Április a megbocsájtás hónapja. A gyerekekkel mindennapos konfliktusokat, megbántásokat, csúfolásokat, vagy véletlen baleseteket meg szoktunk beszélni, méghozzá úgy, hogy: Szabad – e bántani a társunkat,?! Ha megtörtént a baleset, vagy bántás, mit kell csinálni?- bocsánatot kérni. De vajon megbocsájtani könnyű?
Szerencsére a gyerekek nagyon hamar megbocsájtanak társaiknak.
– Meghallgattuk a hónap dalát: Bagdi Bella Ho’oponopono címmel többször is.
A témához kapcsolódóan elmeséltem nekik a Tündéri bocsánat című mesét. A mesében lévő mondókát többször is mondogattuk a hónap folyamán.
Ezzel kapcsolatban szituációs játékot játszottunk:
csúfolódás, verekedés után, hogy kell bocsánatot kérni, és hogy kell megbocsájtani.
Boldogságóra Alapprogram
A foglalkozást a „Napimádás”relaxációval kezdtük.
Megtanultuk a hála hónap dalát,amit mozgássorokkal kísértünk.
Ezután a témát mesével dolgoztuk fel.
Elmondták a gyerekek ki miért hálás.
A foglalkozás végén kiszínezhették a meséhez kapcsolódó színezőt.
Szikszai György Református Óvoda és Általános Iskola Örömsziget Óvodája
Március az Apró örömö élvezetének hónapja.
Arról beszélgettünk a gyerekekkel, hogy kinek mi okoz örömet.
– Játszótérre menni anyával, és a gyerekekkel.
– biciklizni
– Mesekönyvet nézegetni.
– Játszani a kiskutyámmal.
– Maros parton kirándulni.
– Állatkeretbe menni….
Örömforrás az is, ha érzékszerveinket „kényeztetjük”.
– Kóstoltunk mézet, csokit, gyümölcsöt, citromból nyert limonádét, savanyú káposztát….
– Nézegettünk könyveket állatokról, és kicsinyeikről (nagyon tetszett nekik a sok kis kedves kölyök képe)
– Megökleltük egymást.
– Virág illatú parfümöt szagoltunk.
– Bagdi Bella Imádok élni címú dalát hallgattuk meg többször is, énekeltük, és táncoltunk is rá.
Majd elmeséltem nekik A nyughatatlan méhecske című mesét, ahol a „hősünk” annyira várta a tavaszt, a virágok ébredését, hogy amikor valóban kinyíltak a virágok, akkor nagyon boldog volt.
Megbeszéltük a gyerekekkel, hogy mindenki rajzol egy szép tavaszi virágos képet, és megajándékozza vele a barátját. Mert az is örömet okoz nekünk, ha mást boldognak látunk.
Pápai Erkel Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola
Hálaséta – Álljunk meg egy pillanatra!
A hála világnapja keretében iskolánkban egy különleges Hálasétát szerveztem, amelynek célja az volt, hogy a gyerekek a mindennapi rohanásból egy kis időre kilépve figyeljenek önmagukra, egymásra és az életükben jelen lévő jó dolgokra. Az aula minden állomását esztétikusan, harmonikusan rendeztem be, több helyszínen relaxációs zene is segítette a ráhangolódást.
A séta során 6 állomáson haladtak végig a résztvevők:
1. Állomás – Érkezz meg! A jelenbe, magadhoz.
A gyerekek megálltak egy pillanatra, figyelmüket önmagukra irányították, majd nevüket egy szívre írták.
2. Állomás – Kik és mik teszik szebbé a napjainkat?
A Hálaládába egy szimbólumot helyeztek el, miközben arra gondoltak, ki vagy mi fontos számukra. Ezt követően egy álmot vagy célt is megfogalmaztak magukban.
3. Állomás – A számomra fontos emberek
A résztvevők olyan személyekre gondoltak, akik fontosak az életükben, és megfogalmazhatták, miért hálásak nekik, mit szeretnek bennük, vagy milyen érzéseket őriznek velük kapcsolatban.
4. Állomás – Felfedezem, mi ad erőt nekem.
A gyerekek különböző szimbólumok közül választhatták ki azt, amelyik leginkább kifejezte, mi ad számukra erőt, majd elhelyezték a közös Erőtérben.
5. Állomás – Együtt írunk valami szépet!
Kodály Zoltán gondolatához kapcsolódva – „A zene mindenkié.” – közösen alkottak egy verset vagy dalt a háláról. Mindenki hozzátett egy sort a közös alkotáshoz.
6. Állomás – Emlékkönyv – Vidd magaddal a jót!
A résztvevők egy-egy gondolattal, érzéssel vagy emlékkel gazdagították az emlékkönyvet, így a Hálaséta közös emléke is tovább gyarapodott. A séta végén mindenki végig gondolta, mit visz magával a Hálasétából, majd kiválasztott egy matricát, amelyet emlékül magával vihetett.
A Hálaséta lehetőséget adott a lelassulásra, a figyelem gyakorlására, a hála megélésére és az egymáshoz való kapcsolódásra. A programba a gyerekek mellett a szülők és a kollégák is bekapcsolódhattak, így a hála valóban közös élménnyé válhatott.
A programról a helyi sajtó is beszámolt.
https://papaimediacentrum.hu/index.php?op=cikk_reszletes&id=40493&kulcsszo=h%C3%A1las%C3%A9ta
https://www.facebook.com/reel/2176548889879232
Szeptember havi Boldogságóránk fókuszában a hála gyakorlása állt. A hangolódás során a csoport hamar felvette a program ritmusát, hiszen a csendes kör és a relaxáció segített lecsendesíteni az iskolai rohanásból hozott feszültségeket, így teremtve meg a nyugodt megérkezés légkörét. A legnagyobb sikert a Hála tábla feladat aratta. Jó volt látni, hogy a tanulók milyen tartalmasan és őszintén tudtak reflektálni a mindennapi apró örömeikre. A színes papír szívecskékre nemcsak családi emlékek vagy barátságok kerültek fel, hanem olyan egyszerű, mégis fontos dolgok is, mint egy kedves mosoly, egy finom ebéd vagy a felejthetetlen élmények. A tábla összeállítása fejlesztette a kreativitásukat és erősítette az osztályközösséget is, hiszen a megosztott gondolatok révén a diákok jobban megismerték egymás belső világát. A gyerekek szerették volna, hogy a Hála tábla kikerüljön a terem falára, hogy nap mint nap emlékeztesse őket arra, mennyi mindenért lehetnek hálásak. Ez a foglalkozás ismét megerősítette bennem, hogy a Boldogságóra program módszertana hatékonyan támogatja a gyermekek érzelmi intelligenciáját és mentális jólétét.
A hónap első óráján különböző dobozokat nyitottunk ki. Mindegyik doboz üres volt, de a következő feliratok álltak rajtuk: Thank you, Merci, Köszönöm, Hála doboz. A beszélgetőkörben tisztáztuk a hála fogalmát. Azt is, hogy miért fontos a köszönet kifejezése. A hála dobozt elhelyeztük a teremben. Várja a hálával telt üzeneteket! Majd elolvastam egy mesét: A láthatatlan szemüveg és a szürke köpeny. A láthatatlan szemüveget, ami nem volt más, mint a hála szemüvege, a valóságban is felpróbáltuk. A szívünk is megtelt hálával. Elkészítettük hála falunkat. A hónap második óráját „A napfény-kereső” című vers elolvasásával kezdtük. A vers ráébresztett minket, hogy a hála nem azt jelenti, hogy nincsenek problémáink hanem, hogy mindenben észrevesszük a jót. Aztán egy tablót készítettünk arról, hogy mennyi mindenért lehetünk hálásak a természetben. A következő órán meghallgattuk Bagdi Bella: Jól érzem magam című dalát. Aztán hála kártyákat készítettünk az osztályt segítő felnőttek számára. A kártyákat szeptember 21-én. a hála világnapján adtuk át. A hónap utolsó óráján hála levelet írtunk és rajzokkal illusztráltuk. Ha a ti szívetek is csordultig telt hálával, ne rejtsétek el mások elől!!!!
Hála gyakorlása
2026. szeptember hónapban a 1.b osztályban tartottam Boldogság órát.
Téma: A hála gyakorlása
Tanító: Szépvölgyiné Szűcs Krisztina
A foglalkozáson a tanulók érdeklődéssel és nyitottsággal vettek részt a tevékenységekben. A szervezés gördülékenyen zajlott.
A ráhangoló játékok oldották a gyermekek feszültségét, és elősegítették a közös munkára való hangolódást.
A relaxációs gyakorlatok mozgásos elemei sikeresen bevonták a gyermekeket az óra folyamatába. A mozdulatok utánzása segítette a testtudat és a figyelem fejlesztését.
A téma bevezetésénél a gyermekek megtapasztalták a hála kifejezésének fontosságát. Minden gyermek lehetőséget kapott az önkifejezésre. Ennek köszönhetően gyermekek többsége képes volt kimondani, miért hálás. Ez a feladat hozzájárult az empátia fejlődéséhez és a szociális készségek erősítéséhez.
A mesehallgatás során a gyermekek figyelmüket a történetre összpontosították. A mese feldolgozását segítő kérdések elősegítették a szövegértés és a gondolkodási képesség fejlesztését. A gyermekek személyes példákat is hoztak, amelyekből kiderült, hogy képesek összekapcsolni élményeiket a mesével.
A kézműves tevékenység során mindenki aktívan és érdeklődéssel dolgozott.
A Hálafa elkészítése lehetőséget adott a kreativitás kibontakoztatására. A közös fa szimbolikus jelentése erősítette a csoporthoz tartozás érzését. A boldogságmondóka közös elmondása vidám hangulatot teremtett az együttlét során. A gyermekek közötti kapcsolatok erősödtek a közös élmények révén. A hála gyakorlása hozzájárult a pozitív érzelmi attitűdök kialakulásához.
Fejlesztési lehetőségként megfogalmazható, hogy a visszahúzódó gyermekeknek további támogatást kell nyújtani a megszólaláshoz. Összességében a foglalkozás eredményesnek bizonyult, és elérte pedagógiai célkitűzéseit.
Fadd, 2026.09.28.
Szépvölgyiné Szűcs Krisztina
Hála gyakorlása
2026. szeptember hónapban a 1.b osztályban tartottam Boldogság órát.
Téma: A hála gyakorlása
Tanító: Szépvölgyiné Szűcs Krisztina
A foglalkozáson a tanulók érdeklődéssel és nyitottsággal vettek részt a tevékenységekben. A szervezés gördülékenyen zajlott.
A ráhangoló játékok oldották a gyermekek feszültségét, és elősegítették a közös munkára való hangolódást.
A relaxációs gyakorlatok mozgásos elemei sikeresen bevonták a gyermekeket az óra folyamatába. A mozdulatok utánzása segítette a testtudat és a figyelem fejlesztését.
A téma bevezetésénél a gyermekek megtapasztalták a hála kifejezésének fontosságát. Minden gyermek lehetőséget kapott az önkifejezésre. Ennek köszönhetően gyermekek többsége képes volt kimondani, miért hálás. Ez a feladat hozzájárult az empátia fejlődéséhez és a szociális készségek erősítéséhez.
A mesehallgatás során a gyermekek figyelmüket a történetre összpontosították. A mese feldolgozását segítő kérdések elősegítették a szövegértés és a gondolkodási képesség fejlesztését. A gyermekek személyes példákat is hoztak, amelyekből kiderült, hogy képesek összekapcsolni élményeiket a mesével.
A kézműves tevékenység során mindenki aktívan és érdeklődéssel dolgozott.
A Hálafa elkészítése lehetőséget adott a kreativitás kibontakoztatására. A közös fa szimbolikus jelentése erősítette a csoporthoz tartozás érzését. A boldogságmondóka közös elmondása vidám hangulatot teremtett az együttlét során. A gyermekek közötti kapcsolatok erősödtek a közös élmények révén. A hála gyakorlása hozzájárult a pozitív érzelmi attitűdök kialakulásához.
Fejlesztési lehetőségként megfogalmazható, hogy a visszahúzódó gyermekeknek további támogatást kell nyújtani a megszólaláshoz. Összességében a foglalkozás eredményesnek bizonyult, és elérte pedagógiai célkitűzéseit.
Fadd, 2026.09.28.
Szépvölgyiné Szűcs Krisztina
Boldogságóra: 1. A hála
Az óra időpontja: 2026. szeptember
Résztvevők: 1. és 2. osztály
Mindkét évfolyamon ráhangoló játékkal kezdtük a foglalkozást. Beszélgettünk a hála szó jelentéséről. A gyerekek szépen el tudták mondani, hogy köszönetüket hála formájában hogyan tudják kimutatni. Külön öröm volt számomra, hogy több tanulónak a tanító néni is eszébe jutott, illetve otthon a szülőkre és testvérekre is gondoltak. A hála téma megértéséhez A csodakantár című mesét felolvastam, mely alapján a hónap témáját megbeszélgettük. (Ki kinek lehet hálás a mesében.) Sok időt töltöttünk a szabadban, túráztunk. A Népmese világnapja alkalmából felsős testvérosztályunk mesét olvasott fel nekünk. Az elsősökkel hálabefőttet (hála rajzokkal) készítettünk, a másodikosokkal hálafát, melynek leveleibe írhatták azoknak a nevét ,akiknek köszönetüket szerették volna kifejezni. A foglalkozás végén meditációnak, annyit kértem a gyerekektől, hogy hunyják le a szemüket és csendben képzeljék el azt vagy azokat a személyeket, akiknek hálásak.
Szakosné Biczó Marianna
tanítónő, Pókaszepetki Festetics Kristóf Általános Iskola
Szeptember 21-én tartottuk a 11/B első Boldogságóráját. Ezúttal a hála került a középpontba.
Az órát Neil Pasricha The 3 A’s of Awesome című videójával kezdtük, majd arról beszélgettünk, hogy mit is jelent valójában hálásnak lenni. A táblára felkerült a „HÁLA” szó, a diákok pedig összegyűjtötték, mi jut eszükbe róla. Innen indultunk tovább: vajon miért olyan nehéz néha észrevenni azt, ami jó az életünkben?
A tankönyv segítségével megnéztük azt is, milyen hatással lehet ránk a hálás gondolkodás. Segíthet észrevenni és értékelni a jót, pozitív érzéseket ébreszthet, oldhatja a feszültséget, és még az önbecsülésünket is erősítheti. Arról is beszélgettünk, hogy a hála nem azt jelenti, hogy minden rendben van, és nincsenek nehézségeink. Inkább azt, hogy a nehézségek mellett is képesek vagyunk észrevenni azt, ami jó.
Megnéztünk két egyszerű, de nagyon ismerős gondolatot is:
„Már megint rossz napom volt. Semmi nem sikerül.”
és
„Nem sikerült minden, amit szerettem volna, de volt ma valami, ami jólesett.”
Ezután következett az óra személyesebb része. A diákok először magukban gondoltak valamire vagy valakire, amiért hálásak, majd egy különleges feladatot kaptak: levelet írtak saját maguknak, úgy, mintha már elérkezett volna a tanév vége.
Leírták, milyen évet szeretnének maguk mögött tudni, mire szeretnének büszkék lenni, mit szeretnének elérni, és miért lehetnek majd hálásak saját maguknak.
A leveleket most eltettem, és csak a tanév végén kapják vissza.