Márciusban Boldogovi témánk az apró örömök voltak. Tevékenységünket a „Kitárom a világom, mint egy virág ” relaxációs gyakorlattal kezdtük, aztán beszélgetőkörben szavakat mondtam a gyerekeknek, melyek apró örömöt jelenthetnek számukra (mosoly, nevetés, napsütés…) és ezekre példákat kerestünk, mikor, mitől, hogyan lehet jókedvünk. A csoportszoba szekrényére az öt érzékszerv rajzához kerestünk odaillő képeket, majd mindenki rajzolt 1-1 érzékszervhez olyan dolgot, ami számára örömöt okoz. Nagyon érdekes dolgok kerültek előtérbe pl. a tűz „ropogásának”, a vízesésnek a hangja, a lópatkó dobogás, macska dorombolás, a madárijesztőről elsurranó madárszárnyak, a parfüm, mint illat, sok gyümölcs, mint íz, állatok bundájának puhasága, mint érintés, a látásnál pedig egy szép ház is lehet apró öröm…a lényeg, hogy mindig vegyük észre a jó dolgokat és másokkal is osszuk meg.
Boldogságóra Alapprogram
Az „apró örömök” témáját a virágok köré gyűjtöttem, ahol a gyakorlatban történő játékos ismeretszerzés mellett a meglepetések, kedvességek kerültek előtérbe. Bevontam a szülőket a boldogságórás témánkba (apró örömök), örömmel tapasztaltam, hogy egyes nagyszülők és szülők gyermekeikkel együtt mennyire figyelmesek, és aktívak tudnak lenni. Apró meglepetésekkel (kerti virágok a vázába, hétvégén szerzett érem, pozitív gondolatok kis befőttes üvegben, tetováló és sima matricák, rajz…stb) érkeztek meg reggelente a gyerekek és szétosztották egymás között. A befőttes üvegben minden kisgyermeknek egy kedves üzenet volt, amit felolvastam és megtapsoltunk. Mi virággyűjtésen, virágkertészetben jártunk, ahol a tenyérre hulló virágeső sem maradhatott el, sőt a végén még a nyuszi elrejtett tojásait is megkerestük, mi pedig megajándékoztuk a nagymamát egy általunk készített ragasztott virággal.
A márciusi hónapban a boldogságóra keretében az „Apró örömök” témáját dolgoztuk fel a 3–4 éves korosztállyal. Ebben az életkorban különösen fontos, hogy a gyermekek felfedezzék a mindennapokban rejlő kis örömforrásokat, hiszen ezek hozzájárulnak érzelmi biztonságuk erősödéséhez, pozitív énképük alakulásához és a világ iránti nyitottságuk fejlődéséhez.
A foglalkozást relaxációval kezdtük, mely során játékos mozgásformákkal hangolódtunk rá a közös tevékenységre: „malomkörzést” végeztünk, „domborítottunk, mint a cica”, „házba bújtunk, mint a csiga”, majd „melegítettük a karunkat”. Ezek a gyakorlatok segítették a gyermekek testi-lelki ellazulását, testtudatuk fejlődését, valamint a mozgáskoordinációjuk finomodását. Ezt követően Bagdi Bella „Imádok élni” című dalára végeztünk mozgásos tevékenységet, amely örömteli hangulatot teremtett, fejlesztette a ritmusérzéket, a nagymozgásokat és az utánzóképességet.
A mesei élményt Bezzeg Andrea: Újra együtt! című története nyújtotta, amely lehetőséget adott az érzelmek megbeszélésére és a szociális készségek fejlesztésére. A mese feldolgozását kérdésekkel segítettük: közösen gondolkodtunk azon, milyen állatok élhetnének együtt a szereplőkkel, miért fontos segíteni másoknak, valamint az egészséges életmódhoz kapcsolódva kedvenc gyümölcseikről is beszélgettünk. Ezáltal fejlődött a gyermekek beszédkészsége, gondolkodása és empátiája.
A tevékenységek során színes kockákból tornyokat építettünk, melyeknél a kisebb-nagyobb viszonyok megfigyelésére, összehasonlítására is lehetőség nyílt, miközben a gyermekek képzeletben „lakókat” is rendeltek az építményekhez. A munkafüzet 49. oldalán található színező feladat során finommotorikájuk, szem-kéz koordinációjuk és kitartásuk fejlődött.
A hét folyamán a húsvéti készülődés is számos örömforrást biztosított: tojásokat festettünk, tojásfát díszítettünk az udvaron, valamint veteményeztünk. Ezek a tevékenységek nemcsak a hagyományok megismerését segítették, hanem gazdag érzékszervi tapasztalatokat is nyújtottak: a festés során a látás és tapintás, a kertészkedés során a tapintás, szaglás és látás is aktívan bekapcsolódott.
Az udvari megfigyelések során apró csodákat fedeztünk fel: gólyavirágot, ibolyát és különféle bogarakat, amelyek rácsodálkozást, örömöt váltottak ki a gyermekekből, erősítve a természet iránti érdeklődésüket és szeretetüket.
Mozgásos játékokkal is gazdagítottuk a hetet: célba dobó játékot játszottunk „répákkal”, mely során a gyermekek nyuszi tappancsokon haladtak végig. Ez fejlesztette egyensúlyérzéküket, mozgáskoordinációjukat és koncentrációjukat. Műanyag tojásokkal dobó játékot is végeztünk, valamint taktilis érzékelést fejlesztő feladatként kukoricaszemek közül keresték ki az apró tojásdíszeket, amely különösen a tapintásos észlelést erősítette.
A foglalkozásokat örömöleléssel zártuk, amely az érzelmi biztonságot és az egymás iránti elfogadást erősítette. Emellett filc anyagból érzelmeket kifejező arcokat készítettünk, melyek segítségével a gyermekek játékosan fejezhették ki, ha boldogok vagy éppen szomorúak voltak. Ez támogatta az érzelmi intelligencia fejlődését és az önkifejezést.
A hét során a gyermekek számos területen gazdagodtak élményekkel, miközben megtapasztalhatták, hogy a mindennapok apró pillanatai is örömforrást jelenthetnek.
Havi boldogságóránkon a Boldogság világnapja alkalmából Boldogságfalat készítettünk. Szív- szivárvány és smile képekre írtak boldogságüzeneteket a tanulók, amelyeket boldogságfalra helyeztünk.
Érsekcsanádi Napköziotthonos Óvoda
Süni csoport
Ebben a hónapban a Boldogságórás foglalkozást a Víz világnapja köré szerveztem.
Beszélgettünk a víz szerepéről az élőlények életében, nézegettük a földgömböt.
Megbeszéltük, miért fontos a vizek tisztasásának megóvása, és a víztakarékosság.
A gyerekek megnevezhették, mi a kedvenc vízhez kötődő tevékenységük.
A víz tulajdonságai érzékszerveinken keresztül tapasztalható meg:
– hallgattunk tengerzúgást, eső csöpögést, zivatar hangját, vízesés morajlását
– esőbot mozgatásával „előállítottuk” a csendes eső és a zivatar hangját.
– „Trópusi eső” játékot játszottunk.
– elsétáltunk az óvodánkhoz közeli Duna-völgyi-főcsatornához, megfigyeltük a víz sodrását, éreztük az illatát.
Az óvodában megvizsgáltuk az ivóvíz állagát, színét, illatát, majd különböző kísérleteket végeztünk vele. Megfigyeltük az oldódást, keveredést, a hajszálcsövességet. Megtapasztalták a gyerekek, hogyan érzékeljük a hideget-meleget.
Papírvirágokat színeztek és hajtogattak, amik vízbe helyezve kinyíltak.
Vízgyűjtögető társasjátékot készítettem: az asztalra elhelyezett, különböző színű halacskákon különböző számosságú pöttyök vannak. Színdobókockával dobunk, a kiválasztott halacskán lévő pöttyök számával megegyező kanálnyi vizet merünk a saját poharunkba. Amikor az asztalról elfogynak a halacskák, összemérjük a poharakban lévő vízmennyiséget.
Jászszentlászlói Szent László Általános Iskola
A márciusi hetek változatos és tartalmas tevékenységekkel teltek. A boldogságórákon ezúttal az apró örömök felfedezésére és megélésére helyeztük a hangsúlyt. Közösen verseket szőttünk, amelyeket saját rajzainkkal tettünk még színesebbé. Egy meghitt, anya és kislánya közti pillanatot ábrázoló kép kapcsán elmélyült beszélgetések bontakoztak ki, és számtalan különböző történet született ennek nyomán. Végül osztályunk egyik ígéretes, kreatív írópalántája vetette papírra közös gondolatainkat és történetünket.
Érsekcsanádi Napköziotthonos Óvoda
Kópé Klub
A foglalkozást relaxációs gyakorlattal kezdtük: könyv 38.old./21 Repül a madár….
Az „Örömgömb” játékhoz körben ültünk, egy puha labdát (az „örömgömböt”) adtuk át egymásnak. Akinél a labda volt, mondott egy apróságot, aminek aznap örült.
A tizenkét hónap című Görög népmese felolvasása után beszélgettünk arról, hogy melyik évszakot szeretik a legjobban, mit szeretnek ebben az évszakban csinálni.
Megbeszéltük, hogy az apró örömöket érzékszerveink segítségével tudjuk megtapasztalni. Kártyákat válogattunk aszerint, hogy melyik érzékszervvel érzékeljük.
Mindenki kedvencével, a „pizzasütő játékkal” folytattuk a foglalkozást. Megbeszéltük, melyik érzékszervünkkel érzékeljük a kellemes érzést.
Ezután egymás hátára rajzoltak a gyerekek megadott formákat. Akinek a hátára rajzoltak, ki kellet választania a kártyák közül, mi volt az (háromszög, hullámvonal, kör stb.).
Megfogalmaztuk: ha az apró örömökre odafigyelünk, milyen sok okunk van a boldogságra!
A hóvirág színező kiszínezése után azzal zártuk a foglalkozást, hogy mindenki elmondhatta, melyik részben érezte legjobban magát.
Fábiánsebestyéni Arany János Óvoda, Közművelődési Intézmény és Könyvtár
Hangolódás, óriás, törpe játékkal.
Apró örömök megbeszélése .
Mese – színező.
Boldogság napjára való szmájli készítés.
Apró örömök keresése séta alatt, egy szép virágos kert, növények az ablakban.
Boldogság napja alkalmából szmájlikat osztottunk ki a falu lakóinak egy kedves üzenettel.
Mindenki nagyon boldog volt.
A március a Boldog Iskola programunk egyik legszebb időszaka volt, hiszen a hála, együttműködés és a közösen megélt élmények hónapja lett kis csapatunk és közösségünk számára.
Büszkén elmondhatom, hogy az alsó tagozat és az 5. osztály lelkesen figyelte ebben a hónapban is a programot. Zászlókat festettünk és egy hatalmas kokárdát készítettünk március 15-re az iskola számára.
Az 5. osztállyal különleges feladatra vállalkoztunk: megfestettük Bicske város címerét, amelyet meglepetésként a település 40. születésnapjára ajándékoztunk. Nagy büszkeséggel töltött el bennünket, hogy méltó módon hozzájárulhattunk a város ünnepéhez.
A Városházán a polgármester asszony szeretettel fogadta kis alkotásunkat és amikor közösen elénekeltük a “Mit tehetnék érted” című dalt, többünk szemébe könny szökött. A gyermekek a szép énekért nagy-nagy ölelést is kaptak. Nagyon hálásak voltunk, hogy ilyen szeretettel fogadták alkotásunkat.
Március 20-án iskolánk örömmel csatlakozott a Bokréta Gyermekotthoni Központunk felhívásához: „Készítsétek el a csoport Boldogság‑pontját a Boldogság világnapja alkalmából!” Az aulában kialakított „Boldogság‑pont” rögtönzött üzenőfalán pedagógusok és diákok egyaránt megoszthatták, miért vagy kiért hálásak. Ugyanezen a napon a Boldog Iskola program részeként közös néptáncra is sor került . Nagyon hálásak vagyunk Mariann néninek és Sanyi bácsinak, hogy a nagyszünetben általuk néptáncra hívhattuk a diákokat és a kollégákat. A hála üzenetei és a közös tánc öröme így egyetlen, nagy és közös boldog pillanattá formálták közösségünket. A programot közös fotó zárta, amely igazi „boldog ablakot” nyitott a világra.
Mindezek után nem volt kérdés számunkra, hogy a következő tanévben szeretnénk az alsó és felső tagozattal részt venni a programban. Az 5. osztály a tanév során szívesen kapcsolódott, alkotott és örömmel figyelte a program feladatait. Így vált a március örömökkel, élményekkel és közösségi pillanatokkal gazdag hónappá intézményünk számára.
A megbocsátás gyakorlása
A foglalkozás címe: A megbocsátás gyakorlása
Csoport: nagycsoport
Fő didaktikai feladatok: A mese által megérteni, hogy lehet hibázni, de tudjunk bocsánatot kérni, és elfogadni a bocsánat kérést.
Felhasznált források: Boldogságóra kézikönyv 3-6 éveseknek
– A tündéri bocsánat mese elmesélése.
– Varázsszőnyeg
– Hajózás, Ho’oponopono
A boldogságóra kezdete hagyományosan a
Kerekerdő kalandra hív téged,
hallgasd, mit súgnak a tündérek.
Hipp-hopp tárd ki szíved kapuját,
a mesevilág ajtaja előtted is nyitva áll. c. versikével kezdtem, amit már ismernek és együtt folytatjuk.
A versike végére, mindenki kényelmesen elhelyezkedett a szőnyegen és várták a mesét.
Nagyon szeretem Bezzeg Andrea meséit, a mesék elmesélése után mindig tudunk beszélgetni az adott témáról az életkoruknak megfelelően.
Nagyon izgalmas megfigyelni, a tavalyi Boldogság óra és az ebben az évben tartott foglakozásokat, és a csoportok közötti különbséget is, a gyermeki fejlődés szakaszait.
Az óvodás korcsoport legkisebbjei még elsősorban a tárgyi világban gondolkodnak és kézzelfogható dolgokra vágynak, addig a nagycsoportosoknál már megjelenik az érzelmi tudatosság, ők már képesek kifejezni a belső igényeiket, érzelmi vágyaikat is megfogalmazni.
A mesék története mindig felkelti az érdeklődésüket és fent is tartja végig a figyelmüket.
A meséhez készítettem egy nagy szivárványt, amit a mese közben elővettem, mint egy hidat.
A varázspálca egy „ezüst pálca” volt, amit a mese végén körbe adtunk azzal a kérdéssel, hogy Te kitől kérnél bocsánatot, vagy van olyan, akitől bocsánatot kellene kérni, szokott olyan történni, hogy megbántasz valakit?
Nagyon meglepő ilyenkor a reakciójuk, hiszen ez nap mint nap előfordul velük, hogy összevesznek-kibékülnek, de hogy erről beszéljünk, megfogalmazzák a gondolataikat, ez elgondolkodtatja őket.
A válaszok a kisebb csoportban leginkább a játékok elkérése körül forgott, de a nagyok, akikkel már tavaly is beszélgettünk, nagyon jól megértették, hogy mennyire fontos az összetartozás, a szeretet, társaik érzéseinek felismerése és az elfogadása.
Nagyon örülök, hogy ezt kimondták, kimutatják, mert tudatosan alkalmazzuk az érzékenyítést.
A veszekedésre, hogy mit tegyünk az ölelés volt a válasz, és mint a mesében mosolyogva meg is ölelték egymást.
Mindig elcsodálkozom, hogy mennyire átjárja a kis lelküket a mese hatására az érzés, milyen sok érzelem van bennük, kedvesség és szeretet. Ezekre a pillanatokra hívom fel mindig a figyelmüket, és én is mindig erre emlékezem.
A legfontosabb üzenete a mesének, hogy megbocsájthatunk és megbocsájtanak nekünk, de van dolgunk ezzel. Ki kell mondani a varázsszavakat.
A Ho’oponopono játékban a varázsszőnyeg egy hajóra röpített minket, amivel elhajóztunk és amikor kikötöttünk a hajóval, mert földet láttunk a távcsövünkkel, elmeséltem nekik, hogy mit mondott a bennszülött kislány.
A mese végére a vicces szó, mindenkinek mosolyt csalt az arcára.
Jól megölelgettük egymást és a szivárvány festését úgy vezettem fel, hogy amikor mérgelődünk esik az eső, de a kibéküléskor kisüt a nap, megjelenik a szivárvány, amit most alkossunk is meg együtt.
A szivárvány festése közben még beszélgettünk a bocsánat kérésről, mondogattuk a versikét.
A szivárványfestése még a színek kikeveréséhez is lehetőséget adott, milyen színekből áll a szivárvány, milyen színekből keverhetjük ki. Ezeket tapasztalati úton, ők kikeverve tanulták.
Nagyon örülök, hogy a csoport ilyen érzékeny, a programmal így lehet érzékenyíteni egymás felé a gyerekeket és ezt remélem tovább adják, mondják a családjukban, szüleiknek, testvéreiknek.
