Hogyan mentsük meg a nyári élményeket a borúsabb napokra? Mi befőttbe zártuk őket! 🫙☀️
Boldogságóra Alapprogram
Boldogságóra: A 8. osztályban is hálabefőttek készültek
A hála gyakorlása nemcsak közelebb hoz minket egymáshoz, de segít észrevenni a mindennapok apró csodáit is. 🌈✨
Iskolánk idén is csatlakozott az Autómentes Naphoz, és sokan döntöttek úgy, hogy ezen a reggelen a fenntarthatóbb, egészségesebb közlekedési módot választják. A környezettudatos döntést édesebbé téve, az első 100 gyermek, aki gyalog, kerékpárral vagy rollerrel érkezett a suliba, egy-egy finom müzliszeletet és egy jutalomkártyát kapott ajándékba.
Köszönjük a szülőknek is az együttműködést, hogy partnerek voltak ebben a kezdeményezésben!
Az 5. osztály hálabefőtteket készített.
Az alkotás mellett még játszottunk egyet: félkörben állva kislabdát dobtunk, akinél landolt a labda, hirtelen ki kellett mondania azt az egyetlen dolgot, amiért abban a pillanatban a leghálásabb volt.
Szeptemberben a Boldogságóra témája a hála volt. A hónap során törekedtünk arra, hogy a hála fogalma a mindennapjaink részévé váljon, és ne csak egyetlen foglalkozás témája legyen.
Öröm volt megtapasztalni, hogy a gyermekek az előző év Boldogságórái után emlékeztek a hála szóra, annak jelentésére, és egyre több helyzetben felismerték, hogy miért lehetünk hálásak. A hála gondolatát több közös élményhez is tudtuk kapcsolni, például az évkezdéskor megélt újratalálkozás öröméhez, Betakarítási ünnephez, valamint az Állatok Világnapjához.
A hónap során sokszor hallgattuk Bagdi Bella dalait, amelyeket a gyermekek kedvelnek és magabiztosan énekelnek. Az Idősek Világnapja alkalmából kis műsort adtunk elő, amelyben a „Boldog élet” című dalt is elénekeltük.
A Boldogságóra-foglalkozást relaxációs gyakorlatokkal kezdtük, majd a „Szép nap, ölelj most át engem” című dalt hallgattuk meg. A mesét az Állatok Világnapjához kapcsoltuk, így a gyermekek az állatok szemszögéből is találkozhattak a hála érzésével.
A mese feldolgozásaként a kis főszereplőhöz kapcsolódóan hálaszíveket készítettünk, majd a gyermekek egyenként elmondhatták, kiért vagy miért hálásak. Jó volt hallgatni a válaszaikat, hiszen a családtagok, barátok, állatok, élmények mellett sok olyan apró öröm is szerepelt, amely a mindennapokban természetesnek tűnik. Úgy érzem, hogy a Boldogságóra segítségével sikerült a hála fogalmát a gyermekek számára örömteli, a hétköznapokhoz kapcsolódó érzéssé tenni.
Szeptemberi Boldogságóránkra kedves ismerősünkkel Boldog Blankával érkeztem. Tevékenységindító gyakorlatnak a Szivárványlégzést választottam,melyet most az eddig megszokottól kicsit eltérő módon alkalmaztunk. A gyerekekkel egy nagy közös körben helyezkedtünk el , kézfogással kapcsolódtunk egymáshoz. Egymás kezének megfogása az egymás elfogadása. Szemünket becsukva, koncentráltunk a légzésre, mely során a szivárvány csodálatos színeit szippantottuk megunkba és engedtük el. A Szivárványlégzés segítségével utaztunk a gondolat szárnyán a Hála – szigetére. A drámajáték és a fantázia lehetőségeit megragadva elővettük a varázstávcsövünket és körbe néztünk a szigeten, ahol a gyermekek különböző dolgokat láttak: pálmafát, virágokat, tengert, tigrist, madarakat… a játék során figyeltünk egymásra, meghallgattuk egymást- támogatva a kivárás képességének fejlődését. A szigeten egyszercsak megpillantottuk a Napocskát, aki egyik pillanatról a másikra nagyon elszomorodott. Mint megtudtuk a szomorúságát az okozta, hogy a sziget kis lakói napról napra elfelejtkeztek arról, hogy mennyi mindenért mondhatnak köszönetet, hálát a Napocskának. A szomorúság hamar derűre változott, amikor a kis állatok egymást követve hangosan felidézték mindazt, amiért Hálásak lehetnek a Napocskának ( a friss zamatos fűvet, a színes virágokat, a világosságot, az örömet, a barátokkal történő vidám játékot a szabadban…)
Ezt követően a Hála-körben a gyermekek is megfogalmazták, saját gondolataikat: hálás vagyok a Napocskának: mert melegít, mert nyáron felmelegíti a medencét és fürödhetek, mert eső után megszárítja a biciklimet és újra biciklizhetek… A beszélgetőkör után Boldog Blankától kaptunk ajándékba egy kis történetet, melyben a Hála Tündér elveszített varázspálcája miatt szomorkodott, félvén attól, hogy mostmár soha nem fogja megtalálni mindazt, amiért Hálás lehet. Természetesen a barátai a segítségére siettek és rámutattak arra, hogy a legszebb hála-varázslat mindig a szívünkben él. A mese jól segítette a hála fogalmának a megértését. A záró hálakörünk során, a gyermekek örömmel osztották meg gondolataikat kis közösségünkben : hálásak az ételért, az anyukájukért, a családjukért. Hálásak a barátokért, a melengető napocskáért 🙂 , a közös játékért. A Hála-szigetről a zene ( Bagdi Bella: Szép nap ölej most át engem…) segítségével „utaztunk ” vissza az oviba, ahol a gyermekek szinezéssel elkészíthették az általuk megálmodott Hála Tündért, amelyet a Boldogságóra faliújságon csodálhatnak meg a szülők is. 🥰🌈
A foglalkozásunkat a” Nap, nap fényes nap” mondókával kezdtük, majd, mint a kis Tapsik ugrándoztunk a réten. Miután jól elfáradtunk Tapsi pihenőt tartottunk: megnéztük, milyen gyorsan ver a szívünk és légző gyakorlatoztunk. Miután kipihentük magunkat „Add tovább falevelet” játszottunk, először egy majd kettő és végül három falevéllel. Nagyon ügyesek voltak a gyerekek. Aztán az” Együtt az Á, O és U hangokban!” relaxációs játékot játszottunk. A gyerekeknek nagyon tetszett. Bagdi Bella Szép nap ölelj most át engem dalát hallgatva megpihentünk kicsit. Különböző képeket mutattam a gyerekeknek, amelyekről arról beszélgettünk, hogy miért lehetünk hálásak. A gyerekek nagyon kreatívok voltak, mert az egyik képről, ami egy virágot ábrázolt azt mondták, hogy hálásak lehetünk neki mert a méhek ezekből gyűjtik a mézre valót. Miután ezt jól kibeszéltük a mese, aminek a címe: Tapsi és a Csodálatos Hálakosár volt még jobban megbeszéltük a gyerekekkel: ahol elmondtuk, hogy Tapsi miért volt hálás a süninek, meg az őzikének. Kiszíneztük a hála jelét és a záró körben pedig Bagdi Bella Boldog vagyok dalára hála táncot jártunk a gyerekekkel. A gyerekekkel együtt egy örömteli és tanulságos Boldogságórát éltünk meg.
Fazekas József Általános Iskola
Újabb boldogságórás csapatot búcsúztattunk júniusban, akikkel 4 éven keresztül rendszeresen részt vettünk boldogságórákon. Most ők átléptek a felső tagozatba, ahol reményeim szerint új osztályfőnökük vezetésével folytatják a boldogságórás munkát.
Szeptemberben 26 kis elsőssel kezdtük meg a tanévet, és természetes volt számunkra, hogy ők is boldogságórás osztály lesznek. Szüleiknek szülői értekezleten beszéltem a Boldogságóra Programról. Ezt, valamint a korábbi osztály boldogságórás tapasztalatait hallva egyetértettek abban, hogy a gyerekekre nagyon pozitív hatással vannak ezek az órák, így ezzel a csapattal is elindultunk a Boldogságórák útján.
Első alkalommal magával a Boldogságórával ismerkedtünk. Megbeszéltük, hogy mit is jelenthet a boldogság, mikor és mitől vagyunk boldogok. Ráirányítottam figyelmüket a boldogságórás témákra: például arra, hogy ha jót teszünk másokkal, attól mi is boldogok leszünk (december – jócselekedetek), boldoggá tesz minket egy jó zene, illat, íz (március – apró örömök), jó együtt lenni másokkal (november – társas kapcsolatok), nagy boldogság, ha szaladgálhatunk az iskola játszóterén (május – testmozgás), stb. Megbeszéltük, hogy a boldogságórákon sokat játszunk majd, mozgunk, mesélünk, beszélgetünk, jól fogjuk érezni magunkat, boldogok leszünk. Nagyon várták már a gyerekek, hogy belevágjunk a „boldogság tanulásába”, érdeklődőek, motiváltak voltak a bevezető óra után.
Szeptemberi témánk feldolgozását egy relaxációs gyakorlattal kezdtük, amiben pont az az utat, annak az útnak az elejét hangsúlyoztuk, amin elindultak a gyerekek: most ők a legkisebbek, de hamarosan megnőnek, fejlődnek, okosodnak. Kicsi magból fejlődtünk magas fává, miközben mondtuk: „Égig érő fa vagyok, megnövök, mint a nagyok!”.
Ezután megbeszéltük, hogy mit is jelent a HÁLA szó, kinek, mikor és miért lehetünk hálásak. Megnéztük a gyerekekkel a Magyar népmesék sorozatból A szorgalmas és a rest leány című népmesét, kigyűjtöttük a hálás szereplőket, majd beszélgettünk arról, hogy melyik szereplő hogyan fejezte ki a háláját. A „jótett helyébe jót várj” mondás értelmét beszéltük át, amiben szintén nagy hangsúlyt kap a hála, a köszönet. Aztán azt is megbeszéltük, hogy nemcsak akkor lehetünk hálásak, ha valaki segített nekünk vagy jót tett velünk, hanem számos olyan dologért, személyért, cselekedetért is hálásak lehetünk, aminél nem történt különösebb jócselekedet, szívünket mégis átjárhatja a hála érzése. Szüleink mosolyáért és gondoskodásáért, kisállatunk létezéséért, egy jól sikerült napért, barátainkért az iskolában, vagy akár a csodás őszi napsütésért. Bagdi Bella Szép nap, ölelj most át engem című dalát hallgatva rágondolhattunk mindarra és mindazokra, amikért és akikért hálásak lehetünk.
Alkottunk is a hála témakörében: hála-fát készítettünk, amire mindenki feltette a saját kis tenyerébe rajzolt hála-levélkéjét. Mindenki elmondta, hogy mit rajzolt a levélkére: kinek és miért hálás. Nagyon okos gondolatokat mondtak a gyerekek, nagyon nyitottan fejezték ki érzéseiket.
Hónap végére úgy érezzük, a gyerekekkel körbejártuk a hála témáját, sikerült ráirányítani figyelmüket a hála érzésének boldogságfokozó hatására. Egyre többször halljuk tőlük: „Hálás vagyok neked azért, mert…”. Nagyon várják a gyerekek a következő boldogságórát, úgy gondoljuk, az előző osztályunk után a mostani kis csapatunk is igazi boldogságórás osztály lesz!
Meklerné Balogh Erika és Bujtorné Hetyei Hajnalka
Boldogságóra – A hála gyakorlása
A tanulók figyelmének ráirányítása az életükben jelen lévő pozitív dolgokra, személyekre és élményekre, valamint a hála érzésének tudatosítása és kifejezése.
A Boldogságóra keretében a hála gyakorlásával foglalkoztunk. A foglalkozás célja az volt, hogy a tanulók felismerjék, mennyi olyan dolog, személy és élmény veszi körül őket, amelyekért hálásak lehetnek.
A ráhangolódás során beszélgettünk arról, hogy mit jelent a hála, mikor érzünk hálát, és kinek vagy minek lehetünk hálásak. A tanulók saját élményeiken keresztül fogalmazták meg gondolataikat. Megbeszéltük, hogy a hála nemcsak a nagy dolgokhoz kapcsolódhat, hanem a mindennapok apró örömeihez is, például egy kedves szóhoz, egy baráti segítséghez, a család szeretetéhez vagy egy kellemes közös élményhez.
A foglalkozás egyik feladata a „Hálafa” elkészítése volt. A tanulók falevelekre írták fel, hogy miért és kikért hálásak. A levelekből közösen egy színes hálafát készítettünk, amely az osztályterem dísze lett. A feladat során a gyermekek örömmel osztották meg egymással gondolataikat, és sokféle, személyes példát fogalmaztak meg.
Egy másik tevékenység során minden tanuló megnevezett legalább három olyan dolgot, amelyért az adott napon hálás volt. A beszélgetés során rájöttek arra, hogy a pozitív dolgok tudatosítása segíthet abban, hogy jobban észrevegyék a mindennapok örömeit.
Később a gyerekek egymás hátára egy-egy papírlapot ragasztottak, amelyre társaik ráírták, hogy miért hálásak nekik. A feladat során számos kedves, pozitív visszajelzés született. A gyerekek megtapasztalhatták, milyen jó érzés másoknak örömet okozni, valamint hálájukat és megbecsülésüket kifejezni társaik iránt.
A foglalkozás végén közösen megfogalmaztuk, hogy a hála gyakorlása hozzájárulhat ahhoz, hogy pozitívabban szemléljük a körülöttünk lévő világot, jobban értékeljük egymást, és észrevegyük az élet apró örömeit.
A tanulók aktívan és érdeklődően vettek részt a feladatokban. Szívesen beszéltek saját élményeikről, és egymás gondolatait is figyelmesen meghallgatták. A foglalkozás jó lehetőséget biztosított az önismeret, az érzelmi tudatosság, az empátia és a közösségi érzés fejlesztésére.
Megtapasztalhatták, hogy a hála tudatosítása segít észrevenni a pozitívumokat, erősíti a társas kapcsolatokat, és hozzájárulhat a kiegyensúlyozottabb, pozitívabb szemlélet kialakításához. A közös tevékenységek során az osztályközösség is erősödött.
Szilvia Kerekes.Zsomborné Hargitai
4. osztály – A hála gyakorlása
Pillanatkapitány kincsesládája
Az óra célja: A tanulók felismerik és megfogalmazzák azokat az apró örömöket, amelyekért hálásak lehetnek, majd ezeket jelképes drágakövekként elhelyezik saját kincsesládájukban.
1.Mese
A gyerekek meghallgatják a Pillanatkapitány kincsesládája című mesét.
Kérdések: Miért volt rosszkedvű Pillanatkapitány? Mit jelképeznek a drágakövek?
2. Hálás pillanatok gyűjtése
Csukott szemmel gondolják végig a mai napjukat. Minden gyermek mond egy szót vagy rövid mondatot arról, amiért hálás: például család, barátok, napsütés, kedvesség, matematika óra
3. Alkotás – Pillanatkapitány kincsesládája
A gyerekek kiszínezik, kivágják és összeállítják a kincsesláda sablont. Ezután 3-4 drágakövet készítenek, és mindegyikre írnak vagy rajzolnak egy hálás pillanatot. A köveket a ládába helyezik.
4. Lezárás
Körben ülve mindenki egy drágakövet a ládájába tesz, és befejezi a mondatot: „Azért vagyok hálás, mert…”
Útravaló
„A szívünkben van egy különleges kincsesláda. Minél több apró örömöt gyűjtünk bele, annál gazdagabbak leszünk.”