Boldogságóra Alapprogram

Júniusi tevékenység tervezet

Foglalkozási/ tevékenységi terv
boldogságóra foglalkozás témája:
Fenntartható boldogság

A tevékenység helye: Tatabánya, Lila Óvoda, Napocska csoport
Korcsoport: Vegyes csoport
A tevékenység vezetője: Fekete-Kónya Marianna
A tevékenység típusa: Komplex
A tevékenység szervezeti formája: Kötetlen tevékenység
Előzmények: Beszélgetés arról, hogy melyik boldogság technika tetszett nekik a legjobban és mit
alkalmaznak szívesen. A témához kapcsolódó dalt meghallgattuk a hónap folyamán többször is.
Kedvenc játékok játszása.
Módszerek: Beszélgetés, bemutatás, dicséret, gyakorlás, közlés, ellenőrzés, magyarázat, motiválás,
értékelés.
Eszközök: Filcbáb, meseszőnyeg, CD-lejátszó, képek, színező.
Didaktikai feladatok: Érzelmi intelligencia fejlesztése játékok során.
Nevelési lehetőségek: Érzelmi- közösségi nevelés:
• Az alapvető érzelmek felismerésének és kifejezésének segítése.
• A közösségi szabályok megismerése és betartása, empátia és konfliktuskezelő képesség
alakítása.
• A társas kapcsolatok fejlesztése, együttműködésre, egymás elfogadására és segítésére
nevelés.
• A gyermekek érzelmi biztonságának erősítése, pozitív énképük alakítása.
Kiemelt fejlesztési területek:
 Érzelmi biztonság és önbizalom erősítése, társas kapcsolatok és együttműködési készség
fejlesztése.
 Empátia, tolerancia és konfliktuskezelő képesség erősítése.
 Önállóság és feladattudat kialakítása.
 Megfigyelőképesség, problémamegoldás, gondolkodás és emlékezet fejlesztése.
 Kommunikációs és beszédkészség alakítása. Szabálytudat és alkalmazkodóképesség
fejlesztése.
Tevékenység célja, feladatai:
• Tapasztalatszerzés biztosítása megfigyeléssel, játékkal és cselekvéses tanulással.
• Az együttműködés és egymás segítésének ösztönzése közös tevékenységekben.

• Sikerélmény nyújtása, a gyermekek önbizalmának erősítése.
• A szabálytudat és a közösségi normák alakítása.
• A gyermekek szókincsének és kommunikációs készségének fejlesztése beszélgetések során.
• A figyelem, emlékezet és gondolkodás fejlesztése játékos feladatokon keresztül.

Tartalmi feldolgozás A fejlesztés módszerei, munkaformák,
eszközök, megjegyzések.

1. Szervezési feladatok
A csoport kiszellőztetése a tevékenység előtt. Szabad
játék biztosítása a csoportban, a gyermekek folyamatos
fogadása. Igény szerinti bekapcsolódás a játékba,
részvétel és ötletadás és segítségnyújtás.
2. Motiváció és megvalósítás
Reggeli után furulyával motiválom a gyermekeket, ezt
követően a hónap dalát meghallgatjuk.
Meghallgatjuk „Jobb veled a világ” című dalt és
társaiknak énekelhetik is.
A dal után a „Hintaszék” mozgásalapú relaxációs
gyakorlatot végezzük, ezután a gyermekekkel
elhelyezkedünk a szőnyegen és megbeszéljük, hogy
kinek, melyik boldogságóra tetszett a legjobban.
A beszélgetés után a gyermekekkel együtt a
„Szeretetfolyosó” játékot játsszuk.

Ezt követően meghallgatják a „Boldog erdő-
Kerekerdő” mesét.

6. A tevékenység lezárása
A mese után akinek kedve van készíthet a meséhez
kapcsolódóan színezőt és feladatlapot.
Akinek kedve van az kipróbálhatja a „Bízz bennem!”
című játékot felnőtt segítséggel.
Aki nem szeretne részt venni a tevékenységben az
visszatérhet a szabad játékba és az általam készített
játékokhoz

A gyermekek számára különböző
lehetőségeket kínálok fel a játék során.
Kötetlen tevékenységek

Furulya

IKT eszközök

Relaxálás

Beszélgetés

Filcbáb, meseszőnyeg

Magyarázat, dicséret.

Beszélgetés
Gondolkodás, türelem, beszédkészség,
fejlesztése
Magyarázat, közlés, dicséret.
Időbiztosítás
Szükség esetén segítségnyújtás

Felhasznált források: Tabajdi Éva: Boldogságóra kézikönyv pedagógusoknak és szülőknek, Bagdi
Bella, Prof. Dr. Bagdy Emőke

Reflexió

A tevékenység szervezése során törekedtem a nyugodt, biztonságos légkör megteremtésére. A
csoportszoba kiszellőztetése és a szabad játék biztosítása segítette a gyermekek fokozatos
megérkezését és ráhangolódását a napra. Fontosnak tartottam, hogy igény szerint bekapcsolódjak a
játékukba, ezzel erősítve a biztonságérzetüket és a kapcsolatainkat, valamint lehetőséget adva az
egyéni szükségletek megfigyelésére. A motiváció során a furulya hangja hatékonyan felkeltette a
gyermekek figyelmét, kíváncsiságát. A „hónap dala” és a „Jobb veled a világ” című dal
meghallgatása és közös éneklése pozitív érzelmi ráhangolódást eredményezett, erősítette az
összetartozás élményét. A zenei tevékenységet jól egészítette ki a „Hintaszék” relaxációs gyakorlat,
amely segítette a gyermekek megnyugvását és az élmények feldolgozását. A beszélgetőkör során a
gyermekek szívesen osztották meg élményeiket, fejlődött kifejezőkészségük, figyelmük és
egymásra való odafigyelésük. A „Szeretetfolyosó” játék különösen nagy élményt jelentett számukra,
erősítette a közösségi érzést, az elfogadást és az egymás iránti pozitív visszajelzések adását. A
„Boldog erdő–Kerekerdő” mese meghallgatása során a gyermekek figyelmesen hallgattak, beleélték
magukat a történetbe. A mese feldolgozását segítették a választható tevékenységek: a színezés,
feladatlap, illetve a „Bízz bennem!” játék, amelyek lehetőséget biztosítottak az élmények egyéni
feldolgozására és elmélyítésére. Kiemelten fontosnak tartottam, hogy minden gyermek szabadon
választhasson, illetve visszatérhessen a szabad játékhoz, ezáltal biztosítva a differenciálást és az
egyéni igények tiszteletben tartását. A tevékenység során alkalmazott módszerek – beszélgetés,
magyarázat, szemléltetés, dicséret – támogatták a gyermekek gondolkodásának, türelmének és
kommunikációs készségének fejlődését. Az eszközök (furulya, IKT eszközök, filcbáb,
meseszőnyeg) változatossá és élményszerűvé tették a foglalkozást. A tevékenység elérte célját: a
gyermekek érzelmi biztonsága erősödött, közösségi élményekkel gazdagodtak, és lehetőségük nyílt
az öröm, a szeretet és az elfogadás megélésére. A jövőben érdemes még több időt biztosítani a
beszélgetésekre, hogy minden gyermek kellő teret kapjon véleménye kifejtésére.

Együtt könnyebb

Intézmény: Nyírjákói Általános Iskola
Osztály: 3–4. osztály – Társastánc csoport
Foglalkozás: Viselkedéskultúra – Boldogságóra Alapprogram
A novemberi Boldogságóra foglalkozás középpontjában a pozitív kapcsolatok álltak. A tanulók játékos mozgásos, kreatív és döntéshelyzeteket feldolgozó feladatokon keresztül tapasztalták meg, hogy a barátság, az együttműködés és egymás elfogadása teszi igazán erőssé a közösséget. Az óra során fejlődött a kommunikációjuk, a kreativitásuk és az a képességük, hogy tisztelettel forduljanak egymás felé.
Óravázlat
1. Liba–medve (2–3 perc)
Az órát egy vidám mozgásos ráhangolódással kezdtük.
A gyerekek először libákká változtak: széttárt „szárnyakkal” totyogtak előre-hátra a teremben, figyelve arra, hogy ne ütközzenek egymásnak. Ezután medvékként lassan, komótosan cammogtak nagy léptekkel.
A játék során külön figyelmet fordítottunk a térérzékelésre, az egymásra figyelésre és arra, hogy mozgás közben is óvjuk társainkat.
2. Barátsággyár (20–30 perc)
A Magyar Tudomány Napjához kapcsolódva a tanulók 3–5 fős csoportokban elkészítették saját „Barátsággyárukat”.
A csapatok egy olyan képzeletbeli gépet terveztek, amely segít:
• új barátokat szerezni,
• kibékíteni az összeveszett embereket,
• közelebb hozni egymáshoz egy közösséget.
Minden csoport nevet adott a találmányának, elkészítette a rajzát, majd röviden bemutatta, hogyan működik. A gyerekek rendkívül ötletes megoldásokat találtak ki, és egymás munkáját is érdeklődéssel hallgatták.
3. Válassz! (8–12 perc)
Az óra végén gyors döntésjáték következett.
A terem két oldala két különböző választ jelentett. A pedagógus egymás után olvasta fel a kérdéseket, a tanulók pedig azonnal arra az oldalra álltak, amelyik közelebb állt hozzájuk.
Például:
• Korán vagy későn?
• Futva vagy sétálva?
• Várni vagy váratni?
• Öt perc vagy tíz perc?
A különböző döntések után néhány tanuló elmondta választása okát. A gyerekek megtapasztalták, hogy ugyanarra a kérdésre több jó válasz is létezhet, és a különböző vélemények tiszteletben tartása erősíti a közösséget.
Tapasztalataink
A Liba–medve játék vidám hangulatot teremtett, miközben észrevétlenül fejlesztette a figyelmet és a térbeli tájékozódást. A Barátsággyár feladat során a tanulók fantáziája szinte határtalan volt: sok olyan találmány született, amely mosollyal, beszélgetéssel vagy közös élményekkel segítette volna az embereket közelebb egymáshoz. A Válassz! játék jó lehetőséget adott arra, hogy a gyerekek megtapasztalják: nem kell mindenben egyformán gondolkodnunk ahhoz, hogy elfogadjuk és tiszteljük egymást.
Zárógondolat
A pozitív kapcsolatok a figyelemből, a közös élményekből és egymás elfogadásából épülnek fel. Egy kedves szó, egy közös játék vagy egy őszinte beszélgetés sokszor többet jelent, mint gondolnánk. Ha nyitottak vagyunk egymás felé, meghallgatjuk a másikat és tisztelettel fogadjuk a különböző véleményeket, olyan közösséget építhetünk, ahol mindenki biztonságban és értékesnek érezheti magát.

Májusi tevékenység tervezet

Foglalkozási/ tevékenységi terv
boldogságóra foglalkozás témája:
Testmozgás

A tevékenység helye: Tatabánya, Lila Óvoda, Napocska csoport
Korcsoport: Vegyes csoport
A tevékenység vezetője: Fekete-Kónya Marianna
A tevékenység típusa: Komplex
A tevékenység szervezeti formája: Kötetlen tevékenység
Előzmények: Beszélgetés arról, hogy miért fontos a testmozgás. Beszélgetés alkalmával a
gyermekek rávezetése, arra hogy a testmozgás és a táplálkozás, milyen fontos szerepet tölt be az
egészséges életmódban. A hónap dalát gyakran meghallgattuk a hónap folyamán. Közös játékok
játszása ( tűz-víz-repülő, tükörjáték, lufi a magasban).
Módszerek: Beszélgetés, bemutatás, motiválás, közlés, dicséret, gyakorlás, magyarázat, ellenőrzés,
értékelés.
Eszközök: Báb, mesebőrönd, CD-lejátszó, képek, színező.
Didaktikai feladatok: Érzelmi intelligencia fejlesztése játékok során.
Nevelési lehetőségek: Érzelmi- közösségi nevelés:
• Biztonságos, szeretetteljes légkör kialakítása
• Érzelmek fejlesztése
• Együttműködés, segítés, türelem, egymásra figyelés gyakorlása.
• Empátia fejlesztése
• Konfliktuskezelés tanítása

Kiemelt fejlesztési területek:
 Érzelmi intelligencia fejlesztése
 Az érzelmi biztonság megteremtése
 A szociális kompetenciák erősítése
 Az empátia és együttműködés alakítása
 A közösségi normák elsajátítása
 Konfliktuskezelési és kommunikációs készségek fejlesztése.
Tevékenység célja, feladatai:
• Érzelmek felismerése és kifejezése

• Empátia és együttműködés fejlesztése
• Közösségi szabályok gyakorlása, konfliktuskezelés és kommunikáció erősítése.
• A figyelem, emlékezet és gondolkodás fejlesztése játékos feladatokon keresztül.
• Sikerélmény nyújtása, a gyermekek önbizalmának erősítése.
• A szabálytudat és a közösségi normák alakítása.

Tartalmi feldolgozás A fejlesztés módszerei, munkaformák,
eszközök, megjegyzések.

1. Szervezési feladatok
A csoport kiszellőztetése a tevékenység előtt. Szabad
játék biztosítása a csoportban, a gyermekek folyamatos
fogadása. Kérés esetén bekapcsolódás a játékba,
részvétel és ötletadás és segítségnyújtás.
2. Motiváció és megvalósítás
Reggeli után bábbal motiválom a gyermekeket, ezt
követően a hónap dalát meghallgatjuk.
Meghallgatjuk „ Jól érzem magam boobie” című dalt
és társaiknak énekelhetik is.
A dal után a „Fújj-fújj” mozgásalapú relaxációs
gyakorlatot végezzük, ezt követően a gyermekekkel
helyet foglalunk a szőnyegen és megbeszéljük, hogy
miért fontos a testmozgás és az egészséges táplálkozás.
A beszélgetés után a gyermekek meghallgatják a
„ Mozogjunk együtt” mondókát.
Ezután meghallgatják a „A lusta király” című mesét.
6. A tevékenység lezárása
A tevékenység után akinek kedve van készíthet a
meséhez kapcsolódóan színezőt és feladatlapot.
Akinek kedve van az kipróbálhatja a témához
kapcsolódó játékokat ( tűz-víz-repülő, tükörjáték, lufi a
magasban).
Aki nem szeretne részt venni a tevékenységben az
visszatérhet a szabad játékba és az általam készített
játékokhoz.

A gyermekek számára lehetőségeket kínálok
fel a játék során.
Kötetlen tevékenységek

Báb

IKT eszközök

Relaxálás

Beszélgetés

Báb, meseszőnyeg

Magyarázat, dicséret.

Beszélgetés
Gondolkodás, türelem, beszédkészség,
fejlesztése
Magyarázat, közlés, dicséret.
Időbiztosítás

Felhasznált források: Tabajdi Éva: Boldogságóra kézikönyv pedagógusoknak és szülőknek, Bagdi
Bella, Prof. Dr. Bagdy Emőke

Reflexió

A játék során igény szerint bekapcsolódtam, ötleteket adtam, segítettem a kapcsolatteremtést és a
játék elmélyítését. Ez támogatta a gyermekek biztonságérzetét és elősegítette a pozitív társas
kapcsolatok alakulását.
A motiváció báb alkalmazásával történt, amely felkeltette a gyermekek érdeklődését és érzelmileg
ráhangolta őket a tevékenységre. A zenei élmények (a hónap dala, „Jól érzem magam” dal)
lehetőséget adtak az önkifejezésre, közös éneklésre, valamint a jó hangulat megteremtésére.
A mozgásos „Fújj-fújj” relaxációs gyakorlat segítette a gyermekek testi-lelki ellazulását, valamint a
figyelem összpontosítását. A szőnyegen történő beszélgetés során a gyermekek aktívan
bekapcsolódtak, megosztották saját tapasztalataikat a testmozgás és az egészséges táplálkozás
fontosságáról. Ez fejlesztette kommunikációs készségüket és gondolkodásukat.
A mondóka és a „A lusta király” című mese tovább mélyítette a témát, hozzájárult a képzelet
fejlődéséhez, valamint az erkölcsi tartalmak (aktivitás, kitartás) megértéséhez.
A tevékenység lezárásakor differenciált lehetőségeket biztosítottam a gyermekek számára. A
választható színezők és feladatlapok az élmények feldolgozását segítették, míg a mozgásos játékok
(pl. tűz–víz–repülő, tükörjáték, lufi a magasban) a mozgás iránti igényt elégítették ki.
Fontosnak tartottam, hogy a gyermekek szabadon dönthessenek: aki nem kívánt részt venni az
irányított tevékenységben, visszatérhetett a szabad játékhoz. Ez erősítette önállóságukat és
komfortérzetüket. A tevékenység során változatos módszereket alkalmaztam (bemutatás,
magyarázat, beszélgetés, dicséret), amelyek segítették a megértést és a motiváció fenntartását. A báb
és az IKT eszközök használata növelte az érdeklődést és élményszerűvé tette a tanulást. A
gyermekek aktívan részt vettek a tevékenységekben, figyelmük végig fenntartható volt. A
beszélgetések során fejlődött beszédkészségük, türelmük és egymás meghallgatásának képessége.
Az időkeretet sikerült megfelelően tartani, a tevékenységek egymásra épültek és logikusan követték
egymást. A tevékenység elérte célját: a gyermekek pozitív élményeken keresztül tapasztalatot
szereztek a mozgás és az egészséges életmód fontosságáról, miközben érzelmi és közösségi
készségeik is fejlődtek.

A jó oldal keresése

Intézmény: Nyírjákói Általános Iskola
Osztály: 3–4. osztály – Társastánc csoport
Foglalkozás: Viselkedéskultúra – Boldogságóra Alapprogram
Az októberi Boldogságóra foglalkozás témája az optimizmus volt. A tanulók játékos mozgásos és dramatikus feladatokon keresztül megtapasztalták, hogy ugyanarra a helyzetre többféleképpen is lehet reagálni. Megtanulták felismerni a negatív gondolatokat, és gyakorolták azok pozitívabb, reményt adó átkeretezését. A közös élmények során fejlődött a kreativitásuk, az együttműködésük és az a képességük, hogy a nehézségekben is képesek legyenek meglátni a lehetőségeket.
Óravázlat
1. Add tovább a grimaszt! (5 perc)
A foglalkozást vidám csapatjátékkal indítottuk.
A tanulók egymás mögött sorba álltak. Az utolsó játékos megnézett egy vicces grimaszt, majd vállérintéssel továbbadta azt a következő társának. A grimasz játékosról játékosra haladt előre, míg végül az első tanuló bemutatta, milyen arckifejezés érkezett hozzá.
A gyerekek sokat nevettek azon, mennyit változott a grimasz útközben. A játék fejlesztette a figyelmet, a koncentrációt és az egymásra hangolódást.
2. Optimista szemüveg (20 perc)
A fő feladat során a gyerekek megismerkedtek az „optimista szemüveg” gondolatával.
Közösen beszélgettünk arról, hogy ugyanazt az eseményt nézhetjük pesszimista vagy optimista szemüvegen keresztül is.
A tanulók különböző hétköznapi helyzeteket kaptak, majd azt keresték, hogyan lehetne ugyanazt a történetet biztatóbb, reménytelibb módon megfogalmazni.
Például:
• „Most nem sikerült, de legközelebb jobb lehet.”
• „Mit tanulhatok ebből?”
• „Megpróbálom másképp.”
• „Ez csak egy akadály.”
A beszélgetés során egyre több saját példát is megosztottak arról, amikor végül egy kezdeti kudarc után sikerrel jártak.
3. Tánc Remix (20 perc)
Az óra zárásaként mozgásos kreatív feladat következett.
A tanulók először megtanultak egy nagyon rövid táncos mozgássort (kacsatánc vagy makaréna). Ezután ugyanazt a koreográfiát kellett eltáncolniuk mindig új szerepekben vagy hangulatokkal.
Például:
• pingvinként,
• békaként,
• elefántként,
• zsiráfként,
• vagy más vidám szereplőként.
A gyerekek megtapasztalták, hogy ugyanaz a feladat mindig lehet egy kicsit más, és a változatosság örömöt, felszabadultságot és kreativitást hoz.
Tapasztalataink
Az óra eleji grimaszjáték gyorsan feloldotta a gátlásokat, és sok nevetést hozott a csoportba. Az Optimista szemüveg feladat során a tanulók egyre ügyesebben fogalmaztak meg biztató gondolatokat, és többen saját élményeiket is megosztották. A Tánc Remix különösen népszerű volt: a gyerekek örömmel próbálták ki ugyanazokat a mozdulatokat különböző szerepekben, miközben megtapasztalták, hogy a játékos szemlélet a nehezebb helyzeteket is könnyebbé teheti.
Zárógondolat
Az optimizmus nem azt jelenti, hogy nincsenek nehézségek, hanem azt, hogy hiszünk abban: minden helyzetből tanulhatunk, és mindig van lehetőség újra próbálkozni. A pozitív gondolkodás, a humor és az egymás bátorítása segít abban, hogy bátrabban nézzünk szembe a kihívásokkal. Ezek a tapasztalatok nemcsak az iskolában, hanem a mindennapi életben is fontos erőforrást jelentenek a gyermekek számára.

A hála ereje a mindennapokban

Intézmény: Nyírjákói Általános Iskola
Osztály: 3–4. osztály – Társastánc csoport
Foglalkozás: Viselkedéskultúra – Boldogságóra Alapprogram
A tanév első Boldogságóra foglalkozásának középpontjában a hála állt. A gyerekek játékos mozgásos és beszélgetős feladatokon keresztül fedezték fel, hogy a hála nemcsak azt jelenti, hogy megköszönünk valamit, hanem azt is, hogy figyelünk egymásra, értékeljük a közösen átélt pillanatokat, és észrevesszük a mindennapok apró örömeit. A foglalkozás egyszerre fejlesztette a figyelmet, az együttműködést, az empátiát és a pozitív szemléletet.
Óravázlat
1. Tüdőtakarítás (2–3 perc)
A foglalkozást egy vidám légzőjátékkal indítottuk.
A tanulók egyenes testtartásban álltak, majd az Í – É – Á – Ó – Ú hangokat hosszú, egyenletes kilégzéssel skálázták végig. Minden hang előtt mély levegőt vettek az orrukon keresztül, majd lassan kifújták a levegőt. A hangokhoz egyszerű mozdulatok is kapcsolódtak, így a légzés és a mozgás összehangolása is megjelent.
A rövid ráhangolódás segített lecsendesedni, összpontosítani, és vidám, nyugodt hangulatot teremtett a foglalkozás kezdetére.
2. A hála világnapja – A barátság padja (30–45 perc)
Közösen elolvastuk a „Barátság padja” történetrészletet, majd arról beszélgettünk, milyen sokat jelenthet, ha valaki valódi figyelemmel fordul a másik felé.
Ezután következett a „Barátság padja” hálakör. A tanulók körben ültek, és aki szeretett volna, megosztott egy rövid történetet vagy élményt. A többiek csendben, figyelmesen hallgatták, majd egy-egy támogató mondattal reagáltak, például:
• „Köszönöm, hogy elmondtad.”
• „Én azt hallottam, hogy…”
• „Szerintem te akkor ezt érezhetted…”
A beszélgetés végén mindenki megfogalmazta, miért hálás, illetve ki figyelt rá különösen jól aznap.
3. Hála pillanat (10–15 perc)
A foglalkozás zárásaként mozgásos játék következett.
Zene szólt, miközben a gyerekek szabadon mozogtak a teremben. A pedagógus különböző hálához kapcsolódó szerepeket mondott, például „köszönő papagáj”, „segítőkész hangya”, „udvarias pingvin”, „bátor oroszlán”. A tanulók ezeknek megfelelően mozogtak, majd amikor a zene hirtelen megállt, mindenki „hála-pillanatképpé” fagyott abba a testtartásba, amely legjobban kifejezte az adott szerepet.
A játék sok nevetést, kreatív megoldást és közös élményt hozott, miközben a gyerekek mozgással is átélhették a hála különböző megnyilvánulásait.
Tapasztalataink
A légzőgyakorlat segített ráhangolni a csoportot a foglalkozásra, a Barátság padja pedig meghitt, biztonságos légkört teremtett, ahol a tanulók bátran osztották meg gondolataikat. A Hála pillanat mozgásos feladat felszabadult hangulatot teremtett, és jól megmutatta, hogy a pozitív érzések nemcsak szavakkal, hanem mozdulatokkal is kifejezhetők. A gyerekek örömmel kapcsolódtak be minden feladatba, és egymásra is figyelmesebbé váltak.
Zárógondolat
A hála segít észrevenni mindazt a jót, ami körülvesz bennünket: a segítő kezeket, a kedves szavakat, a közös élményeket és a mindennapok apró örömeit. Már kisgyermekkorban érdemes megtapasztalni, hogy a figyelmes meghallgatás, a köszönet és az egymás iránti megbecsülés erősíti a közösséget. A tanév első foglalkozása megalapozta azt a pozitív, elfogadó légkört, amelyre az egész éves Boldogságóra program épülhet.

Megbocsátás gyakorlása

Megbocsátás gyakorlása
A hétköznapokban szinte folyamatosan jelen van a konfliktus az óvodásoknál. 4-5 évesek érzelmi vezéreltek, hirtelen haragúak, ezért nagyon fontos, hogy megfelelő mintát és eszközöket kapjanak a konfliktusok kezelésében, a megbocsátás gyakorlásában. A mindennapi nevelési helyzeteket is tudatosan felhasználtam arra, hogy gyakoroljuk az egymásra figyelést, bocsánatkérést és a megbocsátást.
A témát mesékkel és beszélgetőkörrel dolgoztam fel. A történetek szereplőinek érzéseit közösen elemeztük ki, megbeszéltük, mit élhettek át, hogyan lehetett volna másképp megoldani az adott helyzetet. Saját mesét találtam ki a mindennapi helyzetekből, amelyben a szereplők egy félreértés után megtanulták kimondani a „Sajnálom” és a „Megbocsátok” szavakat. Bagdi Bella dalai és és mondókái oldott, biztonságos légkört teremtettek, amelyben a gyermekek könnyebben megnyíltak, és beszéltek érzéseikről. Kedvenc daluk az Elengedem című. Beszélgettünk arról, hogy „Mi az a megbocsátás? „Mivel fejezzük ki a másiknak, hogy megbocsátottunk?
Félbevágott szív egyik felét színezték ki, rajzoltak rá, majd ezt összeillesztették annak a gyermeknek a felével, akit bántottak már meg,-ez volt a „Békítő-szív”.
Otthon mindenki festett kavicsot, majd ezt odaadta anna

Kis lépések a tartós boldogság felé

Júniusban a Boldogságóra témája a fenntartható boldogság volt. Az 1. osztályos tanulókkal játékos beszélgetések során közösen gondolkodtunk arról, hogy mi tesz bennünket igazán boldoggá, és hogyan vigyázhatunk egymásra és a környezetünkre. A gyerekek megfogalmazták, hogy a szeretet, a barátság, a közös játék és a természetben töltött idő mind hozzájárulnak a tartós boldogsághoz.

A foglalkozások során rajzokat készítettek arról, hogyan tehetnek jót a környezetükért és társaikért. Beszélgettünk az apró kedves cselekedetek, a takarékosság és a természet védelmének fontosságáról. A gyerekek örömmel osztották meg saját ötleteiket, és aktívan részt vettek a közös feladatokban.

A hónap végére a tanulók megértették, hogy a fenntartható boldogság nemcsak a saját örömünkről szól, hanem arról is, hogy figyelünk egymásra, segítünk másoknak, és óvjuk a környezetünket.

2025-2026. év végi beszámoló

2025-2026. év végi beszámoló

Örömmel tölt el, hogy már 4. éve vezettem a boldogságórákat csoportomban. A boldogságórákat nemcsak én, hanem óvodásaim is nagyon szerették. Mindig izgatottan várták Boldog Dórát.
Keresztény szellemű óvodában dolgozom, ahol idén kiemelt célom volt a néphagyomány ápolása. A népi hagyományok, a népi világ olyan érzelmi és közösségi tudást hordoznak, amely ma is érvényes és alkalmazható. A hagyomány és a modern pedagógia egymást erősítő lehetőségek. Remekül tudtam összekapcsolni őket és beépíteni az óvodai nevelésbe.
A boldogságóra bevezetéseként, mint eddig minden évben a boldogság várát készítettük el közösen a gyerekekkel. Minden hónap témájának jelét felragasztottuk a plakátra, amiket a gyerekek színeztek ki.
A Boldogságóra kézikönyv tematikája szerint haladtunk sorban. A témákat az ajánlások és saját ötletek szerint dolgoztuk fel. A munkafüzet feladatai, színezői közül is válogattam.
Bagdi Bella zenéit, dalait nagyon szerették a gyerekek, nemcsak boldogságórák alkalmain, hanem szabad játék során is szívesen hallgatták. Idén a kedvenc dal a Pozitív mondóka volt. Készítettem hozzá számos képeket, hogy még örömtelibb legyen a közös éneklés, mozgás.
Szívet melengető volt, ahogy megfogalmazták gondolataikat az egyes témák során.
A mozgás a gyerekek lételeme. Ezért volt hálás a testmozgás téma, ami nagyon lekötötte a kicsiket. Minden mozgással átszőtt játékban motiváltan vettek részt a gyerekek.
Kezdetektől fogva arra törekedtem, hogy sikeres, hatékony és boldog perceket szerezzek óvodásaimnak. Célom volt, hogy nyugodt légkört teremtsek a foglalkozásokon. Nyugalmat és jó hangulatot, vidámságot sugározzak a gyerekek felé.
A szülők bevonása az egyes témákba kapcsolódva több alkalommal megvalósult.
Idén az Önbizalom Programmal is ismerkedtünk kicsit. A következő évben több ajánlást szeretnék beépíteni belőle a boldogságóráimba.

Petovszky Brigitta
óvodapedagógus

Fedezd fel a boldogságot!

A júniusi boldogságóra témája: a „Fenntartható boldogság“
Ehhez a témához kapcsolódóan felidéztük a gyerekekkel az egyes hónapok témáit, a legkedvesebb emlékeket, visszanéztük az elkészített alkotásokat.
A legfrissebb élményünk a júniusi hónapban az volt, amikor közösen készítettünk társasjátékot a gyerekekkel, játék közben pedig jóízűen falatoztunk a friss, ropogós cseresznyéből és eperből. A tanév végi osztálykirándulás szintén szuper hangulatban telt, pár év múlva is szívesen fogunk visszaemlékezni rá.
A hála, a boldogító jócselekedetek, az optimizmus, a megbocsátás, illetve a társas kapcsolatok gyakorlása során olyan csodálatos érzéseket éltünk át közösen, amelyeket már örökre a szívünkbe zárunk.
Úgy érzem, hogy a csoport maximálisan nyitott volt minden boldogságórás tevékenységre, sokat erősödött a gyerekek társas kapcsolata, egymáshoz való alkalmazkodása, elfogadása.
Íme néhány vélemény, hogy miért szeretnénk jövőre is boldogságórákat tartani:
„A Boldogságórákon örömet okozunk egymásnak.”
„Azért szeretem a Boldogságórát, mert együtt lehetünk és nagyon jó játékokat játszunk.”
„Attól boldog vagyok!”
„Az a legjobb, amikor kint a szabadban tartunk Boldogságórát és sokat nevetünk.”

Apró örömök

Apró örömök élvezete
Célom volt a gyerekek figyelmének ráirányítása a mindennapok apró örömeire, a jelen pillanat megélésére és az érzékszerveken keresztül szerzett pozitív tapasztalatok tudatosítására. Szeretném elérni, hogy felismerjék a boldogságot, nemcsak a nagy események, hanem a hétköznapok egyszerű, mégis értékes élményei is jelenthetik.
A témát beszélgetőkörrel indítottam, ahol a gyerekek elmesélhették, mi okozott számukra örömet az elmúlt napokban. Sokan említették a közös játékot, ölelést, a családdal együtt töltött időt, vagy kedves szót, de többen tárgyi jutalmat is említettek.
Ezt követően játszottuk el a „MI van a kendő alatt?” tapogató játékot. Egy pléddel letakart kosárba különböző, a mindennapi életből, és a természetből ismert tárgyakat helyeztem el. A gyerekek tapintás útján próbálták kitalálni, mit rejtenek a kezek. A játék során beszélgettünk arról is, hogy milyen érzés megérinteni egyes tárgyakat.. Melyik kellemes számukra, melyik emlékezteti őket valamilyen élményre.
A foglalkozást Bagdi Bella dalai, mondókái és egy saját apró örömökről szóló mesém tette még élményszerűbbé. Közösen táncoltunk, énekeltünk.
A témát nemcsak ezen foglalkozás on dolgoztam fel, hanem a mindennapok során tudatosan is keresem azokat a pillanatokat, amelyek örömet adnak.

«‹ 2 3 4 5›»
‹