A közösen végzett munka során ébredünk rá igazán, hogy milyen szerencsések is vagyunk, hogy egymás társaságában tölthettük ezt a szép délelőttöt.
Boldogságóra Alapprogram
Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium
Januárban az első félév végéhez közeledve elővettük a szeptemberi baglyocskákat. Minden kisdiák ellenőrizhette, hogy mennyire ügyesen közeledett a szeptemberben kitűzött célja felé.
Elolvastuk a célok elérése mesét és elemeztük, hogy mi segíthetett volna a mesehős kis sasnak, hogy szárnyalhasson. A biztatáson kívül fontos az is, hogy az ember lépésekre bontsa a célhoz vezető utat – vontuk le együtt a következtetést.
A gyerekek a témához tartozó alkotás során választhattak, hogy létrát vagy utat rajzolnak. Kiemeltek egy célt, amit szerettek volna megvalósítani év végéig és a lépéseket is felírták a lapra, amiket megtesznek, amíg elérik majd a céljukat.
Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium
Karácsony közeledtével, decemberben a jócselekedetek boldogságfokozó hatásait elemeztük a gyerekekkel. Első körben összeszedtük, hogy milyen jócselekedetek léteznek. Minden diák mondhatott egy jócselekedetet, amelyeket felírtam a táblára. Amikor ezzel végeztünk megkérdeztem a gyerekeket, hogyan lehetséges az, hogy én teszek valamit egy másik ember boldogságáért, jól-létéért és az az én boldogság érzetemre is pozitív hatással van. Legnagyobb örömömre a gyerekek jól ráéreztek, hogy hogyan is lehetséges ez.
A dupla óránk második felében minden kisdiák megtervezte a saját karácsonyfadíszét, melybe beleírta, hogy milyen jó cselekedetet fog tenni az osztályban a szünetig, milyen jó cselekedettel lepi meg a családját a téli szünetben ÉS azt is felírták a gyerekek, hogy milyen jót fognak tenni majd maguknak a közelgő szünetben.
Az utolsó boldogságóra foglalkozásunk témája a fenntartható boldogság értelmezése, tudatosítása. A foglalkozást Bagdi Bella: Jobb veled, a világ dalával kezdeményeztem. A gyerekek többször is kérték, hogy hallgassuk meg még egyszer, így ez jó alkalom volt arra, hogy spontán módon találjunk ki rá táncos mozdulatokat. Pihenésként elővettem a kis csengettyűmet, amit minden mesemondás előtt alkalmaztam, így most meghallgathatták Bezzeg Andrea: Boldog erdő Kerekerdő című meséjét. Ezután beszélgettünk az elmúlt időszak legkedvesebb boldogságóra foglalkozásunkról. Elmondhatták, kinek mi volt a legkedvesebb, számára legjobban tetszett játék. Többnyire a decemberi hónap témáját (Jó cselekedetek) idézték fel, amit, „köteles játék” -ként emlegettek. Így ezt megismételtük. Öröm volt látni, milyen lelkesen segít egyik gyermek a másiknak ezért, hogy eljuthasson csukott szemmel a kötél végéig. A héten meghallgathatták „A boldog ember inge” című magyar népmesét is. Mivel nagycsoportosak vagyunk, iskolára készülünk, matematikai tapasztalatszerzés során azt tapasztaltuk, hogy a gyerekek igen kedvelik az e féle tevékenységeket, ezért minden gyermek megoldhatta a munkafüzet 74. oldalán található boldogságban úszó halacskás feladatot. Mivel mi is úszunk a boldogságban ezért az udvaron is lehetőségük volt a gyerekeknek a vízzel való játékra, ahol kupakokat halászhattak ki a vízből. Sok időt töltöttünk kint az udvaron, ahol megfigyelhető volt, hogy a ballagás után a gyerekek még jobban ragaszkodnak egymáshoz, felnőttekhez, érzik, hogy életükben egy bizonyos korszak most lezárult. Boldogságóra foglalkozásra tervezett céljaimat, feladataimat /a felidézett emlékeink bevonásával/ úgy érzem sikeresen teljesítettem. Sok emléket idéztünk fel, mellyel törekedtem arra, hogy a gyerekek kellemes emlékekkel térjenek haza, szívesen, örömmel emlékezzenek vissza óvodai életükre.
Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium
A november havi témánk az optimizmus volt a 4.a osztályban. A havi mese feldolgozása után szituációs gyakorlatokkal foglalatoskodtunk.
Az akkor még csak képzeletbeli optimista szemüvegünk segítségével is ránéztünk egy-egy nehezebb, elszomorítóbb helyzetre. A szemüveg segítségével pozitívabban, optimistán tudtuk értelmezni a gyakran elszomorító helyzeteket.
A helyzetek a következők voltak:
Az osztály tervezi és várja a pénteki játszóterezést, de sajnos zuhog az eső péntek délután…
A témazáró dolgozat sajnos egyes lett…
A várva várt pizsi party sajnos elmarad, mert a tesó lázas beteg…
A gyerekek lelkesek és ügyesek voltak és a dupla óra második felében a legnagyobb örömmel meg is alkották az optimista szemüvegüket.
Június – Fenntartható boldogság
Nagyon hamar elrepült a június az utolsó tanítási napig. Mégis annyi meglepetést, vidámságot tartogatott.
A legnagyobb boldogság a gyerekek számára az volt, hogy elmehettünk kirándulni. Végre kiszabadultunk a járvány okozta rabságból. Egész napos kirándulásra mentünk Őrtilosba. A közös utazás, élmény, játék szép emlék lett számukra.
A legnagyobb boldogság ebben a hónapban gyerekek számára mégiscsak a VAKÁCIÓ-várás volt.
Boldogságóránknak „Az év legjei” címet adhatnám.
Elkészítettük a boldogságláncot. A mi láncszemeink szívecskék voltak. A gyerekek megörökítették az év legboldogabb pillanatait. A friss élmény miatt legtöbben a kirándulást rajzolták le. De egyéb ebben az évben szerzett boldog pillanatokat is megörökítettek. Az utolsó napon feltettük a táblára a szív-gyöngyöket, jelképesen így fűztük fel lánccá a boldog emlékeket.
Meghallgattuk az év dalai közül újra a legnagyobb kedvencet: „Van nekem egy álmom…” című dalt, el is játszottuk.
Kiválasztottuk az év legkedvesebb játékát. A „Királylány, sárkány, királyfi” játékra esett a választás. Februárban csak eljátszottuk az udvaron, most készítettünk hozzá kis bábokat is.
Felelevenítettük a Boldogságórák legszebb pillanatait a Boldogság-füzetünk segítségével is. Átlapoztuk a füzetben készített munkákat, bejegyzéseket, rajzokat, mindenki kinyithatta a legkedvesebb hónapjánál, beszélgettünk a hónapok témáit felelevenítve. Ezek az áttekintések, visszaemlékezések mutatták meg, mennyi közös, örömteli élményben volt részünk.
Elolvastuk „Az út a Boldogság országába” című mesét.
A zárókör versikéjét is elmondtuk. Kinyomtattam a gyerekeknek, beragasztottuk Boldogságfüzetünkbe, rajzoltunk is hozzá zárásként.
Remélem, ez az év is tanítványaim személyiségfejlődését szolgálta, a megismert boldogságfokozó technikákat alkalmazni tudják majd a mindennapokban. Köszönjük a lehetőséget a Boldogságórás Csapatnak!
Május – A testmozgás gyakorlása
Mozgékony kis osztályom szívesen vállalta a hónap feladatait. Nagyon sokat tettünk az egészségünkért a mozgás terén. A hónap elején a tornaterem többször volt szabad, mivel a felsősök még nem tértek vissza a jelenléti oktatásra. Mi ezt kihasználtuk, és délutáni szabadidőben is felmentünk egy jót labdázni, fogócskázni a tornaterembe. Eljátszottuk a „Mondókázz és mozogj!” mondókát is.
Kipróbáltuk mi is a Jerusalema táncot. A lányok szívesen tanulták a tánclépéseket.
A furcsa, hűvös május ellenére már több időt töltöttünk szabadidőnkben az udvaron.
Az egyik nap az egyik kisfiú sajnos, megsérült focizás közben, nagyon beütötte a sípcsontját. Másnap focimeccsen vett volna részt, nagyon el volt keseredve. Miközben borogattam a lábát, gondoltam itt a kellő pillanat, most levetítem neki és a többieknek az ajánlott videót: „Meg tudod csinálni! – You can do it!” Megdöbbentett, hogy mekkora érzelmi hatást váltott ki a gyerekből! Egy másik alkalommal újra kérték, hogy játsszam le a videót. Szava járásunkká vált, más kihívások előtt is a bűvös mondat.
Megépítettük a „Gyümölcs-zöldség egészségvárunkat”. Gyümölcs- és zöldségképek voltak a téglái. Csoportokat alkottak a gyerekek, és minden csoport felépítette a maga várát.
A képekkel játszottunk is „Ki vagyok?” kitaláló játékot. Egy tanuló feje fölé emeltünk egy képet, ő azt nem láthatta, hogy mit ábrázol, ki kellett találnia. Úgy kérdezgette a társait, hogy ők csak igennel és nemmel felelhettek neki, mint a barkochba játékban. Így kellett megfejtenie, hogy ki ő, melyik gyümölcs vagy zöldég.
Elővettük a környezetismeret füzetünket is, amelyben korábban „Egészség” címmel készítettünk gondolattérképet a tananyagunkhoz kapcsolódóan. Felidéztük, mit tanultunk az egészségről, mi az egészség, mit tehetünk egészségünk megőrzése érdekében.
A rajzórába is beépítettük a Boldogságórát. Papírból kivágott testrészekből mozgó, tornázó emberfigurákat ragasztottunk, ezek segítségével rajzoltuk meg a sportoló gyerekeket ábrázoló képeinket.
Elolvastuk „Az erdei tornaverseny” című mesét. Beszélgettünk a témával kapcsolatban. Ki mit sportol? Ért-e el sikereket? Aki akarta, lerajzolhatta magát sportolás közben.
A megbocsátás gyakorlása
A téma feldolgozását a hónap végére tartogattam, amikorra visszatértünk a jelenléti oktatásba. A gyerekek nagyon örültek egymásnak.
Ennek a hónapnak a témája is nagyon fontos volt osztályunk számára. Amilyen mély barátságok jellemzik tagjait, sajnos, még is sok az értelmetlen megbántás, pillanatnyi összezördülés.
Szerencsére amilyen gyorsan összevesznek, olyan gyorsan ki is békülnek. Hamar megbocsátanak egymásnak.
A megbocsátás témával kapcsolatosan beszélgettünk az őszinte bocsánatkérésről, és annak erejéről, fontosságáról. Megtanultuk a megbocsátó szavakat, olvastuk a megbocsátó mondókát. Kitettük a faliújságra, és ha volt megbántás az osztályban, akkor is felolvastuk, elmondtuk, ezzel bátorítva a két bántottat a békülésre.
Elvégeztük a kőbe vésve feladatot. Szépen színesedtek a kis kavicsok, olyan minták kerültek rá, amely a gyerekek számára a megbocsátást jelképezték. A mi építményünk egy szívecske lett.
Megnéztük a Fragmentos animációs kisfilmet. Megbeszéltük, mit jelképeztek a törések, mitől gyógyultak be a sebek.
Egy másik alkalommal papírhajókat hajtogattuk. Kidíszítettük és ráírtuk a megbocsátó varázsigéket. Terveztünk térképet, amely megmutatta az utat, elvezetett a Megbocsátás-szigetére. „Vízre bocsátottuk” a hajóinkat.
A kiselefántról szóló mesét elolvastuk. A tavalyi olvasmányaink között volt „A csökönyös kiselefánt” című is, amely hasonló volt az ajánlott meséhez. Azt is felelevenítettük, eljátszottuk, kitaláltuk hozzá a folytatást, ahol a kiselefánt megtalálja elefántmamát és bocsánatot kér tőle. „Megbocsátó-elefántokat” készítettünk. Azt kértem a gyerekektől, díszítsék, színezzék ki olyanra az elefántjaikat, amely kifejezi azt a felszabadító érzést, mikor kibékülnek a haragosok és megbocsátanak egymásnak.
Elérkeztünk az én drága Mézengúzaimmal a boldogságóra programban (is) az utolsó hónaphoz! Nagy út áll mögöttünk, és engem boldogsággal tölt el, hogy ezen az úton én lehettem a kísérőtök. Nagyon sok közös élményben volt részünk. A utolsó boldogság órán ezeket gondoltuk végig, és értékeltük az évet!
Szeretettel ölellek benneteket! Jobb Veletek a világ!
„A boldogság egy olyasvalami, ami megsokszorozódik, amikor osztoznak rajta.”
Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium
Az októberi boldogságóránk témája a barátság és a társas kapcsolatok minőségének fontossága volt. Átbeszéltük a boldog, kiegyensúlyozott élethez nélkülözhetetlen, fontos kapcsolatainkat. Mindenki megosztotta az ötleteit, hogy mit tehetünk azért, hogy jó, boldog kapcsolataink legyenek. Megbeszéltük azt is, hogy mit tudunk tenni, hogy az osztályban minden diák jól érezze magát. Mit tehetünk, ha megbántottunk valakit? Mit tehetünk, hogy az új diákok is jól érezzék magukat az osztályban?
A dupla óránk második felében a gyerekek lerajzolták a legjobb barátjukat az osztályból, illetve az új diákok azokat az osztálytársakat, akikről el tudták képzelni, hogy a legjobb barátjuk lesz, majd ez a diáktársuk év végére.