2026. február hónap: A megküzdés hónapja
Az ember életében több olyan helyzet adódik, amikor meg kell birkóznia annak nehézségeivel, negatív életeseményekkel, stresszhelyzetekkel. Ezek megoldására kerestünk lehetőséget a csoport tagjaival. Olyan szavak merültek fel, mint a hit, sport, család, pihenés, ajándékozás.
A felmerült jobbnál jobb megoldásokat egy rajzolt virág szirmaiba írtuk be.
Úgy izgulok…. Nagyon aggódom…. Annyira igyekeztem, de… Annyira stresszelek… Gyakori mondatok kicsiktől-nagyoktól. Bár eddig sem mentünk el szó nélkül az ilyen helyzetek mellett, de ismét kapóra jött a Boldogságóra e havi témaköre.
Napunkat Bagdi Bella Ellazulni jaj de jó c. dalával indítottuk. Egész nap figyeltünk a feszültség oldására, azért a tanítási órák végére mindannyian egy kicsit „lemerültünk”. Így ideje volt egy kis gyermek relaxációs gyakorlatnak. Jóleső érzéssel, felfrissülve folytatódhatott ez a nap. 😊
Meghallgattuk Bagdi Bella Ellazulni jaj de jó! című dalát! Majd próbáltuk megtanulni a Két pék két szép kék képet kér és a Rózsaszín sündisznócska uzsis zacskója nyelvtörőket. Az először ijesztőnek tűnő feladatokat bátorsággal, kitartással végül sikerül megoldanunk.
Február a „megküzdés hónapja”
A pszichológiában megküzdési stratégiáknak nevezik azokat a tipikus megközelítésmódokat, amelyekkel az emberek akkor élnek, amikor egy megoldásra váró problémával, tágabb értelemben bármiféle stresszhelyzettel szembesülnek. A megküzdés leggyakrabban alkalmazott módjai besorolhatók két nagy csoport egyikébe: a problémaközpontú vagy az érzelemközpontú stratégiák közé.
Általában a problémaközpontú stratégiák a leghatékonyabbak, ezek ugyanis a stressz forrásának megszüntetésére irányulnak. Amint az ember felismeri a problémát, bátran szembefordul vele, felméri, majd számba veszi a megoldási módokat, valamint saját lehetőségeit, végül mindezek alapján meghatározza, mi az optimális válasz, és – cselekszik!
Az érzelemközpontú stratégiák azt sugallják, hogy ne magával a problémával, annak megoldásával foglalkozzunk, hanem inkább az általa kiváltott negatív érzelmeinket próbáljuk meg kezelni. Azonnali pozitív élménnyel, megkönnyebbüléssel kecsegtetnek.
Összességében elmondhatjuk, hogy minél többféle megküzdési módot képes az egyén alkalmazni, annál inkább ki tudja választani az adott stresszhelyzetben leginkább hatékony stratégiát vagy stratégiákat, az igazi művészet az, ha az illető nemcsak elsajátítja a stratégiákat, hanem eléri azt a képességet, hogy felismerje, adott helyzetben melyiket érdemes választania.
Ebben a hónapban is sokféle tevékenységeket végeztünk a boldogságórákon:
1.Különböző helyzeteket,szituációkat beszéltünk meg.Hogy küzdenénk meg az adott problémával?Nagyon sok ötletet merítettünk a mindennapi iskolai életünből,az ott felmerülő megoldásra váró helyzetekből.
-Milyen megoldást találnál?
-Mit mondanál?
-Kitől kérnél segítséget?
-Mit tennél?
Fő témáink a barátság, a tanulás, a közösség, a játék, a belső értékek voltak. Ezel kapcsolatban felmerülő problémákat próbáltuk meg orvosolni.Megbeszéltünk sok valós helyzetet,konfliktust.
-Jó vagy rossz megküzdés volt?
-Segített vagy nem?…
-Kinek mi a javaslata?
Több mint egy órát beszéltük meg az átélt konfliktusokat,nagyon érintettek és érdeklődők voltak a gyerekek ebben a témában.Rendkívül hasznos ötleteket,tanácsokat adtak egymásnak.
2.Sok időt fordítottunk az érzelmeinkre.
-„Mi segít,ha szomorú vagy?” -Erre a kérdésre nagyszerű ötleteket mondtak a saját életükből a gyerekek.
-zene/sport/festés/alvás/barát/beszélgetés/testvér/kirándulás/ölelés/háziállat,…
3.Beszélgettünk a fogyatékosságról, a másságról,előfordul beteg testvér is családban-a tapasztalatokról,a paralimpiáról,
a szájjal festő művészekről,… Jelenleg is van egy gyermek,aki lábtörésből gyógyul fel, nagy öröm látni a gyerekek önzetlen segítségét a mindennapokban. Beszéltünk sok saját élményről,megbántásról,kiközösítésről.
Ezek rendkívül fontos percek voltak mindannyiuknak.
4.Megnéztük közösen „A cipőm” c. érzékenyítő filmet.Egyből megértették,hogy sok probléma csak nézőpont kérdése.Mély érzelmet váltott ki belőlük a film.Megérintette őket.Megállapították,hogy örülni kell a legkisebb dolgoknak is és annak is,ami természetes.
5.Természetesen a megküzdés havában fontos szerepet töltött be a sport. Tanulmányoztuk az olimpia történetét. Filmet néztünk az olimpiai láng útjától, s a mostani téli olimpiáról.Belepillantottunk a téli versenysportágakban, a magyar érintettségbe.
Lerajzoltuk és megbeszéltük az olimpiai ötkarikát.
6.A hónap hemzseg a rengeteg tantárgyi,múvészeti és sportvesenyektől.Az erre valő folyamatos készülés igazi megküzdés. Mind erre ,mind a lelki érettségükre nagyon büszke vagyok. Nagyon felemelő,mély, őszinte és értékes percek vittek ismét egyre közelebb egymáshoz minket. Ezt semmilyen más óra nem pótolja.
Az óra során a tanulók megismerkedtek azzal, hogy miért fontos célokat kitűzni, és hogyan segítik a célok a fejlődést, a motivációt és a kitartást. Beszélgettünk a motivációról, halogatásról, kitartásról, önbizalomról.
A hónap során a gyerekekkel a megküzdési stratégiák, a belső erőforrások és az aktuális érzelmi állapotok tudatosításán dolgoztunk, játékos és élményszerű módon. A foglalkozásokat minden alkalommal rövid légzőgyakorlattal indítottuk, amely segítette a tanulókat a lelassulásban és a jelen pillanatra való ráhangolódásban. A páros légzés során törökülésben, egymásnak háttal ülve figyelték saját és társuk légzését, majd közösen „fújtuk ki” mindazt, amire nincs szükségünk – a szomorúságot, a rosszkedvet, a rendetlenkedést vagy az álmos hangulatot. Ezt követően szavak nélkül üzentek egymásnak valami megnyugtatót és szeretetteljeset, amit később hangosan is megfogalmaztunk.
A hónap fontos eleme volt, hogy a Szívmanó kártyák segítségével többször is megpróbáltuk megfogalmazni, ki hogyan érzi magát éppen abban a pillanatban. Bár ez kezdetben nem volt könnyű, a rendszeres gyakorlásnak köszönhetően a gyerekek egyre bátrabban és pontosabban fejezték ki érzéseiket. A célkitűzések megbeszélése után egy játékos, ám mélyebb önismereti feladattal folytattuk: a „Nem gondoltam volna…” kezdetű mondatot kellett befejezniük olyan helyzetekre visszagondolva, amikor eleinte reménytelennek tűnt számukra egy feladat, mégis sikerrel zárták azt. Sok tanuló osztott meg személyes és őszinte példát, ami erősítette az önbizalmukat és egymás megértését is. A foglalkozásokat Bagdy Bella Ellazulni jaj, de jó című dalának elmutogatásával zártuk, ami oldott, vidám hangulatot teremtett.
A következő alkalmakon folytattuk a légzőgyakorlatokat és az érzelmi állapotok azonosítását. Ezt követően együtt oldottuk meg az „Egyedül nem megy” rejtvényt, amely kapcsán beszélgettünk a megoldás valódi jelentéséről, a segítségkérés és az együttműködés fontosságáról. Ezt követték az összekeveredett bölcsességek, amelyeket közösen fejtettünk meg, majd egy testtudatosságot fejlesztő feladat következett: megfigyeltük, hol érezzük a feszültséget a testünkben, és hogyan lehet azt tudatosan enyhíteni. Az alkalmak végén az Indulathőmérő segítségével átbeszéltük, melyek azok a módszerek, melyek nyugodtabbá tesznek egy-egy feszült helyzetben, végül Bagdy Bella zenéjével zártuk a közös munkát.
A hónap összegzéseként összegyűjtöttük a gyerekek kedvenc megküzdési stratégiáit is, amelyeket egy közös lapra ragasztva láthatóvá tettük: ki mit használ szívesen, mi segít neki megnyugodni, összpontosítani vagy erőt gyűjteni. A foglalkozások során a tanulók nemcsak új technikákat tanultak, hanem egyre tudatosabban kezdték figyelni saját érzéseiket, megosztott élményeiket és egymást is, ami jelentősen erősítette az osztályközösséget.
A hónap folyamán a gyerekek sokat fejlődtek az érzelmek felismerésében, kifejezésében és kezelésében. A különböző légzőgyakorlatok, testtudatosító feladatok, közös játékok és beszélgetések segítették őket abban, hogy jobban megismerjék önmagukat és egymást. Egyre bátrabban osztották meg gondolataikat, érzéseiket, és egyre nyitottabban fordultak társaik felé is. A feldolgozott témák, a pozitív élmények és a kreatív feladatok erősítették az osztályközösséget, miközben mindannyian új megküzdési technikákat sajátítottak el. A hónap végére egy harmonikusabb, együttműködőbb, érzelmileg tudatosabb közösség formálódott, amely biztonságosabb légkörben tud tovább fejlődni.
Orosháza Városi Önkormányzat Napköziotthonos Óvodája, Székhely Óvoda
Hajótörés
Ellazulni jaj, de jó…🎶
A megküzdési stratégiák témakört csoportmunkában kezdtük el feldolgozni. Összeírtunk egy listát azokról a módszerekről, amiket a stressz levezetésére használunk. Ezt követően egy fát rajzoltunk, melynek ágaiba beleírtuk ezeket. megosztottuk egymással a különböző tevékenységeket, amiket már sikerrel használtunk a nehéz helyzetek megoldására. Néhányat meg is csináltunk: napfürdőzés, zenehallgatás, beszélgetés, kerti munka. Csatlakoztunk továbbá a 10 millió Fa Alapítvány és a Boldogságóra program együttműködése keretében megrendezésre kerülő faültetési akcióhoz.
Iskolánk tanulói és dolgozói is részt vettek a programon, melyet az iskolakertben tartottunk meg. A 7. osztályos tanulók, Életrevalók7, végezték el a két gyümölcsfa elültetését. Egy meggy és egy kajszibarack fát szereztünk be erre a napra. Az ültetés ideje alatt 10+1 tudnivalót szedtünk össze a gyerekekkel, hogy miért érdemes fát ültetnünk. Beszélgettünk a fotoszintézisről, a talaj védelméről, arról, hogy sok növény- és állatfajnak adnak otthont a fák, illetve, hogy javítják az emberek mentális és fizikai egészségi állapotát is. Végül az előre elkészített hurkapálcára ragasztott papírvirágokat, méhecskéket szúrták le a fák tövébe a tanulók.
Barátnak lenni jó
A téma indoklása:
Az óvodáskor kiemelten fontos időszak a társas kapcsolatok alakulásában. Ebben az életkorban a gyermekek megtanulják az együttműködés, az empátia, a figyelmesség és a segítségnyújtás alapjait.
A „Barátnak lenni jó” téma segíti:
– a pozitív érzelmek erősítését,
– a közösséghez tartozás élményének megélését,
– az egymás iránti kedvesség és elfogadás kialakulását,
– a szociális készségek fejlődését.
A téma feldolgozása során a gyermekek megtapasztalhatják, hogy az adás és az odafigyelés örömet okoz nemcsak a másiknak, hanem saját maguknak is.
A foglalkozás menete
1. Beszélgetőkör: Kérdések:
Ki a barátod?
Mit jelent számodra, hogy valaki jó barát?
Hogyan tudunk kedvesek lenni egymáshoz?
Mitől lesz valaki jó barát?
2. Kézműves tevékenység – „Szívből jövő ajándék”
Tevékenység:
A gyermekek papírból kivágott szíveket díszítenek (rajzolás, festés, matrica, csillámpor stb.).
A szívek hátoldalára (pedagógus segítségével) rákerült: a megajándékozott gyermek neve,
egy kedves üzenet (pl. „Szeretlek, mert segítesz nekem.”)
3. Ajándékátadás
A gyermekek egymásnak adják át a szíveket a nyugodt, meghitt légkörben, mindenki oda teheti a szivet akit választott magának.
Ajándékátadáskor mondták:
„Azért adom neked, mert jó barát vagy.”
„Szeretek veled játszani.”
„Köszönöm, hogy segítettél.”
Ez az élmény erősítette a gyerekekben :
– az önbizalmat,
– az összetartozás érzését,
– az érzelmi biztonságot.
A foglalkozás hatása:
– a gyermekek megtapasztalták az adás örömét.
– erősödott a csoportkohézió.
– fejlődött az empátia és a pozitív énkép.
– csökkent a konfliktus a közösségben.
A gyerekek a tevékenység végére megértették, hogy:
„Barátnak lenni jó” – mit jelent ez?
A barát az, akivel jó együtt játszani, beszélgetni és nevetni.
A barát segít, ha baj van, megvigasztal, ha szomorúak vagyunk, és örül velünk, ha boldogok vagyunk.
Barátnak lenni azt jelenti, hogy kedvesek vagyunk egymáshoz, figyelünk a másikra, és szeretettel fordulunk egymás felé.
Amikor adunk valakinek egy kedves szót vagy egy kis ajándékot, attól nemcsak ő lesz boldog, hanem mi is.
Püspökladányi Petőfi Sándor Általános Iskola
Februárban a végére értünk Pillanatkapitány történeteinek.Elérkeztünk a Boldogság Völgyébe, s mindannyian megtaláltuk a ” kincset”. Ezt nagyon sajnálták a gyerekek. Volt aki, szó szerint sírva fakadt, mások azt javasolták, hogy kezdjem újra olvasni. Sőt, volt egy kisfiú, aki megvetette anyukájával a könyvet.Imádták a mesét. Megbeszéltük, hogy azért nem búcsúzunk el végleg tőle, hisz az itt megismert gyakorlatokat továbbra is alkalmazzuk, s a csákót még néha a fejünkre tesszük, ha szükségét érezzük.
Nagyon tetszett nekik a három próbatétel. Ki is próbáltuk mindhármat.1. Tettünk két széket a terem egyik sarkába Ez lett a barátság padunk. Gyakran letelepednek oda a kisdiákok: mindkét szerepet alkalmazzák ( szívből figyelő- beszélő) , kinek mire van éppen szüksége.
2. Mondtunk egymásnak szívből jövő jókívánságokat.
3. Majd le is rajzolták Szívmanót, s mellé írták a megerősítő gondolatokat, amelyet súghat a fülükbe. Igenis képesek változtatni a dolgokon, csak akarni kell. Neveket húztunk. s annak az illetőnek lett egy titkos barátja arra a napra.
Az Ölelő fa gyakorlat, a S:T:O:P: és a NY.U.G.I. gyakorlat is nagyon tetszett a gyerekeknek.
Terveim között szerepel, hogy a társasjátékot is kipróbáljuk.