Boldogságóra 6. osztály
Február 17. A macskák világnapja alkalmából a macskák nyomában jártunk, plakátot készítettünk mi mindenre tanítanak bennünket, hogyan viszonyultak hozzájuk az emberek a történelem során, hogyan jelenik meg ez a kedves állat a művészetekben. Híres macskákról is olvastunk.
Boldogságóra Alapprogram
Boldogságóra 5. osztály
Februàr 11. Nők és lányok a tudományban- Nemzetközi nap
Inspiráló nőkről végeztünk kutató munkát, a világnap célja, hogy elősegítse a nők teljes és egyenlő hozzáférését a tudományos pályákhoz, valamint elismerje a nők nélkülözhetetlen szerepét a kutatás-fejlesztésben.
A boldogságóránk témája az anyanyelv nemzetközi napja volt, melyet február 21 -én ünneplünk. A tanulók a témával kapcsolatban készítettek plakátokat, gyűjtöttek kulcsfogalmakat.
A Boldogság órán ezúttal a célok kitűzése volt a témánk. Az óra elejét Benedek Elek Három kívánság című meséjével kezdtük. Ezután arról beszélgettünk, miért fontos, hogy legyenek céljaink, hogyan adnak irányt a mindennapjainknak, és hogyan segítenek abban, hogy kitartóbbak és motiváltabbak legyünk. A gyerekek sok személyes példát is megosztottak arról, mit szeretnének elérni a közeljövőben vagy akár hosszabb távon.
A foglalkozás során mindenki átgondolta a saját céljait, majd ezeket egy céltáblára is felírták. A céltábla vizuálisan is megerősítette bennük, hogy az álmaik és terveik fontosak és hogy lépésről lépésre haladva elérhetik azokat. A gyerekek lelkesek és motiváltak voltak, büszkén mutatták meg egymásnak a kitűzött céljaikat. A foglalkozás jó hangulatban telt, és segített tudatosítani bennük, hogy a célok kitűzése az első lépés a megvalósítás felé.
A Boldogság órán a téma a célok kitűzése volt. A gyerekekkel közösen gondolkodtunk arról, miért fontos, hogy legyenek céljaink, hogyan segítenek bennünket a fejlődésben és miként adnak irányt a mindennapoknak. A gyerekek megosztották egymással saját terveiket, álmaikat, majd mindenki megfogalmazta a számára fontos célt. Ezeket egy céltáblára is felírták, így kézzelfoghatóvá és láthatóvá váltak az elképzeléseik.
Az óra végén egy izgalmas célbadobó versenyt is rendeztünk. Először egy nagyobb, majd egy kisebb célra próbáltak dobni a gyerekek, így megtapasztalhatták, hogy minél pontosabb a cél, annál nagyobb figyelmet és összpontosítást igényel az elérése. Öröm volt látni, mennyire lelkesen bíztatták egymást, szurkoltak társaiknak és együtt örültek minden sikeres dobásnak. A közös élmény nemcsak a célok fontosságát erősítette meg bennük, hanem az összetartozás érzését is.
Derecskei Bocskai István Általános Iskola és AMI
Közös olvasmányunkban, Berg Judit Rumini Zúzmaragyarmaton című regényében számos helyzet mutatja be, hogyan küzdenek meg a szereplők nehézségekkel. Ezek jól értelmezhetők az érzelemközpontú és a problémaközpontú megküzdés szempontjából, ami különösen jól feldolgozható a gyerekekkel.
A februári Boldogságóra célja az érzelemközpontú és problémaközpontú megküzdés felismerése, az érzelmek tudatosítása és megnevezése, az empátia fejlesztése irodalmi élményen keresztül és a pozitív gondolkodás erősítése volt.
BESZÉLGETŐKÖR: Farsang lévén, jelmezekbe bújva, a karakter nevében beszéltek a gyerekek: Mit teszel, ha szomorú vagy? (érzelemközpontú)
Mit teszel, ha problémád van? (problémaközpontú)
Segítő mondatkezdetek: Ha félek, akkor…, Ha gondom van, akkor…
Te inkább gondolkodsz és megnyugszol (érzelemközpontú), vagy cselekszel (problémaközpontú)?
Mikor jó az egyik, és mikor a másik megküzdési mód?
Az óra lezárása „Varázsmondat” közösen:
„Az érzéseim fontosak, és képes vagyok megoldani a problémáimat.”
A hónap témája a megküzdés, ami nem is lehetett volna aktuálisabb. A folyó-metafora segítségével megbeszéltük a megküzdés különféle lehetőségeit. A gyerekek megpróbálták beazonosítani, ki melyik típusnak felel meg. Nyelvtörőt tanultunk, kisebb-nagyobb sikerrel. Itt is szembesülhettünk azzal, ki hogyan áll neki egy nehéz feladat megoldásának. „Minden rosszban van valami jó.” Ez volt az óra mottója. Különböző szituációknak próbáltuk megkeresni a jó és rossz oldalát egyaránt. A témát igazán aktuálissá az tette, hogy egy kedvelt osztálytárs elköltözött ebben a hónapban. Az ő helyzetében is igyekeztünk jót találni, a rosszat pedig megpróbáltuk oldani. Tippeket adtunk a távozónak, hogyan tud majd boldogulni az új helyzetben. A maradókkal pedig arra próbáltunk megoldást találni, hogy könnyebb legyen társuk hiányát feldolgozni. Az óra hátralévő részében egy-egy irodalmi hőst vagy filmszereplőt választottak a gyerekek, akiknek egy nehéz helyzettel kellett megküzdeniük a történetben. Elemezték, mit tanulhatott a hős a szituációban, hogyan oldódott meg a probléma, milyen tulajdonságok segítették a céljai elérésében. Az órát meditációval zártuk.
A gyerekeknek nagyon tetszettek a nyelvtörők. Párosával tanulták. Versenyt is rendeztünk a végén.
Megküzdési stratégiák
A Boldogságóra program 6. hónapjának témáját Bagdi Bella Ellazulni jaj de jó! című dalának meghallgatásával, lazító technikáinak kipróbálásával kezdtük.
Elemeztük a munkafüzetben található képet.
Megismerkedtünk A szamár történetével, beszélgettünk a mese tanulságáról, a megküzdésről és a megküzdési formákról. Elkészítettük a megküzdés szivárványát. Átnéztük a negyedórás tippeket a stressz leküzdésére, és a gyors és apró feszültségoldókat is. Kipróbáltuk a villámrelaxációt a stressz ellen. Az óra összefoglalására plakátot készítettünk.
Mindenki aktívan vett részt az órán.
Ráhangolódás: – „Mindenki elmond egy szót, ami kifejezi, hogyan érzi magát.”
Relaxáció. 1.: Légzéses és testi megnyugvás. Cél: a szorongás, düh vagy idegesség csökkentése. Pl.: „Lufi-légzés” – Képzeld el, hogy egy lufit fújsz fel a hasaddal – lassan szívd be a levegőt, majd lassan fújd ki. „Gyertyafújás” – mintha egy gyertyát fújnál el – rövid, finom fújásokkal. „Nyújtózás”: vállkörzés, kéz lazítás – segít oldani a feszültséget.
A megküzdés szó azt fejezi ki, hogy hogyan tudjuk kezelni azokat a helyzeteket, amikor valami probléma, fájdalom ér bennünket. Ha meglátjuk a rossz dolgokat a jót, akkor az pozitív hatással lehet a testi-lelki egészségünkre és boldogságunkra.
Ha leírod vagy lerajzolod a problémádat, gondolataidat, érzéseidet, amely fáj jobban fogod magad érezni!
2. Kétféle megküzdési formát különböztetünk meg.
Problémaközpontú megküzdés
– a stressz forrását magát a problémát próbálja megváltoztatni vagy megszüntetni.
1. Probléma azonosítása, 2. Megoldás kidolgozása, 3. Mérlegelés, 4. Megoldás kiválasztása, végrehajtása, 5. Cselekvés.
Érzelemközpontú megküzdés
– a stressz okozta negatív érzelmek enyhítése, különösen olyan helyzetekben, amelyeket nem lehet megváltoztatni.
Támogatás keresés: Család, barátok, sport, művészetek. Fizikai tünetek levezetése pl.: sírás, nevetés.
3. Készítünk egy Ember rajzot a füzetben címe: Hol érzem a feszültséget?
– Felsorolás alapján, különböző színnel is jelöljük. Ha harag akkor pirossal, ha a félelem sárgával, ha feszültség lilával, ha szomorúság kékkel. ⇒ Fáj a fejem, Izzad a tenyerem, Fáj a gyomrom, Remeg a lábam, Piros az arcom, Gyorsan ver a szívem, Melegem van, Fáj a hasam, Belázasodok, Hányingerem lesz, Sírni kezdek, Ökölbe szorul a kezem, Gyorsabban veszem a levegőt, Kiszárad a szám.
4. Kifejezés rajzolással vagy írással. Cél: (érzelmek) megnevezése és kiadása. Pl.: Rajzold le mi bánt, vagy milyen a hangulatod.
5. Érzelem – megnevezése a helyzetekből. Cél: Tudatosítani és elfogadni az érzéseket.
Pl.: „Most mérges vagyok mert…”, „Csalódott vagyok, mert…”
Félelem:
– szorongó
– zárkózott
– tart valamitől
– rémült
– félénk
Unalom
– erőtlen
– kedvetlen
– unott
– közömbös
– egykedvű
Harag
– dühös
– erőszakos
– feszült
– mogorva
– rosszindulatú
Szomorúság
– magányos
– rosszkedvű
– boldogtalan
– keserű
– megbántott
Fáradtság
– álmos
– kimerült
– nyűgös
– levert
– kialvatlan
Üresség
– reménytelen
– szégyenkező
– megsemmisült
– kiüresedett
– megszégyenült
(Ezek a negatív érzelmek és érzések listája.)
Játék
– jókedvű
– bolondozó
– életteli
– lelkes
– vidám
Tettrekészség
– bátor
– büszke
– nyitott
– optimista
– bizakodó
Szeretet
– együttérző
– empatikus
– jóindulatú
– kedves
– őszinte
Figyelem
– éber
– higgadt
– rendezett
– érdeklődő
– csendes
Nyugalom
– derűlátó
– elégedett
– nyugodt
– harmonikus
– békés
Boldogság
– elégedett
– jókedvű
– ragyogó
– pozitív
– gondtalan
(Ezek a pozitív érzelmek és érzések listája.)
6. „Érzelem – hőmérő”: 1–5-ig mutassa meg milyen erősen érzi az adott érzést.
Játék: „Érzelem – tükör” – párokban, egyik gyerek arckifejezést mutat, a másik utánozza el kitalálja mit érzett.
„Bátorító kör” – mindenki mond valami kedveset a másikról.
„Önismeret játék”, „Tükör – játék”. – Mond magának valami bátorítót!
Zárás: „Varázs doboz” (megküzdési – ötletekkel) – osztályban, bármikor használhassák. Közös éneklés: Ellazulni jaj, de jó.