„Kis lépések, nagy célok”
Ebben a hónapban a boldogság órán a célok kitűzése, és elérése témát dolgoztuk fel. Beszélgettünk arról, mindenkinek vannak dolgai, amiket szeretne elérni, megvalósítani. Mozgásos játékokkal, dallal, beszélgetéssel, mesével gyakoroltuk, kipróbáltuk, hogyan lehet apró lépésekben célba érni.
A foglalkozást egy kezdő relaxációs játékkal- Hópihe fogó játék”- verssel vezettem be, melyet már jól ismertek a gyerekek, mert gyakran játszuk a téli hónapokban: Nyújtózkodunk magasan, hópihéket fogunk a tenyerünkbe, majd elengedjük, és lehullik a földre a hópihe. Majd újra elkapjuk, és elengedjük. Már ennél a játéknál célként jelöltük ki, hogy mennyi hópihét szeretnénk elkapni, miközben a nyújtó-lazító mozgással ráhangolódtunk a témára. Ezután körben ültünk a szőnyegen és egyszerű kérdéseket tettem fel a gyerekeknek: Pl. „Mit szeretnél megtanulni?” Mit szeretnél ma ügyesen megcsinálni?” Szemléltetésként segítségül hívtam a munkafüzet színezőjét, rajzait, ami megindította a gyerekek fantáziáját, és lelkesen beszélgettünk arról, mi-mindent szeretnénk még elérni, megvalósítani. Az volt a célom, hogy megértsék a cél fogalmát, az önkifejezés lehetőségeit. A téma bevezetéseként, meghallgattuk a Bagdi Bella: Van nekem egy álmom c. dalát, mely alatt végig mentünk az előre kialakított „ösvényen”, melyet korongokból, karikákból, babzsákokból, padokból építettünk. A pálya végén volt egy cél: A labdát, (hópihéket) a kosárba kellett dobni. Nagyon izgalmasnak találták a gyerekek, különösen, hogy a dal szövegét, tartalmát is utánozhatták a pálya során.
A téma feldolgozását egy mesével folytattam, melyhez nyuszi, és mókus bábokat használtam. A mese címe: „Nyuszi és a nagy hegy”. Nyuszi lát egy magas hegyet, és szeretne feljutni a tetejére. Előszőr megijed, mert túl nagynak tűnik. Egy barátja, a mókus azt mondja neki: „Ne egyszerre menj fel, csak egy kis lépést tegyél!” Nyuszi pihen, elesik, újra próbálkozik, segítséget kér, és végül felér. Nem azért mert gyors volt, hanem mert nem adta fel! A mesélés után kérdéseket tettem fel a gyerekeknek: „Mit szeretett volna a nyuszi?” „Mi segített neki?” „Volt már, hogy valami nehéz volt, de sikerült?” Célom, a kitartás, és a pozitív énképük erősítése volt.
A mese után újra végig jártuk az ösvényt, de most játszottunk is közben. „Lépések a cél felé” játékot. A gyerekek egyenként végig mentek az ösvényen. Minden állomásnál mondtam egy mondatot, ők pedig megcsinálták:
– „Megpróbálom”- egy lépés előre
– „Segítséget kérek”-taps
– „Nem baj, ha nem sikerül elsőre”- guggolás
– Újra próbálom”- megyünk a célig.
A végén célba dobás a labdával.
Levezetésként- Siker-lélegzet relaxációs játékot játszottunk. A gyerekek kényelmesen elhelyezkedtek a szőnyegen fekvésben. Instrukcióként mondtam a gyerekeknek: „Hunyd be a szemed, és képzeld el, hogy elértél valamit, amire büszke vagy!
Belégzés- mosoly nő a szívedben, Kilégzés-a jó érzés szétárad. Célom a sikerélmény tudatosítása, és a megnyugvás volt.
A Foglalkozás lezárásaként kiszíneztük a munkafüzet motiváló rajzait, melyeket már a kezdő körben nézegettük. Színezés közben beszélgettünk, és a gyerekek kiválasztották, hogy melyik célt szeretnék kitűzni maguk elé. Összességében megállapítottuk, hogy a nagy dolgok kis lépésekkel kezdődnek! Levezetésként örömtáncot jártunk a Bagdi Bella- Van nekem egy álmon dalára.
A nap folyamán a gyerekek többször is büszkén mondták, hogy egy-egy feladatot, vagy tevékenységet sikerült megcsinálni, és elérték a céljukat. Így sokat beszélgettünk arról, hogy soha nem szabad feladni, ha van egy álmunk, célunk, mert jó érzés, és boldogság ha sikerül megvalósítani.

Kópé Klub
A foglalkozást egy izomfeszítő – elengedő relaxációval kezdtük (megfagyó-olvadó hóember)
Nagymozgásos játékunkban zenére sétáltak a gyerekek a teremben, majd amikor a zene elhallgatott, az utasításnak megfelelő alakzatot kellett felvenniük: szánkó – széktartás, hógolyó-összegömbölyödés, hópehely – terpesz, karok magastartásban.
Ezután szánkóhúzó versenyt rendeztünk, megbeszéltük, milyen érzés volt a társak bíztatását hallani. Megbeszéltük, hogy mi volt a célja ezeknek a játékoknak („ügyesedjünk”, „figyeljünk”, nyerjünk”), majd a cél fogalmáról kérdeztem a gyerekeket.
A gyerekek beszélhettek azokról a céljaikról amik már megvalósultak, amit még meg szeretnének tanulni óvodás korukban, és arról, hogy mik szeretnének lenni felnőtt korukban. Megbeszéltük, hogy mire van szükség a célok eléréhez.
Ábrázoló tevékenységnek a százlábút választottam, a gyerekek lerajzolták óvodás korukban elérendő céljukat, és azt, amit felnőtt korukra szeretnének.
Közben Bagdi Bella: Van nekem egy álmom c. dalát hallgattuk, az elkészült százlábút a faliújságon helyeztük el.

Bevezetés: zenehallgatás Bagdi Bella Van egy álmom c. dal. A dal szövegére megfelelő mozgás végzése.
Feldolgozás: Mesehallgatás Bezzeg Andrea Boldogvár meséje.
Mese és dal megbeszélése, egyéni célok és elérésük útjának megfogalmazása , célbadobás babzsákkal, először simán majd az egyéni célok kimondásával.
Levezetés:
Közös csoportcélok megfogalmazása, rajzos tabló készítése. A tabló felragasztása a falra.

Cél: Annak megértetése, hogy a kitűzött reális célokért tett erőfeszítések által boldogabbá válhatnak, önbizalmunk fokozódik, és hogy a nehézségek, kudarcok ellenére, nem szabad feladni!
Megvalósítás:
Tornaszobában a „Van nekem egy álmom” c. dalra mozogtunk, néhány gondolat, mint bevezető elhangzása után- mit szeretnének nagyon megvalósítani, milyen céljaik vannak.
Megmászhatták a Hegyet (bordásfal) és ahogy sikerült a csúcsra felérniük, lecsúszdázhattak. Volt, akinek segítségre volt szüksége, bátorítva a tevőleges segítségnyújtással, másodszorra már bátrabban vette az akadályt.- milyen fontos is a kitartás, hogy sosem adjuk fel, nem baj, ha többször próbálkozunk, de a cél eléréséhez erre is szükség van/lehet.
A csoportszobában A három kívánság című mesét hallgatták meg, majd beszélgettünk arról, vajon mi volt az oka, hogy nem sikerült elérniük az álmukat.
Megérkezett hozzájuk Maci Malvin, aki- bár a téli napsütés kicsalogatta barlangjából- szeretett volna visszajutni a barlangjába, de eltévedt. Kérte a gyerekek segítségét, hogy néhány próba elvégzésével nyíljanak ki a zárak a Maci-térképen, aminek segítségével végül visszajuthat az ő kis barlangjába. A gyerekek megtapasztalhatták, hogy céljainkat könnyebben elérhetjük, ha összefogunk, segítjük egymást.
Végül lerajzolhatták, kinek, milyen célja van, a távolabbi jövőt tekintve.

A foglalkozás célja az volt, hogy a gyermekek játékos formában ismerkedjenek meg a célok kitűzésének és elérésének élményével, valamint megtapasztalják az erőfeszítés, a kitartás és a próbálkozás fontosságát.
Két csapatot alkottunk,közösen kijelöltünk egy könnyen elérhető célt(karika),babzsákokkal célba dobtak.Átélhették mikor sikerül eltalálni a célt,és megtapasztalták hogy nem mindig sikerül elsőre.
Röviden megbeszéltük, milyen érzés volt próbálkozni,illetve hogy mit szeretnének megtanulni vagy elérni a mindennapokban.Ezután minden gyermek megfogalmazott egy egyszerű célt,majd újra célba dobtak, miközben kimondták a saját céljukat.
A foglalkozás végén megbeszéltük, hogy a célok eléréséhez gyakorlásra és kitartásra van szükség,és fontos hogy ne adjuk fel, ha elsőre nem sikerül.
Megfogalmazott céljaik: Jobban tudjak táncolni,jó gyors legyek,megtanuljak biciklizni,jobban focizzak,megtanuljak furulyázni,megtanuljam jobban gondozni a kiskutyámat…
Ez a tevékenység fejleszti az érzelmi biztonságot, az önbizalmat,a figyelmet és az együttműködési készséget.