November 14. 3. o.
Társas kapcsolatok ápolása
Az órát közös énekléssel kezdtük.
A gyerekek teljes mértékben tudtak azonosulni a Mekkora szíve van egy babszemnek? c.mese szereplőivel. Nagyon aktívan dolgoztak, sikerült őket már az óra elején motiválni, így sokan jutottak szóhoz az órán. Mivel tetszett a diákjaimnak a történet, ezért érdeklődéssel fogadták a szituációs feladatokat. Az egész órán remekül együttműködtek, senki sem volt kiközösítve, közösen segítették egymást. Úgy láttam, hogy az órám elérte célját, hiszen a diákjaim megértették a történet tanulságát és ezzel kapcsolatban el is mondták véleményüket. Az órámnak pozitív nevelő hatása volt a gyerekek viselkedésére. A legjobb élményem az volt, hogy boldognak és aktívnak láttam őket a feladatok oldása közben és remekül dolgoztak. A szigetjáték és a távíróoszlop feladatot oldottuk meg. A következő órában megbeszéltük a gyerekekkel azokat a tevékenységeket, melyekben tehetségesek. A gyerekekkel az erősségfát boldogan készítettük.
Boldogságóra Alapprogram
Novemberben a boldogságórák témája a társas kapcsolatok fejlesztése és tudatosítása. A hónap célja, hogy a gyerekek felismerjék, mennyire fontosak az emberek közötti kötelékek, és hogyan tehetik szebbé egymás napját figyelmességgel, segítségnyújtással és jó szóval. Ezt a témát idén a Márton-naphoz kötöttük, hiszen Szent Márton élete és tettei kiváló példát adnak a jószívűségre, az önzetlenségre és az egymás felé fordulásra.
Óránk elején egy rövid kisfilmet néztünk meg Szent Márton püspökről, amely bemutatta a legismertebb történetet: amikor köpenyét megosztotta a fázó koldussal. A gyerekekkel beszélgettünk arról, hogy mit jelent a „társ” szó, és hogy a hétköznapokban kinek lehetünk a társai: a barátainknak, a családtagjainknak, az osztálytársainknak, vagy bárkinek, akinek szüksége van ránk. A gyerekek megfogalmazták, hogy társas kapcsolataink alapja a szeretet, a figyelem, az elfogadás és a közösségben való együttműködés.
A beszélgetést követően az első osztályosok lerajzolták a barátjukat, és sokan arról is meséltek, hogy milyen jó együtt játszani vagy segíteni egymásnak. A harmadik osztályosok leírták, hogy ki és miért a barátjuk. Szép, őszinte válaszok születtek arról, hogy a barát az, aki meghallgat, megnevettet, vagy éppen segít, ha baj van.
A nagyobbak egy érdekes feladatlap segítségével is rögzítették, mit tanultak Szent Márton életéről, és hogyan kapcsolódik a története a társas kapcsolatok témájához.
Ez a nap kiválóan megmutatta, hogy a boldogságórák témája és a Márton-nap szellemisége mennyire jól kapcsolódik egymáshoz. A gyerekek élményszerűen tapasztalhatták meg, milyen fontosak a barátságok, és hogy minden jó cselekedet, legyen bármilyen apró, fényt hozhat mások életébe – akárcsak a Márton-napi lámpások.
Szeptember
Hála gyakorlása
Szeptemberi boldogságóra témánk a Hála gyakorlása volt. A boldogságóra megvalósítását a
egy csütörtöki napra terveztem és akkor vetettem be, amikor azt éreztem, hogy a
gyermekeknek egy kis lelassulásra, nyugodtságra van szükségük.
A boldogságórát szabad játékból indítottam, a foglalkozásban szabadon vehettek részt a
gyermekek, azonban az összes gyermek jelen volt a foglalkozáson. A „Süss fel nap…’ című
dal elfurulyázásával motiváltam őket és közben a szőnyeg felé irányítottam a tevékenységet.
A szőnyegen egymás mögé törökülésbe ültünk le. A „Körbe-körbe karikába” című
mozgásalapú relaxációs gyakorlatot végeztük, egymás hátára „rajzoltunk.”. A gyerekek
nagyon élvezték, lelassultak, ellazultak és a figyelem teljes mértékben rám terelődött. Miután
ellazultunk, meghallgattuk közösen Bagdi Bella: Szép nap ölelj most engem.. című dalt. A
gyerekkekkel a végére közösen énekeltük. A nagyobbak közül volt akit nagyon meghatott a
dal, könnyek szöktek a szemekben. Ezt követően a dalban hallottakat idéztük fel és beszéltük
meg a mondani valóját.
Ezt követően egy bizalmi kört alakítottunk ki és ebben a körben elöször egy falevelet
indítottam el, amit tovább kellett adni, cél az volt, hogy hozzám visszaérjen. Az egy levél után
elindítottam a második és harmadik levelet is. A levelek átadása közben fontos volt az
egymásra való odafigyelés és koncentráció, mert csak így érhetett vissza hozzám az összes
levél.
A játék után egy mese következett, melynek címe: „Maci bajban van…” amit bábjáték
formájában ismerhettek meg a gyermekek. A mese után átbeszéltük a mese tartalmát és
mondanivalóját, hogy miért fontos egymásra odafigyelni, miért lehetünk hálásak.
Tevékenység lezárása képpen meghallgattuk Bagdi Bella: Boldog vagyok című dalt, melyet a
gyermekek nagyon élveztek, majd az asztalhoz irányítottam őket és virágokat színezhettek ki,
amiket hála virágoknak neveztünk el és minden elkészült virágot oda kellett adniuk valakinek
a családból, akinek szerették volna és elkellett mondaniuk miért hálásak neki. A
visszajelzések alapján sokan odaadták édesanyjuknak, mert: „hálásak, hogy hamar jött értük”,
„hálásak, hogy elvitte őt a játszótérre”, „hálásak, hogy finomat főzött” stb.
Azt gondolom a mai világban ez nagyon fontos, hogy a gyermekeket tanítsuk meg szeretni,
tanítsuk meg nekik, hogy nem minden alap ami előttük van, hanem igen is ilyen apró
dolgokért is lehetnek hálásak.
A tevékenység során a célomat elértem, a gyermekek szociális készségük is fejlődött.
Optimizmus gyakorlása
A tevékenység helye: Lila Óvoda Telephely Napocska csoport
A foglalkozás címe: Boldog vagyok!
Ajánlott életkor: 3-7 év
Csoport: Vegyes
Tevékenységi forma: komplex (mese-vers, ének- zene, mozgás, vizuális)
Fő didaktikai feladatok: az új ismeretek átadása, gyakorlása, rögzítése
Felhasznált források:
• Bagdi Bella, Prof. Dr. Bagdy Emőke, Tabajdi Éva: Boldogságóra kézikönyv
pedagógusoknak és szülőknek
• Bagdi Bella, Bezzeg Andrea: Boldogságóra készségfejlesztő, kifestő és színező
munkafüzet
• GYEREKDAL Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok
Bagdi Bella: Ha boldog vagy
A tevékenység előzménye: Beszélgetés az optimizmusról, annak jelentéséről, hogy lássuk
meg a szépet és a jót magunkban. Új dal bemutatása “Pozitív gyerek vagyok.”
A tevékenység tartalma/témája: relaxálás után új dal tanítása, ezt követően mesehallgatás,
majd varázsszemüveg készítése.
A tevékenység célja: a tiszta éneklés tanítása és a közös énekes játékok megszerettetése.
A tevékenység feladatai:
Nevelési feladatok: A közösségi érzés fejlesztése, a tiszta éneklésre törekvés
Didaktikai feladatok: az új dal bemutatása, furulyán eljátszása, a téralakítási megoldások
rögzítése az ismert dalos játékok gyakorlásával.
Képesség- és készségfejlesztés: Testséma fejlesztése a térforma alakításával.
Alkalmazott módszerek, eljárások: Bemutatás, szemléltetés, magyarázat, beszélgetés,
gyakorlás, ellenőrzés, értékelés, dicséret.
Eszközök: furulya, IKT eszköz, báb, szemüvegsablon, tükör
Jánossomorjai Aranykapu Óvoda Újrónafői Tagóvodája
Sok-sok csapatmunkában vehettünk részt a hetekben. a kedvencük volt a levélseprés és a karikabújtató játék. Sok figyelemmel, szeretettel, együttműködéssel segítettük egymást. Néhányat sorolok fel amiben a kicsik is hatékonyan részt vettek. Nagy munka volt a az udvarrendezés, ami még most is folyamatban van. Itt a kicsiknek is nagy szerepe volt, hogy zsákba rakják a nagyobbak által összegereblyézett őszi leveleket. Jól megtapostattuk, hogy minél több férjen bele. Szó esett a környezettudatosság, a fenntarthatóság. Sok kisgyerek tisztában van vele, hogy hová kerül a sok levél, miért került sor a kiskert felásására, gyomtalanítására. Részt vettünk közösen csapatjátékokban: karikabújtató, termésgyűjtögető, csapatverseny. Mozgás utáni közös teremrendezés is lelkesedéssel töltötte el a gyerekeket. Sok gyermek segítőkész, empatikus a csoportunkba. Beszélgetések alkalmával is szóhoz engedik jutni egymást, ez leginkább a nagyobb, fejlettebb gyerekekre vonatkozik.
Az osztályközösség építésének és a társas kapcsolatok ápolása céljából ismét Boldogságórán zászlókat kedzítettünk. Mivel kétnyelvű osztály vagyunk a gyerekek német nyelven gyűjtöttek dicsérő és pozitív szavakat, ami nemcsak a közösségi érzést erősítette, hanem a nyelvi készségeiket is fejlesztette. A gyűjtött szavakból mondatokat alkottunk, és ezeket mindenki egy kis, saját maga díszített minizászlóra írta fel.
A tevékenység részeként körbe álltunk, és ezeket a kedves, bátorító mondatokat többször, mantraszerűen elmondtuk egymásnak. Mindig a szemben álló gyermek kapta a dicsérő mondatot, majd cseréltünk. Ennek célja az volt, hogy a gyerekek megtapasztalják: egymással tisztelettel, szeretettel és méltósággal kell bánni.
A foglalkozást egy rövid közösségi játékkal is kiegészítettük: „A jó tulajdonság labdája” című játékkal. Ebben egy puha labdát adtunk tovább körben, és aki megkapta, annak meg kellett neveznie egy pozitív tulajdonságot a társáról, mielőtt továbbdobta. Ez segítette az őszinte, támogató kommunikációt és egymás jobb megismerését.
A végén a gyerekek elkészült zászlóit az őszi osztályfára helyeztük fel. Minden gyermek a saját neve mellé tette ki a zászlóját, így az őszi fa ágain most mindenkihez tartozik egy kedves, dicsérő mondat.
Októberi boldogságóránk keretében a tanulók önbizalmának, jövőbe vetett hitének és pozitív gondolkodásának erősítése volt a cél – a pályaválasztási döntés meghozatala előtt. Segíteni őket abban, hogy a jövőt ne félelemmel, hanem lehetőségekkel telinek lássák.
Ráhangolódásként ezzel a kérdéskörrel indítottunk: „Mi volt az utóbbi időben elért sikerem, amire büszke vagyok?”– Páros/csoportos beszélgetés.
Készítettünk egy rövid jövőképet arról, hol tartanak, mit terveznek, milyen a jövőképük.– Ezt követően közös megbeszélést folytattunk arról, milyen lépések vezethetnek odáig.
„Mi segít abban, hogy a nehézségek ellenére is bízzak magamban?”– Tanulság: az optimizmus nem vak hit, hanem a fejlődésbe vetett bizalom.
Az óra célja volt, hogy a diákok megtapasztalják: a jövő alakítható, és bennük van a lehetőség a sikerre.
Pécsi Illyés Gyula Általános Iskola
Ppt dokumentáció.
Bevezetés: Tegnapi napról pozitív gondolatok
Fő rész: Hála üveg készítés, papír cetlikre 3 dolgot kellett írni, amiért hálásak. Be kellett dobni az üvegbe.
Nevek kihúzása. Egymásnak 3 jó kívánságot írni.
Négy fős csoportokat alkotva írtak egy dalt az “Amit elkezdtem,
befejezem!” idézetből kiindulva.
Bene-Sinkó
Kérdés kártyá: Párban húztak a diákok egy-egy kérdést, és megbeszéltük, mit
gondolnak róla
Társas kapcsolatok
Beszélgettünk a társas kapcsolatokról és azok ápolásáról; előtérbe kerültek a barátsággal és a veszekedésekkel kapcsolatos fogalmak is. Tulajdonságkártyákat készítettünk, amelyeket bemutattunk az osztály előtt. A pozitív tulajdonságokhoz egy-egy kispajtást kapcsoltunk, a negatív tulajdonságokat pedig átbeszéltük: milyen helyzetekben jelennek meg, és hogyan lehet rajtuk javítani.
Játékok, amelyeket játszottunk:
Szoborpark:
Párokat alakítottunk, majd a gyerekek fülébe súgtam a következő szavakat: szeretet, kibékülés, harag. Ezeket kellett szoborként megjeleníteniük, az osztály többi tagjának pedig kitalálniuk.
Fagyott babzsák:
Minden gyermek egy babzsákot tett a fejére. Aki leejtette, „megfagyott”. Egy másik gyerek segíthetett neki, ha felvette a babzsákját.
A gyerekek nagyon élvezték a közös játékot, és a közösségépítés, valamint a társas kapcsolatok fejlesztése játék közben természetes módon meg is valósult.
„Együtt könnyebb” – digitális feladat a Boldogságórán
Megbeszéltük, hogy az állatvilágban gyakran csoportosan mozognak az állatok a sikeres célba érés vagy a túlélés érdekében.
Megnéztük a következő kisfilmeket:
– Halraj
– Seregélyek tánca
– Darvak és ludak röpülése
A filmek megtekintése után megbeszéltük a látottakat, majd repülő madarakat készítettünk, és együtt „repültettük” őket. Végül az osztályt madárijesztőként jelenítettük meg.