A kis-középső csoportos gyermekekkel a célok eléréséről beszélgettünk a január 12-ei héten. Január 15-én tartottam konkrét boldogságóra foglalkozást, akkor a tanulás szeretetének témakörében jártunk és a vezetői képességekről beszélgettünk, játékosan szemléltettem a fogalmakat.
Első játékos feladat
Tanuljunk egymástól – minden gyermek mutatott egy általa kitalált mozdulatot, melyet a többieknek le kellett utánoznia.
Második játékos feladat
Páros mókás, mókás mondóka – az egyik gyermek cselekedett, a másik hagyta magán.
Mondóka: Keze, lába van neki. (Megnyomkodjuk, megérintjük, végig simítjuk.)
Szeme, füle van neki. (Megsimítjuk.)
Orra, szája van neki. (Óvatosan rámutatunk a mutató ujjunkkal.)
Erre fut a kisnyuszi! (Megcsiklandozzuk két ujjunkkal föntről lefelé végigfutva a testén.)
A második volt a kedvencük, sokat kacagtunk együtt.
Harmadik játékos feladat
Kati mondja! – Különböző mozgásos tevékenységeket kellett végrehajtaniuk a gyermekeknek, de csak akkor, ha előtte azt hallották: „Kati mondja”. Például Kati mondja, fogd meg a bal füled és tegyél négy lépést előre! A csoportba járó gyermekek nevével játszottuk a játékot.
Mivel január 18. a hóember világnapja és Micimackó napja is, ezeket is megvitattuk a gyermekekkel, majd ígértem nekik ezzel kapcsolatban színezőt, amelyeket az uzsonnázást követően színeztek ki többen is.
Alvás előtt pedig elmeséltem a gyerekeknek Benedek Elek: A három kívánság című meséjét, néhány mondatban összegezve a mese tanulságát.
Boldogságóra Alapprogram
Beszámoló
Boldogságóra 5.: Célok kitűzése és elérése
Az óra időpontja: 2026. január
Résztvevők: 1. osztály
Az új évet egymás köszöntésével kezdtük, örültünk, hogy újból az iskola falai között találkozhatunk. Mozgásos mondóka után a boldogságórát újévi kívánságok megfogalmazásával folytattuk. Célokat, terveket próbáltunk gyűjteni a tanévre vonatkozóan. Sok kisgyereknél megfogalmazódott az olvasás elsajátítása, melynek örültem hiszen az olvasás hónapja a január. Olvasás versenyt rendeztünk, olvasósarkot is kialakítottunk a tanteremben. Az elsősökkel riportot is készítettünk az újévi fogadalmakról. Bakancslista készítésével rajzos, írásos formában a távolabbi célok terveit vázoltuk fel. A hóember világnapja alkalmából végre az idén lehetőség adódott hóembert építeni. A kitartás, tenni akarás, bátorság, szorgalom, bizalom mind segíteni fogja a céljaink elérését.
Szakosné Biczó Marianna (tanítónő, Pókaszepetki Festetics Kristóf Általános Iskola)
A foglalkozàs elején a hely szűke miatt az újjunkat tornàztattuk meg. Majd beszélgettünk arról kinek milyen célja van, mit szeretne elérni amit még nem tud,de vàgya,hogy megtanulja.
Boldog vàr puzzle darabjait raktàk ki a gyerekek. Jól összedolgoztak mindenkinek jutott egy elem amivel elkészült a kép!
Örültek a közös munka eredményének. Varàzshópely játékot is játszottunk. Majd a feladatokat oldottàk meg. A végén természetesen ajàndékot is kaptak és az ölelés sem maradt el!
A Boldogságóra foglalkozás során a gyermekek végig aktívan, érdeklődve és örömmel vettek részt a tevékenységekben. A ráhangoló boldog mondóka és a „boldogság buborék” relaxáció megalapozta a biztonságos, elfogadó légkört, segítette a gyermekek érzelmi megérkezését, valamint felkészítette őket a mese befogadására.
A Boldogvár meséje élénk figyelmet váltott ki, a megbeszélés során a gyermekek bátran megfogalmazták gondolataikat és érzéseiket. Többen saját élményekkel kapcsolták össze a történetet, ami azt mutatta, hogy értették a mese üzenetét: a célok eléréséhez vezető út kitartást és együttműködést igényel.
A mozgásos akadálypálya különösen motiváló volt számukra. A feladatok során megfigyelhető volt az egymás segítése, biztatása, valamint a közös cél elérésére való törekvés. A gyermekek örömmel támogatták társaikat, kivárták egymást, és sikerélményként élték meg a Boldogvárba való „megérkezést”.
A foglalkozás zárásaként a győzelem jelének kiszínezése és az egyéni célok megfogalmazása lehetőséget adott az önkifejezésre. A gyermekek egyszerű, életkoruknak megfelelő vágyakat és célokat fogalmaztak meg (pl. ügyesebb szeretnék lenni, segíteni szeretnék, szeretnék több baráttal játszani), ami jól tükrözte belső motivációjukat és érzelmi bevonódásukat.
Összességében a foglalkozás élményszerűen támogatta a gyermekek érzelmi, szociális és mozgásos fejlődését, miközben megerősítette bennük azt az élményt, hogy közösen, egymást segítve minden „Boldogvár” elérhető.
Januári boldogságóránk középpontjában a célok és álmok álltak.
A „Van nekem egy álmom” című dal ráhangoló ereje után a gyerekek megfogalmazták saját vágyaikat, majd közösen gondolkodtunk azon, hogyan válhatnak ezek valóra. Ötleteléssel, problémamegoldó feladatokkal és közmondások értelmezésével kerestük a célokhoz vezető utakat, hangsúlyt helyezve a kitartásra, az együttműködésre és az egymás segítésére.
Az óra végén a gyerekek lufiformába „csomagolták” céljaikat, jelképesen is útnak indítva álmaikat a boldogság felé. A jó hangulatú, aktív foglalkozás hozzájárult a tanulók érzelmi intelligenciájának, önismeretének és jövőorientált gondolkodásának fejlődéséhez.
Osztályunkban a 2026-os évet céljaink megfogalmazásával indítottuk.
A téma bevezetéseképpen A három kívánság meséje kapcsán arról beszélgettünk, hogy a jó célt okosan kell kitűzni és kitartóan meg kell küzdeni a megvalósításáért.
Továbbá csoportos munka keretében a gyerekek konkrét történéseket idéztek fel az életükből, amikor a kitűzött céljaikat megvalósították. Ezek mentén beszélgettünk arról, hogy mire, kire van szükségünk, hogy a terveink, vágyaink, céljaink valóra váljanak.
A rajzokból készült „céltábla” a tantermünk falát díszíti, hogy mindig emlékeztessen arra, hogy milyen irányba tartunk.
Szentendrei Barcsay Jenő Általános Iskola
Szerettük volna a Szülőkkel a kapcsolatot szorosabbra fűzni, s egy közös alkalmat teremtettünk.
Január 21. néhány éve már „A mókusok világnapja”.
Ennek ünnepléseképp a Mókusosztály a Szülőkkel-Nagyszülőkkel-Testvérekkel közösen alkotott egy installációt.
Az alkotóprogram jó hangulatban telt, mindenkinek akadt dolga, a végeredmény pedig minden arrajárót mosolyra buzdít.
Beszámoló – Hála, hálaszívek készítése
A foglalkozás központi témája a hála érzésének megélése és kifejezése volt, amely fontos szerepet tölt be a gyermekek érzelmi és szociális fejlődésében. A tevékenység célja az volt, hogy a gyermekek életkoruknak megfelelő módon felismerjék, megnevezzék és megfogalmazzák mindazt, amiért hálásak lehetnek a mindennapokban.
A foglalkozást beszélgetőkörrel indítottuk, ahol közösen gondolkodtunk arról, mit jelent a hála, mikor érezzük magunkat hálásnak, és kiknek mondhatunk köszönetet. A gyermekek szívesen osztották meg gondolataikat, gyakran említették családtagjaikat, barátaikat, az óvodai élményeket, a játékokat és az együtt töltött időt. A beszélgetés során fejlődött az érzelmek felismerése, az empátia és az egymásra figyelés.
Ezt követően került sor a hálaszívek elkészítésére. A gyermekek szív alakú formákat vágtak, díszítettek színes papírral, rajzokkal és matricákkal. A szívekbe – életkoruknak megfelelően – rajzolták vagy megfogalmazták, miért hálásak. A kézműves tevékenység során fejlődött finommotorikájuk, kreativitásuk és önkifejező képességük.
A foglalkozás nyugodt, elfogadó légkörben zajlott, a gyermekek örömmel és elmélyülten vettek részt a tevékenységben. A hálaszívek elkészítése nemcsak alkotó élményt nyújtott számukra, hanem hozzájárult a pozitív érzelmek megerősítéséhez, az érzelmi biztonság és az összetartozás érzésének kialakításához.
A hónap témáját több tanítási órán dolgoztuk fel. Az első órát „Lemegy a nap, lankad a kar, a törzsem pihenni akar relaxációs gyakorlattal kezdtük. Majd átbeszéltük az elméleti hátteret. Ezután következett a mesehallgatás. A világszép királyfi című népmesét olvastam fel nekik. Megbeszéltük, hogy a mese hogyan kapcsolódik a hónap témájához. Ezután kaptak egy színezőt, amin egy kastély volt. A színezés közben többször meghallgattuk a hónap dalát. Az első órát meditációval zártuk.
A második órát „Meglengetem a karom, pedig alig akarom” relaxációs gyakorlattal kezdtük. A gyerekek felsorolták, hogy mik a céljaik, milyen célt szeretnének a közeljövőben elérni („ügyesebb lenni a szivacskéziben”, „többet segíteni anyának”, „rendet tartani a szobámban”, „több barátom legyen”). Ezt a célt odaírták a színezőjükre a kastély alá. Kitettük a lapokat a falra. A gyerekek megnézték egymás színezőjét, elolvasták egymás céljait. Fogtak színes lapocskákat és ráírták, hogy kinek hogyan tudnának segíteni céljaik elérésében. Készítettünk egy tablót is, ahova azt írták le színes lapocskákra, hogyan ünneplik majd meg, ha elérik a céljukat (pl. sütizés, kirándulás, közös sütés-főzés). A második órát is meditációval zártuk.
Van olyan téma, amivel nemcsak az adott hónapban foglalkozunk. Az optimizmus gyakorlása hónapban cipő alakú kártyákon fogalmaztak meg bátorító üzeneteket. Ezeket a cipőket is használják, pl, ha valamilyen felmérő nem sikerül. Mikor ezek a kártyák elfogytak, kis lapocskákra írtak mondatokat egymásnak. A hónapban új tanuló érkezett az osztályunkba, rögtön befogadták, bátorították, segítettek neki. Az iskolában is több kollégától hallottam, milyen jó, hogy részt veszünk a Boldogságóra Programban, látszik az osztályon mennyire figyelnek egymásra, kedvesek egymással. Annak is örülök, hogy van olyan kollégám, aki a következő tanévben szeretne csatlakozni a programhoz, mivel látja, hogy milyen jó hatással vannak ezek a foglalkozások az osztályomra.
Ebben a hónapban is nagyon jókat játszottunk együtt a Boldogságórákon.
Sokat énekeltünk, táncoltunk, beszélgettünk, alkottunk.
Megtanultuk Bagdi Bella: Van nekem egy álmom c. dalát, amihez aranyos mozgásokkal imitáltuk, amiről énekeltünk. Sokszor, nagy élvezettel játszottuk el.
Többször is beszélgettünk, gondolkoztunk a saját, egyéni céljainkról, és hogy mi is az, hogy cél. Nagyon jó gondolataik voltak. Ha nehéz volt, segítettünk egymásnak, de végül mindenki meg tudta fogalmazni a saját célját. A cipőkötés, az úszás, a két keréken biciklizés, az írás vagy olvasás, vagy éppen a hóember építés, a virágültetés mind olyan egyedi gondolatok voltak! Elmeséltem Weöres Sándor: Ujjé-vi mesé-t, ami egy százlábúról szól. Ennek a százlábúnak a testére mindenki megrajzolta azt a célját, amit korábban megfogalmazott. Ezután kitettük a Boldogság vára köré, hogy mindig láthassuk.
Bezzeg Andrea: Boldogvár meséjét kétszer is elmeséltük ebben a hónapban. Ez a mese olyan szép, és a gyerekeknek is nagyon jó érzéseik, gondolataik vannak róla. Egy másik mese a „Szőlő Szelli álma, avagy miért szőnek meséket a meseszövő manók?”, ami egy beszélgetős, interaktív mese. Tetszett nekik, hogy bevonódhattak a mesébe, és közösen éltük át Szelli kalandjait a Szóperenciás-tengeren is túl, a Süveghegyen is túl, a Szív-szigeten. Ilyenkor mindig nagyon jókat beszélgetünk.
Egyik héten elővettem a Boldogító erősségek kártyákat, és mindenki húzhatott egyet belőle. Olyan képek és mondatok szerepelnek rajta, ami megerősíti a gyerekeket bizonyos tulajdonság jóságában. Mindenki saját lapot húzhatott, és olyan érdekes volt, mert véletlenül mindig épp az arra a gyerekre jellemző erősség került elő. Pár gondolatot megbeszéltünk mindenkiről. A gyerekeknek úgy láttam, hogy nagyon jó érzést adott, máskor is elő fogjuk venni.
