Szemléletváltás
Boldogságóra Alapprogram
„Az Optimizmus gyakorlása” című foglalkozás fókuszába azt állítottam,hogy a gyerekek felismerjék, tudatosan figyelni kezdjék, mennyi jó dolog veszi őket körül a mindennapi életben még akkor is, ha úgy érzik, sok rossz dolog történik velük.
Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok című dalának meghallgatásával kezdtük a foglalkozást.
Beszélgetéssel folytattuk, felidéztünk olyan helyzeteket, amelyek rosszul éltek meg, majd elkészítették az optimista szemüveget. A kész szemüvegeket felvéve az előzőleg említett negatív eseményeket megpróbáltuk „szebbnek” látni, átfordítani úgy, hogy jobb érzéseket keltsen bennük az a bizonyos történés. Amennyire lehetséges volt, igyekeztünk a dolgok jó oldalát is megkeresni. Megbeszéltük, hogy nehéz helyzetekben, ha egy problémával találkoznak, képzeletben is felvehetik ezt a „varázsszemüveget” , melyen keresztül mindent szebbnek és jobbnak fognak látni.
Október: Az optimizmus gyakorlása
A hónap tevékenységei:
1. „Svéd bölcsesség”: A Boldogságóra munkafüzet (28. oldal) rejtvényes feladatának megoldása
A rejtvényt csoportmunkában fejtették meg a gyerekek, a megfejtésül kapott bölcsességeket közösen értelmeztük.
KÉPEK
2. „Optimista fogadalmak”: 8.-os diákjaimmal kissé „elszaladt a ló”, a változás érdekében önvizsgálatot tartottunk: mindnyájan átgondoltuk és leírtuk azokat a dolgokat a viselkedésünkben, amelyeket helytelennek tartunk, amelyeken változtatunk.
A fogadalmakat név nélkül felolvastam, a gyerekek szinte minden esetben ráismertek a szerzőre. Ez azt bizonyítja, hogy nemcsak önmagukat, egymást is jól ismerik.
KÉP
3. Csoportunk őszi terménygyűjtő túrájával bekapcsolódott az idei „Világ Gyalogló (HÓ)Nap” programjába a Boldog Óvodák és Iskolák közösségének tagjaként. 2025. október 10-én több mint hét km-es távot tettünk meg Iskolánk városrészében, a nevezetes csácsbozsoki Mária-kút érintésével. Közben megcsodáltuk a szép természetet, élveztük a friss levegőt, a mozgást, a vidám együttlétet.
KÉPEK
4. Sikertörténetek: A gyerekek olyan történeteket meséltek egymásnak, amikor valami nagyon jól sikerült az életükben, amitől nagyon boldogok voltak. Sikereink felidézése ráirányítja a figyelmet erősségeinkre, pozitív hangulatba hoz, erősíti az optimista szemléletet bennünk.
„Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.”
/Wass Albert/
Izsákos8.a és Mariann néni
Mivel már negyedik osztályosok a tanulóim, így nagy hangsúlyt fektetek a beszélgetésekre. Legjobban így tudják kiadni az érzéseiket, ha kibeszélhetik magukból. Megnyílnak egymás előtt, elmondják a gondolataikat és egymás véleményét is meghallgatják. Készítettem egy Szerencsekereket, amikre kérdéseket írtam. Mi volt a legjobb a mai napban? Mondj 3 jó tulajdonságodat? Hol élnél legszívesebben felnőtt korodban?… Egymásnak tették fel a kérdéseket, majd a többiek is válaszolhattak rá. Nagyon szeretem, hogy nyitottak, megosztják a gondolataikat és vállalják egymás előtt a véleményüket.
Elkészítettük a boldoggá tevő varázstükrünket. Az egyik kislány megjegyezte az óra végén, hogy otthon ki fogja tenni a szobája falára a saját tükrét és ha szomorú lesz, akkor mindig belenéz. 😊
Bokréta L. Gy. K. Á. I. Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon és Általános Iskola 2. osztálya és osztályfőnökükkel, Erzsikével közösen csatlakoztunk a Boldog Iskola programhoz a 2025–2026-os tanévben. Döntésünket az a meggyőződés vezérelte, hogy az előző tanévben kialakult érzelmi alapokra érdemes tovább építeni. Elindultunk ezen a számunkra is fontos úton, hogy a gyerekek érzelmi és közösségi fejlődését erősítsük, támogassuk és bátran csatlakozzunk a programhoz.
A szeptemberi Boldogságóra témája a hála volt. Célunk az volt, hogy a gyerekek ne csupán elméletben ismerjék meg a hála fogalmát, hanem saját élményeiken és kapcsolódásaikon keresztül meg is éljék azt.
A foglalkozás középpontjában az a falra festett fa állt, amelyet tavaly az alsós csoporttal közösen készítettünk. Tudatosan őriztük meg ezt a közös alapot, mert szerettünk volna egy olyan felületet, amelyhez vissza lehet térni, illetve a gyerekek fejlődését is kíséri.
Hála-levelek erre az alapra való felhelyezése megmutatták a már „befejezett” szeretett falban szunnyadó lehetőségeket. Közös alkotásunk újra éledt.
Természetesen a közös puzzle-kirakó is elkészült. Tevékenységünket érdeklődve figyelték a többi alsós és felsős osztály gyermekei is. Kérték, hogy ők is rajzolhassanak, melyet boldogan fogadtunk hisz az alkotás „Boldog Iskola pályázat” részeként valósult meg, melyet igazán reményteli és Boldog kezdetnek veszünk. A puzzle összeállítása során sikerült azt az élményt együtt megélnünk, hogyan válhatnak az egyéni gondolatok és érzések egy közös alkotás részévé. A színes, személyes darabokból álló kirakó a tanterem egyik meghatározó és vizuális eleme lett a szeptemberi hónapnak. Szeretettel vették körbe a gyermekek és próbálták felfedezni kinek mit rejt az alkotása.
Erzsikével arra ez elhatározásra jutottunk, hogy puzzle iránti érdeklődés miatt a folyosón kap majd végleges helyet. Az egész éves Boldogságóra-program tematikáját e köré fogjuk építeni és minden hónapban új elemekkel egészítjük ki, építve a boldogság óra témáira. Így a puzzle nem csupán az első foglalkozás emléke marad, hanem az egész tanév érzelmi fejlődésének szimbóluma lesz és legyen látható minden gyermek számára.
A foglalkozás légköre bensőséges, elfogadó és szeretetteljes volt. A gyermekek szabadon, természetesen fejezték ki érzéseiket. Volt, aki bátran mesélt, más rajzban mutatta meg, amit szavakkal nehezebben tudott volna elmondani. Sok mosoly, meghatottság és figyelmesség jellemezte a közös munkát.
Ezen a foglalkozásbon különleges helyet kapott a „Jancsi és a tündérek” mesefeldolgozása is. A gyerekek nemcsak a történet varázsát élhették át, hanem a hála konkrét megnyilvánulásait is megfigyelhették benne. A mese kapcsán a közös beszélgetések, tovább gazdagították a foglalkozást és újabb lehetőséget teremtettek arra, hogy a gyermekek felismerjék: a segítség, törődés és a köszönet ereje mindennapi csodákhoz vezethet.
Összegzésként boldogan elmondhatjuk a szeptemberi hónapunk után, hogy a foglalkozások során a gyermekek átélhették: a boldogság sokszor az odafigyelésben, kedvességben és az egymás felé fordulásban rejlik. A hála megélése erősítette bennük a közösségi érzést az önkifejezést és az egymás iránti elfogadást.
Külön öröm volt számunkra, hogy már más osztályokból is érdeklődve figyelték a gyermekek a tevékenységünket és szívesen, kíváncsian csatlakoztak az alkotói tevékenységeinkbe.
A foglalkozás jó hangulatban telt. A gyerekek szívesen énekelték a kiválasztott dalokat. Nevetésversenyt is rendeztünk az óra bevezető részében. A témát az adott mesével dolgoztuk fel. Fejtettünk keresztrejtvényt, és készítettünk egy csodatükröt, melybe ha belenézünk akkor mindenkire a mosolygós arcképe tekint vissza.
Októberben az Optimizmus a témánk. Mivel sok rossz dolog is történik velünk nap mint nap, ezért meg kell keresni minden rosszban a jót, vagy annak lehetőségét. Meglepő módon a gyerekek ezt könnyen meg is találják, sokszor mi, felnőttek nehezebben.
Egy páros relaxációs gyakorlat után már várják a zenét, a dalt. Ez mindig jókedvre deríti a csoportot, megalapozza a hangulatot. A tanórát az előző napok kellemetlen történéseinek megbeszélésével folytattuk, amikor közösen találtuk meg a jó dolgokat is. Közösen elolvastuk a „A lakatlan sziget” olvasmányt, ügyesen rájöttek a tanulságra. Ezután a munkafüzeti megkezdett mondatokat fejezték be pesszimista, ill. optimista módon. Megbeszéltük, hogy mit jelent az átkeretezés, majd az általuk legkevésbé kedvelt cselekvésekben kellett megkeresni a jót. Sokaknál elhangzott, hogy nem szeretnek iskolába jönni, korán felkelni, de érzik, tanulni jönnek ide, nem unatkoznak, barátokkal lehetnek, szeretjük őket.
Október hónapban csatlakoztunk a Világ Gyalogló Nap programhoz, közel 5 kilométert sétáltunk gyönyörű környezetben a faddi Holt-Duna partján. A kellemes séta során volt időnk kötetlenül beszélgetni, amire sajnos a hétköznapokon kevés lehetőség van.
Az idei tanévben hatodik évfolyamba lépett a Mosolyka csoportom, osztályom. A tavalyi tanév pozitív tapasztalatai alapján folytattam a Boldogságóra programot. Osztályomban magas a pszichés és magatartási problémával küzdő gyermekek száma, többen beilleszkedési nehézséggel is küzdenek. Bízom az elvégzett feladatok jótékony hatásában mind a tanulási nehézségek leküzdésében, mind a közösségformálás terén.
Szeptember hónapban a Hála a téma. A Boldogságórát egy relaxációs feladat elvégzése után a „Jól érzem magam”dal eléneklésével indítottuk. Ezután felolvastam az Egy pohár tej c. történetet, majd megbeszéltük az érzéseinket ezzel kapcsolatban. A gyerekek elmondták a közelmúlt eseményei alapján, hogy kinek és miért lehetnek hálásak, majd egy hálalevél megírása volt a feladatuk. Szabadon választhattak, hogy kinek szeretnék ezt szánni. Voltak, akik lelkesen kezdtek dolgozni, de voltak, akiket bíztatni kellett, valamint segíteni, hogy kinek és miért lehetne ezt a levelet megírni. A maguk módján-hosszabban, rövidebben, esetleg helyesírási hibákkal-meg is oldották a feladatot. A kérésem az volt, hogy az elkészült leveleket olvassák is fel annak a személynek, akinek íródott. A következő osztályfőnöki óránkon pedig elmondták a tanulók, hogy mi történt, ill. milyen érzések kerültek felszínre a hálalevél felolvasása során. Sok szem nem maradt szárazon! A gyerekek arról is beszámoltak, hogy nekik is örömet okozott, hogy megtapasztalták, milyen jólesett a levelük a címzettnek, és mennyi örömöt tudtak ezzel okozni.
Októberi boldogságóráink középpontjában az optimizmus állt. Beszélgettünk arról, mit jelent optimistának lenni, és hogyan segíthet a pozitív gondolkodás abban, hogy könnyebben átvészeljük a nehezebb időszakokat. Meghallgattuk a hónap dalát, majd ismét végigjártuk a lépcsőket, hogy elolvassuk a motiváló idézeteket, amelyek mindennap erőt adhatnak a nehézségek és kihívások leküzdéséhez. Ezután képregényeket terveztünk és rajzoltunk az optimizmusról – sokan saját tapasztalataikból indultak ki, így minden alkotás személyes és különleges lett.
A hónap jeles napjai közül kiemelt figyelmet szenteltünk az Állatok világnapjának – állatkerti foglalkozáson vettünk részt –, a Lelki egészség napjának – relaxáltunk, és közösen beszélgettünk arról, mit is jelent a lelki egészség fogalma –, valamint az Ölelés és a Fehér bot napjának is.