Hálás vagyok…

FuG6mjrn.jpg

Ebben a hónapban a fele csoport helyett újak (kis- és középső csoportosok) érkeztek. Rengeteget játszottunk velük, tanítgattuk őket az óvodások közös életére. Aranyosak, ügyesek, és nekik még minden új.
A nagyobbakkal felelevenítettük a Boldogságórák hangulatát, elbáboztam nekik a „Maci bajban van” mesét, ezáltal felismertük és megbeszéltük a „hála” érzését. Beszélgettünk róla, hogy ki kinek, miért lehet hálás, milyen érzés ez nekünk? Ezután megrajzoltuk, kiszíneztük a pici hálakövünket, amit nap végén hazavihettek a gyerekek és nekiajándékozhatták annak a szerettüknek, akinek hálásak. Mondtam nekik, hogy mondják el, hogy mi annak a kőnek a jelentése, miért adják ajándékba. A legtöbben nagy örömmel vitték haza.
A Boldogság várát is megrajzoltuk, közösen kiszíneztük, feltettük a helyére, és a nagyobbak elmondták, hogy miért van a falon, miért vannak lépcsők rajta és mit jelentenek.
Bár ez a hónap még a beszoktatásról szólt a csoportunknak, azt hiszem jókat játszottunk együtt ebben a témában is.

Képek