A februári boldogságóra célja az volt, hogy a gyerekek megismerjék és gyakorolják a hatékony megküzdési módokat nehéz helyzetekben. A mindennapokban felmerülő problémák természetes részei az életnek. A játékos feladatokon és a mesén keresztül megismerték a problémamegoldás lépéseit, az érzelmi reakciók enyhítésének lehetőségeit és a negatív érzések kezelését.
A gyerekek megtapasztalták, hogy a problémák megoldhatók, az érzelmek kezelhetők és mindenki képes fejlődni a megküzdésben. A tudatos gondolkodás segít, hogy magabiztosabban reagáljanak a mindennapi kihívásokra.
Boldogságóra Alapprogram
Elöljáróban meghallgattuk az Ellazulni jaj de jó! Című dalt. Nagyon tetszett a gyerekeknek.
Az Állati állapotok utánzó játék tetszett a tanulóknak. Nagyon élvezték, hogy bele bújtak a különböző állatok állapotába. S főleg az, hogy ezt kint a szabadban játszottuk el. Majd beszélgetés követte a feladatot. Elmondták melyik állat állapota, megjelenítése okozott problémát, melyik tetszett nekik. Legjobban az ébredő kakas mozgását kedvelték,melyet kukorékolással színesítettek.
A következő alkalommal a Szorult helyzetben feladattal birkóztunk meg, mely a végére teljesen más irányban tért el. Mindenki mondott érdekes példákat erre a szituációra, viszont ez a kisfiú elmondta, hogy milyen problémái voltak az anyukájának szülés közben, s Ő nagy veszélyben volt. Ez a helyzet minden lurkót elgondolkodtatott, s kicsit megértőbbek lettek ezzel a kisfiúval szemben. Jó volt látni , átélni milyen érdeklődően, hallgatták a többiek. Talán most már jobban elfogadják ezt a kisfiút.
A Boldogságóra program keretében az „Apró örömök élvezete” témával foglalkoztunk. Az óra célja az volt, hogy a diákok felismerjék: gyakran a jövőre várunk, miközben a jelenben is számtalan öröm vesz körül bennünket – csak meg kell tanulnunk észrevenni őket.
A foglalkozást egy gondolatébresztő beszélgetéssel indítottuk. Arról beszélgettünk, hogy hányszor mondjuk azt: „Majd akkor leszek boldog, ha…”, és közben elszalad mellettünk a mai nap. A tanulók saját példákat is hoztak: egy jóízű nevetés a szünetben, egy különleges égbolt hazafelé menet, egy kedves szó egy baráttól. Rájöttünk, hogy ezek a pillanatok sokszor fontosabbak, mint a nagy, ritka események.
Az óra hangulatát egy ismert sorozat idézete is erősítette a Így jártam anyátokkal című sorozatból. A történet egyik szereplője, Ted Mosby arról beszél, hogy az életben nem a nagy pillanatok számítanak a leginkább, hanem a kicsik – azok, amelyekről akkor még nem is tudjuk, milyen fontosak.
Ezután irodalmi szövegekkel dolgoztunk. A tanulók Arany János és Petőfi Sándor verseiből választottak. A csoportok arról beszélgettek, hogyan tudja a költő a hétköznapi dolgokat különlegessé tenni. Milyen szavakkal, képekkel, jelzőkkel éri el, hogy jobban figyeljünk a világ apró részleteire?
Az óra kreatív részében mindenki választott egy „láthatatlan” tárgyat a teremben – például egy kopott ceruzát, egy kilincset vagy egy régi radírt. A feladat az volt, hogy legalább három olyan jelzőt vagy érzést fogalmazzanak meg róla, amit korábban nem vettek észre. Meglepően érzékeny és ötletes gondolatok születtek: egy egyszerű tárgy mögött történetek, emlékek és hangulatok jelentek meg.
A foglalkozás végén közösen megfogalmaztuk: a jelen élvezete nem magától történik, hanem figyelmet igényel. Néha tudatosan meg kell állnunk, körbenéznünk, és észrevennünk, mi mindenért lehetünk hálásak. A tanulók aktívan és nyitottan vettek részt az órán, és sokan jelezték, hogy megpróbálnak ezután jobban figyelni a mindennapok apró örömeire.
Ezen a héten Dínó földön jártunk és segítettünk a dínoknak. Ez a téma a gyerekek kedvence volt. Megtanulták, hogy probléma esetén lehet segítséget
kérni. Beszélgettünk, az akadályokról, amelyek jöhetnek az életünkbe, de nem szabad feladni, mindig újra lehet próbálni. Ehhez válogattam számukra
feladatokat, melyet nagyon élveztek, mint ahogy a képek is bizonyítják.
Egy beszélgető kör után. amikor is megbeszéltük hogy mit is jelent a barátság, kinek ki a barátja és miért- szíveket osztottak szét a gyerekek. Egy kisgyerek választott egy színt, az egyik szívet megtartotta magának, a másikat a kis barátjának adta… Öröm volt látni, hogy a végén mindenkire került szívecske. A végén mindenki kapott egy szívet a kézfejére és összefogtunk egy nagy körbe, mert mi egy csoport, egy csapat vagyunk és vigyázunk, segítünk mindenkit.
Február a megküzdési stratégiák hónapja.
Egyre gyakrabban fordul elő a csoportban, hogy stresszhelyzetben dühösek,
ingerlékenyek lesznek a gyerekek. Nehezen viselik a kudarcot, a feszült
helyzeteket, nehezen alkalmazkodnak. Az érzelmek megtapasztalása,
megfogalmazása nagyon bonyolult dolog egy kisgyermek számára, hiszen
megfoghatatlan, nehezen köthető konkrét dologhoz.
A Boldogovi foglalkozást éppen ezért a relaxációs gyakorlatokkal kezdtük. A
relaxáció után a boldogság mondókával igyekeztünk a testi érintéssel, az
öleléssel biztosítani a meghitt, elfogadó légkört, ami szükséges a témáról való
beszélgetéshez.
A beszélgetést igyekeztem úgy irányítani, hogy meg tudják fogalmazni milyen
helyzetekben, mikor nem érzik jól magukat és mit kell ahhoz tenniük, hogy ez
elmúljon, megváltozzon. Nagyon érdekes megtapasztalás volt az, ahogy néhány
nagycsoportos kisgyerek megfogalmazta azt, hogy hol érzi a testében a
boldogságot, mit érez és hol érzi azt, amikor fél, vagy szomorú, vagy ha olyan
személlyel találkozik, akit nagyon szeret.
Ezek után a foglalkozás lezárásaként a munkafüzet feladataiban is
megjelenítettük a különböző érzelmek helyét, színekkel is illusztrálva. Végül
pedig a megküzdés hónap dalával, a hozzá kapcsolódó mozgással igyekeztünk
elérni az elmélyülést a nyugodt, kiegyensúlyozott állapotot.
Március havi téma: Ráhangolódás a Boldogság világnapjára – Apró örömök élvezete
Ráhangolódás mozgással
Boldogságunk ereje, 1-et mutatunk a kezünkkel
Tízezernyi öröme. 10-et mutatunk – „sok öröm”
Felmásztunk a hegyre, karunk magastartásba lendül – „fel a hegyre”
Leszálltuk a völgybe. leguggolunk – „le a völgybe”
Ha fent voltunk, mosolyogtunk, karunk magastartásba – „örülünk együtt”
Ha lent voltunk, összefogtunk. leguggolunk – „segítünk egymásnak”
Ha fent sem voltunk, karunk magastartásba
Lent sem voltunk, karunk lefelé tartása
Otthon voltunk. önmagunk átölelése
Apró örömök
Kilátó
Megnevezünk 3 dolgot, ami itt és most örömet okoz. A figyelmet az érzékszervekre irányítom: – mit látsz, hallasz, érzel?
Boldog mondóka
Mozgásos mondóka tanulás a testünk-lelkünk feltöltődésére!
Várfalvy Emőke verse. Forrás: https://avarfalvimesek.blog.hu/2018/10/22/boldog_mondo_ka
Örülök a télnek, kezeinkkel, ujjainkkal hóesést imitálunk
örülök a nyárnak, feltartott kézzel megfordulunk magunk körül
friss tavaszi szélnek, feltartott kézzel hajladozunk a szélben lassú hullámmozgást végzünk
őszi lombhullásnak, lassú hullámmozgást végzünk lefele a kezeinkkel
hogyan lehetsz bárhol, kérdő mozdulatot teszünk a kezünkkel
és bármikor boldog?
Ha a napsugarad, felnézünk az égre, kitárjuk a karjainkat
a szívedben hordod! a napsugarakat a szívünkhöz öleljük
Testmozgás
Kondiparkba érkezünk
Gyors energizáló mozdulatokat és a két agyféltekét összehangoló gyakorlatokat végzünk: nyújtózás, vállkörzés, helyben futás. Majd közösen kirázzuk a karokat-lábakat, és egy mély levegőt veszünk.
Fenntartható boldogság
Boldogság Szökőkút
Körbe állunk, és mindenki mondjon egy élményt, amit hazavisz a képzeletbeli „parkból”.
Azzal zárom, hogy a boldogság gyakorlás kérdése, amit nap mint nap lehet erősíteni.
Bibe bohóc egy új mutatvány gyakorlásán keresztül szemléltette a kitartás fontosságát. Megmutatta, hogy ha valami elsőre nem sikerül, akkor sem szabad feladni, mert gyakorlással végül elérhetjük a célunkat. A beszélgetés során a gyerekek is elmondták, miben kitartóak, majd gondolataikat borostyánlevelekre- mint a kitartás és életerő szimbóluma- írtuk fel.
A Boldogságóra Alapprogram aktuális témája: Belső erősségek – Megküzdés, érzelmi stabilitás
A kiscsoportos gyermekek életkorukból adódóan még gyakran megélik az erős érzelmi hullámzásokat, könnyen kibillenhetnek, ha valami nem sikerül elsőre, vagy ha konfliktushelyzetbe kerülnek. A foglalkozás célja, hogy játékos módon megtapasztalják: vannak bennük olyan belső erők, amelyek segítenek megnyugodni és biztonságban maradni.
Beszélgetőkör – Milyen érzés, amikor felborulunk?
A gyermekek körben ülnek a szőnyegen.
Kérdések:
– Volt már olyan, hogy nagyon mérges lettél?
– Volt már, hogy elszomorodtál?
– Mit csinál a tested, amikor ilyen érzés van benned?
Mindfulness gyakorlat – Stabil vagyok, mint egy hegy
Megkérem a gyermekeket, hogy álljanak fel, lábaikat kicsi terpeszbe nyitva.
„Képzeld el, hogy te egy nagy, erős hegy vagy. A hegy áll mozdulatlanul. Fújhat a szél, eshet az eső, de a hegy akkor is ott marad.”
Közösen:
– Mély levegőt veszünk az orron át.
– Lassan kifújjuk a szánkon.
– Kezeinket a hasunkra tesszük.
Rövid történet – Hegyecske meséje
Rövid mese egy kis hegyről, aki megtanulta, hogyan maradjon nyugodt.
Szituációs játék – Mit tehetek, ha kibillenek?
Báb segítségével eljátsszuk, hogy a figura mérges, mert nem kap meg egy játékot.
Megbeszéljük, hogyan segíthetünk neki.
Átvezetés
Hegyet ábrázoló színező felajánlása.
A Boldogságóra Alapprogram január havi témája: Támogató kapcsolatok
Mivel a sárga csoportban az elrakodás még néhány gyermeknek gondot okoz, valamint a játékféltésből adódó konfliktusok nem mindig zárulnak le agresszió mentesen a hónap témájának a szociális kapcsolatok erősítését választottam.
Közös rakodás
A csoportszobában a játékokat el kell rakodni. Bevonom az egész csoportot a csapatmunka érdekében. Majd mikor minden a helyére került leülünk a szőnyegre és beszélgetést kezdeményezek. „Ki az, akinek jólesett segíteni? Ki az, aki nem találta igazságosnak, hogy neki is pakolnia kellett, miközben esetleg nem is ő játszott azzal a játékkal?”
A gyerekek figyelmét arra irányítom, hogy ők a társas kapcsolataik felelős szereplői. Tudatosítom velük, hogy a társas kapcsolatok folyamatos törődéssel, ápolással tarthatók karban. Hogy a jó kapcsolat nem magától értetődik, és hogy a konfliktusok, problémák is megoldhatók közös akarattal, kedvességgel. Ebben az életkorban a legfontosabb alapja mindennek az érzelmek felismerése és kezelése.
Meghallgatjuk Bagdi Bella: Ha boldog vagy dalát
Kis barátom, hogy vagy?
A gyermekek körben ülnek, és sorban mindenki a mellette jobbra ülőtől megkérdezi, hogy „kis barátom, hogy vagy?” A mellette ülő válaszol, majd ő teszi fel ugyanezt a kérdést a tőle jobbra lévőnek. Amelyik gyermek nehezen nyílik meg elég, ha felemeli a kiválasztott mosolygós vagy szomorú fejtáblát.
Szomorú Szilárd és Boldog Blanka – szituációs játék
Eszköz: két báb
Eljátsszuk, hogy az egyik báb sír, a másik vigasztalni próbálja. „Ti hogyan vigasztalnátok? Mit tennétek társatokért egy hasonló helyzetben?”
Lezárásként színezhetnek mosolygós vagy szomorú emoji fejeket.