatják majd valakinek.
A hatodik osztályos tanulókkal a Boldogságóra program keretében az optimizmus, azaz a pozitív gondolkodás témáját jártuk körül. Az óra során beszélgettünk arról, mit jelent optimistának lenni, és hogyan segíthet ez a nehéz helyzetek kezelésében.
Egy rövid történet segítségével rávilágítottunk, hogy ugyanazt a helyzetet lehet pesszimistán vagy optimistán is szemlélni – és ez kihat a hangulatunkra és döntéseinkre is.
A tanulók ezután kreatív feladatot kaptak: vagy egy nehéz helyzetet írtak át pozitív végkimenetelű történetté („Pozitív forgatókönyv”), vagy személyes „Napfény-naplót” készítettek, amelyben az aznapi örömeiket gyűjtötték össze.
A gyerekek nagy lelkesedéssel vetették bele magukat az alkotásba, és meglepően mély gondolatokat fogalmaztak meg.
Az óra végén közösen összegeztük, hogy az optimizmus nem azt jelenti, hogy minden jó – hanem azt, hogy a nehézségek ellenére is kereshetjük a jót. A visszajelzések alapján a tanulók pozitív élménnyel és motiváló gondolatokkal zárták az órát.
Az optimizmus gyakorlása a 2. számú napközis csoportban
„Nagyon kevés kell a boldog élethez; mindez benned van, abban, ahogy gondolkodsz.”
(Marcus Aurelius)
Októberben a pozitív gondolkodás gyakorlását állítottuk a boldogságóra középpontjába. Az optimista szemlélet abban segít, hogy a gyerekek minden helyzetben a lehetőséget, a fejlődés és a tanulás oldalát lássák. A kutatások is alátámasztják, hogy a bizakodó hozzáállás erősíti az önbizalmat, javítja a lelki jóllétet és kitartóbbá tesz a nehézségekkel szemben.
A Komplex Alapprogram művészeti alprogramjához kapcsolódva zenehallgatással és kézműves tevékenységgel dolgoztuk fel a témát. Meghallgattuk a hónap dalát. A zene élményt nyújtott. Ráhangolt a derűs érzésekre és motiválta a gyerekeket abban, hogy saját élményeiket, gondolataikat is megosszák.
Játékos feladatként pozitív érzelmeket kifejező emojikból tablót készítettünk, ami segítette a gyerekeket abban, hogy felismerjék és kifejezzék érzéseiket. Ezt követően közösen fogalmaztunk meg optimista mondatokat a mindennapi élethelyzetekhez kapcsolódva. A tanulók megértették, hogy a nehézségek nemcsak akadályt, hanem új lehetőséget is jelenthetnek és az előremutató szemlélet sokszor elvezet a megoldáshoz.
A foglalkozás végén beszélgettünk arról is, hogy a derűs gondolkodás és a humor hogyan segíthet az iskolai kihívások, a baráti nézeteltérések vagy akár a családi viták megoldásában. Lelkesen osztották meg saját példáikat, és kimondták: ha bizalommal és derűsen közelítünk a helyzetekhez, az események is kedvezőbben alakulhatnak. Mindenki megtapasztalhatta, hogy az életöröm és a remény erőt ad a mindennapokhoz, és segít abban, hogy bátrabban tekintsünk a jövő felé.”
Figura Tünde
napközis nevelő
Kiskunmajsa, 2025. 10. 09.