BOLDOGSÁGÓRA – MEGKÜZDÉS
BESZÁMOLó
8/B OSZTÁLY
Herédiné Szegedi Zita
A boldogságórák osztályfőnöki órák keretein belül valósultak meg.
November folyamán két egymást követő órán a megküzdés témakörét dolgoztuk fel.
Az első alkalommal az előkészítés szakasza valósult meg. A stresszkezelési módszerekről
beszélgettünk, majd elvégeztük a tankönyvben lévő tesztet, amely segítségével mindenki
magának kiértékelhette a válaszait. Az eredményeik alapján a többség vegyesen alkalmaz
megfelelő és nem megfelelő stratégiát a stresszes helyzetek kezelésére.
Nagyon tetszett nekik a teszt, szembesültek azzal, hogy mely megoldások
előremutatóak az adott helyzet problémáinak kezelésére és melyek nem. Pontosan megmutatta
számukra, hogy milyen típusú problémákat kezelnek könnyebben és melyekre nem találták
még meg a megfelelő feszültségcsökkentő módokat. Az eredményeik éppen ezért nagyban
függtek a személyiségüktől. Nem kellett megosztaniuk velem a tapasztalataikat, csak annyit
mondtak el, amennyit szerettek volna. Ezt így tartottam helyesnek, hiszen elég nagyok már
ahhoz, hogy az összefüggéseket meglássák, ráadásul már harmadik éve bekapcsolódtunk a
programba, tehát gyakorlottak is az ilyen jellegű munkafolyamatban (és nagyon szeretik).
A következő órán az előző óra beszélgetésére építve jóval személyesebb vizekre
eveztünk. Kedves kolléganőmtől kértem, hogy készítsen egy rajzot egy vándorról, aki előtt
hosszú, hegyre felvezető út kanyarog. A gyerekeknek kiosztottam a rajzokat és azt mondtam,
hogy képzeljék magukat a vándor helyébe. Írják a kanyargó útra azokat a problémákat,
helyzeteket, amelyekről úgy érzik, hogy komoly kihívás az életükben. A vándor hátizsákjára
is írhatták mindezt, hiszen ezeket jelképesen nap mint nap magukkal cipelik. A hegy tetejére
azokat a dolgokat, problémákat, gondokat kértem leírni, amelyről úgy érzik, hogy már
sikeresen tudják kezelni illetve megküzdöttek velük. Többeknek kevés volt a hely az úton és a
hátizsákban, ők a papír hátoldalára jegyezhették fel gondolataikat. Nevet nem kellett írni a
rajzokra.
A mellékelt fotókon is jól látható, hogy rendkívül mély problémák is felszínre
kerültek. Az, hogy a többségben a felvételi, az iskolai elvárások feszültséget okoznak, nem
volt meglepő 8. évfolyamon. Viszont az, hogy nem egy diáknál előkerült a halál, az attól való
félelem, az azzal való valamilyen jellegű találkozás, nekem sokatmondó volt. Későbbi órákon
erre többször visszatértünk.
Nagyon hasznosnak éreztem az téma megbeszélését. A problémák kimondása,
megfogalmazása az első lépés a megoldásuk felé. Emellett tudatosulhatott bennük, hogy
melyek az előremutató stresszkezelési technikák.