Egy meghitt beszélgetés keretei között, mindenki mesélt egy kicsit arról, mi az ami nehézséget, kihívást jelent a számukra. Beszélgettünk arról, hogyan tudunk ezekkel megküzdeni, és elérni a kívánt céljainkat. Többen mondták az ölelést, a bátorítást, sok-sok beszélgetés, mindezek hozzá segítenek minket a megküzdéshez. Személyes példákkal egészítettem ki a gyerekek gondolatait, mint a zene hallgatás és rajzolás-színezés, ami sokat segít a gondjaink áthidalásánál, és ezek is egy stratégiák. Valamint a légzés, amikor behunyjuk a szemünket és nagyokat lélegzünk, picit benntartjuk és szépen lassan kifújjuk azt. Ki is próbáltuk a gyerekekkel. Kicsit játszottunk is, amikor 1-1 gyerek fülébe súgtam egy érzelmet, nekik pedig a társaik felé kellett elmutogatni, és a többieknek segítséget, támogatást adni. Beszélgettünk a színek fontosságáról, hiszen ha rajzolunk, akkor kirajzoljuk magunkból a bennünk zajlódó gondokat és használt színek segítenek megérteni a társunkat. Ha sötét, fekete színeket használ, akkor nagyon elkeseredett és szomorú az illető, de ha szép színes akkor boldog. Játszottunk is a héten, mindenki választott egy párt magának és az asztalnál, egymás mellé állva, a belső karunkkal megöleltük a párunkat, a külső kezünkkel pedig közösen dolgozva egy papír gombóccal kellett megküzdeni, közösen kicsomagolni a papírokat és szépen egymásra téve kisimítani azt. Nagyon élvezték ezt a gyerekek, ügyesen helyt álltak és közösen működtek a cél érdekében. A szőnyegen ülve megbeszéltük a feladat közben kialakult érzéseket. Azt mondták a gyerekek jó volt, jól érezték magukat és szeretnének máskor is ilyet játszani. Természetesen a hónap meséje sem maradhatott el: Az aranykulcs. Figyelmesen végighallgatták a történetet és a mese végén már egyből mesélték miről szólt a történet és mit szeretett volna nekünk tanítani. Ez után megbeszéltük ki mit kívánna, ha lehetne 3 kívánsága és miért szeretnék, hogy teljesüljön: Megtanuljak olvasni, hogy szép meséket és könyveket olvashassak. Megtanulni írni, mert akkor anyának letudom írni, hogy szeretem….A következő napon bátorság karkötőt készítettek a gyerekek, amit használva könnyebben megtudunk küzdeni a nehézségekkel. Örömmel mutogatták a Süni csoportos gyerekeknek és meséltek a titkos erejéről. Jó volt látni a szorgos kezeket, ahogy készítették a csodaszép ékszereket. Nagyon hasznos és tanulságos hetet zártunk le ezzel a témával és végezetül a nagy tornán megküzdöttünk a bordásfallal és legyőzve a félelmeinket kis hősökké váltunk a torna végére.

A foglalkozást relaxációs gyakorlattal indítottuk,majd meghallgattuk Bagdi Bella Ellazulni jaj,de jó kezdetű dalát.
Ezt követően beszélgető kör alkalmával tisztáztuk mit jelent valamit leküzdeni,valamiért megküzdeni.
A gyerekek mondtak ötleteket miért szeretnének erőfeszítést tenni .Mit tudunk leküzdeni magunkban.
Elmeséltem az Aranykulcs című mesét. (Bezzeg Andrea)
A tanulságokat tisztáztuk.
Közösen szivárványt készítettünk amely alá oda írtuk leküzdési céljainkat.
Zenés ritmus gyakorlattal zártuk a témát,a gyerekek bátran kipróbálták a különböző gyakorlatokat.
Többen izgulnak a nehezebb kihívásoktól most viszont minden gyerek leküzdötte félelmét és jól szórakozott.

A Boldogságóra témája ez alkalommal a megküzdési stratégiák volt.
A foglalkozás célja az volt, hogy a gyermekek játékos formában tapasztalják meg, hogyan tudnak kitartással, együttműködéssel és kreativitással megoldani nehezebb helyzeteket.
A történet szerint Pók néni eldugta a gyermekek kedvelt játékait, amelyeket csak különböző próbák teljesítésével szerezhettek vissza. A gyerekek nagy izgalommal fogadták a kihívást, és örömmel vettek részt a feladatokban.
Az első próba a „hegymászás” volt, amely során akadálypályán kellett végighaladniuk. Ez a feladat a kitartást és a bátorságot erősítette bennük. A hegy tetejére érve közösen kitűzték a zászlót, ami a siker és az összefogás jelképe volt. Nagy örömmel ünnepelték, hogy együtt elérték céljukat.
A következő feladat során ki kellett színezniük Pók néni megfakult ruháját. A gyerekek kreativitásukat és együttműködési készségüket használva varázsolták színessé a rajzot, megtapasztalva, hogy a közös munka örömteli és eredményes.
A foglalkozás részeként elmeséltem az Az égigérő paszuly című mesét is, amely kiválóan kapcsolódott a témához. A mese főhőse bátorsággal és leleményességgel küzdi le az akadályokat, így a gyermekek példát láthattak arra, hogy a nehézségek leküzdhetők.
Szabad játék keretében még Pók néni apró búvóhelyes háza is elkészült.
A próbák teljesítése után Pók néni visszaadta az elrejtett játékokat, a gyerekek pedig büszkén és boldogan vették birtokba azokat. A foglalkozás során megtapasztalták, hogy ha nem adják fel, segítik egymást és bátran szembenéznek a kihívásokkal, akkor sikerrel járhatnak.
A Boldogságóra jó hangulatban telt, a gyermekek aktívan, lelkesen vettek részt a feladatokban, és értékes tapasztalatokkal gazdagodtak a megküzdés és a kitartás terén.

A kisebbek számára biztonságot adott a nagyobb gyermekek jelenléte, akik példamutatóan segítették őket az öltözködésben és a napirend megismerésében. A különböző hasonlatokon keresztül próbáltam érzékeltetni, és rávezetni a gyerekeket arra, hogy
• Ki volt ma napos – vidám szóhoz kapcsolódik
a felhős – szomorú
• a viharos – mérges
A gyerekek a kérésemre arckifejezésekkel és mutogatással is próbálták kifejezni, milyen arcot vágnak pl: amikor:
• Elveszik a játékát
• Elesik
• vagy nem ő nyer a játékban.
Bemutattam velük 3 egyszerű megküzdési lépést arra az esetre, ha valakivel bármilyen konfliktusba kerülnek: Megállok – Levegőt veszek, vagy szólok egy felnőttnek, vagy szépen kérek valamit.
Nagyon fontos az önmegtartóztatás, a megnyugvás, és a higgadt gondolkodás, mert ezek a gyerekek gondolkodás nélkül kárt tesznek a másik gyerekben, bármilyen apró nézeteltérés történik. Róza királylány meséje pontosan megmutatta számukra, milyennek nem szabad lenni mások iránt.
Ebben a korban a cél nem az elemzés, hanem:
• érzelmek megnevezése
• megnyugtató rutin kialakítása
• biztonságérzet erősítése
A kulcsmondat: „Minden érzés rendben van – csak tudnunk kell, mit kezdjünk vele.”