Célok amiket szeretnénk elérni- lábnyomokban megformálva
Boldogságóra Alapprogram
A megküzdés gyakorlása
• Foglalkozást kezdő relaxáció: (38-39. oldal kézikönyv)
„Az én hangom” (Kézikönyv 37. oldal)
„Hintaszék”
• Foglalkozást kezdő mondóka:
„Kicsi vagyok én, majd megnövök én,
Én leszek a legboldogabb a Föld kerekén!” (Munkafüzet 11. oldal)
• Foglalkozás dala:
„Bagdi Bella: Szép nap”
• A téma bevezetése:
„Milyen dolgokkal küzdött meg eddig a Maci csoport?”
Azoknak a dolgoknak a felsorolása, amiket már tudunk:
o megosztjuk a játékokat egymással
o ha szükséges megvigasztaljuk egymást
o vigyázunk a környezetünk tisztaságára
– hogy küzdünk meg a dühünkkel? (Harag világa kártya)
• A téma feldolgozása:
• Mese:
Apáti Kovács Béla: Színtelen pillangó
• Játék:
Haragvilága kártyával játék
• A téma lezárása:
Pillangó készítése festéssel
Dühhőmérő készítése legóból
• Foglalkozást záró éneklés:
„Bagdi Bella: Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek”
Szikszai György Református Óvoda és Általános Iskola
Milyen apró örömöket érezhetünk az öt érzékszervünkkel? Ezeket rajzoltuk le. Közben megismertük a különböző érzékszerveinket és rácsodálkoztunk , hogy mennyi örömforrásnak a lehetősége. Szituációs játékok segítségével eljátszottuk az érzékszerveink által nyújtott örömforrásokat.
Szikszai György Református Óvoda és Általános Iskola
Mindennap megküzdünk valamiért. Ki örömforrást szerez, ki nehezen veszi az akadályokat. Mézike bábut rajzoltunk és bejelöltük színessel , hogy hol érzünk boldogságot, bánatot, örömöt vagy dühöt. Közben jobban megismertük egymást.
Ezúttal egy különleges Boldogságórát tartottunk. A foglalkozás középpontjában az apró örömök felismerése és megosztása állt. A gyerekekkel arról beszélgettünk, milyen kis dolgok teszik boldogabbá a mindennapjainkat: egy kedves szó, egy mosoly, egy közös játék vagy egy jól sikerült pillanat az iskolában.
A beszélgetés után kreatív tevékenység következett: szíveket barkácsoltunk, amelyek az örömöt, a szeretetet és az egymás iránti figyelmet jelképezték. A gyerekek nagy lelkesedéssel dolgoztak, és minden szív egy-egy apró boldogságot hordozott magában.
A foglalkozás végére a tantermet nemcsak színes alkotások, hanem sok mosoly és jókedv is betöltötte. Jó volt együtt felfedezni, hogy a boldogság gyakran a legegyszerűbb pillanatokban rejlik.
Február hónapban a megküzdési stratégiák témájával foglalkoztunk. Cd-ről meghallgattuk Bagdi Bella: Ellazulni jaj de jó! c. dalát. Hanyatt feküdtünk a szőnyegen, ez a foglalkozást kezdő „pozíció” nagyon tetszett a gyerekeknek. A dal szövegének megfelelően megfeszítettük és ellazítottuk a testrészeinket. Befogadóan viszonyultak a relaxációhoz.
Felkeltette a gyermekek érdeklődését a játékok közé elrejtett boríték, amelyben „Pók néni” üzente, hogy a hangos játék miatt (amely éppen meg is felelt a valóságnak) valamit elrejtett a csoportszobából. Kíváncsian néztek körbe a gyermekek, míg végül az egyik kislány észrevette, hogy a zenélő Micimackónk hiányzik. Az „akadályok” teljesítése (versmondás, éneklés) nem jelentett gondot a csoportnak. Ezt követően a Szívmanó kártyák közül az alapérzelmek felismerésére szolgáló darabokat vettük elő. Az érzelmek felismerése után az arckifejezésünkkel, mimikánkkal is próbáltuk az érzelmeket megjeleníteni. Példákat is mondtak rá a gyermekek. Több gyermek is megfogalmazta, hogy fél a sötétben. Örülnek, ha édességet, játékot kapnak, ha biciklizhetnek. Az Aranykulcs c. mese bemutatását követő beszélgetés alkalmával azt próbáltam érzékeltetni a gyermekekkel, hogy az akadályok, nehézségek az életünk velejárói, ha szembe nézünk a velük hamarabb legyőzhetjük őket. A mozgásos akadálypályán való végig haladás megmozgatta a gyermekeket, ugyanakkor a mesében szereplő királylányhoz hasonlóan sikerélményben volt részük az akadályok teljesítésével.
A foglalkozás témája a fenntartható boldogság volt. A beszélgetés során a tanulókkal közösen gondolkodtunk arról, hogy mit jelent számunkra a boldogság, és mi az, ami hosszabb távon is segít megőrizni a jó közérzetünket. Kiemeltük, hogy a tartós boldogság nem elsősorban tárgyakhoz vagy pillanatnyi örömökhöz kötődik, hanem inkább az emberi kapcsolatokhoz, az egészséges életmódhoz, a környezetünk iránti felelősséghez és a másokért tett jócselekedetekhez.
A tanulók példákat gyűjtöttek arra, hogy a mindennapokban milyen apró lépésekkel járulhatnak hozzá saját boldogságukhoz és környezetük jólétéhez. A közös gondolkodás segítette őket abban, hogy felismerjék: a fenntartható boldogság tudatos odafigyeléssel, pozitív hozzáállással és felelős döntésekkel alakítható a mindennapokban.
A januári Boldogságóra foglalkozás középpontjában a célok kitűzése és a továbbtanulás témája állt. A foglalkozás elején a tanulók kérdések segítségével idézték fel a téli szünet élményeit, majd beszélgettünk a közelgő középiskolai felvételi vizsgákról, valamint arról, hogy ki milyen tervekkel készül a következő tanévre.
A beszélgetés során szó esett arról is, hogy a továbbtanulással kapcsolatos döntések milyen célokat és kihívásokat jelentenek számukra. A tanulók megoszthatták egymással elképzeléseiket a választott iskolákról, valamint arról, hogy milyen lépések segíthetik őket a sikeres felvételiben.
Ezt követően közösen gondolkodtunk a célok megfogalmazásáról. A diákok mindannyian kitűztek maguk elé egy rövid távú célt (például a felvételire való rendszeres felkészülés), egy középtávú célt (a kívánt eredmény elérése), valamint egy hosszabb távú célt, amely a választott középiskolában való sikeres helytálláshoz kapcsolódik. A feladat segítette őket abban, hogy tudatosabban gondolkodjanak jövőjükről, és felismerjék, hogy a kitűzött célok eléréséhez kitartó munka és tervezés szükséges.
A Boldogságóra foglalkozás keretében a boldogító jócselekedetek témáját dolgoztuk fel a tanulókkal. Beszélgettünk arról, hogy milyen apró tettekkel tudunk örömet szerezni másoknak, és hogyan hatnak ezek a cselekedetek a saját hangulatunkra is. A közös gondolkodás után a diákok saját készítésű karácsonyfadíszeket készítettek.
Az elkészült díszekkel együtt feldíszítettük a város karácsonyfáját, így a gyerekek egy kedves, közösséget erősítő jócselekedetet valósítottak meg. A tevékenység során megtapasztalhatták, hogy egy kis odafigyeléssel és alkotással másoknak is örömet szerezhetünk, ami számunkra is boldogságot ad.
A februári boldogságóra témája a megküzdés volt. A gyerekekkel arról beszélgettünk, hogy a felmerülő problémákkal hogyan küzdhetünk meg. Összeszedtük azokat a szituációkat, amelyekben meg kellett küzdeniük nehézségekkel: pl. dolgozat, felelés, versenyek, barátság. Összegyűjtöttük, hogy mi volt az, ami átsegítette őket a nehézségeken. Kiemeltük ezek közül: a kitartást, a pozitív gondolkodást, a humort és hogy milyen fontos az önmagukba vetett hit. Párokban elkészítették a „Bátrak Földjét”. A gyerekek különböző helyszíneket terveztek Magyarország térképére, amelyek mind egy-egy kihívást, és annak leküzdését jelképezték. Így született meg „A dolgozatok ösvénye”, az „Erők erdeje”, a „Barátság kapuja”, a „Magány mocsara”, a „Fájdalom hegye”.
Az óra végén azt hangsúlyoztam, hogy minden nehézség leküzdhető, ha kitartóak vagyunk, merünk segítséget kérni és megtaláljuk saját megküzdési stratégiánkat.
A Nutella világnapján néhány érdekességet tudtunk meg a kedvenc mogyorókrémünkről. Természetesen a kóstolás sem maradt el.
A Macskák napja alkalmából néhány tanuló ppt segítségével mutatta be saját házi kedvencét. Ellátogatott hozzánk egy menhely vezetője, aki magával hozta Hetty nevű mentett kiscicát is. Játékos feladatokon keresztül beszélgettünk a macskák tulajdonságairól, a felelős állattartásról. Persze a simogatás volt a kedvencük.