A hónap témáját több napon keresztül folyamatosan dolgoztuk fel játékos cselekvésekkel. A negatív érzések feldolgozása nagyon nehéz folyamat, amiben a közösség sokat segíthet. Ráhangolódásként elkészítettük a folyosói Szeretet fánkat, az anyukákat bevontuk közös programjainkba: Föld napi ültethető virágok gyűjtése, anyák napi köszöntés. Megbocsátásnapot tartottunk a csoportban: Repülj velem dallal elrepültünk egy kertbe, ahol a megbocsátás virágai nyílnak. „Hervad a virágom, éled a virágom…”játékkal érzékeltettem a folyamatos gondozás fontosságát, hiszen mindenkinek lehetősége van az újrakezdésre, öngyógyításra. Varázsszavakkal és nagy ölelésekkel, mosollyal találtunk vissza a belső nyugalmunkhoz. Mindenki könnyíthetett a lelkének súlyán, bocsánatot kérhetett attól. akit megbántott. A Tündéri bocsánat meséjét meghallgatva beszélgettünk a bocsánatkérés módjairól, érzésekről-képek segítségével. Szeretetvirágokat készítettünk és adtunk át a társaknak, édesanyáknak, nagymamáknak. Közösen elültettük és folyamatosan gondoztuk az óvoda kertünkbe kiültetett virág palántáinkat, növényeinket. Mindennapi konfliktushelyzetekben is rendszeresen gyakoroljuk a varázsszavak használatát, hiszen célunk, hogy jobb emberré váljunk!

A Megbocsátás gyakorlása
A megbocsátás témájának a feldolgozása, és módjainak gyakorlása volt a feladatom ebben a hónapban. Ez a téma nagyon fontos, aktuális, és egyben kihívás is a számomra, hiszen áthatja a csoport mindennapjait, megjelenik a gyermekek kapcsolataiban, és a megtapasztalása pozitívan erősítheti az érzelmi életüket. Játékosan, szemléltetve dolgoztam fel a témát, és kiemelten figyeltem arra, hogy a saját éltük konkrét eseményein, történésein keresztül segíthessek a megértésében.

A témát egy figyelemfelkeltő, hatalmas papír szív körbeadásával vezettem be. A játék neve: „Szívjavító műhely”- Miután szép színesre kiszíneztük a papír szívet, beszélgettünk arról, hogy ha megbántjuk a társunkat, mit érezhetünk a szívünkben? Kértem a gyerekeket, hogy tépjék szét a papírszívet, ezzel szimbolizálva a „Megbánást”. Majd kértem, hogy illesszék újra össze, és ragasszák meg. Ezzel szimbolizáltuk azt, hogy „megjavíthatjuk”, ami elszakadt. Közben beszélgettünk arról, hogy a „Mitől gyógyul meg a szív?” Ezáltal vizualizáltam, azt hogy bár nyomok maradhatnak, de a megbánás, és a megbocsátás segíthet, hogy újra jól érezzük magunkat, és helyre álljon a jó kapcsolatunk a társunkal. Ezután útra keltünk, és elindultunk a mesebeli kerekerdőbe. Egy „Bocsánat-hídon” kellett átmenni, közben hallgattuk a Bagdi Bella- Hooponopono című dalát. Ezzel szerettem volna rávezetni őket a téma kibontására. A Bocsánat- Hídon csak úgy lehetett átmenni, ha kimondanak egy helyzetet: Pl: „Mit tennél, ha fellöknél valakit?” „Mit mondanál, ha megbocsátasz?”-ez a játék segített gyakorolni, a bocsánat kérést, és az elfogadást. Amikor megérkeztünk a Kerekerdőbe, találkoztunk Lili és Lola tündérekkel, akik elmesélték a Tündéri Bocsánat című történetüket. A történet végén mi is megtanultuk a tündérektől a négy varázsszót: Sajnálom, kérlek bocsáss meg, köszönöm, szeretlek. A mese által rávezettem a gyerekeket arra, hogy ha meg is bántjuk egymást, bocsánatot kérni szép cselekedet. A mese kapcsán beszélgettünk arról, hogyan élték meg a megbánást, és amikor megbántották őket. Ezt egyszerű, konkrét kérdésekkel vezettem be: „ Volt már, hogy valaki véletlenül megbántott?” „Mi segített, hogy jobban érezd magad?” Te mit szoktál mondani, ha sajnálod?” Ezután körbe álltunk és mindenki kapott egy piros szívet. „Tudok egy Varázsszót”- játékot játszottunk. Minden gyerek, aki szeretett volna, adhatott egy piros szívet a társának, miközben használta valamelyik varázsszót. Pl: „Sajnálom Dani, hogy szétromboltam a legódat!” Volt olyan gyerek, aki megölelte a társát, válaszul a bocsánat kérésre. Ezzel a játékkal rávezettem őket, hogyan gyakorolhatják a bocsánatkérést, és a megbocsátást. Ezután „visszamentünk” az oviba, a „Megbocsátás-hídon”, és amikor a végére értünk, beledobtuk a szíveket egy kosárba. Ezzel szimbolizáltuk az elengedés, megbánás, újrakezdés, megbocsátás lehetőségét. A téma lezárásaként színeztünk, a munkafüzet segítségével. Közben gyakoroltuk a varázsszavakat, és beszélgettünk arról, hogyan érezhetjük jobban magunkat, ha megbántunk valakit. Közben tovább hallgattuk a Bagdi Bella- Hooponopono dalát. Amit fontosnak tartottam a boldogság óra során, az az volt, hogy a gyerekek ne érezzék a „Kötelező megbocsátás” nyomását. Inkább törekedtem az érzések felismerésére, a bocsánatkérés, és a jóvátétel gyakorlására. A megbocsátás ilyenkor inkább egy folyamat, nem egy azonnali döntés.

A Megbocsátás gyakorlása
A megbocsátás témájának a feldolgozása, és módjainak gyakorlása volt a feladatom ebben a hónapban. Ez a téma nagyon fontos, aktuális, és egyben kihívás is a számomra, hiszen áthatja a csoport mindennapjait, megjelenik a gyermekek kapcsolataiban, és a megtapasztalása pozitívan erősítheti az érzelmi életüket. Játékosan, szemléltetve dolgoztam fel a témát, és kiemelten figyeltem arra, hogy a saját éltük konkrét eseményein, történésein keresztül segíthessek a megértésében.

A témát egy figyelemfelkeltő, hatalmas papír szív körbeadásával vezettem be. A játék neve: „Szívjavító műhely”- Miután szép színesre kiszíneztük a papír szívet, beszélgettünk arról, hogy ha megbántjuk a társunkat, mit érezhetünk a szívünkben? Kértem a gyerekeket, hogy tépjék szét a papírszívet, ezzel szimbolizálva a „Megbánást”. Majd kértem, hogy illesszék újra össze, és ragasszák meg. Ezzel szimbolizáltuk azt, hogy „megjavíthatjuk”, ami elszakadt. Közben beszélgettünk arról, hogy a „Mitől gyógyul meg a szív?” Ezáltal vizualizáltam, azt hogy bár nyomok maradhatnak, de a megbánás, és a megbocsátás segíthet, hogy újra jól érezzük magunkat, és helyre álljon a jó kapcsolatunk a társunkal. Ezután útra keltünk, és elindultunk a mesebeli kerekerdőbe. Egy „Bocsánat-hídon” kellett átmenni, közben hallgattuk a Bagdi Bella- Hooponopono című dalát. Ezzel szerettem volna rávezetni őket a téma kibontására. A Bocsánat- Hídon csak úgy lehetett átmenni, ha kimondanak egy helyzetet: Pl: „Mit tennél, ha fellöknél valakit?” „Mit mondanál, ha megbocsátasz?”-ez a játék segített gyakorolni, a bocsánat kérést, és az elfogadást. Amikor megérkeztünk a Kerekerdőbe, találkoztunk Lili és Lola tündérekkel, akik elmesélték a Tündéri Bocsánat című történetüket. A történet végén mi is megtanultuk a tündérektől a négy varázsszót: Sajnálom, kérlek bocsáss meg, köszönöm, szeretlek. A mese által rávezettem a gyerekeket arra, hogy ha meg is bántjuk egymást, bocsánatot kérni szép cselekedet. A mese kapcsán beszélgettünk arról, hogyan élték meg a megbánást, és amikor megbántották őket. Ezt egyszerű, konkrét kérdésekkel vezettem be: „ Volt már, hogy valaki véletlenül megbántott?” „Mi segített, hogy jobban érezd magad?” Te mit szoktál mondani, ha sajnálod?” Ezután körbe álltunk és mindenki kapott egy piros szívet. „Tudok egy Varázsszót”- játékot játszottunk. Minden gyerek, aki szeretett volna, adhatott egy piros szívet a társának, miközben használta valamelyik varázsszót. Pl: „Sajnálom Dani, hogy szétromboltam a legódat!” Volt olyan gyerek, aki megölelte a társát, válaszul a bocsánat kérésre. Ezzel a játékkal rávezettem őket, hogyan gyakorolhatják a bocsánatkérést, és a megbocsátást. Ezután „visszamentünk” az oviba, a „Megbocsátás-hídon”, és amikor a végére értünk, beledobtuk a szíveket egy kosárba. Ezzel szimbolizáltuk az elengedés, megbánás, újrakezdés, megbocsátás lehetőségét. A téma lezárásaként színeztünk, a munkafüzet segítségével. Közben gyakoroltuk a varázsszavakat, és beszélgettünk arról, hogyan érezhetjük jobban magunkat, ha megbántunk valakit. Közben tovább hallgattuk a Bagdi Bella- Hooponopono dalát. Amit fontosnak tartottam a boldogság óra során, az az volt, hogy a gyerekek ne érezzék a „Kötelező megbocsátás” nyomását. Inkább törekedtem az érzések felismerésére, a bocsánatkérés, és a jóvátétel gyakorlására. A megbocsátás ilyenkor inkább egy folyamat, nem egy azonnali döntés.

A megbocsátásról sokat beszélgettünk, sok példát mondtam nekik, hogy minél könnyebben megértsék a megbocsátás lényegét. A tánc koreográfiáját közösen találták ki, amit nagyon élvezték, mind munkát, mind a táncot. A mese is lekötötte a figyelmüket, a kérdésekre tudtak válaszolni. A gyerekek saját történeteket is megosztottak egymással, aztán közösen megbeszéltük. A legtöbb gyerek ügyesen, éretten határozta meg a megbocsátást.