A gyermekek a- Hálafa története- c. mesén keresztül ismerkedtek meg a HÁLA- kifejezéssel, a HÁLA fogalmával.
Miután részletesen megbeszéltük a mesét, elkészítettük a mi kis óvodai Hálafánkat, melyhez egyhangőan fűzték hozzá a gyermekek- hálásak vagyunk az óvodánknak, hogy ide járhatunk.Nagy piros hálaszivet használtunk a hála hónapjában minden reggeli beszélgető körben- Kinek adnám és miért azt a Hálaszivet? Elkészítettük Hálavirágainkat és Hálakezeket.
Mivel őj óvoda vagyunk a programban az öltözőben egy Boldogságóra program sarkat alakítottunk ki a gyermekek munkáival.

Nem először dolgozom fel a gyerekekkel a hála témát, de mindig újat tud mondani, megújul a tartalma a gyerekek értékes gondolataival. A Boldogság vára díszíti a folyosónkat, ahol jelezzük az új témát, és merre tartunk a vár elérésében. Itt kapnak helyet a gyerekek rajzai is az adott hónap témájában. Az első lépcsőnk a hála gyakorlása sok tevékenységre ösztönzött mindenkit. Vegyes életkorú csoportomban különböző képekhez nevetős és szomorú szmájlit kellett kirakni, így dolgoztuk fel a boldogság fogalmát.
A hála nehéz fogalom a gyerekek számára. Példákkal azonban szépen beépíthető gondolkodásukban. Mivel örökös zöld óvoda vagyunk, így összekapcsoltam a természetvédelemmel és mindennapi életükkel a példákat, amit életkoruknak megfelelően közvetítettem. Így hálásak voltunk a tiszta vízért, a hortobágyi jó levegőért, a doktorainknak gyógyulásunkért, szüleinknek a mesékért, a szeretetükért..stb. Hálakezeinket hurkapálcára rögzítettük és ezt adtuk annak, akinek hálásak voltunk valamiért. A témakörhöz kapcsolódó feladatként közösen alkottunk mesét a segítség viszonzásáról. Motivációként egér és lovacska síkbábot használtam, akik egy istállóban élnek. Közösen fűztük a mesét, mindenki tett hozzá egy – egy ötletet. Az óvónői segítség dominált, így sikeresen hozzákapcsoltuk a ,,jó tett helyében jót várj!” szólást.
A zárókörben meghallgattuk többször a háladalt és megerősítettem a gyerekekben, milyen boldoggá tettek jó ötleteikkel, értékes gondolataikkal. Hálás vagyok a sorsnak, mert közétek vezetett és együtt lehetek mindennap veletek! – zártam a foglalkozást.

A foglalkozásokon tudatosítottuk a személy fogalmát, rávilágítottunk a gyerekek fizikai és jellembeli erősségeire.
Végül önarcképet festettünk, melyen megjelennek a hálához kapcsolódó vonások.

Nem először dolgozom fel a gyerekekkel a hála témát, de mindig újat tud mondani, megújul a tartalma a gyerekek értékes gondolataival. A Boldogság vára díszíti a folyosónkat, ahol jelezzük az új témát, és merre tartunk a vár elérésében. Itt kapnak helyet a gyerekek rajzai is az adott hónap témájában. Az első lépcsőnk a hála gyakorlása sok tevékenységre ösztönzött mindenkit. Vegyes életkorú csoportomban különböző képekhez nevetős és szomorú szmájlit kellett kirakni, így dolgoztuk fel a boldogság fogalmát.
A hála nehéz fogalom a gyerekek számára. Példákkal azonban szépen beépíthető gondolkodásukban. Mivel örökös zöld óvoda vagyunk, így összekapcsoltam a természetvédelemmel és mindennapi életükkel a példákat, amit életkoruknak megfelelően közvetítettem. Így hálásak voltunk a tiszta vízért, a hortobágyi jó levegőért, a doktorainknak gyógyulásunkért, szüleinknek a mesékért, a szeretetükért..stb. Hálakezeinket hurkapálcára rögzítettük és ezt adtuk annak, akinek hálásak voltunk valamiért. A témakörhöz kapcsolódó feladatként közösen alkottunk mesét a segítség viszonzásáról. Motivációként egér és lovacska síkbábot használtam, akik egy istállóban élnek. Közösen fűztük a mesét, mindenki tett hozzá egy – egy ötletet. Az óvónői segítség dominált, így sikeresen hozzákapcsoltuk a ,,jó tett helyében jót várj!” szólást.
A zárókörben meghallgattuk többször a háladalt és megerősítettem a gyerekekben, milyen boldoggá tettek jó ötleteikkel, értékes gondolataikkal. Hálás vagyok a sorsnak, mert közétek vezetett és együtt lehetek mindennap veletek! – zártam a foglalkozást.