Az osztállyal beszélgettünk arról, hogy kinek mi az 1, 5, 10 és 20 éves terve. Mi szeretne lenni, mik az elképzeléseik a jövőben. Ezzel kapcsolatban kellett rajzokat készíteniük.
Boldogságóra Alapprogram
A foglalkozás elején meghallgattuk a hónap dalát.
A dal hallgatása közben a gyerekek saját maguk találhattak ki hozzá különböző játékos mozgásokat.
Január hónap témája a célok kitűzése és elérése.
A téma bevezetése érdekében két csoportot alkottunk.Kijelöltük a célt,ahová babzsákkal kellett célba dobni.
Miután mindenki kipróbálta,és célba is talált,beszélgettünk arról,hogy mit is jelent az,hogy célokat tűzünk ki.
A közelgő Medve-hétre készülődve elmondtam,hogy mit fogunk csinálni,mi lesz a célunk.
Ezt követően a szőnyegen ülve meghallgatták Boldogvár meséjét.
Beszélgettünk a meséről,majd fakockából közösen várat építettünk.
Orosháza Városi Önkormányzat Napközi Otthonos Óvodája, Uzsoki utcai telephely
A gyerekekkel megismerkedtünk a célok elérésével és kitűzésével.
A célbaérés jelét kiszíneztük a feladatnak megfelelően.
A hónaphoz tartozó zenét meghallgattuk. A mesét is megismerték, megbeszéltük, elmondták a véleményüket.
Sok okos és jó dolgot találtak ki és mondtak ami a témához kapcsolódik.
A Boldogságóra Alapprogram aktuális havi témája a célok kitűzése és elérése volt, amely a tartós boldogság egyik legfontosabb alappillére. A téma feldolgozása során igyekeztem hangsúlyt fektetni arra, hogy a tanulók megértsék, az élet értelmének megtalálása egy hosszú, akár egy életen át tartó folyamat, amelyhez már gyermekkorban is fontos iránymutatást és pozitív mintákat kapniuk. A foglalkozás keretében beszélgettünk arról, hogy miért lényeges értelmes, számukra fontos célokat kitűzni, valamint arról is, hogy a célok eléréséhez vezető út legalább olyan jelentős, mint maga az eredmény. A jóllét szempontjából ugyanis nem feltétlenül a cél elérése a legfontosabb, hanem az a fejlődési folyamat, amely során a tanulók megküzdenek a kihívásokkal, erősödik a megküzdési képességük, és egyre többet tanulnak önmagukról és a világról. A havi témát a téli szünetet követő első héten feldolgoztuk, hiszen ennél ideálisabb időzítést nehéz lett volna elképzelni. Az óra során egy általam készített feladatlapot töltöttek ki a tanulók, amelynek célja az volt, hogy gyakorlati segítséget nyújtson saját, személyes céljaik megfogalmazásához, valamint ahhoz, hogy átgondolják, milyen lépések vezethetnek ezek megvalósításához. A feladatok hozzájárultak ahhoz, hogy a diákok felismerjék, az értelmes célok egyszerre szolgálhatják az egyéni fejlődést és a közösség javát is. Az óra során saját személyes célomat is megosztottam az osztállyal, amely a tanulókkal eltöltött több közös, minőségi időre irányult. Ennek megvalósítását azonnal meg is kezdtük, hiszen a frissen hullott hó adta lehetőséget kihasználva közösen hóembert építettünk. Ez az élmény jól példázta, hogy a kitűzött célok gyakran apró, mégis jelentős pillanatokban valósulnak meg, amelyek hosszú távon hozzájárulnak a boldogság és az összetartozás megéléséhez.
Kis-forrás Német Nemzetiségi Általános Iskola
Cél: A pozitív szemléletmód alapozása; annak felismerése, hogy mi dönthetjük el, hogyan nézünk egy helyzetre.
1. Ráhangolódás: Bagdi Bella dala (5 perc)
Tevékenység: Szabad mozgás a zenére, majd egy nagy közös „ölelés” (mindenki megöleli saját magát).
2. Játékos bevezetés: „Eső vagy Napsütés?” (10 perc)
Mozgásos játék, ami az érzelmi rugalmasságra tanít.
Helyszín: A terem közepe, udvar, nagyobb tér
Feladat: Szabadon sétáltak a gyerekek a teremben. Ha azt mondtam, „Borús az ég”, a gyerekeknek össze kellett kuporodni, mint egy szomorú kis gombóc. Ha azt mondtam, „Kisütött a nap”, mosolyogva fel kellett ugrani, kitárni a karjukat.
Plusz lehetőség: Mondtam egy „rossz” helyzetet (pl. elromlott a kedvenc játékom). Ekkor mindenki leguggolt. Utána megbeszéltük, „Hogyan javíthatnánk meg?” vagy „Mit játszhatunk helyette?”. Amint jött egy jó ötlet, mindenki felugrott „Napsütésbe”.
3. A Napocska és a Felhő – Interaktív mese (10 perc)
Meséltem egy rövid történetet egy kismadárról, aki elindul kirándulni.
A konfliktus: Útközben elkezd esni az eső.
Két nézőpont: 1. A kismadár sírhatna, hogy vizes lesz a tolla (Pesszimizmus). 2. Vagy örülhet, hogy végre ihat a tócsából és előbújnak a giliszták (Optimizmus).
Kérdés: „Ti mit mondanátok a kismadárnak, hogy ne legyen szomorú?”
4. Alkotó tevékenység: A Varázs-szemüveg készítése (15 perc)
Ez a foglalkozás fő eleme.
Eszközök: Előre kivágott papír szemüvegkeretek (kartonból), színes ceruzák, matricák, vagy akár színes celofán a lencsék helyére.
Feladat: Mindenki díszítse fel a saját Optimista szemüvegét. „Ez egy különleges szemüveg. Aki felveszi, az meglátja mindenben a jót!”
5. Lezárás: Pozitív kör (5 perc)
Tevékenység: Mindenki vegye fel a kész szemüvegét (vagy tartsa az arca elé).
Zárómondat: Menjetek körbe, és mindenki mondjon egy olyan dolgot, amiért várja a holnapi napot.
Búcsú: Egy közös, hangos „Szép napot!” kiáltás.
Az osztályfőnöki órán a 6. osztály tanulói közösen átgondolták és összegyűjtötték személyes és közösségi céljaikat a tanévre. A beszélgetés során szó esett a tanulmányi eredmények javításáról, a rendszeres tanulás fontosságáról, valamint az egymás iránti tiszteletről és együttműködésről. A diákok megfogalmazták, miben szeretnének fejlődni, és milyen elvárásaik vannak önmagukkal és az osztályközösséggel szemben. Az óra jó hangulatban telt, és hozzájárult az osztályközösség erősítéséhez.
Decemberben a ‘Boldogító jó cselekedetek’ álltak a középpontban. A Bolodgságórát ráhangolódásként azzal kezdtük, hogy a gyerekek elmondták, hogy mi jut eszükbe a jó cselekedetek kifejezésről. Legtöbben az otthoni, szülőknek nyújtott segítséget említették (elmosogattam, készítettem anyának reggelit). Az óra következő lépésében arra kértem őket, hogy probáljuk megfogalmazni, hogy mitől lesz jó egy cselekedet. 3 szempontot választottunk ki legfontosabbnak: segít másokon, nem vár érte jutalmat, pozitív érzést vált ki. Ezt követően rövid történeteket húztak. Választhattak, hogy csak felolvassák, vagy eljátsszák, illetve különböző irányított kérdésekkel megvitattuk, mit tanítanak a történetek, hogyan illik viselkedni olyan helyzetekben, melyik szereplő mit érzhetett.
Majd nehezebb, erkölcsi dilemmák következtek, amelyeket különböző csoportok többféleképpen eljátszottak. Ezek a történetek igyekeztek rávilágítani a segítségnyújtás, az igazság, az őszinteség fontosságára.
Végül mindenki húzott egy nevet, akivel a héten minél több jó cselekedetet kell megtenni és következő órán a gyerekek elmondták, hogy mit gondolnak, ki volt az ő ‘segítőjük’. Többnyire érezték az extra figyelmességet, így rá is jöttek. Tetszett nekik ez a feladat, kérték, hogy máskor is legyen ilyen.
A mikós hatbések különböző projekteket készítettek a békés országokról.
A foglalkozás soran sokat beszélgettünk rövid-és hosszútávú céljainkról. Továbbá arról, hogy mi mindent kell tennünk céljaink elérése érdekében. A foglalkozáson még készítettünk egy csizma rajzot, melyre bakancslistát készítettek. Milyen céljaid vannak az évben, az életben? Meghallgattuk Bagdi Bella ide tartozó dalát is.
Az óra célja:
– A tanulók megismerjék a jó cselekedetek fogalmát, tartalmát.
– Tapasztalják meg, hogy a segítés és kedvesség örömet okoz másoknak és önmaguknak is.
– Fejlődjön empátiájuk, érzelmi tudatosságuk és szociális viselkedésük.
Fejlesztendő területek:
– Szociális és érzelmi kompetenciák
– Kommunikáció
– Érzelemfelismerés és -kifejezés
– Figyelem, utánzás
Óra menete
1. Ráhangolódás – Hangulatkör
Köszönőkör, szemkontaktus felvétele, érzelmi hangulatkártya választás: „Hogyan érzed most magad?”
Rövid tanári megfogalmazás: „Ma arról beszélgetünk, hogyan lehetünk kedvesek, hogyan okozhatunk másoknak és ezáltal magunknak is örömet és boldogságot.”
2. A jó cselekedet fogalma képekkel
Képkártyák bemutatása (segítek felvenni valamit, megosztom a játékomat, megvigasztalom a szomorú társam stb.) közben egyszerű mondatok közös ismétlése:
„Segítek.”
„Kedves vagyok.”
„Ettől boldog leszek.”
„Szeretem, ha visszamosolyognak rám.”
3. Szerepjáték – Mit tehetünk?
Rövid helyzetek eljátszása bábbal pl.: valaki elesik, valaki szomorú, elveszett a játéka stb.
Hozzájuk kapcsolódó kérdések:
„Mit tennél? Hogyan cselekednél?”
„Mit mondanál?”
Milyen jó cselekedeteket sorolhatunk fel?
pl: Őszinte mosoly vagy kedves szó egy idegennek.
Segítség felajánlása (bevásárlás, útbaigazítás).
Figyelmes meghallgatás – tanács nélkül, csak jelenléttel.
Köszönő vagy bátorító üzenet valakinek, aki sokat jelent.
Apró meglepetés ok nélkül.
Adományozás (idő, ruha, könyv).
Állatok segítése (etetés, örökbefogadás).
Közösségi tér rendbetétele – egy pad, park.
Idősek vagy magányosak felkeresése.
Környezettudatos döntések – szemétszedés, spórolás.
A megbeszélés után helyes cselekedet kiválasztása és közös eljátszása, utánzása.
4. Megerősítő játék – Jó vagy nem jó?
A tanulók mosolygós arcot emelnek fel, ha jó cselekedet, szomorút, ha nem jó cselekedetet mond a pedagógus.
5. Lezárás – Rajz, színezés vagy tánc
Feladat: „Rajzold le, amikor jót teszel!”
Közös megosztás (aki szeretné).
Ha nem szeretnél rajzolni táncolj!
Zene: Bagdi Bella – Jó emberré csak a szívemmel válhatok
Otthoni megerősítés
1. Egy jó cselekedet végrehajtása otthon (pl. segítés, kedves szó), szülői visszajelzéssel.
2. Adventi kuponok szétosztása.
Reflexió:
Az óra jó hangulatban telt. A boldogító jó cselekedetek megbeszélése, felsorolása eljátszása erősítette a gyermekekbe azt a tudatot, hogy karácsony közeledtével figyelmesebbek legyenek a másikkal.
A foglalkozás végén választás alapján volt aki színezett és volt aki táncra perdült.
Az adventi kuponok szétosztása nagy sikert aratott.