„A hála olyan, mint a rózsa. Táplálni kell, öntözni és ápolni, szeretni és óvni.”
Boldogságóra Alapprogram
Tápióbicskei Gyermeklánc Óvoda
„A hála olyan, mint a rózsa. Táplálni kell, öntözni és ápolni, szeretni és óvni.”
A gyerekek nagyon jól különbséget tudtak tenni a kétféle gondolkodásmód között. Érdekes volt azonban, hogy a pesszimista látásmódra előbb tudtak példákat mondani.
Szikszai György Református Óvoda és Általános Iskola Örömsziget Óvodája
Szeptember az óvodába való visszaszokás, a társas kapcsolatok ápolása, erősítése, új barátok felfedezése, és egy csodálatos ősz kezdete. A mindennapi tevékenységeink szerves része hálánk kifejezése közös beszélgetésekben, imádságokban, vagy akár játék közben.
– Boldogságfoglalkozásunk megkezdéseként az „Almát szedj ügyesedj, szőlőt szedj ügyesedj” relaxációs gyakorlatot végeztük közösen.
– Szép nap, ölelj át most engem című dalt meghallgattuk cd-ről.
– Ezután beszélgetést kezdeményeztem, hogy mi miért lehetünk hálásak. A gyerekek nagyon szépen összeszedték gondolataikat: – hálásak, hogy Isten megteremtette a Földet, az embereket, a szüleiket, az óvodát, a kedves óvónéniket, hogy anyukájuk szereti őket, hogy a nagyszülőkkel elmennek a játszótérre…
– Ezután elmeséltem a Hálafa történetét. Megbeszéltük, hogy az erdei állatok miért hálásak a fának? A fa miért örült az őt körül vevő állatoknak?
Ezután mi is őszi Hálafát festettünk ágaira madarakat, fa alá sünit, fölé napocskát. Nagyon szép munkák születtek.
A hónap végén Nagyis délelőttőt tartottunk közösen a gyerekekkel. Közös játékos programokon vettek részt a nagyszülők unokáikkal, ami nagyon jól sikerült. Másnap a gyerekek elmondták, hogy nagyon jól érezték magukat mamájukkal, tatájukkal, hálásak, hogy eljöttek (és persze néhány gyermeket el is vittek ebéd után, ami külön öröm volt számukra).
Nemcsak beszélünk a háláról, de gyakoroljuk is a hétköznapokban. A hála szót kiraktuk: a fiúk az iskolai tanszerekből válogattak, a színes ceruzákra esett a választásuk; a lányok az ősz kincseit hívták segítségül, terméseket használtak fel hozzá.
A pozitív gondolkodás olyan mentális kapcsolat, amely egyértelműen sikerhez és jellembeli fejlődéshez vezet. A pozitív elme boldogsággal, örömmel és egészséggel tölt el bennünket, és minden helyzetben sikeres végkifejlethez segít. Megbeszéltük a gyerekekkel, hogy az optimista ember hisz abban, hogy ő felelős a saját boldogságáért, és hogy a jövőben még jobb dolgokra számíthat. Az optimista ember nem magát hibáztatja, ha rossz dolgok történnek.
Nagyon fontos, ha rosszra gondol, a negatív gondolatokat váltsa pozitív, kellemes gondolatokra. Ha negatív dolgok jutnak az eszébe, rögtön jó és kellemes élményeket maga elé idézni – biztos akad belőlük néhány. Az a cél, hogy minden negatív gondolatot pozitív gondolattal váltson fel! Már pedig abban megegyeztünk, hogy mindannyiukkal nagyon sok jó dolog történik. Nagyon sok jó tulajdonságuk van, éppen ezért is nagyon szerethetőek. Mi az “Optimizmus vára” feladatot választottuk! Dobozokra ragasztottuk fel mennyi jó tulajdonsàgunk van, de külön nagyobb méretű karton lapra is ragasztottunk tulajdonságokat, melyek mind, mind bennünk vannak! Mindezeket más iskolatársaknak is bemutattunk!
El kell mondjam az osztály, optimista, optimista gyerekekkel, optimista osztályfőnökkel! ❤️
Nem könnyű feladat megtanítani a gyereket arra, hogyan lássa az életnek mindig a napos oldalát.
Nekünk pedagógusoknak, olyan helyzeteket kellett teremtenünk, amiben a gyerekek meglátják a jót.
Az igazság az, hogy a gyermekek nem tudnak optimista hozzáállást gyakorolni, ha nincs alkalmuk bebizonyítani, hogy képesek egyedül is véghezvinni bizonyos dolgokat. Ehhez azonban nagyfokú bizalomra is szükség van a részünkről.
Az emberek természetükből adódóan hajlamosabbak optimistán, vagy pesszimistán állni a dolgokhoz, de tudnunk kell, hogy pedagóguskènt mi is sokat tehetünk annak érdekében, hogy ösztönözzük és erősítsük a tanulóink optimizmusát.
Az optimista gyermek bármilyen nehézsége is van az életben, mindig a megőrzi a hitét, és mindig igyekszik talpra állni. A pesszimista gyerekeknek nem lenne sokszor okuk panaszra, mégis borúlátók. Valahogy nem tudnak helytállni, nincs bennük kellő erő.
A gyerekkel meghallgattuk a hónap dalát Bagdi Bellàtól. Ez után körben leültünk, ès arról beszèlgettünk, ki miben érzi magát jónak, minek örült mondjuk a mai napon. Aztán pedig arra tértünk rá, kit bánt, zavar valami, akàr önmagában is.
Aztán elkészítették a rajzokat. Az alkotásokból kiderül , hogy értik és érzik az optimizmus lényegét, mindenben , minden körülmények között meglátni a szépet, a jót, és azt raktározni magunkban! A pesszimista viselkedés nem tetszett nekik, a pozitívum győzött!
Süni csoport
A nevelési év első boldogságórája a háláról szólt. Nem volt már annyira ismeretlen ez a téma, hiszen a tavalyi évben is feldolgoztuk már. A kezdeményezést egy szeretetkörrel indítottam, hogy kicsit lecsendesedjenek a gyerekek. Ezt követően elolvastam nekik A 3 pillangó mesét, amit utána meg is beszéltünk. Beszélgettünk arról, hogy mi is az a hála, mikor érezzük, mit érzünk olyankor? A hála fonalát is elővettem, és minden gyereken végig vezettem, elmondva, hogy kinek miért vagyok hálás. A fonal felgöngyölítésekor minden gyermek választhatott valakit a csoportból, akinek kifejezte háláját. Zárásként egy rövid, gyerekeknek való meditációval fejeztem be a foglalkozást.
Süni csoport
A nevelési év első boldogságórája a háláról szólt. Nem volt már annyira ismeretlen ez a téma, hiszen a tavalyi évben is feldolgoztuk már. A kezdeményezést egy szeretetkörrel indítottam, hogy kicsit lecsendesedjenek a gyerekek. Ezt követően elolvastam nekik A 3 pillangó mesét, amit utána meg is beszéltünk. Beszélgettünk arról, hogy mi is az a hála, mikor érezzük, mit érzünk olyankor? A hála fonalát is elővettem, és minden gyereken végig vezettem, elmondva, hogy kinek miért vagyok hálás. A fonal felgöngyölítésekor minden gyermek választhatott valakit a csoportból, akinek kifejezte háláját. Zárásként egy rövid, gyerekeknek való meditációval fejeztem be a foglalkozást.
Kis-forrás Német Nemzetiségi Általános Iskola
A témát a jelenlegi 6. osztály Hála versének felolvasásával vezettük be. Ők ezt a verset 4. osztályban írták, közösen.
Ezután beszélgettünk arról, megfogalmaztuk saját szavainkkal, hogy mi is az a hála, mit jelent. Utána a gyerekek elmondták, hogy ők miért hálásak:
pl. …, mert nagyon jól telt a nyári szünet
…, mert újra együtt vagyunk az iskolában.
…, mert örülünk annak, hogy új osztálytársunk van. stb.
Együtt eldöntöttük, hogy egy kicsit magunkról, a nyarunkról mesélünk, főleg rajzzal és tárgyakkal.
Előszőr elkészítettük nyári élmény befőttünket: Egy befőttes üveg sablonba mindenki belerajzolta a legemlékezetesebb nyári élményét. Egy hétig apró tárgyakat hoztunk be (pl. kavics, kagyló, hűtőmágnes, stb.), melyek a nyarat jutják az eszünkbe, s ezeket beleraktuk egy nagy befőttes üvegbe. Mindenki elmondhatta hol gyűjtötte, találta, kapta, vásárolta azokat, s hogy miért hálás, ha a tárgyra ránéz, vagy a kezébe veszi.
Technika órán tátikát készítettünk, melyekbe nyárral kapcsolatos kérdéseket írtunk és párban játszottunk is vele.
Legvégül kiraktuk együtt munkáinkat az ebédlőben a Boldogság faliújságra, a befőttes üveg pedig a termünk egyik polcát díszíti, s ha ránézünk hálával, örömmel gondolunk az elmúlt nyarunk eseményeire.
Bakai Anikó és a második osztály