Február hónapban igyekeztünk megküzdési stratégiákat tanulni. Először is megtanultuk azonosítani az érzéseinket, illetve melyik testrészünkben érezzük azt. Majd különböző technikákat tanultunk a haragunk legyőzésére.
Azonban a Valentin-napot is megünnepeltük, továbbá farsangi szereplésünkre is készültünk, mely fantasztikusan vidám hangulatban telt.
Boldogságóra Alapprogram
Januárban készültünk az előttünk álló évre. Kívánságokat fogalmaztunk meg a halacskáinkba. Az öreg halász nagyravágyó feleségének esetéből tanultunk, hogy nem mindig a vagyon a fontos. Nagyon szépen meg tudták fogalmazni a gyerekek, mennyire fontos számukra a család, a szeretet és a barátság. Elkészítettük a mi kis kívánság halacskáinkból álló plakátunkat. Továbbá rajzokat készítettünk az „Így látom a világot, ha boldog vagyok” kiállításra.
A boldogság világnapját március 20-án különleges és emlékezetes módon ünnepeltük meg a Balkányi Szabolcs Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában. Az eseményen az alsó tagozatos diákok vettek részt, mintegy 235 gyerek, akik közösen teremtettek vidám és megható hangulatot.
A program egyik legszebb pillanata az volt, amikor a gyerekek együtt elénekelték Bagdi Bella: Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek című dalát. A közös éneklés nemcsak örömet szerzett, hanem erősítette az összetartozás érzését is, hiszen minden kisdiák aktívan közreműködött.
Ezt követően a tanulók és a tanítók közösen egy kreatív és látványos feladatban vettek részt: megalkották a Boldogságóra program logóját. Ennek érdekében a gyerekek és az őket tanítók is piros/fehér pólóban érkeztek reggel az iskolába, így egy élő, színes „képpé” álltak össze, amely a közösség erejét és az együttműködés fontosságát szimbolizálta.
A rendezvény nemcsak vidám élményt nyújtott, hanem hozzájárult ahhoz is, hogy a diákok jobban megértsék a boldogság, az elfogadás és az egymás iránti figyelem jelentőségét. Ez a nap maradandó élményt jelentett minden résztvevő számára.
A tanulócsoport a boldogságóra keretein belül a Hála témáját dolgozta fel.
A hála gyakorlására a Hálanap boldogságfokozó technikával ismerkedhettek meg a tanulók.
Mindenkinek a saját hálanapját kellett megrajzolnia, melyben egy napot rajzoltak és annak belseje maga a hála érzése volt, a nap sugarai pedig mindazok a dolgok, amelyekért hálát éreztek.
De mi is az a hála?
A hála nem csupán egy udvarias gesztus, hanem egy belső állapot, amely képes megváltoztatni a világhoz való hozzáállásunkat.
A hála a jelen megbecsülése; felismerése annak, hogy amink van, az éppen elég.
Nem a boldogság tesz hálássá, hanem a hála tesz boldoggá.
A hála képessé tesz arra, hogy észrevegyük a hétköznapok láthatatlan ajándékait, hogy kevesebb hely maradjon a szívünkben a szorongásnak és az elégedetlenségnek.
Hálásnak lenni, köszönetet mondani annyi, mint hidat építeni önmagunk és a világ jósága közé.
Koll.9 csoport
Derecskei Bocskai István Általános Iskola és AMI
Mi, Boldogságórás pedagógusok, hiszünk abban, hogy a BOLDOGSÁG nemcsak személyes ügy, hanem egy KÖZÖS CÉL.
Március 20. a Boldogság Világnapja, egy jeles nap, remek alkalom, hogy megálljunk egy pillanatra, és elgondolkozzunk, mi tesz minket igazán boldoggá.
A Derecskei Bocskai István Általános Iskola SZÍVMANÓI mesés interaktív mesés játékkal tették különlegessé ezt a napot, sok APRÓ ÖRÖMHÖZ juttatva több mint 300 alsós gyermeket és 30 kollégát.
A SZÍVMANÓK minden osztályban elrejtettek egy borítékot érdekes feladatokkal, és volt három kívánságuk is:
– Légy kreatív! Könyveidet, tanszereidet, kulacsodat, uzsonnádat ne a hagyományos iskolatáskában hozd!
– Öltözz pirosba! Vegyél fel minél több piros ruhadarabot és kiegészítőt, így érkezz a suliba!
– Hozd magaddal kedvenc plüssödet az iskolába, ültesd a padodra, mutasd be társaidnak!
A boldog szív versenye című mesével együtt felfedeztük, hogyan tehetjük szebbé a mindennapokat, nemcsak magunknak, hanem másoknak is. A történetből megértettük, hogy mindenki megérdemli, hogy boldog legyen, és minden kis cselekedet számít, amivel a világunkat egy picit boldogabb hellyé tesszük.
Egész nap a suliban törekedtünk tiszta szívből minél több mosolyt előcsalni, figyelni egymásra, meghallgatni mindenkit, pont úgy, mint SZÍVDOBBANÁS faluban, ahol a boldog szív nem harsány. Meghallgat, segít, jelen van.
Nyugilégzéssel, zenés vonatozással, ölelős mondókákkal és közös tánccal boldogítottuk tanítványainkat és kollégáinkat.
Reméljük, a mosoly egész évben megmarad, és a boldog szívek újra és újra összetalálkoznak!
Márciusi Boldogságórám fő témája az Apró örömök élvezete volt, főleg úgy, hogy mindezt a Boldogság Világnapján élhettük át a gyerekekkel. Újra megérkezett hozzánk Boldog Dóra, aki szeretettel köszöntötte a gyerekeket. A gyerekek egy mondókával köszöntötték Boldog Dórát:
Jó reggelt tündöklő napsugár,
jó reggelt a felhőnek ki az égen jár,
jó reggelt a szélnek, ami a földet simogatja,
jó reggelt a virágnak, ami az embert felvidítja.
Jó reggelt nekem,
jó reggelt neked,
jó reggelt világ, szeretlek téged!
A gyerekekkel együtt megnéztük, kiszámoltuk, hogy a Boldogságvár 7. lépcsőfokára lépnek akkor, ha ügyesen dolgoznak.
Relaxációs gyakorlattal kezdtük meg a munkát. „Repül a madár, szárnyalva száll, mert szabad madár.” Ügyesen utánozták a madár repülését. Szerettem volna ezzel a relaxációs gyakorlattal érzékeltetni a gyerekekben, hogy hogy tudunk szabadon szállni, ha csak magunkra figyelünk, összpontosítunk, és hogy tudunk úgy szállni szabadon, mint a madár. Ezt a gyakorlatot „Dagasztással” oldottuk fel. 1-2 gyermek kivételével teljes átéléssel csinálták a gyerekek a feladatot, miután bemutattam azt nekik. Foglalkozást kezdő énekléssel folytattuk „Imádok élni” (Jobb Veled a Világ Boldogság című albumról). A gyerekek körben állva fogták egymás kezét, együtt énekeltük a dalt és ringatóztunk rá.
Beszélgetőkörrel folytattam tovább. Apró örömök élvezetéről beszélgettünk a gyerekekkel. Elmagyaráztam nekik, hogy az apró örömök élvezete kifejezés mire vonatkozik. Úgy érzem, hogy sikerült megértetnem a gyerekekkel azt, hogy a jelent kell megélni és élvezni. Beszéltem még nekik arról is, hogy akik élvezni tudják az adott pillanatot, azoknak nagyobb az önbizalmuk és elégedettebbek, mint mások. Még jobban belemélyedtünk ebbe a témába, s a végére éreztem csak azt a válaszaikból, hogy megértették az élet apró örömeit. Megkérdeztem tőlük, hogy melyik az az 5 érzékszerv, melynek köszönhetően élvezhetjük a mindennapok apró örömeit. Ebben még sokat kellett segítenem a gyerekeknek, képkártyával segítettem őket. Természetesen ezeket elkészítettem, kis kör lapokra ragasztottam, melyet ki is tettünk a szekrényünk ajtajára, így képszerűen is tudtam szemléltetni a gyermekek számára. Boldogság Világnapjára a gyerekek készítettek kedvességköveket és boldogság képeket a szüleikkel otthon. Ezeknek a kedvességeknek szívből örültem, hiszen a boldogság nem mindig a nagy eseményekben rejlik, hanem a mindennapi apró pillanatokban. Szülővel töltött közös alkotás és az együtt töltött idő pedig megfizethetetlen. Az apró örömök nem attól lesznek fontosak, hogy nagyok, hanem attól, hogy jelen vagyunk bennük.
Boldogságmondókával (melyet már jól ismertek a gyermekek) mentünk a szőnyegre leülni, hogy meghallgassunk egy mesét, melyet Boldog Dóra hozott a gyerekeknek.
Szélcsengő megszólalása után Boldog Dóra mondókájával mese hallgatásra hívta a gyermekeket. A Gomba alatt című mesét meséltem el a gyermekeknek, csipeszbábokkal. Csillogó szempárokkal találkoztam a mese alatt, annyira lekötötte a figyelmüket. Megbeszéltük a mese után, hogy minek tudtak örülni az állatok. Egy mondást is megtanultunk: „Sok jó ember, kis helyen is elfér.”
Játékokkal folytattuk tovább ezt a foglalkozást:
Első játék: Mi van a kendő alatt? A gyermekek számára ez volt a legkedvesebb játék. Olyan tárgyakat gyűjtöttem össze, ami lehet apró öröm az életben. Úgy nehezítettem, hogy egy sállal bekötöttem a szemüket, persze csak aki szerette volna. 1-2 gyermek volt az, aki nem találta ki azt, amit kitapogatott a kosárban. Időben is elég sokáig játszottuk, mert nagyon lekötötte őket.
Második játék: Piros laminált szívet kellett egy ovis társuknak odaadniuk, s meg kellett indokolni, hogy miért őt választotta.
A Boldogságóra után a gyerekekkel lementünk az óvoda udvarára, s a Boldogság Világnapja alkalmából a többi csoporttal közösen elénekeltük Bagdi Bella: Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek című számát és elmondtuk a Boldogság mondókánkat.
Állatbarát iskolaként fontos számunkra,hogy felhívjuk tanulóink figyelmét , az állattartás felelősségvállalással is jár. A macskák napjához kapcsolódóan megbeszéltük kinek van otthon cicája, milyen mesebeli híres macskát ismernek. Leutánoztuk a macskák mozgását és mindenki saját mesebeli cicáját kiszínezhette. Ezen az órán a cicák védelmére és jóllétére figyeltünk.
Ezen az órán a gyerekekkel az élet apró, mégis fontos örömeire figyeltünk. Mindannyian szívecskékbe írtuk le azokat a pillanatokat, amelyek mosolyt csalnak az arcunkra a mindennapokban. A sok kis szív együtt egy nagy közös alkotássá vált, amely megmutatja, mennyi szépség és boldogság vesz körül minket nap mint nap.
Ezzel a tevékenységgel erősítettük a pozitív gondolkodást, és megtanultuk értékelni a kis dolgokban rejlő örömöket.
Ötödik osztályos tanulóinkkal több órát is az apró örömöknek és a boldogság világnapjának szenteltünk. Előkészítő foglalkozásunkon meghallgattuk az „Imádok élni” című dalt, apró örömöket kerestünk benne. Ezt követően bátorságpróbára invitáltam a tanulókat: mindenki kapott egy alvómaszkot vagy egy sálat és különböző érzetekkel találkozhattak. Egy „feladatuk” volt: eldönteni, hogy kellemes érzetek születnek-e bennük, vagy sem. Először kellemes citrom illóolajat szagolhattak, majd egy plüssmackó simogatta meg őket, utána tőlem kaptak egy ölelést, majd egy kis kocka csokoládét kaptak a szájukba. Nem meglepő: a tapasztaltak többsége örömmel töltötte el őket. 🙂 Ezt követően szó szerint keresésre indultunk: megbeszéltük, hogy néha annyira magunkba tudunk fordulni, hogy már-már tudatosan keresnünk kell az örömöket, így hát felkerekedtünk, és kiscsoportos formában megkerestük a csoport környékén elrejtett cetliket, amiken egy-egy apró öröm lehetősége szerepelt. Ezeket közös megbeszélés után betettük az érzelmi powerbank-be.
Két héttel később a boldogság világnapja alkalmából kedves üzeneteket és egy csodás plakátot készítettünk kollégáimmal és a gyerekekkel közösen, majd elkirándultunk a Móricz Zsigmond tér környékére, hogy üzeneteinkkel egy kis örömöt csempésszünk a járókelők napjába. Előtte megtanultuk, hogyan közelítsük meg az embereket és azt is, hogyan kezeljük, ha elutasítást kapunk. Üzeneteink nagyon hamar gazdára találtak, sokat adtunk kézbe, párat pedig felragasztottunk titkos helyekre. 🙂 Mivel a gyerekek még nagyon lelkesek voltunk, gyorsan meglátogattunk egy üzletet, s így végül még három csokor rózsát is szét tudtunk osztani! 🙂 Nagyon érdekes tapasztalatokat szereztünk, voltak szép, és kicsit meglepő, nehezebb élményeink is. A foglalkozást ezeknek a feldolgozásával zártuk. A konklúzió: „ilyet azért szeretnénk még csinálni!”. 🙂
Március havi Boldogságóránkat beszélgetéssel kezdtük. Arra kértem tanítványaimat, hogy mondják el, hogy mi volt a nap legjobb pillanata.
Ezt követően további ráhangolódás céljából „Örömvadászatot” játszottunk. Én mondtam egyesével sok-sok apró örömöt és a gyerekeknek gyorsn kellett reagálniuk. Pl.: Ha szeretetd a csokit, tapsolj! / Ha örülsz a napsütésnek, emeld fel a kezed!
Majd egy nagy dobókockát dobtak egymásnak és aki megkapta a kockát, egy apró örömöt mondott. Fontos szabály volt, hogy egymás válaszait nem ismételhették.
Ezt követően elkészítettük az osztály „Öröm plakátját”. Mindenki készített egy saját listát a számára fontos mindennapi örömökről, majd ezek felhasználával elkészült az osztály közös plakátja. Zárásként azt a gondolatot fogalmaztuk meg, hogy az életben sok apró öröm van és ha figyelünk rájuk, könnyebben leszünk boldogok.