A társas kapcsolatok együttműködésére azt gondoltam ki, hogy nem csak az osztályt, de az iskola több diákját, osztályait vonom be egy tornatermi sportfesztivál keretein belül. Ezt megelőzte az, hogy az egyik szünetben egy közös tánc erejére szedtem, szedtük össze az iskola diákjait és együtt, közösen táncolhattak a jól ismert zenékre. Igazi felfrissülés volt. A torneteremben pedig a gyerekek hét változatos állomáson próbálhatták ki ügyességüket, kitartásukat és csapatszellemüket. Forgószínpad-szerűen mentek végig a vegyes csapatok a pályákon, ahol nagyon figyeltek egymásra a gyerekek.A gyerekek hatalmas lelkesedéssel jártak állomásról állomásra, és mindenhol új élményekkel gazdagodtak. A sportfesztivál nemcsak a mozgás örömét adta, hanem erősítette az együttműködést, a közösségi élményt és a jó hangulatot is. A nap végére mindenki fáradtan, de büszkén és mosolyogva tért haza. Örörm volt látni a vegyes csapatok sokszínűségét, hogy sehol nem volt vita, veszekedés, jól tudtak együtt működni, segítették a kisebbeket.
Boldogságóra Alapprogram
Az optimizmus azt jelenti, hogy bízunk abban, hogy a dolgok jóra fordulnak.
Akkor is próbálunk mosolyogni, ha valami nehéz.
Az optimista ember észreveszi a jót, és nem adja fel könnyen.
Ha optimisták vagyunk, könnyebb tanulni, játszani és segíteni egymásnak.
Erre az alkalomra egy nagyobb lélegzetvételű feladattal készültem nekik. Volt amit a tanteremben végeztek el, és volt amit a ligetben rollerrel vagy kerékpárral.
A ligetben a diákok kerékpáros és rolleres akadálypályán próbálhatták ki ügyességüket. A pálya izgalmas feladatokkal várta őket: kanyarok, szlalom, egyensúlyozás és „megállj!” pontok tették próbára a résztvevők figyelmét és mozgáskoordinációját.
Az alsó tagozatosok a gyalogos közlekedés alapjaival ismerkedtek. Gyakorolták a zebrán való átkelést, és megfigyelték az iskola környékén található közlekedési táblákat. A tantermekben közlekedési társasjátékokkal és kártyajátékokkal is bővíthették tudásukat, valamint saját közlekedési táblákat rajzoltak, amelyekből színes kiállítás is készült az aulában. A digitális tanulás sem maradt el: a gyerekek Wordwall-feladatokon keresztül ismételhették a tanultakat.
A hála azt jelenti, hogy örülünk annak, amit kapunk.
Hálás vagyok a barátaimért, mert jó velük játszani és nevetni.
Hálás vagyok, amikor valaki segít nekem, vagy megdicsér.
Minden nap történik valami apró jó dolog, amiért érdemes hálásnak lenni.Az órán a háláról beszélgettünk. Mindenki leírt név nélkül néhány sort arról, amiért aznap hálás volt. Ezután felolvastuk a cetliket véletlenszerűen. Meghallgattuk egymás gondolatait, és megpróbáltuk kitalálni, ki írhatta az adott sorokat. A feladat segített abban, hogy észrevegyük a jó dolgokat, és jobban megismerjük egymást. Öröm volt hallgatni, hogy nem csak minden esetben magukra gondoltak a gyerekek, hanem valamelyik családtagjukra. Boldogsággal töltötte el őket is, mikor a másik társ kedves szavakat fűzött az irományához. Van, aki a megírt kis cetlijét büszkén vitte haza, és mutatta meg.
A gyerekek a barátság fontosságát és annak ápolását járták körbe. Elmesélték, kiért és miért hálásak, mi fontos számukra a barátságban, milyen értékekkel kell rendelkeznie egy igazán jó barátnak, majd lerajzolták a legjobb barátaikat. A nap végén közösen elénekeltek egy dalt – így teremtve igazi, szívhez szóló közösségi élményt.
A csoporttal először az optimizmus és pesszimizmus különbségét fedeztük fel. Megértették, hogy az optimizmus olyan életszemlélet, amelyben a világ alapvetően jó hely, ahol az emberekben is sok jót találhatunk, és a dolgok végül rendeződnek. A gyerekek saját magukat is lerajzolták: mennyire tartják magukat optimistának. Így születtek meg a vidám rajzok magukról.
A témát több módon dolgozták fel a gyerekek. Először a háláról szóló mesét hallgatták meg, majd lerajzolták, miért hálásak az életben. A rajzokat puzzle-darabokként illesztették össze, így született meg az osztály saját „Hála-képe”. A színes rajzok és mosolygós arcok mind arról árulkodtak, hogy a hála ott lakik szívükben.
Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium
Közmondásokat helyeztünk fel a táblára. A gyerekek kiválasztottak egyet, amelynek igazságáról már megbizonyosodtak. Meghallgattuk egymás történeteit.
Decemberben a karácsony közeledtével a gyerekekkel közösen feldíszítettük az osztály karácsonyfáját, majd arról beszélgettünk milyen jó együtt lenni, és mennyire várjuk az ünnepeket. Mindenki megajándékozta egymást. Ellátogattunk Győrbe a karácsonyi vásárba, ahol a korcsolyázás sok-sok örömet okozott.
A decemberi hónap nagyon izgalmasan telt. November végén elkészítettük a decemberi kalendáriumot apró meglepetésekkel, amit naponta kibontottunk és szétosztottunk egymást között. Feldíszítettük az osztály karácsonyfáját, majd az utolsó előtti napon megajándékoztuk egymást. Karácsonyi műsort adtunk a szülőknek és az öregotthonban a faluban. Ezeken kívül karácsonyi képeslapokat készítettünk, amiket a falu lakosainak postaládájába helyeztünk apró meglepetésként. Ez a hónap csupa-csupa öröm volt.