Márciusban Boldogovi témánk az apró örömök voltak. Tevékenységünket a „Kitárom a világom, mint egy virág ” relaxációs gyakorlattal kezdtük, aztán beszélgetőkörben szavakat mondtam a gyerekeknek, melyek apró örömöt jelenthetnek számukra (mosoly, nevetés, napsütés…) és ezekre példákat kerestünk, mikor, mitől, hogyan lehet jókedvünk. A csoportszoba szekrényére az öt érzékszerv rajzához kerestünk odaillő képeket, majd mindenki rajzolt 1-1 érzékszervhez olyan dolgot, ami számára örömöt okoz. Nagyon érdekes dolgok kerültek előtérbe pl. a tűz „ropogásának”, a vízesésnek a hangja, a lópatkó dobogás, macska dorombolás, a madárijesztőről elsurranó madárszárnyak, a parfüm, mint illat, sok gyümölcs, mint íz, állatok bundájának puhasága, mint érintés, a látásnál pedig egy szép ház is lehet apró öröm…a lényeg, hogy mindig vegyük észre a jó dolgokat és másokkal is osszuk meg.

Az „apró örömök” témáját a virágok köré gyűjtöttem, ahol a gyakorlatban történő játékos ismeretszerzés mellett a meglepetések, kedvességek kerültek előtérbe. Bevontam a szülőket a boldogságórás témánkba (apró örömök), örömmel tapasztaltam, hogy egyes nagyszülők és szülők gyermekeikkel együtt mennyire figyelmesek, és aktívak tudnak lenni. Apró meglepetésekkel (kerti virágok a vázába, hétvégén szerzett érem, pozitív gondolatok kis befőttes üvegben, tetováló és sima matricák, rajz…stb) érkeztek meg reggelente a gyerekek és szétosztották egymás között. A befőttes üvegben minden kisgyermeknek egy kedves üzenet volt, amit felolvastam és megtapsoltunk. Mi virággyűjtésen, virágkertészetben jártunk, ahol a tenyérre hulló virágeső sem maradhatott el, sőt a végén még a nyuszi elrejtett tojásait is megkerestük, mi pedig megajándékoztuk a nagymamát egy általunk készített ragasztott virággal.

A márciusi hónapban a boldogságóra keretében az „Apró örömök” témáját dolgoztuk fel a 3–4 éves korosztállyal. Ebben az életkorban különösen fontos, hogy a gyermekek felfedezzék a mindennapokban rejlő kis örömforrásokat, hiszen ezek hozzájárulnak érzelmi biztonságuk erősödéséhez, pozitív énképük alakulásához és a világ iránti nyitottságuk fejlődéséhez.
A foglalkozást relaxációval kezdtük, mely során játékos mozgásformákkal hangolódtunk rá a közös tevékenységre: „malomkörzést” végeztünk, „domborítottunk, mint a cica”, „házba bújtunk, mint a csiga”, majd „melegítettük a karunkat”. Ezek a gyakorlatok segítették a gyermekek testi-lelki ellazulását, testtudatuk fejlődését, valamint a mozgáskoordinációjuk finomodását. Ezt követően Bagdi Bella „Imádok élni” című dalára végeztünk mozgásos tevékenységet, amely örömteli hangulatot teremtett, fejlesztette a ritmusérzéket, a nagymozgásokat és az utánzóképességet.
A mesei élményt Bezzeg Andrea: Újra együtt! című története nyújtotta, amely lehetőséget adott az érzelmek megbeszélésére és a szociális készségek fejlesztésére. A mese feldolgozását kérdésekkel segítettük: közösen gondolkodtunk azon, milyen állatok élhetnének együtt a szereplőkkel, miért fontos segíteni másoknak, valamint az egészséges életmódhoz kapcsolódva kedvenc gyümölcseikről is beszélgettünk. Ezáltal fejlődött a gyermekek beszédkészsége, gondolkodása és empátiája.
A tevékenységek során színes kockákból tornyokat építettünk, melyeknél a kisebb-nagyobb viszonyok megfigyelésére, összehasonlítására is lehetőség nyílt, miközben a gyermekek képzeletben „lakókat” is rendeltek az építményekhez. A munkafüzet 49. oldalán található színező feladat során finommotorikájuk, szem-kéz koordinációjuk és kitartásuk fejlődött.
A hét folyamán a húsvéti készülődés is számos örömforrást biztosított: tojásokat festettünk, tojásfát díszítettünk az udvaron, valamint veteményeztünk. Ezek a tevékenységek nemcsak a hagyományok megismerését segítették, hanem gazdag érzékszervi tapasztalatokat is nyújtottak: a festés során a látás és tapintás, a kertészkedés során a tapintás, szaglás és látás is aktívan bekapcsolódott.
Az udvari megfigyelések során apró csodákat fedeztünk fel: gólyavirágot, ibolyát és különféle bogarakat, amelyek rácsodálkozást, örömöt váltottak ki a gyermekekből, erősítve a természet iránti érdeklődésüket és szeretetüket.
Mozgásos játékokkal is gazdagítottuk a hetet: célba dobó játékot játszottunk „répákkal”, mely során a gyermekek nyuszi tappancsokon haladtak végig. Ez fejlesztette egyensúlyérzéküket, mozgáskoordinációjukat és koncentrációjukat. Műanyag tojásokkal dobó játékot is végeztünk, valamint taktilis érzékelést fejlesztő feladatként kukoricaszemek közül keresték ki az apró tojásdíszeket, amely különösen a tapintásos észlelést erősítette.
A foglalkozásokat örömöleléssel zártuk, amely az érzelmi biztonságot és az egymás iránti elfogadást erősítette. Emellett filc anyagból érzelmeket kifejező arcokat készítettünk, melyek segítségével a gyermekek játékosan fejezhették ki, ha boldogok vagy éppen szomorúak voltak. Ez támogatta az érzelmi intelligencia fejlődését és az önkifejezést.
A hét során a gyermekek számos területen gazdagodtak élményekkel, miközben megtapasztalhatták, hogy a mindennapok apró pillanatai is örömforrást jelenthetnek.

Süni csoport
Ebben a hónapban a Boldogságórás foglalkozást a Víz világnapja köré szerveztem.
Beszélgettünk a víz szerepéről az élőlények életében, nézegettük a földgömböt.
Megbeszéltük, miért fontos a vizek tisztasásának megóvása, és a víztakarékosság.
A gyerekek megnevezhették, mi a kedvenc vízhez kötődő tevékenységük.
A víz tulajdonságai érzékszerveinken keresztül tapasztalható meg:
– hallgattunk tengerzúgást, eső csöpögést, zivatar hangját, vízesés morajlását
– esőbot mozgatásával „előállítottuk” a csendes eső és a zivatar hangját.
– „Trópusi eső” játékot játszottunk.
– elsétáltunk az óvodánkhoz közeli Duna-völgyi-főcsatornához, megfigyeltük a víz sodrását, éreztük az illatát.
Az óvodában megvizsgáltuk az ivóvíz állagát, színét, illatát, majd különböző kísérleteket végeztünk vele. Megfigyeltük az oldódást, keveredést, a hajszálcsövességet. Megtapasztalták a gyerekek, hogyan érzékeljük a hideget-meleget.
Papírvirágokat színeztek és hajtogattak, amik vízbe helyezve kinyíltak.
Vízgyűjtögető társasjátékot készítettem: az asztalra elhelyezett, különböző színű halacskákon különböző számosságú pöttyök vannak. Színdobókockával dobunk, a kiválasztott halacskán lévő pöttyök számával megegyező kanálnyi vizet merünk a saját poharunkba. Amikor az asztalról elfogynak a halacskák, összemérjük a poharakban lévő vízmennyiséget.

Kópé Klub
A foglalkozást relaxációs gyakorlattal kezdtük: könyv 38.old./21 Repül a madár….
Az „Örömgömb” játékhoz körben ültünk, egy puha labdát (az „örömgömböt”) adtuk át egymásnak. Akinél a labda volt, mondott egy apróságot, aminek aznap örült.
A tizenkét hónap című Görög népmese felolvasása után beszélgettünk arról, hogy melyik évszakot szeretik a legjobban, mit szeretnek ebben az évszakban csinálni.
Megbeszéltük, hogy az apró örömöket érzékszerveink segítségével tudjuk megtapasztalni. Kártyákat válogattunk aszerint, hogy melyik érzékszervvel érzékeljük.
Mindenki kedvencével, a „pizzasütő játékkal” folytattuk a foglalkozást. Megbeszéltük, melyik érzékszervünkkel érzékeljük a kellemes érzést.
Ezután egymás hátára rajzoltak a gyerekek megadott formákat. Akinek a hátára rajzoltak, ki kellet választania a kártyák közül, mi volt az (háromszög, hullámvonal, kör stb.).
Megfogalmaztuk: ha az apró örömökre odafigyelünk, milyen sok okunk van a boldogságra!
A hóvirág színező kiszínezése után azzal zártuk a foglalkozást, hogy mindenki elmondhatta, melyik részben érezte legjobban magát.

Hangolódás, óriás, törpe játékkal.
Apró örömök megbeszélése .
Mese – színező.
Boldogság napjára való szmájli készítés.
Apró örömök keresése séta alatt, egy szép virágos kert, növények az ablakban.
Boldogság napja alkalmából szmájlikat osztottunk ki a falu lakóinak egy kedves üzenettel.
Mindenki nagyon boldog volt.