Január utolsó hetében a célok kitűzése volt a témánk. Bevezetéképpen beszélgettünk arról, mi jut eszükbe arról, hogy cél, célkitűzés. Gyorsan rájöttek, hogy arról van szó, mi az, amit szeretnének elérni, megvalósítani. Kevés példa is elég volt ahhoz, hogy beinduljon a beszélgetés. Volt olyan gyermek, akiről megtudtuk, hogy űrhajós szeretne lenni és tudja is, hogy mi az, amit tennie kell ahhoz, hogy ezt elérje. Érdekes volt hallani, hogy több gyermeknek az a célja, hogy sok pénzt keressen és a fiúk körében a „gamer”, mint vágyott „hivatás” is elhangzott. Többen is tudtak arra a kérdésre válaszolni, hogy mi szükséges a céljuk eléréséhez. Az útkeresőt, mint kikapcsolódást csináltuk meg, mert nem volt különösebben szükséges révezetni őket a témára. Kértem, hogy beszélgessünk kicsit az iskolai célokról és mindenki tűzzön ki valamit, amit a következő héten igykszik megvaslósítani. Ez már kicsit döcőgősebben ment, de végül mindenki talált valamit. Ezeket a halacskákba rajzolták és kitettük a táblára, hogy szem előtt legyen egész héten. Az öreg halász és a nagyravágyó felesége című mesével zártuk az órát, melynek végén megállapítottuk, hogy bár csodák történnek, de bizony nekünk is tennünk kell azért, hogy elérjük, amire vágyunk.
Boldogságóra Alapprogram
Január témaköre: Célok kitűzése és elérése
Jan. 23.
Először közösen énekeltünk, majd jött a relaxáció.
A gyerekek teljes mértékben tudtak azonosulni ‘Az öreg halász és nagyravágyó felesége’ c. mese szereplőivel. Megbeszéltük, hogy melyik szereplőt, milyen cél motiválhatta. Mivel tetszett diákjaimnak a történet, ezért érdeklődéssel fogadták a szituációs feladatokat is. Az eltérő képességű gyerekek természetesen más-más feladatot kaptak. Az egész órán remekül együttműködtek, senki sem volt kiközösítve, közösen segítették egymást.
Az óra közben többször felhívtam a figyelmüket arra, hogy kit, hogyan lehetne bevonni a munkába. Úgy láttam, hogy az órám elérte célját, hiszen diákjaim megértették a mese tanulságát és ezzel kapcsolatban el is mondták véleményüket.
A ‘Ha nagy leszek’ játékhoz kapcsolódóan csodaszép képeket készítettek a gyerkőcök, mely feladat során megbeszéltük, hogy ki, mi szeretne lenni majd felnőtt korában. Arról is szót ejtettünk, hogy hogyan lehet elérni a kitűzött céljukat.
Az órát meditációval és Bagdi Bella: ‘Van nekem egy álmom’ című dalával zártuk.
A foglalkozásoknak pozitív nevelő hatása volt a gyerekek viselkedésére. Önértékelésüket és önbizalmukat is sikerült megerősíteni. Sok jutalomkártyát tudtam kiosztani az órák végén. Boldog voltam, mert igazán jó hangulatban dolgoztunk.
Célok kitűzése és elérése
Boldogságóra a 3. c1 osztályban
„Van nekem egy álmom…”
Bagdi Bella
Tervek, célok januári témánk, az új év kezdetén tervezünk, célokat határozunk meg. A 3. c1 osztály tanulói beszélgetőkörben közösen gondolkodtak el, hogy mit szeretnének elérni a nap végére, a hónap végére, a tanév végére és 15-20 év eltelte után. Összegyűjtötték mi szükséges, hogy célkitűzéseiket elérjék.
Farsangi álarcokat készítettek, megadott szempont szerint: melyik állat tulajdonságai a legjellemzőbbek rád, vagy melyik állat tulajdonságait szeretnéd, melyek segítenének neked a céljaid elérésében. Bemutatták, elmesélték mi is volt fontos számunkra a választásban.
Majd a tulajdonságok, erősségek, álmok feltárása után Időutazás címen rajzokat készítettek, hosszabb távú terveikről különböző technikákkal. Majd csoportmunkában a célok eléréséhez készítettek terveket.
Bagdi Bella: Van nekem egy álmom című dalával tettük még hangulatosabbá az alkotásokra szánt időt, melyre elkészült az osztály saját koreográfiája, mely a szöveg és a dallam segítségével nagyon könnyen megvalósítható volt.
A közösségnek mindig vannak közös céljai, ehhez szükséges minél több ismeretet szereznünk egymásról, felismerni egymás erősségeit, bizalommal és elfogadással fordulni egymáshoz.
Mindezt játék közben lehet a legjobban fejleszteni és erősíteni. A gyerekek jókedvűen, lelkesen játszottak egymással, a Láthatatlan törzsfőnök játék során, a Kockacukortorony építése alatt.
Az órák után összegeztük, hogy miért fontos, hogy legyenek céljaink, miért lesz boldogabb az az ember, akinek vannak céljai. Mit kell tennünk, hogy elérjük őket, még akkor is, ha akadályba ütközünk. Fontos, hogy legyenek olyan célok is melyek nemcsak magunkat, hanem családunkat, közvetlen környezetünket is boldogabbá tudják tenni.
Gondolkodj, higgy, álmodj, és merj!
Walt Disney
Fülöpné Dombi Ottilia, tanító
Januári boldogságóránkat a hónap dalának meghallgatásával indítottuk. A havi téma feldolgozása beszélgetőkörrel indult, ahol megvitattuk, hogy mi az a cél, mi a te célod. Meséltek a gyerekek olyan célokról, amit már elértek, illetve azt is elmondták, hogy ki segítette őket ebben.
Ezt követően minitörténetet meséltem egy kisfiúról, aki nagyon szeretett volna szépen rajzolni. Megbeszéltük, hogy mi volt a célja, mit tett érte, mi nehezítette, mi segítette.
A történet után kihelyezett céltáblára összegyűjtöttük a gyerekek céljait. Ragadós, színes papírra írták őket, majd kirakták a céltáblára.
Kreatív feladatként megrajzolták a „célútjukat”. A lap baloldalára rajzolták önmagukat. A jobb oldalára az elérendő céljukat. A kettő közé kanyargós utat kellett rajzolni, amire 3-5 olyan „lépést” kellett megfogalmazni, vagy rajzolni, amit tesznek a cél érdekében. Az útra 1-2 akadályt is el kellett helyezni, ami nehezítette a dolgukat. Maguk mellé egy segítőt kellett rajzolniuk, akik segítették őket a cél megvalósításában.
Megbeszéltük ezek után, hogy melyik akadály a legnehezebb, és mit tesznek, ha elakadnak.
Végezetül a táblára felírt megkezdett mondatokat kellett befejezni.
Ezek a következők voltak:
– Ha nem sikerül elsőre, akkor…
– Ha elbukok, akkor…
Nagyon jó gondolatokat fogalmaztak meg a gyerekek. Megértették a téma lényegét. Jó hangulatban, tartalmasan telt el ez az óra.
Szandaszőlősi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
Ebben a hónapban a célok kitűzése mellett a magyar kultúra napjához is kapcsolódtunk. Intézményünkben közel 40 tanuló vett részt az alsó tagozatosok közül a szavaló versenyen. Osztályunkat is három tanuló képviselte.
A célunk az, hogy kihozzuk magunkból a legjobbat, és ennek eredményeként jó bizonyítványt érjünk el. Tudjuk, hogy ehhez nem elég az egyszeri lelkesedés, hanem kitartani a következő félévben is elengedhetetlen. A szorgalom segít abban, hogy mindennap tegyünk egy lépést előre, míg az érdeklődő hozzáállás megkönnyíti a tananyag megértését. Ha céltudatosan tervezzük meg a tanulást, és alapos munkát végzünk, akkor nem csak jobb jegyeket érhetünk el, hanem valódi tudást is szerezhetünk, amely a jövőben is hasznunkra válik.
Időpont:2026.01.19.
Helye: Monori Kossuth Lajos Általános Iskola
Osztály: 3.A.
Téma: Célok kitűzése és azok elérése
Tanít.: Hegedűs Ágnes
Eszközök: papír,színes ceruzák, ragasztó
Fejlesztett kompetenciák:
– Céltudatosság, elköteleződés
– Önbecsülés, önismeret
– Erőfeszítés
– Együttműködési készség
– Társas kapcsolatok, kommunikáció
– Kudarcok feldolgozása, elfogadása
A boldogságóra egy olyan foglalkozás, amely segíti a gyerekeket az érzelmi intelligencia, az önismeret, a pozitív gondolkodás és az együttműködés fejlesztésében.
Az 3.osztályos tanulóknak szóló boldogságóra óratervének összeállításánál fontos, hogy:
– játékos
– élményszerű
– életkorukhoz illeszkedő
– beszélgetésre és önreflexióra építő
– mozgást és alkotást is lehetővé tevő legyen
Cél:
A tanulók tudjanak különbséget tenni, a kívánság és a cél között. És hogy tudjanak célokat kitűzni maguk elé, amit eltudnak érni, és megtudnak valósítani.
1.Ráhangolódás-Érzelmi kör (10 perc)
Van nekem egy álmom c. dal meghallgatása
– Milyen közös programmal kezdtük a közös újévet? (újévi fogadalom/vigadalom)
– Mit fogadtunk meg közösen?
– Ki az, aki fogadalmat szokott tenni az újévre?
– Volt már olyan, hogy sikerült is elérned, vagy betartanod amit elterveztél?
2.Fő téma feldolgozása-Boldogító jó cselekedetek (20 perc)
Hoztam mára egy mesét, az öreg halász és a nagyravágyó felesége. Hallgassátok meg!
Beszélgetés:
Fejezzétek be a mondatot a beszélgetés alapján:
– A ponty azért ígérte meg, hogy teljesíti a halász kívánságait, mert…
– A halász azért nem maga kívánt, mert…
– A nagyravágyó szó azt jelenti, hogy…
– A feleség mindig boldog volt, amikor egy kívánsága teljesült, de…
– A ponty azért lett egyre mérgesebb az asszonyra, mert…
– A feleség megváltozott, mikor visszakerült a halász kiskunyhóba, ezután már…
– Megtanulta, hogy…
3.Kreatív feladat-Jó cselekedeteink fája (10 perc)
Hoztam nektek papír szívecskéket és céltáblákat. Írjatok 3 kívánságot és célt a papírra.
Ha készen vagytok, felragasztjuk a plakátunkra.
4. Megosztás (5perc)
Amikor mindenki készen van, felolvassa a kívánságait és a céljait.
Január is nagyon izgalmas hónap volt számunkra. A felsorolt témákat is majdnem teljesen átfogtuk. Igyekeztünk minél több tevékenység során alkalmazni a boldogságórás programokat.
Beszélgettünk a vízkereszt ünnepéről, sokan most tudták meg, hogy ez az ünnep a farsang kezdetét is jelenti. Elolvastuk és rajzokat készítettünk az Ujjé!-vi – mese című vershez. A hóemberek világnapját is megünnepeltük mesével és kézműveskedéssel. Elkészítettük a bakancslistákat és néhány közös célt is megfogalmaztunk az osztályközösségünk számára, amit figyelemmel fogunk kísérni az év folyamán, reméljük sikerül minden jót és szépet megvalósítani.
Január 20-án pedig ellátogatott hozzánk a Fény TV helyi adónk stábja, mert nagyon kíváncsiak voltak a Boldogságóra Integrált Programra, így egy tevékenység erejéig betekintést nyerhettek a program megvalósításának folyamatába. Ezzel egy kicsit népszerűsthettük ezt a csodás tevékenységet a közvetlen környezetünkben is. Hálásak vagyunk ezért a lehetőségért.
A Magyar kultúra napján pedig meghallgattuk és megtanultuk a magyar himnusz első szakaszát.
Már nagyon várjuk a februári témákat! Mindenkinek örömteli farsangolást kívánunk!
Az óra célja az volt, hogy a gyerekek megfogalmazzanak számukra fontos célokat, felismerjék a célhoz vezető lépéseket, és tudatosítsák, hogy a fejlődéshez idő, türelem és segítség is szükséges.
A foglalkozást egy rövid mesével kezdtük, amelyet kifejezetten erre az alkalomra választottunk:
A mese után beszélgettünk arról, mi volt Timi célja, hogyan segítették őt mások, és mit tanult meg önmagáról. A tanulók aktívan kapcsolódtak a történethez, többeknél megszületett az első gondolat arról, hogy „Én is szeretnék valamit megtanulni.”
Ezután a gyerekek saját célokat fogalmaztak meg – a korábbi foglalkozásokhoz képest most összetettebb, nagyobb kihívást jelentő célokat választottak. A leggyakoribbak ezek voltak:
• Megtanulok olvasni
• Megtanulok egy verset a szavalóversenyre
• Megtanulok cicát rajzolni
A célok kiválasztását képes segédanyag támogatta, de a gyerekek saját ötletekkel is éltek. Ezeket lerajzolták, majd mindenki elkészítette a saját céllépcsőjét: négy színes papírfokra írtuk vagy rajzoltuk a cél eléréséhez szükséges lépéseket. A pedagógusi segítség ebben elengedhetetlen volt, de minden tanuló meg tudott nevezni legalább két lépést, amit meg tud tenni a célja felé.
Következő lépésként a tanulók „Segítő kezeket” készítettek. Mindenki kiválasztotta, ki tud neki segíteni az úton – szülő, pedagógus, osztálytárs vagy testvér. A kis „segítő kézlapokat” közösen kitettük az osztály falára, így vizuálisan is megerősítettük: nem vagyunk egyedül a céljainkkal.
A foglalkozás végén mindenki bemutatta a célját, és azt is elmondta (vagy megmutatta), melyik lépéssel fogja kezdeni. A gyerekek motiváltan, örömmel meséltek terveikről, és néhányan már most megkezdték a gyakorlást. Az „olvasni tanulok” célt választó tanuló például önként kérte, hogy olvashasson fel egy szót az órán.
Összességében a foglalkozás rendkívül pozitív élményként zárult: sikerült olyan biztonságos, bátorító légkört teremteni, ahol a tanulók meg tudták fogalmazni személyes céljaikat, és megértették, hogy az eléréshez idő, türelem, és lépésekre bontott haladás szükséges.
A verstanulás olyannyira sikerült, hogy a szavalóversenyen első helyezést ért el az a tanuló, aki ezt a célt tűzte ki maga elé.
A saját céljainkról már sokat beszélgettünk január első napjaiban is. Végig kísérték az egész hónapot ezek a beszélgetések. Reális, teljesíthető célokat állítottunk fel. Miután ezeket többször átbeszéltük, a hónap feladataként azt osztottam ki, hogy készítsenek interjút az iskolatársaikkal, a tanáraikkal. Kérdezzék meg az ő céljaikat. Ezeket később összesítettük, átbeszéltük. Kinek vannak reális, teljesíthető céljaik, kinek vannak vágyaik, amikre csak epedeznek. Tesznek-e valamit azért, hogy elérhetőek legyenek ezek a vágyak, amik lépjenek elő célkitűzésként?
Öröm volt látni, hogy a gyerekek élvezték ezt a feladatot, a pedagógusok vevők voltak az interjúra, szívesen válaszoltak a tanulóknak. Pozitív visszajelzéseket kaptam tőlük.