A novemberi boldogságórák témája a társas kapcsolatokról szólt. Beszélgettünk arról, hogy miért fontosak az élőlények számára a társak. Az emberek és az állatok is társas lények, kell a közösség, kell az egymással eltöltött idő. Ki kivel ossza meg legszívesebben szabadidejét? Mivel töltik együtt az idejüket? Ki hogyan tud a társához alkalmazkodni?
Ezt követően elolvastuk a segédanyagból a mesét, melynek címe: Mekkora szíve van egy babszemnek?
Majd elvégeztük a babkísérletet amely a szeretet erejéről szólt és így hangzott:
„A gyerekek tegyenek 2-2 babszemet külön edénybe, vattára/papírtörlőre. Mindkét edényt ugyanolyan helyre tegyék, és ugyanúgy táplálják (fény, hőmérséklet, víz mennyisége stb. azonos legyen). Az egyik babszemcsoportot nevezzék el pl. „Szeretet baboknak” , a másikat „Csendes baboknak” . A szeretet babokhoz szépen kellett beszélni, kedves névtáblákat készíteni, míg a csendes babokkal nem kellett volna törődni.
Első meglepetésemre azonban a gyerekek azt kérték, hogy nekik is készíthessenek gonosz névtáblákat. Másodjára az lepett meg, hogy a gonosz névtáblából sokkal több készült. Ezt el is mondtam a gyerekeknek, hogy emiatt én szomorú vagyok. Számomra is megmagyarázhatatlan, de a szeretet babok kezdtek elsőként csírázni. ( Ennek viszont én nagyon örültem.)
Ezért a hónap zárásaként készítettünk egy Szeretet fát, ahová maguknak kis szívecskékbe dicsérő szavakat írtak. ( Okos vagy! Ügyes vagy! stb. )
Boldogságóra Alapprogram
Ebben a hónapban az átlagosnál többször játszottunk közösségépítő játékokat. A gyerekek nagyon élvezték a közös tevékenykedést. A többségnek a „Karmester”, Százlábú” és a „Távíróoszlop” tetszett a legjobban. Ebben a hónapban a szokottnál is vidámabbra és boldogabbra sikerültek a boldogságórás foglalkozások.
Társas kapcsolatot ápoltunk a sportcsarnokban
Elöljáróban értelmeztük a motiváló idézeteket,majd meghallgattuk a hónap dalát,mely nagyon tetszett nekik.
A sportcsarnokban folytattuk a téma feldolgozását, még pedig először a ,, Távíróoszlop,,,majd a ,, Kis barátom,hogy vagy?,, játékokat játszottuk. Az üzenetek nem mindig egyeztek az eredeti üzenetekkel,de jól érezték magukat, tetszett nekik mindkét játék. Sajnos újdonság volt számukra,hisz nem gyakran kérdezik meg egymástól,hogy vannak. Talán elindult valami….
A témát sikerült átadnom a csoportban lévő gyerekeknek bár kevesen tudtak hozzászólni a feldolgozás során.
Magas létszámmal kellett átadni az óvodásoknak a társas kapcsolatok, a szeretet a barátság fontosságát. De sikerült. Szívecskét adtak egymásnak, ki kinek a barátja. A gyerekek élvezték a feladatatot.
Két gyermek összeveszése jó kiindulási pontot adott a téma megkezdéséhez. Irányított kérdésekkel rávezettem a gyerekeket, hogy mi lett volna a helyes viselkedési forma. A gyerekek jó ítéleteket adtak a jóról és a rosszról. Többen meglepően őszintén elmondták, hogy otthon milyen rossz dolgokat tettek. Felolvastam a témához tartozó mesét is. Színezés közben meghallgattuk a témához kapcsolódó dalt. Relaxációt most később tartottam, mert a két gyermek összeveszése abban a pillanatban megoldást kívánt, s ebből tudtam gördülékenyen a témát bevezetni.
A novemberi témát követve tovább folytattuk az adventi készülődést. A tavalyi évhez hasonlóan idén is kedveskedtünk a szépkorúaknak. A Makói Óvoda több csoportja műsorral és kedves üzenetekkel örvendeztette meg a nyugdíjas klubokkal, otthonokat. A mi csoportunk sem volt ez alól kivétel. A Nők Klubjába látogattunk el, ahol egy kedves, hópelyhes műsorral alapoztuk meg a hölgyek ráhangolódását a téli ünnepkörre.
A gyermekkel nagyon sokat készültünk, hogy minél ügyesebben tudjunk szerepelni. A szívem tele szeretettel és büszkeséggel. Nagyon szeretetteljes, bensőséges műsort tanultak meg a gyermekek, amit természetesen a klub tagjai is csodálattal hallgattak.
A babakötvény átadón idén a mi csoportunk színesítette a műsort, ahol szintén nagyon ügyesen szerepeltek a gyermekek.
A projekt téma nagyon kedves a szívemnek, hiszen nagyon extrovertált személyiségnek vallom magamat. Hiszek abban, hogy ha azzal a személlyel töltünk időt, akit nagyon kedvelünk, szeretünk, akkor a boldogság érzése is könnyebben elérhető. Az egész hónap során nagy hangsúlytettem a közösség építő játékokra. (Élelmet gyűjtő sünik, Féltek a medvétől?, Benn a bárány)
A hónapban rengeteget hallgattuk a gyermekeket a hónap dalát és mivel a boldogságról szól, le is rajzolta minden gyermek azt, ami őt boldoggá teszi. Sokan a családjukat, többen a barátaikat, míg voltak akik a karácsonyt rajzolták le.
A szállást kérő róka meséjét hallhatták a gyermekek, mely során a különböző magatartásokat beszéltük meg a gyermekekkel.
Óvodánkban a téli ünnepkör közeledtével hagyománnyá épült az önzetlen, jó cselekedetek megvalósítása.
Széll Henriett, boldogság nagykövet ötletét teljes mellszélességgel támogatva az óvodánkba járó gyermekek szüleit invitáltuk egy közös barkács délutánra, ahol kivágott funér lemezeket festettünk, mely Makó város fenyőfáját díszíti az idei adventi időszakban. A hónap végén a karácsonyfa díszítésre is sor került, hiszen a szülőkkel közösen az általuk készített mézeskalácsfigurákkal színesítettük városunk főterét. A díszítés ideje alatt a gyermekek egy kedves kis üzenettel kedveskedtek a járókelőknek. Több szervezet csatlakozott a megmozduláshoz, hiszen a Makói Egyesített Népjóléti Intézmény teával kedveskedett a gyermekek, szüleik és az oda látogatók számára.
Egy nagyon kedves délelőttöt töltöttünk együtt a többi tagintézményünkkel, a gyermek sok élménnyel gazdagodva tértek vissza óvodánk épületébe.
Osztályomba egy éven belül három új tanuló is érkezett, akiknek elég nehezen ment a beilleszkedés, így a boldogságórák nagy hasznunkra voltak, vannak a közös munkánk során. A társas kapcsolatokat folyamatosan építeni kell, segíteni kell a gyerekeket, hogy egymásra találjanak. A novemberi foglalkozáson a Barátság-sálat vettük elő, és arról beszélgettünk, hogy ki mennyit változott akár tegnap óta, akár amióta ismerjük. Nagyon érdekes és fontos dolgokat mondtak a gyerekek.
