A gyermekek együttműködőek, motiváltak, lelkesek voltak a Boldogságórán. A bábjáték tetszett a legjobban a csoportnak, a macit irányították merre keresse az elvesztett ajándékot. A bábjáték feldolgozása során bátran válaszoltak. A kis közösségben mi is ünnepeltünk a nyuszi születésnapján mozgással, tánccal, amely kifejezetten pozitív hatást gyakorolt a közösségre.
Boldogságóra Alapprogram
A gyermekek együttműködőek, motiváltak, lelkesek voltak a Boldogságórán. A bábjáték tetszett a legjobban a csoportnak, a macit irányították merre keresse az elvesztett ajándékot. A bábjáték feldolgozása során bátran válaszoltak. A kis közösségben mi is ünnepeltünk a nyuszi születésnapján mozgással, tánccal, amely kifejezetten pozitív hatást gyakorolt a közösségre.
A gyermekek együttműködőek, motiváltak, lelkesek voltak a Boldogságórán. A bábjáték tetszett a legjobban a csoportnak, a macit irányították merre keresse az elvesztett ajándékot. A bábjáték feldolgozása során bátran válaszoltak. A kis közösségben mi is ünnepeltünk a nyuszi születésnapján mozgással, tánccal, amely kifejezetten pozitív hatást gyakorolt a közösségre.
Ebben a hónapban hála témakörét jártuk körben a gyermekekkel. Célom az volt, hogy életkoruknak megfelelő, játékos és élményszerű módon ismerkedjenek meg a hála fogalmával, felismerjék életük apró örömeit, valamint képesek legyenek megfogalmazni, hogy kinek és miért hálásak.
A téma bevezetése beszélgetőkörben történt. Közösen gondolkodtunk arról, mit jelent hálásnak lenni, mi mindenért mondhatunk köszönetet, és milyen érzés az, amikor nekünk köszönnek meg valamit. A gyermekek szívesen kapcsolódtak be a beszélgetésbe, saját élményeiket is megosztották. Leggyakrabban szüleiket, testvéreiket, nagyszüleiket és barátaikat említették, de megjelentek az óvodához és a közös játékhoz kapcsolódó pozitív élmények is.
Az egyik kiemelt közös tevékenység a hálafa elkészítése volt. A gyermekek megfogalmazták, hogy miért, illetve kinek hálásak, majd ezeket a gondolatokat a hálafán jelenítettük meg. A tevékenység nagy örömet jelentett számukra, érdeklődve figyelték egymás válaszait, és büszkén helyezték el saját gondolataikat a közös alkotáson. A hálafa szemléletesen megmutatta számukra, hogy mennyi olyan személy, élmény és dolog vesz körül bennünket, amelyekért hálásak lehetünk.
Mesékkel, versekkel, énekekkel, játékos feladatokkal és alkotótevékenységekkel mélyítettük el a témát. Arra ösztönöztem a gyermekeket, hogy ne csak a nagy dolgokat, hanem a hétköznapok apró örömeit is vegyék észre. Törekedtem arra, hogy minden gyermek lehetőséget kapjon érzéseinek és gondolatainak kifejezésére.
A közös tevékenységek során jól megfigyelhető volt az egymásra figyelés és az érzelmi bevonódás. A gyermekek örömmel hallgatták egymás gondolatait, és egyre bátrabban fogalmazták meg saját érzéseiket. A visszahúzódóbb gyermekeket személyes példával és támogató kérdésekkel segítettem. Az egyéni képességeket figyelembe véve differenciált segítségnyújtásra törekedtem.
Különösen értékesnek tartottam, hogy a hála fogalma egyre természetesebben jelent meg a gyermekek kommunikációjában. Többször spontán módon is megfogalmazták, minek örülnek, illetve kinek szeretnének köszönetet mondani. A közösen elkészített hálafa emlékeztette őket a pozitív élményekre és a hála kifejezésének fontosságára.
Mindezek hozzájárultak a gyermekek érzelmi intelligenciájának, empátiájának, önkifejezésének, szókincsének, kreativitásának és társas kapcsolatainak fejlődéséhez. A közös alkotás és az élmények megosztása erősítette a csoport összetartozását és a pozitív, elfogadó légkört.
A gyermekek érdeklődőek, aktívak és motiváltak voltak, a kitűzött célok életkoruknak megfelelően megvalósultak. Fontosnak tartom, hogy a mindennapok során rendszeresen teremtsünk lehetőséget a hála, a köszönet és az egymás iránti megbecsülés kifejezésére.
Foglalkozást indító mozgásalapú relaxációs gyakorlattal kezdtünk, Napimádás légzőgyakorlatot végeztünk. Beszélgettünk arról, hogy mi is a hála. Példának egy általam írt mesét meséltem a gyerekeknek, majd evvel kapcsolatos kérdéseket tettem fel nekik. Továbbiakban feladatlapon dolgoztunk, „Mi mindenért lehetsz hálás?”. Közösen készítettünk Hálafát, minden gyermek lerajzolta egy általam kivágott papír falevélre, hogy miért hálás. Közösen ragasztottuk fel a karton fára a leveleket, és mivel maradt egy kis időnk a befejezés előtt, így őszi színekre is színezhettek néhányat, evvel is díszítettük a fánkat. Kockajátékot játszottunk, nagyon tetszett mindenkinek, majd néhány mondatban összefoglaltam a mai foglalkozást, jutalmul matricát osztottam ki nekik. Úgy gondolom, hogy az általam tartott foglalkozás sikeres volt, a gyermekek megértették a hála jelentését, megtalálták a közös hangot, összedolgoztak, jó volt a hangulat.
Szeptember hónapban sok órát töltöttünk a hála gyakorlásával.Az aranyhal története inspirált bennünket az osztály hála tengerének megalkotására, ahol minden tanuló kis halacskájában jelenítette meg, kiknek hálásak ès miért. Köszönetünket fejeztük ki egymásnak is, így jött létre az osztály Hálaszíve.
A mai boldogságórán a hála témakörét dolgoztuk fel. A foglalkozást játékkal indítottuk. A Bagdi Bella által írt hónap dalát hallgattuk, melyre nagyon kellett figyelni, hiszen amikor a dal elhallgatott a hozzájuk legközelebb levő gyermekhez oda kellett menni pacsit adni, megölelni vagy kezet fogni, kinek mi esett jobban. Beszélgettünk a hála érzéséről és annak fontosságáról. A gyerekek megnevezték, miért és kiknek hálásak az életükben. Sokan említették valamely szülőt, rokont vagy barátot, akiknek kisebb vagy nagyobb dolgokat köszönhetnek, de olyan személyeket is megneveztek, akiket elsőre talán nem is gondolnánk. Meglepődve tapasztaltam, hogy némelyik gyermek milyen szépen fejezte ki magát, hogy kinek és miért hálás. („Hálás vagyok anyukámnak, hogy életet adott nekem.” „Hálás vagyok Istennek, hogy megteremtette a világot és most itt élhetek.”) Felolvastam nekik a tanmesét, melyet az osztály nagy része örömmel hallgatott végig. Kreatív tevékenységként elkészítettük a Hála-fát, miközben a témához kapcsolódó dalt hallgattuk.
Szentlőrinci Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola és Kollégium
Boldogságóra a Magyar Népmese Napján. Beszélgettünk az 1/a osztályos gyerekekkel arról, hogy mit is jelent az a szó, hogy hála. Egy nagyon meleg jó érzés, boldogok vagyunk és örülünk annak amit kapunk vagy velünk történik. Kinek lehetünk hálásak és miért? Hol és hogyan érezhetjük ezt? (szívünkben) Hogyan fejezhetjük ezt ki? ( szavakkal, tettekkel). Nagyon okos dolgok fogalmazódtak meg a témával kapcsolatban. Relaxáltunk, majd egy interaktív meseolvasás, feldolgozás következett, Az aranyhal című mese segítségével. Mindenki elkészíthette a saját aranyhalát, végül beszéltünk arról ki miért és kinek hálás az iskolában és az osztályban. A gyerekek aktívan, örömmel vettek részt a foglalkozáson.
A Boldogságóra Alapprogram ajánlott témája: A hála gyakorlása volt, osztályommal a népmese napjához kötöttük foglalkozásunkat.
Mesét olvastunk, hallgattunk, alkottunk, drámajátékoztunk, állóképet készítettünk csoportban. Mottónk volt: „Jó tett helyében jót várj!”