A foglalkozást a relaxációs gyakorlatokkal kezdtük, majd, amikor már ellazultunk a játékos feladatoktól, akkor arról beszélgettünk, hogy milyen napjuk van a gyerekeknek. Szinte mindenki jó hangulatban volt, de megígértük, hogy óra végén senki nem lesz szomorú.
Gyorsan rendeztünk is egy nevetés versenyt, ami nagyon tetszett a gyerekeknek és hatékonynak bizonyult.
A mese A szomorú királykisasszonyról nagyon tetszett a gyerekeknek, beszélgettünk arról, hogyan tudunk segíteni a másiknak a szomorúság feldolgozásában.
A szemléletváltás – optimista vagy pesszimista – nehéz feladat volt a számukra, nagyon meghatározó egyes gyermekeknél a korábbi tapasztalat és azt nem tudják elengedni, feldolgozni.
A foglalkozást az Add tovább a grimaszt! játékkal folytattuk, majd Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok dalával zártuk.
Boldogságóra Alapprogram
Gyorsan peregnek a napok, hónapok az új, 2025/2026-os tanévben! A mi iskolánk kis ‘boldog’ 2.A osztályában októberben is több volt a „móka és kacagás”, vagyis az optimizmus, mint a „lehajtott fejes pesszimizmus”! Íme néhány pillanat az önfeledt időből ❤️ (A zeneszám természetesen Bagdi Bella „hónap dala” (Pozitív gyerek vagyok ) volt a videoban, de a YouTube szerzői jogok miatt letiltotta…Ezért most egy másik kedves kis dalt hallhatunk az összeállításban)
A Boldogságóra Alapprogram november havi témája a Támogató kapcsolatok témát dolgoztuk fel első osztályos tanulókkal 2025. november 7-én.
Az óra ráhangolódással kezdődött, érzelmi arcok felismerésével. Ezt követően egy rövid mesét hallgattak a vitáról. Megbeszéltük a következményeket, és hogy ki mit tett volna másképp.
Barátság szívet alkottunk, kinek ki a barátja és miért. Kiemeltük a pozitív tulajdonságokat.
Kezük körbe rajzolása után csoportmunkában dolgoztuk fel mivel ajándékoznád meg társadat, amivel boldoggá teheted.
Frontális munkában helyes és helytelen viselkedési kártyákat csoportosítottunk.
Puzzle szív kirakása következett, csoportmunkában. Majd smile érzelmi arckifejezéseket párosítottak. A gyerekek nagyon jól érezték magukat .
Fejlesztési területek: empátia, érzelmi tudatosság, szociális készség, kommunikáció.
A sok közös játékon alapuló élményszerzés az ovis kor alapja, a kooperációs készség, az empátia, a tolerancia, a szociális kapcsolatok erősítésén keresztül. A Száll a madár, száll,ki fájára száll kezdetű népi játék segítségével még tudhattunk ki kinek a barátja. Illetve a két arcú polip mutatásával a kedvünket is be tudtuk azonosítani és megbeszéltük ha valaki szomorú volt.
Október hónapunk az optimizmus gyakorlásáról szól. Varázsszemüveget vettünk magunkra és azon keresztül keretük minden rosszban is a jót. Mennyi apró dolognak is lehet örülni! Megismerkedtük Szomorú Szilárddal és Boldog Blankával, akik tanulságos történeteikkel is erre irányították rá a figyelmünket. Értékeinkkel felruháztunk egy- egy falevelet és ezekből elkészítettük csoportunk Boldogságfáját. Kihasználtuk a kínálkozó jó időket és amikor csak alkalmunk adódott rá sétálni indultunk településünkön, ezzel is bekapcsolódva a Világgyalogló hónap programjába.
Optimista szemléletünk kialakítását, formálását a mai foglalkozáson a „Napimádás” relaxációs gyakorlattal kezdtük, Meghallgattuk Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok dalát, melyet mozgással kísértünk. Nagyon élvezték a gyerekek, s a refrént is együtt énekeltük.
Van egy nagy tükör az óvodában, s a témát úgy vezettem be, hogy odaálltunk a tükör elé, s mindenki bele mosolygott, majd lerajzolták mosolygós önmagukat.
A téma feldolgozását Tódi törpe varázsszemüvege című mesével folytattuk. Velem ismételték Tódi törpe szebben látó mondókáját, s elképzeltük, milyen lehet varázsszemüvegben látni a világot. Ezért el is készítette mindenki a saját varázsszemüvegét. Ahogy felvették, mindenki megnevezett egy szép dolgot, amit látott. Megbeszéltük, hogy haza is vihetik, hogy otthon is a testvéreik, szüleik is kipróbálhassák.
A foglalkozás végén kiszíneztük az optimizmus jelét és felragasztottuk Boldogságvárunk második lépcsőfokára, közben tovább hallgattuk a pozitív gyerek vagyok dalt.
Október 15-én az ölelés világnapján játszottunk ölelgetős játékokat (Ki libámat elviszi, Zöld erdő-arcsimogató -végén megölelve egymást).
Csapat játékot játszottunk ,, Szomorú Szilárd és Boldog Blanka” , amely során két csapatot alkottunk. A boldog csapatnak meg kellett nevettetnie a szomorú csapatot.
Ez után mindenki elmondhatta, hogy mitől boldogok és mitől szomorúak. A játék során a gyerekek kifejezték érzéseiket, valamint beszélhettek róla.
Lerajzoltuk saját magunk tükörképét, mikor boldogok vagyunk.
Relaxációs gyakorlat: ,,Rongybabává válok, csak pihenni vágyok”. A gyakorlat célja az egész test ellazítása.
Meghallgattuk a ,,Tódi törpe varázsszemüvege” c. mesét, majd dramatizáltuk. Ez után mindenki elkészítette a saját varázsszemüvegét.
A mese célja az „optimista” szó fogalmával való ismerkedés, illetve a gyerekek érzelmi intelligencia fejlesztése.
Táncoltunk és énekeltük ,,Bagdi Bella” dalait. Táncolás során fejlődött a gyerekek ritmusérzéke, valamint a térérzékelés.
Beszélgettünk arról, hogy mi volt jó a napunkban, mitől jó a napunk. Mi vidít fel minket ha szomorúak vagyunk.
Megnéztük a tükörben a megnéztük milyen a mosolygós arcunk. Ezután egymás arckifejezését utánoztuk le.
Rajzoltunk mosolygós napocskákat, végül egy tánccal, vicces mozdulatokkal zártuk a foglalkozást.
A só című népmese tanulságának megfogalmazása a szeretet és a megbocsátás tükrében.
Ne ítélj!
Bocsáss meg!
A kis dolgok mutatják a legjobban a szeretetet.
Az októberi boldogságóránkon nyolcadikos osztályommal arról beszélgettünk, hogy hogyan tudják az optimista életszemléletet kamatoztatni kamaszként. A korábbi években már többször foglalkoztunk azzal, hogy hogyan gyakorolható ez a fajta életszemlélet. Most azt néztük meg, hogy a pályaválasztás küszöbén hogyan tudja őket segíteni az optimizmus.
