Menő Manó nagy álmát valósították meg a gyerekek a boldogság óra keretein belül, hiszen mindenki kiszínezte a magabiztosság sálját, ezzel segítve őt, hogy követhesse társait a meredek sípályán.
A magabiztosság azért fontos a gyerekeknek, mert így jobban el merik hinni, hogy képesek dolgokra. Ha hisznek magukban, bátrabban jelentkeznek az órán, könnyebben ismerkednek, és nem keserednek el rögtön, ha valami nem sikerül nekik. Tudják, hogy hibázni lehet, sőt néha kell is, hiszen abból tanulnak, és attól még ugyanúgy értékesek.
Boldogságóra Alapprogram
A megküzdési stratégiák hónapjában az elűzöttek és az elhurcoltak emlékévének történéseit -idén 80 éves ez a szomorú esemény- jártuk körbe elsőként a gyerekekkel. Amikor a II. világháborút követően gyermek és felnőtt sorsok, a családok mindennapjai váltak máról holnapra kilátástalanná, akkor az egymásba kapaszkodásnak és a küzdésnek hihetetlen ereje volt. Kisfilmeket, képeket néztünk erről a korszakról és mi magunk is elkészítettük a jelképes vonatsíneket, amik az elhurcolás/elűzetés szimbólumává váltak.
Súlyos és nehéz helyzetekkel a mai napig találkozhatunk, amiknek a megoldásáért tennünk is kell. Megbeszéltük kinek milyen nehézségekkel kellett megküzdenie és azt, hogy hogyan sikerült legyőznie. Február 17-én az iskola udvarán Kiszebáb égetésével a feszültségeket, a negatív helyzeteket, a megélt fájdalmakat kiírtuk magunkból és a tűz martalékává tettük őket. Kis cetlire mindenki felírta mindazt, amitől meg szeretne szabadulni és a szalmából készült bábra erősítettük. Farsangfarkán a mohácsi busók Hamutiprók csoportjával együtt űztük el a telet és az általunk megélt megpróbáltatásokat. Majd ezt követően, február végén Opapa régi bőr iskolatáskáját, a „PozitiviTÁSkát”, helyeztük el az osztályteremben és inspiráló gondolatokkal címkéztük fel, hogy a mindennapi megküzdéseink során szem előtt tarthassuk a pozitív üzeneteket.
A megküzdési stratégiák téma feldolgozása egy fontos téma a gyermekeknél. Nagycsoportosak vagyunk, a gyerekeknél többször megtapasztaljuk, hogy azt mondják „nem tudom megcsinálni”. Mindig arra ösztnözzük őket, hogy ha többször próbálkozunk akkor sikerülni fog. A Boldog Dóra mondókájával vezettem be a mesét, mely nagyon tetszett a gyerekeknek. Együtt segítettünk Róza királylánynak visszajutni a palotába a próbatételek megmérettetésénél. És sikerült.
A farsangi műsorunkra készülve, megfordult nekünk is felnőtteknek, hogy biztosan jól fog sikerülni??? A gyerekekkel a közös munka során, ahol biztattuk egymást, hogy sikerülni, fog, ügyesek leszünk, egy szuper jó hangulatú farsangunk kerekedett, melyért mindenkinek hálásak voltunk. Hogy ezt egy ilyen jó csapatban, együtt közösen csináltuk meg, félelmeinket leküzdve.
Boldogságóra:
Megküzdési stratégiák: ahol a cél, hogy a gyerekek játékos formában tanulják meg: a nehézségek és a „rossz” kedv leküzdhető. Arról beszélgetünk, ha valakinek rossz kedve van, mérges, nem úgy történik a játéktevékenység, ahogy ő szeretné, mindig van megoldás. Hogyan tudjuk megoldani?- nem adjuk, fel, segítséget kérünk. Hála–játékkal kezdünk, melynek a testrészek, és az érzékszervek a fő témája. Bagi Bella zenéje az „Ellazulni jaj de jó” meghallgatása után Boldog Dóra elhív minket „Kerekerdőbe” ahol elmeséli a gyereknek „A Brumi és a varázstükör” c. mesét. Ezután eljátszuk a „Cápatámadás” játékot, ami közben zene szól. Amikor elhallgat a zene egy nagy hullám felborítja a hajót, és mindenkinek újat kell keresnie ( karikákba kell bele lépni).
Majd beszélgetés arról, hogy ki nyugtat meg ha szomorú vagy?
A foglakozás lezárása: A megküzdés jelének kiszínezése.
Boldogságóra: Célok kitűzése és elérése
Bagdi Bella: Van nekem egy álmom c.dala. A téma feldolgozásához Bezzeg Andrea: Boldogvár meséje című mesét hallgatták meg a gyermekek, amit örömmel fogadtak. Boldogságvárpuzzle: A puzzle részeit elrejtjük a csoportszobában, melynek a részeit. A hideg-meleg játék segítségével találhatták meg az elveszett kép darabjait, melyet a megtalálás után izgalommal raktak ki. Egy levelet kapnak melyben az áll, hogy egy képet kell összerakni, de meg kell találni a részeit. Miután megtalálták és kirakták a képet, találják ki, hogy hová vezette őket ez a játék. Kinek, mit jelent a boldogság?
A heti témánk az óvodában az egészségmegőrzésről szólt. a hét mindennapján olyan tevékenységekben vehettek részt a gyermekek, amik segítenek, abban hogy mit tehetünk az egészségünk érdekében. Az egyik nap egy nagy ovi tornán vettünk részt egy aerobik oktató irányításában. Azért, hogy egészségesek legyünk, fontos célokat is kitűznünk magunk elé, és ebben a gyerekeknek nagyfokú segítség szükséges még ebben az életkorban.
Célok kitűzése és elérése
A foglalkozásomat egyik kedvenc dalunkkal kezdtük: Bagdi Bella: Van nekem egy álmom.
A célba dobás játékkal folytattam, ahol zsámolyokat helyeztem el a szőnyegen és babzsákokat kellet beledobni, de előtte kellet mondani valamit amit nagyon szeretne. Megbeszéltük, hogy tárgyi dolgokat nem lehet mondani. Olyan célt kellet mondani ami könnyen teljesíthető pl. sokat mosolygok ma, nem fogok beszélgetni az asztalnál, megfogom ölelni a társaimat…Boldog Dóra meséje a „Boldogvár c.mese volt. ezután kérdéseket tettem fel a gyerekeknek: Számodra mit jelent a boldogság? Mi az álmod? Ezután kiszíneztük az adott hónap jelét.
I. Bevezetés: Relaxációs gyakorlat: „Rágógumi gyakorlat”
Beszélgetés a témakörről. Egyéni gondolatok, nevelői iránymutatás.
Ráhangolódás: „Ne keseregj!” gyakorlat.
Ötletbörze arról, hogy kinek mi segít, ha nehézségei vannak. Kész munkák felolvasása, táblára helyezése.
II. Főrész: Célkitűzés: Téma megnevezése.
Téma feldolgozása:
„Hol érzem a feszültséget”-gyakorlat.
„A csodálatos segítők” gyakorlat.
„Játékos keresztrejtvény” Az „Együtt” fontossága a megküzdésben.
III. Befejezés:
Gyerekdal: Bagdi Bella: Ellazulni jaj de jó! (Közös éneklés és eljátszás.)
Nagyon élvezetes volt a feladat számunkra. Külön öröm, hogy a gyakorlati, praktikus dolgokat: a színek felismerését, a vágást és a ragasztást összekapcsoltuk a beszélgetéssel. Így mindenképpen jobban rögzülnek a bölcsességek adta jó túlélési ötletek, technikák és megküzdési stratégiák.
A fejlesztőórán két tanulóval kötetlen beszélgetéssel kezdtünk. Dr. Szimat kártyacsomag segítségével meséltek arról „milyen a nap az iskolában”. Egy verekedésről is beszámoltak. Kérdéseim arra irányultak, hogyan érzik magukat ilyen helyzetben. A lapra rajzolt emberalakot mindketten pirosra, narancssárgára színezték(heves érzelmeik voltak). Kértem, hogy az indulathőmérőn is jelöljék színezéssel a bennük dúló harag mértékét. Állításuk szerint 98 %-ban dühösek voltak, 2% részt kékkel színeztek. Ezt nevezték a „gondolkodás résznek”. Készült eseménykép is. Részletesen elmondták mi történt. A következő órák feladata lesz a helyzet elkerülésének, a higgadtságnak, a más megoldási mód keresése. Elmondásuk szerint a tanítók a helyzet eldurvulását veszik észre, ők kapnak büntetést, pedig nem magukat tartják hibásnak.
I. Ráhangolódás:
1. Relaxáció Bagdi Bella „Lazulj el” és a „Boldog vagyok” című dalára
Feladat: A gyerekek kényelmesen elhelyezkedtek a babzsákon. A nagyobbak egy színes selyemkendőt mozgatnak lassú, hullámzó mozdulatokkal a kicsik szeme előtt.
Cél: A belső csend megteremtése és a testtudat felébresztése. A kicsiknek csak a szemével kell követnie a kendő útját. Ez lecsendesíti a tekintetet és segít a „külső világ” kizárásában.
II. Főrész:
Minden kisebb tanuló választ egy nagyobb diákot.
1. Fény-halászat (Figyelemelterelés)
Feladat: A nagyobb tanuló egy kis zseblámpával pontot vetített a padlóra. A kicsiknek „el kellett taposnia” vagy meg kell érintenie a fényt.
Cél: A belső feszültségről a külső, mozgó ingerre fókuszálni
2. Düh-nyomkodó (Feszültségoldás)
Feladat: A nagyok és a kicsik közösen gyúrtak egy „mérges gombócot”. Visszaszámlálásra (3-2-1) együtt szétnyomták a tenyerükkel.
Cél: A harag fizikai megsemmisítése és a közös nevetés.
3. Segítő Simogatás (Empátia és gondoskodás)
Feladat: Egy nagy plüsselefántot kellett „megnyugtatni” a gyerekeknek. Az egyik nagyobb tanuló megkérdezte. „Hogy tudnánk megnyugtatni?” A kicsik megsimogatták, betakargatták az elefántot.
Cél: A gyerekek megtanulják a gondoskodást. Aki mást meg tud nyugtatni, az saját magán is könnyebben segít.
III. Befejező rész:
1. „Biztonsági Háló”
Közös rituálé: Mindenki körbeállt. Párokban egymás mellett.
Mondóka: „Mint a labda, kerekedem, (nagy kör rajzolása a levegőbe) A haragom elengedem. (kezek leengedése) Nagyot fújok: huss, elszállt, (erőteljes kilégzés) A szívemben béke vár.” (kéz a szívre)
Egy közös nagy „Hajrá! kiálltással zárult a foglalkozás.