A megküzdési stratégiák témakört is szokásosan a népi hagyományokat is bevonva beszéltük át.
Bemelegítésként az 55 kérdés, amelyek segítenek a nehézségekkel való megküzdésben című kártyákból húztak a lányok, és válaszoltak az ott szereplő kérdésekre. A kép, amit ez tükrözött róluk az, hogy nagyon leterheltek a tanulás terén, igyekeznek jól teljesíteni, de szükségük van kikapcsolódásra, egyedüllétre, nyugalomra. (Fáradt vagyok, de ezt nem lehet kipihenni, sokszor csak egyedül akarok lenni, míg már nem fáj a fejem, és nem érzem az agyam pörgését, a nyomást. / Nyugalomra, időre vágyom, hogy beszélgethessek, csöndre, hogy átgondolhassam a dolgaim. / Olvasnék, sétálnék, teát csinálnék.)
Többen képviselik a fejlődési szemléletmódot (Ha nem lettek volna nehézségek, nem lennék se megértő, se türelmes. / Mindig kihívásként tekintek a problémákra. / Lassú vagyok, de igyekszem felgyorsulni, semmi sem lehetetlen.)
Vannak azonban elcsüggedt hangok is: (Az akadálya annak, hogy az ügyeim abba az állapotba kerüljenek, amibe szeretném, én vagyok. / A hehézségek csak rosszat hoznak ki belőlem.) Megkérdeztem, ha egy barátjuk mondaná ezeket, mit mondanának neki, illetve a többieket is kértem erre, és kiderült, hogy nem kell így tekinteniük magukra, túl szigorúan ítélték meg a helyzetet, másrészt ha készen állnak rá, változtathatnak is rajta.
Ez után Antonovszky metaforájából indultunk ki. Először értelmeztük, majd megvizsgáltuk, hogy az élet nehézségeire adott válaszok közül melyik aktív/passzív, melyik jelent önállóan a felszínen maradást, melyik fejezi, ki, hogy az illető kisebb-nagyobb mértékben mások segítségét kell, hogy kérje. Arra a kérdésre, hogy mi jellemző rájuk, túlnyomó többségük úgy felelt, hogy csak sodródik az árral, néhányan mondták csak, hogy néha úsznak, néha sodródnak, többen vallották, hogy szükségük van a mentőövre, s egyikük úgy érzi, hogy ő a segítség ellenére is süllyed. Ilyenkor látszik, hogy milyen nagy szükség van ezekről a BOLDOGSÁGÓRÁS TÉMÁkról beszélni velük. Majd megbeszéltük, mi a megküzdés fogalma és célja.
Ez után az ÖNBIZALOMPROGRAM egyik témájára tértünk át. Megbeszéltük mi jellemző a fejlődési és a rögzült szemléletmódra, mi a különbség köztük. Valamivel többen vallották magukat az előbbi kategóriába tartozónak, de a rögzült szemléletmódból a bizonyítási kényszer nagyon általános, illetve sokan tartják úgy, hogy az intelligencia és képességek velünk született tulajdonságok. Nyilván ebben benne van az is, hogy ők többnyire jó tanulók, s büszkék a képességeikre. Kicsit beszéltünk arról, hogy mennyit dolgoztak az eredményeikért, s hogy vajon fejlődtek-e közben a képességeik.
Majd a KARAKTERERŐSSÉGEKre tértünk át: önkontroll, perspektíva, tanulás szeretete. Mindegyiknél először értelmeztük az idézetet, majd megbeszéltük a jellemzőket. Itt is megkérdeztem melyik és miért jellemző rájuk. A perspektíva volt valamivel erősebb a többinél, főleg az, hogy több nézőpontból is megvizsgálják a dolgokat, és hogy ismerik saját gyengeségeiket és erősségeiket. De nagyon jellemző a tanulás szeretete is, főként a kíváncsiság, az összefüggések keresése tekintetében. Az önkontroll sem marad el a saját reakciók tudatos felülbírálását érzik leginkább magukénak.
Ezek után az Égigérő fa meséjének egyik változatát vizsgáltuk meg. Bevezetőként beszéltünk arról, hogy mi is azaz égigérő fa, mit szimbolizál más népeknél, de főként a magyar hagyományban. Nyolc egységre bontottam az égigérő fa történetét. Minden diát úgy építettem fel, hogy röviden átvettük a történetet, 2 kérdést ehhez kapcsolódóan tettem fel, a harmadikban pedig az érdekelt, hogy ők a saját életükre hogyan tudják kivetíteni a megbeszélteket. Végül megkerestük a történetben a fejlődési szemléletmódot, illetve az említett karaktererősségeket. (Így megkaptuk a lényeges üzeneteket, hogy mit tanulhatunk az adott részből.) Ez utóbbiak rajta vannak a diákon, így ezeket nem írom le újra csak a kérdésekre a válaszokat, elrendezve, hogy jól átlátható legyen.
Dia 1 – Bevezetés: A három testvér és a fa
• Miért fontos a történet elején látni a testvéreket különböző tulajdonságokkal?
• Mit gondolsz, a fizikai erő, az eszesség vagy a figyelem mennyire számít a cél elérésében?
A testvérek különböző tulajdonságai azért fontosak, mert előre jelzik, hogy ugyanarra a kihívásra eltérően fognak reagálni. Így a történet össze tudja hasonlítani az erőt, az eszességet és a figyelmet. A mese alapján nem önmagában a fizikai erő vagy az okosság vezet sikerhez, hanem a figyelem, a türelem és az alkalmazkodás képessége.
• Mi lehetne a „saját égig érő fád” az életedben? (pl. sport, tanulás, hobbi, vizsga, projekt).
Arra a kérdésre, hogy mi lehetne a saját égig érő fájuk, volt, aki konkrét közeli (enni egy kis kínai kaját, elmenni nyaralni jó messze, sikeresen befejezni a vizsgaremeket) vagy távoli (újságíró, divattervező, jó szakember lenni, több hangszeren játszani, bővíteni a porcelánbaba készletet, kertes ház üveges kiülővel, bejutni az egyetemre, meggazdagodni) célját jelölte meg, voltak azonban lelki fejlődést (teljesség, teljes függetlenség, boldogan élhessen úgy, hogy ne bántson meg közben másokat, álmai valóra váljanak, megélni a lelki békét) szeretnének elérni, vagy csak egyszerűen túlélni.
Dia 2 – Az első próbálkozások
• Miért nem sikerült az első két testvérnek feljutni?
• Hogyan reagáltak a kudarcra?
Az első két testvér azért nem jutott fel, mert nem tudták jól beosztani az erejüket és a türelmüket: az egyik elfáradt, a másik elvesztette a motivációját. A kudarcra visszavonulással reagáltak, nem próbálták megérteni, mit rontottak el, és nem tanultak a helyzetből.
• Te mit tennél, ha az első próbálkozásod nem sikerülne?
Arra a kérdésre, hogy mit tennének, ha az első próbálkozás nem sikerülne, azt válaszolták legtöbben, hogy újra próbálnák másképpen, vagy segítséget kérne, felhúzná magát, de később újrakezdené, ha akarná, de voltak, akik azt mondták, hogy nagyon dühösek lennének, és a feladás szélén állnának, vagy akár fel is adnák. Őket próbáltuk meggyőzni azzal, amit korábban beszéltünk, hogy érdemes újra megpróbálni, hisz ezzel fejlődhetnek.
Dia 3 – A csendes fiú útja
• Mit csinált a legkisebb fiú másként, mint a testvérei?
• Hogyan tudott lassan, figyelmesen haladni?
A legkisebb fiú nem sietett, figyelte a környezetét, és hallgatott a saját jelzéseire. Lassan, megfontoltan haladt, pihent, amikor kellett, és mindig biztos kapaszkodót keresett, így tudott messzebbre jutni.
• Tudsz példát mondani a saját életedből, amikor a lassú, figyelmes haladás segített elérni egy célt?
Többeknek nem jutott eszükbe olyan élethelyzet, ahol a lassú, figyelmes haladás segítette volna elérni a célt, mások főként a tanuláshoz kapcsolható példákat hoztak: nyelvvizsgára tanulás, kijárni az iskolákat, általában a tanulás, rajzolás, felvételire gyakorlás, de volt, akinek a pénzgyűjtésben, vagy olyan is, akinek a valahová való beilleszkedésben segített.
Dia 4 – Találkozás az öregasszonnyal
• Mit jelentett az öregasszony tanácsa: „Ne légy mohó, mindig hallgasd végig, amit mondanak”?
• Miért fontos másokra figyelni, miközben a saját célodat követed?
A tanács azt jelenti, hogy nem szabad türelmetlennek vagy önzőnek lenni, és fontos végighallgatni másokat, mert a tudás gyakran a részletekben rejlik. Másokra figyelni azért fontos, mert a segítség, a tapasztalat és a bölcsesség gyakran másoktól érkezik, nem csak saját erőből.
• Tudsz példát mondani, amikor egy másik ember tanácsa segített neked?
Voltak, akik csak annyit árultak el, hogy igen, volt olyan helyzet, hogy valaki más tanácsa segített nekik. Mások példákat is hoztak: konfliktuskezelésben, dolgozat megoldásában, süti sütésben, továbbtanulásban, vagy bíztatást kaptak másoktól, s volt, akinek a szülei tanácsai segítenek, amikor túlterheli az iskola.
Dia 5 – Segítség az állatoknak
• Miért állt meg a fiú, hogy segítsen a madárnak vagy a hangyáknak?
• Hogyan térült meg a jócselekedete?
A fiú azért állt meg segíteni, mert észrevette a bajt, és fontosabbnak tartotta a segítséget, mint a sietséget. A jó cselekedetei tanácsokban és támogatásban térültek meg, amelyek később segítették a továbbjutásban.
• Tudsz példát mondani, amikor egy kisebb jó tett előnyt hozott később?
A legtöbbüktől „nem volt ilyen”, vagy „nem emlékszem ilyenre” válasz érkezett, de volt olyan, aki azt a megállapítást tette, hogy többnyire, ha kedves másokkal, akkor ezt azok viszonozzák, vagy más azt, hogy minden segítés után jobbnak érzi magát. Igazán konkrét esetről ennél a kérdésnél nem számoltak be.
Dia 6 – A hiba és a tanulás
• Miért hibázott a fiú, amikor az első ajtón próbált belépni?
• Hogyan használta fel a hibát tanulásra?
Azért hibázott, mert meggondolatlanul lépett be az első ajtón, anélkül, hogy figyelt volna a körülményekre. A hibát tanulásra úgy használta, hogy megállt, megfigyelt, hallgatott, és csak ezután cselekedett, immár helyesen.
• Tudsz példát mondani, amikor egy kudarc után másképp cselekedtél, és sikerült?
Legtöbben nem tudnak ilyen példát mondani, vagy nem akarnak, volt, aki azt mondta, nem szenvedett még olyan nagyot, hogy erre szüksége lett volna, más azt, hogy átgondolja a válaszait, mielőtt kimondja, van, aki először fel akarja adni, de utána átgondolja, és újra próbálkozik, sok nem, néhányan igen jött, de nem konkrét válasz.
Dia 7 – A végső próba
• Miért nem vette el a fiú az összes kincset?
• Mit jelent, hogy „csak annyit vigyél, amivel tudsz élni”?
Nem vette el az összes kincset, mert megértette, hogy a túl sok felelősséget és terhet is jelenthet. A mondat azt jelenti, hogy csak azt érdemes választani, amit valóban meg tudunk érteni és felelősen tudunk használni.
• Tudsz példát mondani, amikor a mértékletesség és a tudatosság jobb döntéshez vezetett?
Leginkább a vásárlásokról való lemondásokat említenek, ami helyett tudták hasznosabbra költeni a pénzüket, de volt, aki azt mondta lemondott az ételről más javára, mert annak nagyobb szüksége volt rá.
Dia 8 – Visszatérés és összegzés
Rávezető kérdések:
• Miért lett bölcsebb a fiú, miközben nem lett gazdagabb?
• Hogyan tudja most használni a tanultakat a mindennapokban?
A fiú azért lett bölcsebb, mert tapasztalatokat, önismeretet és tanulságokat szerzett, nem pedig anyagi javakat. A tanultakat a mindennapokban türelemmel, figyelemmel, mások tiszteletével és megfontolt döntésekkel tudja alkalmazni.
• Milyen tanulságokat tudsz te is alkalmazni a saját céljaid eléréséhez?
Többen a kitartást említik, vagy tudatosítja, hogy az igazi kincsei az iskolában tanultak, a könyvek, és egyes tanulást segítő YouTube videók, mások, hogy perspektívikusan kell gondolkodni, vagy tudatosan a céljai elérése felé haladni.
Ezek után visszatértünk a MEGKÜZDÉSI STRATÉGIÁKhoz, hogy a paraszti kultúrában vajon mi segítette az embereket a nehézségeken való túljutásban. Megemlítettük, hogy maga a mese példát ad arra, hogyan lehet erőt venni magunkon és győzni a nehézségek felett. Szó volt továbbá a munka gyógyító erejéről, a gyakorlatias gondolkodásmódról, arról, hogy az életnek menni-e kell tovább valahogyan, mert fontos gondoskodni a családról, valamint a közösség is támaszt nyújtott, a hit ereje rendkívül sokat jelentett számukra, és az alkotó tevékenység – amit manapság is használnak terápiás eszközként – az életük természetes része volt.
Olyan rítus vagy jelképes cselekedetek is segítettek az érzelmi feldolgozásban, mint a gyászruha viselése, az imádságok, a hímzések is jelképesen kifejezték érzelmeiket. Különleges lehetőséget ad a maszk viselése is, amikor az álarc mögé bújva felbátorodhatott, vagy felvehetett más személyiséget. A februári, farsangi időszakra jellemző volt az állatalakoskodás, vagyis egy olyan népi szokás, amikor az ember valamilyen állat bőrébe bújik (álarccal, jelmezzel, mozgással),
hogy erőt, védelmet, termékenységet vagy átalakulást idézzen meg. Néztünk erre példaként néhány fotót.
Arra kértem őket, hogy alkossanak meg egy olyan állatot álarc formában, amely kifejezi: a bennük élő félelmet vagy a bennük lévő lelkierőt. Végül mind ez utóbbi mellett döntöttek. Lehetett festeni vagy színes kartonpapírból kivágni, ragasztani. Majd arra kértem őket, hogy indokolják meg, miért épp azt az állatot választották lelkierőállatuknak. Ezt egy cetlire leírták, és kitettük a faliújságra az elkészült álarcokkal együtt.
Lezárásként egy MINDFULNESSgyakorlatot végeztünk: Légzésvisszatérés viharban
Amikor dühöt, feszültséget, stresszt tapasztalsz, csak vedd észre. Nem kell megváltoztatni – csupán figyeld meg a légzésed. Számolj el háromig be- és kilégzésnél.
Kapcsolódás: A népi ember sokszor belső békével küzdött meg nehézségekkel – imával, csenddel, türelemmel.