A gyermekekkel a hála témával foglalkoztunk.
A feladatot is teljesítettük, titokba jó cselekedeteket készítettünk egymásnak.
Nagyon szuper feladat volt, élveztek a gyerekek.
Mindenki elmondhatta ki miért hálás és kinek.
Autómentes közlekedési napot is tartottunk.
Boldogságóra Alapprogram
Miért jó hálásnak lenni?
Az új tanévben is folytatjuk a boldogságórákat, a gyerekek nagy örömére. Bár erőteljesen kamaszodnak, nehéz a kedvükben járni, ezeket az órákat alig várják. Légzőgyakorlattal és zenével hangolódtunk az órára. Eljátszottuk, hogy egy űrlény érkezik hozzánk. Megkértem őket, magyarázzák el neki, mit jelent a hála, mit jelent hálásnak lenni. A legtöbben a családjukért, a testvérükért, a barátaikért hálásak. Ezután az „Egy pohár tej” történetét dolgoztuk fel, ami nagyon megérintette őket. Az óra hátralévő részében hálalevelet írtunk egy olyan személynek, akinek eddig még nem volt alkalmunk elmondani, miért vagyunk hálásak neki.
A Szivecskék 8.a csoport a 2026-2027 tanév első boldogságóráján – A HÁLA GYAKORLÁSA – szeptember havi témát dolgozta fel. Az óra elején ráhangolódásként mindenki mondott egy dolgot, amiért abban a pillanatban hálás volt: a napsütésért, dolgozatírástól mentes napért, hűvös reggelért, Édesanyja kedvességéért, mert elhozta az iskolába, stb.
Beszélgetőkörben felidéztük mit tanultunk eddig a háláról, majd minden diák választott egy valós, élő személyt (barát, családtag, tanár, edző – bárki), akinek megfogalmazott egy rövid, konkrét üzenetet/levelet, melyben kifejezte, hogy mit tett az illető és mi miatt hálás neki. A hálalevél írása előtt elmondtam nekik, hogy nem kell felolvasniuk, mert nem a tartalma érdekel, hanem az, hogy milyen volt megírni, nehéz volt-e választani és mit éreztek közben. A gyerekek komolyan vették a feladatot, volt aki több hálaüzenetet is írt. Sajnos volt olyan is, aki nem akart írni senkinek, hiába próbáltam segíteni – tiszteletben tartottam a döntését és megbeszéltük, hogy nem mindenki számára könnyű a hálát kifejeznie. Egy gyermek rajzzal fejezte ki magát, mert neki „ez a szeretetnyelve”. Írás közben voltak, akik semmit nem éreztek, de többen jó érzésről, meghatottságról számoltak be.
Zárásként felajánlottam, hogy aki szeretné, a következő napokban tényleg adja át vagy küldje el a hálalevelét és legközelebb pár mondatban mesélje el, hogy mi történt. A boldogságóra záró gondolata „Ma egy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy a hálánk ne csak bennünk maradjon.” volt.
Szeptemberi boldogságóránkon a témához kapcsolódóan Balázs Ágnes: A zöld róka és a villamos című meséjét meséltem el a gyerekeknek. Mese után beszélgettünk arról, hogy miért lehetünk hálásak, miért jó ha hálásak vagyunk. Megépítettük a szív szigetet, és a morcos mezőről átjutottunk rá, úgy, hogy közben végiggondoltuk milyen hálásak vagyunk a lábunknak..szemünknek…
A szív szigeten relaxációs gyakorlatként kifújtuk a levegőt, és énekeltünk.
Sülysápi Móra Ferenc Általános Iskola
Szeptemberben újult erővel kezdtük a tanévet. 🙂 Sok közös program, jeles napok ünneplése színesítették a mindennapjainkat.
A gyerekek már nagyon várták, hogy mikor tartunk boldogságórát. Nem maradhatott el a kedvenc lazító mondókánk, Bella dalát is meghallgattuk, táncoltunk, mozogtunk rá.
Átbeszéltük a „hála” szó jelentését, és, hogy ki, mikor, miért lehet hálás. A „gondolatainkat” végül egy óriási „befőttes üvegbe” tettük. Nagyon tetszett mindenkinek a színes alkotás, amely a faliújságunkra került és olvasgathatjuk nap, mint nap. 🙂
A mai boldogságórán a hála témakörével foglalkoztunk. Zenét hallgattunk, köszöntöttük egymást. Megbeszéltük miért van jelentősége, miben segít, ha a hálára többet fókuszálunk. Felidéztünk néhány relaxációs gyakorlatot tavalyról. Mondtunk embereket, dolgokat, élményt, amiért hálásak lehetünk. Kerestünk az iskolában olyan felnőtteket, akiknek egy-egy apró gesztussal kifejeztük a hálánkat. Mindenki kapott néhány üzenetet, a gyerekek döntötték el, hogy kinek melyiket szánják. Volt is öröm és ölelés! Kaptak a gyerekekés én is számtalan hálás szót! Mi, biztos jobbá tettük a világot! Kellően töltődtünk. Ezen az úton tovább megyünk. Legyünk egyre többen!
Keress egy pedagógust, akinek sokat köszönhetsz!
Keress egy pedagógust, aki sokat mosolyog!
Keress egy pedagógust, aki mindig jókedvű!
Keress egy pedagógust, aki nagyon kedves!
Keress egy pedagógust, aki megnyugtat!
Keresd meg azt, aki mindig hoz egy kis vidámságot!
Keresd meg azt, aki mindig segít, ha szükség van rá!
Keresd meg azt a pedagógust, aki a suli információs központja!
Keresd meg azt a pedagógust, aki gondoskodik róla, hogy minden rendben legyen!
Keresd meg azt a pedagógust, aki gondoskodik minden apró részletről.
Keresd meg azt, aki mindig hoz egy kis színt az iskolai napokba!
Keresd meg azt, aki gondoskodik róla, hogy minden a helyén legyen!
Keresd meg azt, aki tesz azért, hogy jobb legyen az iskolában!
Keresd meg azt, aki tele van energiával!
Ebben a hónapban a hálával foglalkoztunk.
Visszatekintettünk a nyári élményekre. Poénkodások, sok nevetés kísérte a beszámolókat.
Használtuk a munkafüzetben a „Magyarázd meg, miért érzel hálát?”
Később, a nap folyamán is foglalkoztatta a gyerekeket a téma. Hallottam a folyosón, hogy egymást kérdezgették, miért lehetnek még hálásak.
Azt tapasztalom, hogy mégérinti érzelmileg is őket. Észre veszik, hogyha társuknak segítségre van szüksége, és szívesen segítenek egymásnak.
Nagyon jó ezt tapasztalni.
A Magyar Népmese Napjához kapcsolódóan a tanórán meseillusztrációs feladat készült. A tanulók a népmesékhez kapcsolódó rajzokat készítettek, majd a foglalkozás végén bemutatták az elkészült munkáikat. A tevékenység célja a kreativitás fejlesztése, a népmesei motívumok megismerése és a vizuális kifejezőkészség erősítése volt. A tanulók aktívan részt vettek a feladatban, munkáikból rövid kiállítást rendeztünk az órán.
Takács Istvánné
Szeptember hónapban több alkalommal is beszéltünk a háláról. Megemlékeztünk több jeles programról. A hála világnapján tartott boldogságórán feldolgoztuk az ajánlott Pillanatkapitány kincsesládája című szöveget. Beszélgettünk a főhősről és mi is összegyűjtöttük mi mindenért lehetünk hálásak. A betűhálóból csoport munkában megkerestük a ,,szívbéli szavakat”.
Az autómentes napon osztályunk tanulói közül többen gyalogosan vagy kerékpárral érkeztek az iskolába.
A népmese napján a mi évfolyamunk készült műsorral az iskola tanulóinak. A mesével, az énekkel, a furulya bemutatóval és a néptánccal településünk két idősotthonába is ellátogattak.
Mind az iskola közössége, mind az idősek nagyon jól szórakoztak és hálásak voltak a fellépésért.
Ebben a nevelési évben Boldog Dórával a Levendula óvodában egy másik csoportba, a Bóbita csoportba együtt érkeztünk meg a vegyes életkorú gyermekekhez, itt vannak olyan gyermekek, aki most szeptemberben kezdték meg az óvodai életüket velük, így először találkoztak Boldog Dórával. Ez a csoport jól ismer már engem, de az együtt munkát csak ettől a nevelési évtől kezdtük el közösen. A gyerekeket egy köszöntővel köszöntöttem. Elmondtam nekik, hogy ezt a köszöntőt megtanuljuk, s ezzel fogjuk minden hónapban együtt köszönteni Boldog Dórát.
Jó reggelt tündöklő napsugár,
jó reggelt a felhőnek ki az égen jár,
jó reggelt a szélnek, ki a földet simogatja,
jó reggelt a virágnak, ami az embert fölvidítja,
jó reggelt nekem,
jó reggelt neked,
jó reggelt világ szeretlek téged.
Boldog Dóra is szeretettel köszöntötte a gyerekeket. A szélcsengő megszólaltatása után egy mesebeli erdőbe vezette őket, ahol egy Relaxációs gyakorlatot végeztek a gyerekek: „Égig érő fa vagyok, megnövök, mint a nagyok…” A gyerekekkel beszélgettünk a Háláról, miért fontos, hogy jelen legyen az életünkben. Megbeszéltük azt is, hogyha gyakoroljuk a hálát, akkor teret adunk a pozitív gondolatoknak, ill. ha hálásan gondolkodunk, akkor mennyi mindent kaphatunk általa. Elmondtam nekik, hogy én nagyon hálás vagyok értük, hogy velük lehetek, s én tarthatom nekik is a Boldogságórás foglalkozásokat. A gyerekekkel közösen meghallgattuk Bagdi Bella: Szép nap, ölelj most át engem a Világomban minden rendben van című albumról. Add tovább a falevelet! –Játékot játszottuk, mégpedig úgy, hogy a gyerekek először egy, majd kettő, majd három őszi levelet adogattak társaiknak. Boldog Dóra megszólaltatta a szélcsengőjét és mesébe hívó mondókáját elmondta a gyerekeknek. A Hálafa történetét meséltem el a gyerekeknek. A gyerekekkel közösen megtanultuk és elmutogattuk a mese után a Fa mondókáját. A nyáron találtam vásárlásom során egy fából készült fát. Gondoltam, hogy ez lesz a Hálafa. A nagycsoportosoknak le kellet rajzolniuk, azt, aki iránt hálát éreznek, a kisebbeknek pedig ki kellett színezniük, hogy miért hálásak. Boldog Dóra elköszönt a gyerekektől és azt mondta nekik, hogy amiért ilyen ügyesen, kitartóan részt vettek a Boldogságóra foglalkozáson, így mindenki felragaszthatja a Hála jelképét a kis virágot a Boldogságvár első lépcsőfokára.
Az első Boldogságóra foglalkozás során a gyermekek érdeklődően és nyitottan vettek részt a közös tevékenységekben. A foglalkozás fő célja az volt, hogy kiemelt figyelmet fordítsak a gyermekek érzelmi biztonságának megteremtésére, valamint az érzelmek felismerésének és kifejezésének támogatására. Fontosnak tartottam, hogy a gyermekek megismerkedjenek a boldogság fogalmával, valamint felismerjék és megfogalmazzák azokat a helyzeteket, amelyek számukra örömet és jó érzést jelentenek. A beszélgetés során a gyermekek életkoruknak megfelelően fogalmazták meg gondolataikat. Többen a családjukkal, barátaikkal, játékukkal és az óvodai élményekkel kapcsolatos pozitív érzéseiket osztották meg. A foglalkozás során azt tapasztaltam, hogy a gyermekek számára könnyebb volt konkrét élményeken és játékos helyzeteken keresztül beszélni az érzéseikről. A gyermekek pozitív élményekkel gazdagodtak, és megkezdődött annak a szemléletnek a kialakítása, hogy a mindennapokban is vegyük észre és értékeljük a számunkra fontos, örömteli pillanatokat.
Ez a foglalkozás megerősítette bennem azt a tapasztalatot, hogy az érzelmi nevelés hatékonyan építhető be a mindennapi óvodai életbe, különösen játékos, élményközpontú és a gyermekek saját tapasztalataira építő módszerekkel.
Ezt a témát továbbadtam a szülőknek. Otthon egy képet kellett készíteniük a gyerekekkel. „Így lakik nálunk a boldogság”
