Izgalommal érkeztünk az utolsó lépcsőfokunkhoz. A Június hónap témája a boldogságprogramunkban: A fenntartható boldogság.
Utolsó boldogságóránkat is relaxációval kezdtük(Repül a karom, ha akarom…).
A hónap dalára örömmel, boldogan táncoltunk,ugráltunk, énekeltük hangosan, hogy „Jobb veled a világ”!
A június hónap kettő mesét is tartogatott nekünk . Meghallgattuk a Kerekerdő és a Szegény ember ingje mesét,melyről beszélgettünk.
A szeretetfolyosó játék során bátran mentek át a kispillangósok! Jó volt hallanunk azokat a pozitív szavakat, ami elhangzott a játék során. Nagyon sok jó és szép üzenet hangzott el.
Beszélgettünk, felelevenítettük a boldogságprogramunk lépcsőfokait, témáit. Emlékeket idéztünk fel közösen.
A seprűtánc játék örömben és sok nevetéssel zajlott, s megállapítottuk a tánc végén, hogy mindenkinek van barátja ebben a csoportban.
Majd megbeszéltük, elképzeltük, hogy milyen is lehet a boldogságvár! A boldogságvárunk nagyon szuper és modern lett.
Boldogságmacit is lehetett színezni, majd a foglalkozás és a boldogságprogramunk lezárása képpen az iskolába készülő nagycsoportosunktól, Gergőtől elköszöntünk a „boldogság emléklapunkkal”, és sok sikert kívántunk nekik az iskolába. A többiekkel pedig folytatjuk a programot szeptembertől, együtt hirdetjük a szeretet, a kedvesség ,a tolerancia és az együttérzés üzenetét! Jobb velünk a világ!
Boldogságóra Alapprogram
A Székely Mikó Kollégium 5.B osztály 18 tanulójával (2 lány és 16 fiú) közösen 1 órán át a boldogságóra program júniusi ’’fenntartható boldogság’’
témájával foglalkoztunk. A diákok érdeklődöen figyeltek, megbeszéltük mit jelent és mit tehetünk a fenntartható boldogság érdekében, élvezték az éneket, többször is meghallgattuk .
Ezt követően a boldogsagora.hu oldalra feltöltött bejegyzéseinket újra megnéztük, felelevenítve az elmúlt év tapasztalatait és a diákok elmondták melyik foglalkozás volt számukra a legemlékezetesebb.
A foglalkozás végén közösen elkészítettük búcsúzóul az V.B osztály tarisznyáját kiegészítve jó tanácsokat tartalmazó írással.
Hiszem és tapasztaltam, hogy az év során átélt közös boldogságfokozó élmények kellő kihívást és alapot adtak a gyerekeknek és nekem ahhoz, hogy legyen mit tovább erősíteni, lelkesedéssel és játékos módon újra elővenni
A júniusi hónapban a gyermekek a fenntartható boldogság témakörével ismerkedhettek meg. A témát relaxációval kezdtük meg közösen (Repül a karom, ha akarom…, Napimádás…, Domborítok mint a cica, házba bújok mint a csiga…). A téma bevezetéseként szeretetfolyosót alkottunk, melyen mindenki végighaladt. A gyermekek egy-egy kedves tulajdonságot mondtak arról a gyermekről, aki a szeretetfolyóson ment végig. Ezt követően a szőnyegre gyűlve hallgatták meg Bezzeg Andrea: Boldog erdő – Kerekerdő meséjét. A mese befejezését követően megbeszéltük, hogy ki melyik színű gyöngynek örült volna a legjobban, kerekerdő melyik részén lennének szívesen. A csoport közösen seprűtáncot járt, ez a játék is a gyermekeket nagy örömmel töltötte el. A foglalkozás lezárásaként megalkottuk az ölelésláncot. Az asztaloknál a gyermekek kiszínezhették A boldogság kerekét, valamint A boldogságfüzért. A tizedik lépcsőfokra közösen rajzoltuk fel a boldogságláncot, melyet különböző medálokkal díszíthettek fel.
Hogyan érzünk, amikor valaki megbánt minket?
Kinek rossz érzés a harag?
Lehetsz-e boldog igazán boldog, ha haragszol a barátodra, osztálytársadra…?
Miért fontos a bocsánatkérés? Kinek segítünk azzal, ha megbocsátunk?
Az utolsó téma, így 4. év végén nagyon jó volt, hogy ha csak emlékezve is, de újra átélhessük a közös élményeket. Nagyon vidám perceket szereztünk egymásnak! A képek száma is mutatja, hogy mennyire tetszett ez a feladat.
A fenntartható boldogság hónapjában élő boldogságláncot fűztünk. A láncszemek szívecskék voltak, melyekre minden gyerek lerajzolta azt, ami a legboldogabbá tette a tanév során. Ezt követően kimentünk az udvarra, s lánccá fűztük a gyöngyszemeket.
A választható feladatok közül a „Repeta” címűt választottam, mert a „Boldogító jó cselekedetek” gyakorlását a nagycsoportosok már önállóan újra kezdték alkalmazni. Öltözködésnél figyelmeztetés nélkül segítenek a kisebb vagy lassúbb társaiknak.
Az utolsó Boldogság órát a szokásos relaxáció után a Szeretetfolyosóval kezdtük. A folyóson végighaladó társának mindenki mondott valami kedveset, vagy amit kedvelt társa személyében. Az iskolába készülő gyermekeknek olyan dolgokat mondtak, amit magukkal tudnak vinni emlékül az óvodai barátaiktól. Például : „Nagyon jó, hogy a csoportunkba jársz!” vagy „Nagyon örülök, hogy a barátod vagyok!” „Jó iskolakezdést kívánok!”
Aki átment a folyóson azt mondta, hogy nagyon jó érzés volt számára végigmenni és a sok pozitív dolgot hallani. Egy kisfiú azt mondta, hogy még a hideg is kirázta, ahogy hallotta az útra való jókívánságokat.
A decemberi Boldogság órán készített keretet újra elkészítettük, kicsit színesebbre, tavasziasabbra. Szerencsére most több gyermek volt a csoportba így egy nagy csoportképet sikerült készítenünk.
Lezárásképpen elmeséltem a „Boldog erdő-Kerek erdő” című mesét, majd beszélgettünk a meséről.Zárásképpen meghallgattuk a „Jobb veled a világ” című dalt
Szerintem sok olyan dolgot tudtam átadni a 10 hónap (ami sajnos ebben az évben csak 8 hónap volt a járvány miatt) alatt a gyerekeknek, amitől talán boldogabb lehetnek a mindennapjaik és remélem azt is fogják érezni, hogy Jobb velük a világ!
A tanév utolsó Boldogságóráján megalkottuk a közös szívünket! A lányok befestették a fiúk tenyerét textilfestékkel, akik elkezdtek egy szív alakot kiformálni a tenyérlenyomatukkal. Ezután cseréltek és a fiúk festették a lányok tenyerét. Közben énekeltünk és beszélgettünk, hogy mennyi jó dolog történt velünk ebben a tanévben. Felelevenítettünk pozitív eseményeket és megbeszéltük, mennyit változtunk 1 év alatt. Amikor elkészült a mű, megegyeztünk abban, hogy jövőre biztosan az osztályunk falát fogja díszíteni ez a csodálatos osztályszív.
Az első közös évünk boldogságóráin átélt élményeinket, örömeinket rajzoltuk meg aszfalt krétával, majd a hónap dalára boldogságláncot alkotva zártuk a foglalkozást.