Nálunk már hagyomány, hogy az adventi időszakban mézeskalácsot sütünk a gyerekekkel, amit, ha feldíszítünk….el is ajándékozunk.Ebben az évben sem volt másképpen! Közösen meggyúrtuk, kiformáztuk és megsütöttük a csodás mézeskalácsainkat. Egy adventi délutánon a családokkal közösen feldíszítettük az előző napokban megsütött mézeseket. Majd csomagolás után a gyerekek, az általuk választott személynek el ajándékozhatták.
Boldogságóra Alapprogram
Megtanultuk, hogy a nehéz helyzetek természetes részei az életünknek.
Közösen összegyűjtöttük, milyen érzéseink lehetnek, amikor valami nem sikerül.
Megbeszéltük, hogy fontos segítséget kérni a szülőktől, tanítóktól vagy barátoktól.
Gyakoroltuk a mély levegővételt és a pozitív gondolkodást.
Rajzban is megjelenítettük, hogyan küzdünk meg a problémáinkkal. Kiszínezték a magabiztosság sálát és a bátorság szimbólumát,az oroszlánt is megoldották pontösszekötő formájában.
Páros munkában eljátszottunk hétköznapi konfliktushelyzeteket.
Rájöttünk, hogy a kedvesség és a türelem sokat segít a megoldásban.
Minden tanuló elmondta, neki mi ad erőt egy nehéz pillanatban.
Az óra végére megértettük, hogy a megküzdés tanulható, és együtt könnyebb.
A gyerekek életében egyre több olyan helyzet jelenik meg, amikor csalódást élnek át, kudarc éri őket, vagy nehéz érzésekkel kell megküzdeniük. Fontos, hogy már ebben az életkorban eszközöket kapjanak arra, hogyan tudják felismerni az érzéseiket, segítséget kérni, megnyugodni, és újra próbálkozni. A boldogságóra foglalkozások célja az volt, hogy a gyerekek megtapasztalják: a nehézségek az élet természetes részei, és mindig van választásunk abban, hogyan reagálunk rájuk.
Februári foglalkozásaink a megküzdésről szóltak.
Közösen dolgoztuk fel A bugyelláris, a pipa meg a süveg című mesét. A történet kapcsán beszélgettünk arról, hogy mindannyiunk életében vannak hullámvölgyek, akadnak nehéz időszakok, amikor valami nem sikerül elsőre. A mese segített megérteni, hogy a kitartás, az újrapróbálkozás és a segítség elfogadása mind olyan megküzdési módok, amelyek előre visznek. A foglalkozásokon a gyerekek saját élményeikből kiindulva gyűjtöttek nehéz helyzeteket, majd együtt kerestünk megoldásokat.
Rajzokon, rövid mondatokon és „megküzdési kártyákon” jelenítették meg, mit tehetnek például, ha mérgesek, szomorúak, vagy nem értenek egy feladatot. A hangsúly azon volt, hogy nincs „jó” vagy „rossz” megoldás: minden érzés elfogadható, és többféle út vezethet a megnyugváshoz.
A hónap során világnapokról is megemlékeztünk. A rejtvényfejtők világnapja alkalmából a gyerekek a sudoku világával ismerkedtek meg, ami egyszerre fejlesztette a figyelmet, a kitartást és a problémamegoldást, ill. a megküzdést.
A macskák világnapja kapcsán a cicák jótékony, gyógyító hatásáról beszélgettünk, és arról, hogyan segíthet egy állat közelsége a megnyugvásban, a stressz oldásában.
A februári foglalkozások megerősítették a gyerekekben, hogy a nehéz érzések természetesek, a problémák pedig megoldhatók. A közös beszélgetések, rajzos feldolgozások és játékos feladatok segítették őket abban, hogy bátrabban kérjenek segítséget, tudatosabban kezeljék az érzelmeiket, és merjenek újra próbálkozni, ha valami elsőre nem sikerül.
A februári hónapban a Boldogságóra témánk az apró örömök élvezete volt. A foglalkozást a „Nap, nap fényes nap…” mondókával kezdtük, majd relaxációs gyakorlatokat végeztünk. Ezt követően az csoportba kitett emlékfalunkról megnéztünk a képeket és mindenki választott egy képet, amin mosolyog és elmondta, hogy akkor miért volt olyan boldog. Ezt követően az „Újra együtt! ” című mesét mondtam el a gyerekeknek, melynek megbeszéltük a cselekményét, tanulságát. A foglalkozást egy érzékszervi játékkal zártuk, melyhez a tapintásra volt szükségünk. A gyerekek bekötött szemmel húztak a kosárból, majd tapintás segítségével ki kellett találniuk milyen játékot húztak.
A februári boldogságóráink arról szóltak, hogyan tudunk megbirkózni a nehezebb helyzetekkel. Megbeszéltük, mit tehetünk akkor, ha stresszesek vagyunk, és hogyan tudjuk elkerülni a feszültséget. Sok ötletet gyűjtöttünk össze közösen arra, hogyan tudjuk megnyugtatni magunkat, és hogyan segíthetünk másoknak is, hogy újra jól érezzék magukat.
Megbeszéltük, hogy segíthet a zenehallgatás, a játék, egy jó nagy ölelés, a beszélgetés, a sportolás vagy akár egy vicces történet is. Ezek közül több dolgot mi magunk is kipróbáltunk. Gyakoroltunk különböző légzéstechnikákat, relaxációs gyakorlatokat, hogy könnyebben meg tudjunk nyugodni. Részt vettünk a Sportfesztiválon, ahol sokat mozogtunk, játszottunk, és sokat beszélgettünk egymással. Nóri néni és Virág több alkalommal is ellátogatott hozzánk és érdekes, jó hangulatú foglalkozásukkal újabb ötleteket adtak nekünk a feszültség oldására.
Ebben a hónapban a boldogságórákon megtanultuk, hogyan nézzünk szembe a nehézségekkel. A hónap dala elvezetett minket a relaxáció világába, és közösen gyűjtöttük össze a legjobb stresszűző tippjeinket. Nemcsak beszéltünk a megoldásokról, hanem cselekedtünk is: gőzerővel sportoltunk a Sportfesztiválon, megnyugtató dallamokra rajzoltunk és plakátokat terveztünk, nyelvtörőkkel tornáztattuk meg a nyelvünket és a rekeszizmunkat. Rájöttünk, hogy legyen szó sportról, zenéről vagy egy jó beszélgetésről, mindig van eszköz a kezünkben a stressz elkerülésére, a megnyugváshoz!
A macskák világ napja alkalmából sok macskás mesét kerestünk, macskás dalokat énekeltünk. A gyerekek alig várták az óvodai farsangot, több napig készültek rá. Az Aranykulcs mese után beszélgettünk, mit nyitnának vele ( ládát, titkos szekrényt, játék boltot). Kinek adnátok a legtöbben a barátnak vagy anyukájának adná. A rejtekhely (zseb, párna alatt, szekrényben). Feladat felsorolásban inkább egymást utánozták ( ugrálás, csúszás, gurulás, hegymászás). A mese után jót beszélgettünk.
A hónap témáját az életkornak és az osztály összetételének megfelelően, játékos formában dolgoztuk fel. Célbadobó játékkal, Boldogvár meséjével, beszélgetőkörrel és rajzos feladattal segítettem a gyerekeket abban, hogy megértsék, mindenkinek lehetnek céljai és ezekért érdemes kitartóan dolgozni. A tanulók egyszerű, számukra fontos célokat fogalmaztak meg, majd közösen megbeszéltük, hogy milyen apró lépések vezetnek a megvalósításhoz. A foglalkozás vidám hangulatban zajlott, a gyerekek lelkesen kapcsolódtak be a tevékenységekbe. A visszajelzések és a megfigyelések alapján a tanulók megértették a kitartás és a tudatos tervezés jelentőségét, és motiváltabbá váltak saját céljaik elérésében.
Havi boldogóránk az előző témát- a célokat- követve a megküzdési stratégiákról szólt. Foglalkozásunkat egy bemelegítő relaxációs gyakorlattal kezdtük (malomkörzés), majd a beszélgetőkörünkben azt beszéltük meg, hogy ahhoz, hogy elérjünk valamit, bátornak, erősnek, türelmesnek kell lenni, és ha valami nem sikerül, akkor segítséget kell keresni az akadályok leküzdésére. Ezt követően elmeséltem nekik A szerencsepróbáló királyfi c. mesét, ami után „eljátszottuk”, milyen érzelmeket érzett a királyfi a történetben (meglepődés, csodálkozás, mérgelődés, öröm…stb.). Végül együtt újra éltük a mesét, eljátszottuk egy nagy akadálypálya keretében: a leragasztott útvonal volt az erdő, az asztalok a forrás, a karikák a sárkány hét feje. Idővel újabb nehezítésekkel, gátakkal színesítettük az útvonalat. A boldogóra jól sikerült, a gyerekek többször is teljesítették a kihívást, alig akarták abbahagyni…
A tél utolsó hónapján a betegségekkel foglalkoztunk. Megnéztük a mesét a fehérvérsejtről. Rajzoltunk gyönyörű sejteket. Beszélgettünk a betegségekről, az egészséges életmódról. Az osztály nagyon élvezte a foglalkozást. Jellemzően már várni szokták a következő óránkat.
