Nagyon jó hangulatban zártuk az évet. Kiváló feladat volt a boldogságlábnyomok készítése az összefoglaláshoz. Voltak gyerekek, akik több lábnyomot is készítettek. Rengeteg ötletük volt. Elkészítették a sablon alapján, majd elhelyezték a lábnyomokat a szőnyegen, s közben elmesélték egyenként, hogy nekik mi okoz megnyugvást és boldogságot. Menet közben fedezték fel, hogy ahogy spontán módon elhelyezték a munkájukat egy szív forma kezdett kialakulni. Picit igazítottak rajta, s végül tudatosan teljesen maguktól a szív formáját követve helyezték el a szőnyegen. Aztán játszottunk olyat, hogy mindenki odaállt valamelyik lábnyomhoz, ami nem az ő munkája, de azt a tevékenységet ábrázolja, ami számára is boldogságot jelent. Végül felszedtük a földről, majd mindenki felragasztotta a teremben egy tetszőleges helyre, s év végéig díszítette az osztálytermet. Amikor valaki rosszkedvű, vagy dacos volt, csak ránézett a falon lévő lábnyomokra, s mindjárt jobbkedvre derült.
Átismételtük a kedvenc gyakorlatainkat (NYUGI gyakorlat a feltöltött képen), majd egy jót táncoltak a Jól érzem magam című számra.
Boldogságóra Alapprogram
A Boldogságóra Program megvalósítása hallássérült gyermekek egyéni fejlesztése során a Szegedi Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda és Általános Iskola keretében
A 2025/2026-os tanév során a Boldogságóra Programot egyéni szurdopedagógiai foglalkozások keretében valósítottam meg óvodáskortól középiskolás korig hallássérült gyermekekkel és fiatalokkal. A foglalkozások során kiemelt figyelmet fordítottam arra, hogy a pozitív pszichológia témakörei a gyermekek életkori sajátosságaihoz, nyelvi fejlettségéhez és kommunikációs lehetőségeihez igazodjanak. A hallássérülésből fakadó sajátos tapasztalatok, a kommunikációs akadályok, valamint a társas kapcsolatokban előforduló nehézségek számos alkalommal kapcsolódtak a feldolgozott témákhoz. A munkát vizuális eszközök, képkártyák, rajzos feladatok, történetek, szerepjátékok, valamint a Pillanatkapitány könyv és társasjáték, a Stop Bántalmazás kártyák és a Merj Másképp! – Mavens of Mindset kártyák alkalmazása gazdagította. A gyermekek a tanév során fokozatosan egyre tudatosabban ismerték fel saját érzéseiket, erősségeiket, kapcsolataikat és azokat a tényezőket, amelyek hozzájárulnak lelki jóllétükhöz.
A hála gyakorlása
A hála témakörének feldolgozása során a gyermekekkel közösen kerestük azokat a személyeket, helyzeteket és élményeket, amelyek örömet és biztonságot nyújtanak számukra a mindennapokban. A kisebb gyermekek rajzokkal, képekkel és kreatív alkotásokkal jelenítették meg mindazt, amiért hálásak lehetnek, míg a nagyobb tanulók hálanaplót vezettek és beszélgetések során fogalmazták meg pozitív tapasztalataikat. A foglalkozások során különösen fontos volt annak tudatosítása, hogy a hallássérült gyermekek életében is számos olyan erőforrás található, amely segíti fejlődésüket és mindennapi boldogulásukat. A család, a barátok, a segítő pedagógusok és a személyes sikerek rendszeresen megjelentek a gyermekek visszajelzéseiben. A hála gyakorlása hozzájárult ahhoz, hogy a tanulók figyelme fokozatosan a hiányok helyett az értékekre és a pozitív élményekre irányuljon.
Az optimizmus gyakorlása
Az optimizmus fejlesztése során arra törekedtem, hogy a gyermekek megtanulják a nehézségek mögött meglátni a fejlődés lehetőségét. A foglalkozások során számos olyan helyzetet dolgoztunk fel, amelyek a hallássérült gyermekek életében gyakran előfordulnak, például a félreértésekből adódó konfliktusokat vagy a kommunikációs akadályokat. Közösen kerestünk alternatív megoldásokat, új nézőpontokat és pozitív lehetőségeket. A nagyobb tanulók esetében a Merj Másképp! – Mavens of Mindset kártyák segítségével dolgoztunk a fejlődési szemlélet kialakításán. A fiatalok megtanulták felismerni azokat a gondolatokat, amelyek akadályozzák őket céljaik elérésében, és gyakorolták azok átkeretezését. A foglalkozások során egyre tudatosabban fogalmazták meg, hogy a hibák nem kudarcot, hanem tanulási lehetőséget jelentenek.
Társas kapcsolatok ápolása
A társas kapcsolatok témaköre különösen jelentős szerepet kapott a fejlesztő munka során, hiszen a hallássérült gyermekek gyakran szembesülnek olyan helyzetekkel, amelyek megnehezíthetik a kapcsolatteremtést vagy a közösségbe való beilleszkedést. A foglalkozásokon sokat beszélgettünk a barátságról, az elfogadásról, a bizalomról és az együttműködésről. A gyermekek különböző szituációkon keresztül gyakorolták az érzések felismerését és kifejezését, valamint azt, hogyan lehet sikeresen kapcsolatot kezdeményezni vagy fenntartani. A Pillanatkapitány történetei kiváló lehetőséget biztosítottak arra, hogy a tanulók saját élményeiket összekapcsolják a szereplők tapasztalataival, és ezáltal mélyebben megértsék saját társas helyzeteiket is.
A jócselekedetek gyakorlása
A jócselekedetek témakörében a gyermekek megtapasztalhatták, hogy mások segítése nemcsak a környezetükre van pozitív hatással, hanem saját jóllétüket is növeli. A foglalkozások során rendszeresen beszámoltak azokról a helyzetekről, amikor segítettek családtagjaiknak, társaiknak vagy pedagógusaiknak. A kisebb gyermekek számára különösen motiváló volt, amikor saját jótetteiket rajzban vagy történet formájában dolgozhatták fel. A nagyobb tanulók egyre tudatosabban ismerték fel, hogy a kedvesség, az együttérzés és az odafigyelés milyen fontos szerepet játszik a harmonikus emberi kapcsolatok kialakításában.
Célok kitűzése és elérése
A célokkal kapcsolatos foglalkozások során a gyermekek megtanulták, hogyan lehet nagyobb céljaikat kisebb, megvalósítható lépésekre bontani. A kisebbek álmaikat és vágyaikat rajzokon keresztül jelenítették meg, míg a nagyobb tanulók konkrét terveket fogalmaztak meg tanulmányaikkal, kapcsolataikkal vagy jövőbeli elképzeléseikkel kapcsolatban. A Merj Másképp! kártyák segítségével sokat dolgoztunk a kitartás, a motiváció és az önbizalom erősítésén. A tanulók fokozatosan felismerték, hogy a fejlődéshez időre, gyakorlásra és türelemre van szükség, valamint azt is, hogy a sikerek mögött sok esetben kitartó munka áll.
Megküzdés a kihívásokkal
Ebben a témakörben a gyermekek olyan nehéz helyzetek feldolgozására kaptak lehetőséget, amelyekkel mindennapjaik során találkozhatnak. A beszélgetések gyakran érintették a hallássérülésből fakadó kihívásokat, a félreértéseket, a csúfolódást vagy azokat az élményeket, amikor valaki nem értette meg őket megfelelően. A foglalkozások során közösen kerestünk megoldási lehetőségeket, gyakoroltuk a segítségkérést és az érzelmek megfelelő kifejezését. A gyermekek egyre nagyobb biztonsággal tudtak beszélni saját nehézségeikről, miközben fejlődött problémamegoldó gondolkodásuk és önbizalmuk is.
Apró örömök élvezete
Az apró örömök témaköre a gyermekek egyik legkedveltebb területévé vált. A foglalkozások során arra törekedtünk, hogy tudatosítsuk a mindennapokban rejlő pozitív élményeket, amelyek gyakran észrevétlenül maradnak a rohanó hétköznapokban. A gyermekek örömnaplót készítettek, boldogság-pillanatokat gyűjtöttek, és rendszeresen beszámoltak azokról az eseményekről, amelyek mosolyt csaltak az arcukra. Sokszor meglepő volt számukra felismerni, hogy a boldogság nem feltétlenül a nagy eseményekhez kapcsolódik, hanem egy kedves mosolyhoz, egy jól sikerült feladathoz, egy öleléshez, egy közös játékhoz vagy akár egy napsütéses délutánhoz is.
A Pillanatkapitány könyv és társasjáték ebben a témakörben kiemelkedő szerepet kapott. A történetek és a játékhelyzetek segítették a gyermekeket abban, hogy tudatosan figyeljenek saját élményeikre és érzéseikre. A játék során gyakran beszélgettünk arról, milyen apró örömök történtek velük az elmúlt napokban, milyen pillanatokat őriznének meg szívesen, illetve hogyan lehet ezeket az élményeket újra felidézni nehezebb időszakokban. A hallássérült gyermekek különösen érzékenyen reagáltak a vizuális élményekre, ezért fényképek, rajzok és emlékkollázsok készítésével is dolgoztunk. A foglalkozások hozzájárultak ahhoz, hogy a tanulók tudatosabban jelen legyenek a pillanatban, és képesek legyenek észrevenni a mindennapok szépségeit.
A megbocsátás gyakorlása
A megbocsátás témája mély érzelmi munkát igényelt a gyermekektől, ugyanakkor rendkívül fontos szerepet játszott érzelmi fejlődésükben. A foglalkozások során sokat beszélgettünk a haragról, a csalódottságról, a szomorúságról és azokról a helyzetekről, amikor valaki megbántotta őket vagy ők bántottak meg másokat. Különösen fontos volt annak megértése, hogy a megbocsátás nem a sérelem elfelejtését vagy elfogadását jelenti, hanem annak a folyamatnak a része, amely segít megszabadulni a negatív érzések terhétől.
A gyermekek történeteken, meséken és szerepjátékokon keresztül dolgozták fel saját élményeiket. Többen beszéltek olyan helyzetekről, amikor csúfolták őket hallókészülékük, cochleáris implantátumuk vagy kommunikációs nehézségeik miatt. Ezeknek az élményeknek a feldolgozása során nagy hangsúlyt kapott az érzelmek biztonságos megosztása és az empátia fejlesztése. A tanulók megtanulták felismerni, hogy a harag természetes érzés, ugyanakkor fontos megtalálni azokat a módokat, amelyek segítenek annak kezelésében.
A témakörhöz kapcsolódva gyakran alkalmaztam a Stop Bántalmazás kártyákat is, amelyek lehetőséget adtak a különböző konfliktushelyzetek elemzésére. A gyermekek közösen keresték azokat a megoldásokat, amelyek elősegítik a békés konfliktusrendezést, az asszertív kommunikációt és a saját határok védelmét. A nagyobb tanulók egyre tudatosabban fogalmazták meg, hogy a megbocsátás elsősorban saját lelki egyensúlyuk megőrzését szolgálja, és nem feltétlenül jelenti a történtek helyeslését.
Testmozgás és egészséges életmód
A foglalkozások során a gyermekek megismerkedtek az egészséges életmód és a lelki jóllét kapcsolatával. Beszélgettünk a mozgás, a pihenés, az egészséges táplálkozás és a megfelelő alvás fontosságáról. A gyakorlati feladatok során mozgásos játékokat, relaxációs technikákat és légzőgyakorlatokat alkalmaztunk, amelyek segítették a feszültségoldást és a testi-lelki egyensúly megteremtését.
Fenntartható boldogság
A tanév végére a gyermekek számos olyan eszközt és stratégiát sajátítottak el, amelyek hosszú távon is segíthetik őket lelki egészségük megőrzésében. Közösen összegyűjtöttük azokat a módszereket, amelyek számukra a legtöbb örömet, biztonságot és sikerélményt nyújtották. A foglalkozások során megszerzett tapasztalatok hozzájárultak ahhoz, hogy a tanulók tudatosabban figyeljenek érzéseikre, kapcsolataikra és saját erősségeikre.
A program egészét végigkísérte a konfliktuskezelés fejlesztése, a Stop Bántalmazás kártyák alkalmazása, valamint a nagyobb tanulók esetében a Merj Másképp! – Mavens of Mindset kártyák használata. Ezek az eszközök hatékonyan támogatták az önismeret, az önérvényesítés, az érzelmi intelligencia és a reziliencia fejlődését. A tanév végére a gyermekek magabiztosabban tudtak beszélni érzéseikről, tudatosabban kezelték konfliktusaikat, és nyitottabban fordultak önmaguk és mások felé. A Boldogságóra Program így nemcsak a pozitív érzelmek erősítését szolgálta, hanem hozzájárult a hallássérült gyermekek harmonikus személyiségfejlődéséhez és lelki jóllétének támogatásához is.
Június hónapban a magyar feltalálók napja alkalmából megnéztünk egy videót magyar feltalálókról és találmányaikról, majd a tanulók csoportokban dolgozva terveztek olyan hasznos találmányokat, amik boldogabbá teszik a nyarat. A találmányokhoz a meleg és a napsütés adott ihletet, így született napelemes mobiltelefon, az egész testet robotkarral benaptejező kényelmes sapka és egy ventilátoros napszemüveg.
Április hónapban az egyik témahetünk a méhek-hete volt, ezért többször is beszélgettünk arról, hogy milyen állatok a méhek, hol élnek, mit gyűjtenek? Valamint arról is, hogy miből lesz a méz? Milyen mézeket ismerünk?… stb.
A nap folyamán az áprilisi Boldogságóra programból inspirálódva eljátszottuk néhány ajánlott játékot. A méhek hetéhez kapcsolódva a „Méhek tánca” elnevezésű mozgásos játékkal kezdtük a reggelt, ami nagyon tetszett a gyerekeknek. Aztán az őszinteséget gyakorolva a „Mondd az igazat!” nevű játékot játszottuk. Kört alakítva leültünk a szőnyegre, majd odagurítottam a labdát valakinek, miközben a következő nyitott mondatokat mondtam: „Boldog voltam, amikor…; Féltem, amikor…; Szomorú voltam, amikor…; Dühös voltam, amikor….”, amelyik gyerekhez odagurult a labda egy saját élményét felidézve fejezte be a mondatot.
Majd az Erősség Program havi témája szerint a megbocsájtást gyakorolva megalkottuk a saját érzelmi poggyászunkat. Egy kosárba összegyűjtöttünk piros színű (a harag színének megfelelő) építőkockákat, majd megkértem a gyerekeket, hogy gondoljanak olyan helyzetekre, amikor dühösek voltak valamiért és tegyék bele az építőkockát a kosárba, ezzel szimbolizálva azt, hogy leteszik ezt a terhet. Ezután körbe álltunk és megvizsgáltuk egymást, hogy ki miben hasonlít vagy miben különbözik a másiktól. Először csak a külső vonásokat vizsgáltuk, majd a belső tulajdonságokat is összehasonlítottuk.
A délelőtt további részében mézes golyót készítettünk a gyerekekkel, amihez a hozzávalókat együtt mértük ki és mindegyik összetevőt egyenként megvizsgáltuk.
A hét lezárásaként méz kóstolót szerveztünk, különböző virágokból készült mézeket hasonlíthattak össze a gyerekek.
Elérkezett a Boldogságóraprogram utolsó hónapja.
A szokásos módon relaxációval kezdtünk, a „Villámlazítás” gyakorlatot választottam, majd meghallgattuk BagdiBella: Jobb veled a világ című dalát.
Majd szorosan egymás mellé állva, megalkottuk a szeretetfolyosót, amin mindenki végighaladt és megtudhattuk mindenkiről a jótulajdonságaikat, mit kedvelünk bennük, aztán következett a Boldog erdő-Kerekerdő című mese.
Mese után felelevenítettük az elmúlt 9 hónap boldogságóráit.
Boldogságvárunkhoz vezető lépcsőkön megnéztük, hogy milyen cselekedetek tettek bennünket boldoggá, kinek mi volt a kedvence. Felemlegettük, a kitűzött céljainkat, hogy szinte mindenkinek már teljesült, pl.cipőkötés, elballagni az oviból, iskolába menni, pótkerék nélkül biciklizni. Volt, akinek az jutott eszébe, hogy ő hálás volt a csoporttársának, mert sokat játszott vele, testmozgásról az oviolimpia, a családi nap túrával. Sok-sok szép élmény. Ennek örömére megöleltük egymást és beérve a Boldogságvárunkba, beleragasztotta mindenki az arcképét.
Reflexió a Boldogságórák tapasztalatairól
2025 nyarán határoztam el, hogy kapcsolódok a Boldogságórát tartók népes táborához. A kollégáimtól nagyon sok pozitív visszajelzést kaptam. A nyári továbbképzés során tudatosult bennem, hogy nem csak a gyerekeknek, hanem nekem is szükségem van rá. Mindig rohanunk, nem beszéljük ki a bennünket foglalkoztató nehézségeket, csak görgetjük magunk előtt a nehézségeinket. Továbbá azt tapasztaltam az osztályomban, hogy a gyerekek sokszor egymással szemben is türelmetlenek. Indulatkezelési problémáik mellett, egy állandó teljesítménykényszer is nehezíti a mindennapjaikat. A belső feszültség különböző vegetatív, testi tünetekben is gyakran megnyilvánult. Nem tudták őszintén elmondani a problémáikat, feloldani a belső feszültségüket.
A továbbképzés elméleti alapokat nyújtott. A honlapon található, valamint a Boldogságóra kézikönyv és munkafüzet feladatai segítségével indultak az év elejétől, havonta egy alkalommal az irodalom tantárgy részeként a Boldogságórák. A gyerekek minden hónapban várták, hogy milyen játékos tevékenységgel haladunk sorra a témákon.
Már a Hála témánál nagyon sok jó észrevételük volt. Készítettünk is egy ládikát, melyben karácsonyig gyűjtöttük a hálacédulákat. Ebből lett a karácsonyfánkat díszítő hálaláncunk is.
Az optimista szemlélet nagyon fontos ennek a generációnak, mert gyakran nagyítják fel a legkisebb hibát is. Meglátni a legkisebb dologban, a legapróbb lépésben is a jót nem egyszerű. A közös játékok, és ezeken keresztül az együtt megélt élmények sokat jelentettek közösségünknek.
A társas kapcsolatok téma az osztálykohézió erősítését, a boldogító jó cselekedetek a karácsonyi ünnepekre való ráhangolódást segítették elő.
A reális célok kitűzése is nagyon fontos szerepet játszott, hiszen olyan elvárásokat fogalmaztak meg, amit szeretnének elérni a tanévben. Ezek a célok az általuk tetszőlegesen díszített bakancsok hátoldalára kerültek, melyeket kitettünk az osztályban. Tanév végén megnézzük, hogy kinek sikerült elérni a kitűzött célokat.
A megküzdési stratégiák az indulatkezelést, a meditációs zenék az ellazulást segítették. A különböző technikák a dühlevezetés számtalan lehetőségét mutatták meg közösségünk tagjainak.
Az apró örömök megélése, az érzékszerveken való megtapasztalása, később rajzos formában való megjelenítése mind hozzájárult a világunkban lévő apró csodák észrevételéhez.
Talán az egyik legfontosabb témánk volt a megbocsátás. Őszintén megnyíltak egymás előtt az elszenvedett sérelmek kibeszélésében. Bocsánatkártyákat is készítettünk, melyeket a tolltartóba tettünk. Arról is beszélgettünk, hogy miért fontos minden esetben tetteink, mondataink mérlegelése. Az első kérdések között szerepelt, hogy használhatják-e más osztálybeli társaikkal szemben is.
Úgy vélem, nagyon sokat formáltak a játékos feladatok a gyerekek egymáshoz való viszonyán. A közös gondolkodás, a megélt élmények hozzájárultak személyiségük harmonikusabb fejlődéséhez. Segítettek a konfliktusok helyes megoldásában, érzékenyítettek számos helyzetben. Mindent dokumentálni nem lehet, mert gyakran a játék hevében nem a fényképezés jelentette a legfontosabb feladatot. A megélt pillanatok, a közös élmények tették teljessé ezt a tanévet. A következő tanévben is szeretnénk folytatni, mert szükségünk van minél több közös élményre közösségünk formálásához.
A társas kapcsolatok mindig aktuális téma az osztályközösségekben. Alkalmat ad az osztályokban a konfliktusok oldására, egymás dolgainak tolerálására tanít.
Novemberben főként a beszélgetéseké, az új osztálytársak megismerése volt a főszerep. Több osztályba került új tanuló ebben az időszakban, akiknek beilleszkedését ennek a témakörnek az alapos körbejárásával sikerült beintegrálni a már szoros osztályközösségekbe.
Főként munkafüzet feladataiból válogattunk.
Iskolánkban, a Boldog Iskola program részeként hiszünk abban, hogy a boldogság apró pillanatokból épül fel. Ma pedig egy ilyen pillanat következik.
Iskolánk tanulói a Dreamers című számára készült tánccal szeretné megmutatni, hogy ha van egy közös álmunk, és együtt teszünk érte, akkor bármit elérhetünk. Fogadják szeretettel a táncunkat!
Izgalommal készültünk az ünnepekre, ajándékokat készítettünk szeretteinknek. Mikulás és karácsonyi műsort adtunk elő az óvodásoknak, nyugdíjasoknak. Karácsonyi képeslapokat rajzoltunk a városi rajzpályázatra.
Megbeszéltük azt, hogy milyen jó cselekedetekkel tudnak örömet, boldogságot szerezni másoknak. Plüssöket, csokoládét, rajzeszközöket gyűjtöttünk a kórházban lévő gyerekeknek, melyeket közösen csomagoltunk be számukra.
Közösen megfogalmaztuk mit szeretnének elérni, azokért mit kell tenni, hogy elérhessék.
Megfogalmazták miben szeretnének változni, változtatni és azt is, hogy mit kell érte tenni.
A gyerekek egyre reálisabb célokat tűznek ki maguk elé, egyre jobban körvonalazódik bennük, hogy mit kell tenniük azok eléréséért. Ezen kívül a munkafüzetből is oldottunk meg néhány feladatot. Farsangi mulatságon vettünk részt, álarcokat készítettünk.
A gyerekek nehezen dolgozzák fel a feszültséget, a sérelmeiket és a megpróbáltatásokat érje őket az akár az iskolában vagy otthoni környezetben. Érzelmeiket nehezen fejezik ki, elfojtják ezáltal sok esetben frusztrálttá, indulatossá válnak, sok esetben szélsőséges viselkedést produkálnak. Az érzelmek kifejezése legyen sz öröm vagy bánat és azok feldolgozásának mechanizmusának megtanulása hosszú folyamat a gyermekek számára. A gátak melyek kialakulnak bennük sok esetben rossz irányba terelik őket. Nagyon fontos és kiemelt feladatnak tartom, hogy játékos formában minél előbb megtanulják, megtalálják azt a stratégiát, amely hatékonyan segít számukra. Valentin nap alkalmából üzeneteket küldhettek egymásnak, és szeretteiknek.