A március a Boldog Iskola programunk egyik legszebb időszaka volt, hiszen a hála, együttműködés és a közösen megélt élmények hónapja lett kis csapatunk és közösségünk számára.
Büszkén elmondhatom, hogy az alsó tagozat és az 5. osztály lelkesen figyelte ebben a hónapban is a programot. Zászlókat festettünk és egy hatalmas kokárdát készítettünk március 15-re az iskola számára.
Az 5. osztállyal különleges feladatra vállalkoztunk: megfestettük Bicske város címerét, amelyet meglepetésként a település 40. születésnapjára ajándékoztunk. Nagy büszkeséggel töltött el bennünket, hogy méltó módon hozzájárulhattunk a város ünnepéhez.
A Városházán a polgármester asszony szeretettel fogadta kis alkotásunkat és amikor közösen elénekeltük a “Mit tehetnék érted” című dalt, többünk szemébe könny szökött. A gyermekek a szép énekért nagy-nagy ölelést is kaptak. Nagyon hálásak voltunk, hogy ilyen szeretettel fogadták alkotásunkat.
Március 20-án iskolánk örömmel csatlakozott a Bokréta Gyermekotthoni Központunk felhívásához: „Készítsétek el a csoport Boldogság‑pontját a Boldogság világnapja alkalmából!” Az aulában kialakított „Boldogság‑pont” rögtönzött üzenőfalán pedagógusok és diákok egyaránt megoszthatták, miért vagy kiért hálásak. Ugyanezen a napon a Boldog Iskola program részeként közös néptáncra is sor került . Nagyon hálásak vagyunk Mariann néninek és Sanyi bácsinak, hogy a nagyszünetben általuk néptáncra hívhattuk a diákokat és a kollégákat. A hála üzenetei és a közös tánc öröme így egyetlen, nagy és közös boldog pillanattá formálták közösségünket. A programot közös fotó zárta, amely igazi „boldog ablakot” nyitott a világra.
Mindezek után nem volt kérdés számunkra, hogy a következő tanévben szeretnénk az alsó és felső tagozattal részt venni a programban. Az 5. osztály a tanév során szívesen kapcsolódott, alkotott és örömmel figyelte a program feladatait. Így vált a március örömökkel, élményekkel és közösségi pillanatokkal gazdag hónappá intézményünk számára.
Boldogságóra Alapprogram
A megbocsátás gyakorlása
A foglalkozás címe: A megbocsátás gyakorlása
Csoport: nagycsoport
Fő didaktikai feladatok: A mese által megérteni, hogy lehet hibázni, de tudjunk bocsánatot kérni, és elfogadni a bocsánat kérést.
Felhasznált források: Boldogságóra kézikönyv 3-6 éveseknek
– A tündéri bocsánat mese elmesélése.
– Varázsszőnyeg
– Hajózás, Ho’oponopono
A boldogságóra kezdete hagyományosan a
Kerekerdő kalandra hív téged,
hallgasd, mit súgnak a tündérek.
Hipp-hopp tárd ki szíved kapuját,
a mesevilág ajtaja előtted is nyitva áll. c. versikével kezdtem, amit már ismernek és együtt folytatjuk.
A versike végére, mindenki kényelmesen elhelyezkedett a szőnyegen és várták a mesét.
Nagyon szeretem Bezzeg Andrea meséit, a mesék elmesélése után mindig tudunk beszélgetni az adott témáról az életkoruknak megfelelően.
Nagyon izgalmas megfigyelni, a tavalyi Boldogság óra és az ebben az évben tartott foglakozásokat, és a csoportok közötti különbséget is, a gyermeki fejlődés szakaszait.
Az óvodás korcsoport legkisebbjei még elsősorban a tárgyi világban gondolkodnak és kézzelfogható dolgokra vágynak, addig a nagycsoportosoknál már megjelenik az érzelmi tudatosság, ők már képesek kifejezni a belső igényeiket, érzelmi vágyaikat is megfogalmazni.
A mesék története mindig felkelti az érdeklődésüket és fent is tartja végig a figyelmüket.
A meséhez készítettem egy nagy szivárványt, amit a mese közben elővettem, mint egy hidat.
A varázspálca egy „ezüst pálca” volt, amit a mese végén körbe adtunk azzal a kérdéssel, hogy Te kitől kérnél bocsánatot, vagy van olyan, akitől bocsánatot kellene kérni, szokott olyan történni, hogy megbántasz valakit?
Nagyon meglepő ilyenkor a reakciójuk, hiszen ez nap mint nap előfordul velük, hogy összevesznek-kibékülnek, de hogy erről beszéljünk, megfogalmazzák a gondolataikat, ez elgondolkodtatja őket.
A válaszok a kisebb csoportban leginkább a játékok elkérése körül forgott, de a nagyok, akikkel már tavaly is beszélgettünk, nagyon jól megértették, hogy mennyire fontos az összetartozás, a szeretet, társaik érzéseinek felismerése és az elfogadása.
Nagyon örülök, hogy ezt kimondták, kimutatják, mert tudatosan alkalmazzuk az érzékenyítést.
A veszekedésre, hogy mit tegyünk az ölelés volt a válasz, és mint a mesében mosolyogva meg is ölelték egymást.
Mindig elcsodálkozom, hogy mennyire átjárja a kis lelküket a mese hatására az érzés, milyen sok érzelem van bennük, kedvesség és szeretet. Ezekre a pillanatokra hívom fel mindig a figyelmüket, és én is mindig erre emlékezem.
A legfontosabb üzenete a mesének, hogy megbocsájthatunk és megbocsájtanak nekünk, de van dolgunk ezzel. Ki kell mondani a varázsszavakat.
A Ho’oponopono játékban a varázsszőnyeg egy hajóra röpített minket, amivel elhajóztunk és amikor kikötöttünk a hajóval, mert földet láttunk a távcsövünkkel, elmeséltem nekik, hogy mit mondott a bennszülött kislány.
A mese végére a vicces szó, mindenkinek mosolyt csalt az arcára.
Jól megölelgettük egymást és a szivárvány festését úgy vezettem fel, hogy amikor mérgelődünk esik az eső, de a kibéküléskor kisüt a nap, megjelenik a szivárvány, amit most alkossunk is meg együtt.
A szivárvány festése közben még beszélgettünk a bocsánat kérésről, mondogattuk a versikét.
A szivárványfestése még a színek kikeveréséhez is lehetőséget adott, milyen színekből áll a szivárvány, milyen színekből keverhetjük ki. Ezeket tapasztalati úton, ők kikeverve tanulták.
Nagyon örülök, hogy a csoport ilyen érzékeny, a programmal így lehet érzékenyíteni egymás felé a gyerekeket és ezt remélem tovább adják, mondják a családjukban, szüleiknek, testvéreiknek.
Az érzékszerves feladat elvégzése közben és után megbeszéltük a negyedik osztályos gyerekekkel, hogy bár nekünk, hogy működnek az érzékszerveink természetesnek tűnik, valójában közel sem az mindenkinek.
Március hónapban a boldogságóra havi témáját összekötöttük Pillanatkapitány legújabb kalandjával, mely ezúttal az Ötök szigetére kalauzolt el bennünket. A történet közben figyelmünket az öt érzékszerv érzeteire fókuszáltuk, így a mese átélése után kooperatív csoportmunkában megalkottuk osztályunk szigetét. Újabb foglalkozáson Pillanatkapitány kártyajátékkal válogattuk ki a gyönyörű képek közül, melyek nekünk örömet okoznak. Mindenki talált magának megfelelő pozitív kártyát.
Orosháza Városi Önkormányzat Napköziotthonos Óvodája Móricz Zsigmond u. Telephely
A hónap témája az apró örömök feldolgozása az egyik kedvenc témakörünk. Sokat beszélgettünk a gyerekekkel, hogy mit is jelent örülni valaminek. A gyerekek jól meg tudták fogalmazni. Érzékelik, hogy nem mindig kell nagy dolgokra gondolni. Gondolataikat elmondták, örömmel tapasztaltam, hogy sokan annak örülnek, ha a családjukkal lehetnek, vagy a barátjukkal játszhatnak. Megbeszéltük velük, hogy rajzolhatnak ajándékba a szeretteiknek, és ezt oda adhatják a Boldogság világnapján. Két csoportunkkal elsétáltunk a város központjába, és az utca embereit ajándékoztuk meg a gyerekek által készített rajzokkal. Nagyon jó tapasztalás volt ez, hiszen azonnal érzékelhették, hogy az emberek mennyire örültek ezeknek a kedves kis ajándékoknak. Fejlesztette a gyerekek érzelmi intelligenciáját, gazdagodott tapasztalásuk az érzelmi élet területén. Felhívtuk az emberek figyelmét a Boldogság világnapjára. Egyre többen hallottak róla, és tudják, hogy sok dolgunk van még ezen a területen. Ezen a napon utunkat végig kísérte a városi tv is. Így még több ember otthonába jutott el a téma fontossága.
A hét első felében terepi foglalkozásokat tartottam gyűjtőmunkával, újrahasznosítással szülőkkel, dajkával együttműködve. Húsvétvárásként naponta új fejlesztő játékkal igyekeztem fenntartani a teljes létszámú csoportunk érdeklődését, figyelmét. Állandó vendégünk volt a nyuszibáb, csengő, mesekosár kellékekkel, saját készítésű nyuszikertépítő kirakó, kertészkedős-tojásos memória játék, eledeltekerők, fatojás készlet, találós kérdéses gyűjtemény. Hétfőn A kisnyúl mesét játszottuk el az udvaron ismétléssel, hogy mindenki szerepelhessen. Ezt követően gyűjtött csigaházakkal, nyuszis fakanálbábbal díszítettük az óvodakertünket. Kedden énekes-mozgásos játékokkal, vöröshagymás énekkel, ritmusgyakorlattal, kendős örömtánccal, napimádással köszöntöttük a megújuló természetet. Hangulati zárásként kartontojásokat díszítettünk egyéni képességek szerint az udvarunkon szedett pipitérekkel, nyuszit rajzoltunk aszfaltkrétákkal, meglocsoltuk a kerti palántáinkat. Szerdán anyák napi fotózáson vettünk részt, nyuszis könyveket nézegettünk, színes papírcsíkokkal papír nyuszikat öltöztettünk. A jó időt kihasználva többféle mozgásfejlesztő játékot játszottunk a friss levegőn: ugróiskola, tojáskerső, tojásgurítás- célbadobás, foci, fogócska, fészekfoglaló. Csütörtökön és pénteken az égiek locsolták a kertet, benti tevékenységeket végeztünk: színeztünk, nyuszivárat építettünk, kirakóztunk, főzőcskéztünk, piacoztunk, akadálypályát építettünk. A szülők által felajánlott változatos zöldségekből zöldségtálakat készítettünk, gyakoroltuk a növényfelismerést, rágást, higiéniai szokásokat, esztétikus elrendezést. Beszélgettünk a húsvéti jelképekről, szokásokról, szülinapos gyermeket köszöntöttünk, barkaágakat díszítettünk tojásokkal, zenét hallgattunk. Naponta nézegettük a poharakba ültetett hagymácskáinkat, melyeket hangulatzárásként pénteken haza is vihettek.
I. Bevezetés: Relaxációs gyakorlat: „Az én hangom”
Beszélgetés a témakörről. „Tudtad?”
Ráhangolódás: „Örömleltár” gyakorlat.
Ötletbörze arról, hogy kinek mi okozott örömöt a mai napon.
II. Főrész: Célkitűzés: Téma megnevezése.
Téma feldolgozása: „Látom, hallom …”-gyakorlat.
„Amit egy év adhat” gyakorlat.
„Apró örömök szigete” gyakorlat csoportban.
Rajz elkészítése, elhelyezése a falon.
Közben: Gyerekdal: Bagdi Bella: Imádok élni
III. Befejezés: Meditációs gyakorlat: örömmeditáció.
Az ölelés ereje – játékkal kezdtük a témára való ráhangolódást. Először mindenki saját magát ölelte meg, majd a hozzájuk legközelebb állót, végül csapatöleléssel zártuk a játékot, nagy mosollyal a gyerekek arcán.
A foglalkozások alkalmával többször meghallgattuk Bagdi Bella: Imádok élni című dalát.
Elolvastuk A tizenkét hónap című görög népmesét. Beszélgettünk a mese szereplőiről, valamint megvitattuk, hogy mi melyik szereplőhöz hasonlítunk inkább. Vannak, akik könnyen meglátják maguk körül az örömet adó dolgokat, míg mások egyáltalán nem veszik észre azokat. Elmesélték a gyerekek, hogy nekik melyik hónapok okoznak örömet, melyiket szeretik a legjobban.
Készítettünk összefoglalót egy év örömforrásairól. Leírtuk és lerajzoltuk, hogy a 4 évszakban mi okoz nekünk örömet:
Tavasz: jön a jó idő, nyílnak a virágok, méhecskék zümmögése, madárcsicsergés…
Nyár: meleg van, strandolás, fagyi, nem kell korán kelni, ehetünk dinnyét, együtt a család…
Ősz: színes falevelek, lehullott levelek csörgése a talpunk alatt, kezdődik az iskola…
Tél: jönnek az ünnepek, esik a hó, lehet hóembert építeni, hógolyózás, fadíszítés, ropog a hó…
Az apró örömök észrevételéhez és élvezetéhez az érzékszerveinkre van szükségünk. Megbeszéltük, hogy az elhangzott örömforrásokat melyik érzékszervünkkel tudjuk megtapasztalni.
Játszottunk kakukktojás játékot, amelyben egy-egy szó a többitől eltérő érzékszervhez kapcsolható.
pl.: zongoraszó, óraketyegés, cica dorombolás, szivárvány…
A szabadban, a friss levegőn krétával a járdán körberajzoltunk egy kislányt és egy kisfiút a csoportból, majd megbeszéltük, hogy mit szeretünk saját magunkban. Végül leírtuk az adott testrészekhez kötve a felsorolt külső és belső tulajdonságokat. Éneklés, kézműveskedés, lovaglás, kedvesség, foci…
A mozgás örömét bringás foglalkozás keretein belül is megtapasztaltuk. Volt, aki korábban még nem ült kerékpáron, természetesen ő sem maradt ki a mókából, egyensúlyérzékét fejlesztve futóbicikliként használva a kerékpárt teljesítette a feladatokat. Csillogó szemekkel, nagy örömmel tekertek a többiek is az akadálypályákon.
A víz világnapja alkalmából projektnapon vettünk részt a gyerekekkel, ahol mozgásos ügyességi feladatokkal, vízzel kapcsolatos kísérletekkel, kézműves foglalkozásokkal, dalokkal és mondókákkal tarkítva ünnepeltük meg ezt a jeles napot.
A természet adta lehetőségeket kihasználva a szabadban, napsütésben olvastunk, fára másztunk, matematika órát tartottunk.
Tanultunk nyelvtörőket. Kitartóan, nevetgélve próbálták újra és újra megjegyezni és elmondani a mókás szövegeket. Ede, de bedezodoroztad magad! A csetneki csikós…
Jó hangulatban teltek a foglalkozások, a gyerekek nyitottak az apró örömök felfedezésére is. 😊
Furtai ÁMK Bakonszegi Zöldliget Óvoda
Apró örömök!!! Mi is az számunkra? Mi okoz nekünk akár egy apró örömöt? Mitől csendül mosolyra az arcunk? Ennek a témának a feldolgozására nagyon sok alkalom adódik a mindennapjainkban. A gyerekekhez közel hozva a természet szépségeit, a társakkal való mindennapos játék okozta örömöt, vidámságot, az óvodában elhangzó meséket, dalokat, játékokat.
Beszélnek helyettünk a közösen eltöltött élménydús percek, az egymás szeretete, közelsége a kedvesség.
Mindezt mi tudjuk formálni, az örömöket közösen megélni azáltal, hogy segítjük annak megélését.
Mindennap arra törekszünk a tevékenységeink által, hogy észrevegyük mi okoz számunkra örömforrást.
Márciusban megünnepeltük a Boldogság világnapját. Barkácsoltunk mosolygós papír szíveket, részt vettünk az óvodában szervezett rajzkiállításon, melynek címe: A boldogság színes.
Beszélgettünk arról, hogy kinek mi okoz örömet. A gyerekek közül többen is azt felelték, hogy akkor örülnek, ha a családjukkal lehetnek. Néhányan annak örülnek, ha játszhatnak a barátjukkal, vagy ha ajándékot kapnak. A beszélgetés során egyre több dologról, apróságról is kiderült, hogy boldogságot okoz. Például: a napsütés, a nyíló virágok… és az is, ha gabonapehely a tízórai 🙂
Játszottunk csapatépítő játékot ( egy ölelés ereje), mozgásos játékokat (dermesztő-felolvadó futójáték), énekeltünk, táncoltunk.