December a várakozás, az öröm és a varázslat hónapja. Egész hónapunkat körülölelte a szeretet, a boldogság és az ajándékozás. Fő mottóul is ezt választottuk: Jobb adni, mint kapni, hiszen a gyerekekkel próbáltunk nemcsak a magunk jólétére gondolni, hanem másokéra is. És nemcsak gondoltunk, hanem tettünk is érte. Már az első napokban kialakult egyféle spontán őrangyalozás, sokan készítettek társaiknak meglepetést , amit elrejtettek a padokba. Jó volt látni az arcokon az örömteli mosolyokat. Lili is meglepett bennünket, hisz saját készítésű mézeskalácsot hozott mindenkinek.
Az első legizgalmasabb napunk a Mikulás nap volt, nagy örömmel fogadtuk az ajándékokat, amiből másnapra mindenki visszahozott valami édességet, hogy a rászoruló gyerekek is kapjanak belőle. Össze is gyűlt egy cipősdoboznyi.
Elkészítettük a SZERETETLÁNCunkat, ami felkerült az iskola folyósóján álló karácsonyfára. Közben gőzerővel készültünk a karácsonyi ünnepségre, amit az iskolánk dísztermében mutattunk be december 16-án a szülőknek és nagyszülőknek. A próbák során kis ajándékot is készítettünk minden családtagnak, amivel megleptük őket az előadás végén.
Az utolső héten tartós élelmiszerekből gyűjtött adományunkat átadtuk a városunkban levő Szent Anna Gyermekotthonnak, ahol nagy szeretettel fogadtak, és az adomány mellé, még karácsonyi énekeket is énekeltünk, hogy igazán jó legyen a hangulat.
Egyszóval csodás hónapot zártunk. Áldott ünnepet és boldog új évet kívánunk mindenkinek!
Boldogságóra Alapprogram
A karácsonyi időszakhoz közeledve különösen fontosak a jócselekedetek. Ilyekor mindannyian igyekszünk nyitott szemmel járni és észrevenni a segítségre szorulókat.
Az óra elején ráhangolódásként meghallgattuk Bagdi Bella Jó emberré csak a szívemmel válhatok című dalát. Ezt követően titkosan egy papírlapra láncszerűen mindenki felírta a padszomszédjának egy-egy jó tulajdonságát. Majd beszélgettünk arról, hogy miért is fontosak a jó cselekedetek.
A következő részben véletlenszerűen csoportokat alakítottunk ki. A csoportok húztak egy-egy szituációt, majd rövid felkészülési idő után megjelenítették számunkra a választott helyzetek. Példákat láthattunk arra, hogy miként is tudunk segíteni másokon. Válogatás a látottakból: szomszéd idős bácsi megsegítése tüzifával, bajba jutott állat megsegítése, idegennek útbaigazítás. A tanulók kreatívan, ötletesen, lelkiismeretesen oldották meg a feladatokat. Ezután kigyűjtöttük azokat a pozítiv személyiségjegyeket, amelyek szükségesek voltak a probléma megoldásához. Tallózás a jótulajdonságokból: kedves, bátor, jólelkű, segítőkész, figyelmes, alázatos.
Az óra utolsó szakaszában visszatértünk a kezdetekhez. Összevetettük az óra elején írtakat a csoportmunkában tapasztaltakkal. Konklúzióként megállapítottuk, hogy bár alapvetően igazak voltak azok a jó tulajdonságok, amelyeket az osztálytársak gondoltak egymásról, de közösen, összefogva és összedolgozva mindinkább hangsúlyosabbakká válhatnak.
Lezárásként Antoine de Saint-Exupery: A kis herceg című művéből hallgattunk meg egy rövid részletet. „Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.”
Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium
A társas kapcsolatok témát Fésüs Éva : A kis vadkörtefa c. meséjével indítottuk, melyből kikerekítettük a barátság ismérveit. A gyerekek komoly érettséggel sorolták az igaz barát ismertetőjeleit. Az együttérzéstől a titoktartáson át a bátorításig sok-sok mindent előkerült. Majd barátságról szóló szavakra bontott közmondásokat kellett összeilleszteniük. 7 közmondásra került sor, mindegyiket át is beszéltük. Majd advent közeledtével kis , névre szóló tasakokat készítettünk, melybe minden nap a téli szünetig boldogító üzeneteket írhattak egymás számára. Ezzel kapcsolódtunk a boldogító jó cselekedetekhez.
Ezen a különleges órán a boldogító jó cselekedetekről volt szól. Először megkérdeztem tőlük, mit jelent jót tenni. Sokféle választ mondtak: segíteni másoknak, kedvesnek lenni, vigyázni a természetre. Megtanultuk, hogy a jó cselekedetek nemcsak másokat, hanem minket is boldoggá tesznek.
Ezután az ajándékozás öröméről beszélgettünk. Megállapították, hogy nem a pénz teszi boldoggá az embert, ha ajándékról van szó, hanem az öröm érzése, ami ezt kiváltja.
Az óra második részében alkottunk is valamit. Újrahasznosított anyagokból készítettünk tárgyakat. Tojástartóból kis karácsonyfát, díszeket csináltunk. Mindenki nagyon ügyesen dolgozott és közben figyeltünk arra, hogy ne pazaroljuk az anyagokat.
A végén bemutattuk egymásnak a munkáinkat és megbeszéltük, kinek mit jelentett ez az óra. Sokunknak az volt a legjobb érzés, hogy együtt alkottunk valami jót ajándékba. Megtanultuk, hogy kis dolgokkal is nagy jót lehet tenni és ettől a szívünk is boldogabb lett.
Decemberben a Boldogiskola program a jó cselekedetek köré szerveződött, ahol a szeretet, az egymás iránti figyelem és a közösséghez tartozás került előtérbe.
Az ünnepi programok, a közös élmények és a szeretetteljes légkör biztonságot adnak, erősítik az összetartozás érzését, és segítenek abban, hogy a gyermek megélje: fontos, értékes tagja a közösségnek. Ezek az élmények reményt, pozitív mintákat és lelki megerősítést nyújtanak, amelyek hosszú távon is hatással vannak az önbizalmára és érzelmi fejlődésére.
A téma feldolgozása során a gyerekek egybehangzó véleménye az volt, hogy a jótett nemcsak annak okoz örömet, aki kapja, hanem annak is, aki adja – gazdagítja a lelket, és erősíti az önbizalmat.
A beszélgetéseket követően közösen áttekintettük a hónap nevezetes napjait és ünnepeit.
A közös játék és a vidám hangulat erősítette az elfogadást, az együttműködést és a közösséghez tartozás élményét.
Mikulás, Luca, Karácsony -jeles napok ,ünnepek decemberben,
Luca – nap – fény, hagyomány és közös élmény ✨
December 13-a, Luca napja a magyar néphagyomány egyik legvarázslatosabb napja. Számos régi szokás és hiedelem kapcsolódik hozzá, amelyek a védelemről, a jó szerencséről és a bőségről szóltak 🍀.
Az egyik legismertebb Luca – napi hagyomány a kotyolás: a gyerekek házról házra jártak, jókívánságokat mondtak, egészséget, termékenységet és gazdag esztendőt kívánva a ház népének 🏡.
A kotyolásért cserébe apró ajándékokat kaptak, így erősítve a közösség összetartozását 🤍.
A Luca-naphoz sok hiedelem is fűződik. Úgy tartották, ezen a napon a gonosz erők könnyebben megjelenhetnek 😈, ezért különféle védelmező szokásokat alkalmaztak. A fény különösen fontos szerepet kapott: a világosság a biztonságot, a reményt és az oltalmat jelképezte ✨.
Mi is felelevenítettük ezt a hagyományt:
🌞 délelőtt az óvodásoknak mutattuk meg a Luca napi kotyolást,
A fiúk két hónapja ismerkednek a citerával, és nagy öröm volt látni, milyen lelkesedéssel és bátorsággal szólaltatták meg a hangszert. Amikor az óvodásokhoz látogattunk, a citera különösen nagy sikert aratott 😊. A fiúk nagyon segítőkészen mutatták meg a kicsiknek, hogyan kell rajta játszani – mindenki kipróbálhatta, igazi közös élménnyé vált a zenélés 👦👧🎵
🌙 este pedig a faluban jártunk, ahol Margit néninél és Zsuzsi néninél szívélyes fogadtatásban volt részünk – hálásan köszönjük a lehetőséget és a kedvességet 💐.
A gyerekek nyakában „Luca fénye” lógott – az a világító lámpás, amelyet délután saját kezűleg készítettek✨. A hiedelem szerint ez a fény megvédi viselőjét a Luca-napi gonosz dolgoktól, számunkra pedig a közös alkotás és az együtt megélt élmény szimbóluma lett
Ez a nap nemcsak egy régi hagyomány felelevenítéséről szólt, hanem a közösségről, az egymás felé fordulásról és a fény erejéről – arról, amit a népszokások ma is taníthatnak nekünk ✨.
Ezt a boldogságórát nyugodt, természetközeli hangulat megteremtésével indítottam. A sétánk során a tanulók megfigyelték az ősz jeleit: a lehulló leveleket, a színeket, a hűvösebb levegőt. Ez segített lelassulni és jelen lenni nekik. Visszatérve a terembe, körbe ültünk és beszélgettünk arról, mit jelent számunkra a boldogság és hogyan kapcsolódhat ez a természethez. Ezután hulladék anyagból készítettek egy boldogság fát, aminek a leveleire írták fel azokat az érzelmeket, amelyek az életünket teszik érzelemgazdaggá. Az óra végén egy rövid hálagyakorlatot tartottunk, ahol mindenki megfogalmazta, mit jelentenek számára a levelekre felírt fogalmak, érzelmek.
Decemberben a Boldogiskola program a jó cselekedetek köré szerveződött, ahol a szeretet, az egymás iránti figyelem és a közösséghez tartozás került előtérbe.
A mi iskolánkban ez a hónap különösen fontos a hátrányos helyzetű gyermekek életében, mert ebben az időszakban a figyelem, a törődés és az elfogadás kézzelfoghatóvá válik számukra. Az ünnepi programok, a közös élmények és a szeretetteljes légkör biztonságot adnak, erősítik az összetartozás érzését, és segítenek abban, hogy a gyermek megélje: fontos, értékes tagja a közösségnek. Ezek az élmények reményt, pozitív mintákat és lelki megerősítést nyújtanak, amelyek hosszú távon is hatással vannak az önbizalmára és érzelmi fejlődésére.
A téma feldolgozása során a gyerekek egybehangzó véleménye az volt, hogy a jótett nemcsak annak okoz örömet, aki kapja, hanem annak is, aki adja – gazdagítja a lelket, és erősíti az önbizalmat.
A beszélgetéseket követően közösen áttekintettük a hónap nevezetes napjait és ünnepeit, és kiválasztottuk azokat az eseményeket, amelyekben mi is részt fogunk venni, illetve előre elterveztük, hiszen már hagyománnyá vált a program.
Ilyen volt például Szent Miklós ünnepe, a tea világnapja. Különleges és mosolyt csaló esemény volt a „Vicces karácsonyi pulóverek napja”, amely igazi közösségi élménnyé vált, a gyerekek, pedagógusok és szülők egyaránt lelkesen csatlakoztak a meghirdetett eseményhez.
Szent Miklós ünnepén „Jócselekedetként” rövid műsort adtunk településünk Gyerekházában, ahová az elmúlt évhez hasonlóan meghívást kaptunk. Szent Miklós igazi történetét és két táncot adtak elő a gyerekek az ott jelen lévő családoknak, ezzel is színesítve a gondozott családok minden napjait.
December 4-én Mikulás-vetélkedőt szerveztünk tagozatunkon, amelyen a gyerekek játékos feladatokat oldottak meg és a korábbi évekhez hasonlóan most is nagy lelkesedéssel vettek részt a programon. Délután a felsőbb évfolyamos tanulók számára Mikulás klubdélutánt tartottunk, ahol a normál osztályok tanulóival közösen zajlott a program. A közös játék és a vidám hangulat erősítette az elfogadást, az együttműködést és a közösséghez tartozás élményét.
December 12-én, a kora esti órákban településünk Önkormányzata „Mindenki Karácsonya” elnevezésű összejövetelt rendezett, melyre egyik műsorszámként meghívták kis csapatomat. Természetesen szívesen tettünk eleget a kérésnek, hiszen ez is egy „Jócselekedet”, amit az ott jelen lévők örömmel fogadtak.
Az iskola utolsó napjaiban következett a „Láthatatlan jócselekedetek” hete
A gyerekek olyan apró jótetteket hajtottak végre, amelyeket nem reklámoztak: segítettek csendben, kedves üzenetet hagytak valakinek, rendet raktak maguk után. A hét végén közösen beszélgettünk arról, milyen érzés volt elismerés nélkül jót tenni.
A jó cselekedetek gyakorlása során a gyerekek megtapasztalhatták a hasznosság érzését, valamint egy pozitív, segítő identitás kialakulását. A közös élmények rámutattak arra, hogy a jó tettek összekötnek bennünket: egy olyan közösség részesei vagyunk, ahol figyelünk egymásra, együttműködünk, és felelősséget vállalunk egymásért.
Az adventi készülődés és a karácsony előtérbe helyezte a jó cselekedetek fontosságát.
A téma megbeszélése:
1. Mi számít jó cselekedetnek?
2. Mikor, kivel tehetünk jót?
3. Miért jó jónak lenni?
4. Miért jobb adni, mint kapni?
5. Jótékonysági láncreakció: Egy csokit, egy mosolyért, jótékonysági csokigyűjtő akcióban való részvétel.
6. Téli szünet előtti utolsó napon a tanárok megajándékozása saját készítésű karácsonyfa dísszel.
7. Amivel a legjobbat teszek magamnak: Egyénenkénti célok megfogalmazása és leírása színes lapokra és montázs készítése.
8. Amit hazaviszünk: „Jónak lenni jó!”