A negyedik évfolyamos etika órán dolgoztuk fel a Hála témakörét.
Motivációként meghallgattuk a Hála c.dalt.
A hálakörben mindenki elmondhatta,hogy jelenleg miért hálás az életében,majd a
„Hálafára” írtuk fel a hálakörben elmondottakat.
A Hálafa c.mesét felolvastam a gyerekeknek,majd közösen megbeszéltük a mese tanulságait.
Egy falat értéke: Itt megbeszéltük,hogy kinek lehetünk hálásak azért,hogy egy alma vagy a kenyér az asztalunkra kerül.
Drámajátékkal zártuk az órát: Azért vagyok hálás neked….Labdát dobáltunk egymásnak és elmondtuk,hogy ki miért hálás a másiknak.
Ezt követően több drámajátékkal zártuk az órát,oldott hangulat volt.
Boldogságóra Alapprogram
Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde
Szeptemberben a hála érzése megnő, amikor a kis barátok újra találkozhatnak, együtt játszhatnak. A legtöbb kisgyermeket jó érzések öntenek el ilyenkor, így nekünk már igazán könnyű dolgunk volt, csak a figyelem megfelelő irányba terelésére, egy közösen meghallgatott mesére, játékra, egy kis beszélgetésre, élményfelidézésre volt szükség. A boldogságóra játékait éppen ezeket segítették elő. A gyerekek tágra nyílt szemekkel hallgatták Az aranyhal meséjét, majd együtt színeztek ki az aranyhalat.
Nagyobbak már igazán remekül képesek pozitív érzéseik kommunikálásában, a másik gyermek, vagy a szeretett felnőtt irányába történő köszönet kifejezésében.
Beszélgettünk arról, milyen érzés, ha valaki kedves velünk, és mi az, ami jól esik a barátunktól. Meg kell tanulniuk a gyerekeknek hogyan mutassák ki a hálájukat mások felé.
A gyerekek bemutatkoztak egymásnak a jelükkel. Biztattam őket, hogy érzéseiket szavakkal fogalmazták meg
Hálakavicsot festettünk. A kavicsokat mindenki az élősarokba helyezte el ahonnan bármikor elveheti, hogy elsuttogja aznap miért hálás
Csécsei Gézengúz Óvoda és Bölcsőde
A hála témakörét egy hét folyamán sokféle tevékenységen keresztül, játékos és élményszerű formában dolgoztuk fel. A beszélgetőkör során közösen gondolkodtunk arról, mit jelent számunkra a hála, kinek és miért lehetünk hálásak. A gyermekek örömmel osztották meg egymással személyes élményeiket, és megfogalmazták, hogy mely személyért, dologért vagy eseményért éreznek hálát.
A témát igyekeztünk valamennyi tevékenységi területbe „becsempészni”. A falevelekkel végzett matematikai tapasztalatszerzés során válogattunk, csoportosítottunk, számoltunk, majd minden gyermek kiválasztotta és kiszínezte saját hálalevelét, amelyhez egy személyes gondolatot is kapcsolt. Ezekből közösen készítettük el Hálafánkat, amely a hét során megfogalmazott hálánk kézzelfogható emléke lesz.
A Pillanatkapitány című mese és az Életfa története tovább mélyítette a témát, és segített abban, hogy a gyermekek a saját életükben is felfedezzék azokat az apró „kincseket”, amelyek örömet és hálát ébresztenek bennük. A mese kapcsán elkészített hálakövek minden gyermek számára egy-egy saját, személyes kincset jelentenek. A köveket temperával, egyéni elképzeléseik szerint festették ki, így minden darab különböző és megismételhetetlen lett.
A hét folyamán a zene is fontos szerepet kapott. Meghallgattuk és közösen átéltük Bagdi Bella „Szép nap ölelj most át engem” és „Boldog vagyok” című dalait, amelyek jó hangulatot teremtettek, és természetesen kapcsolódtak a pozitív érzések, az öröm és a hála megéléséhez.
A Titkos jótevő játék különösen kedves élményt jelentett a gyermekek számára. Megbeszéltük, hogy egészen apró figyelmességgel, segítséggel vagy kedvességgel is örömet szerezhetünk másoknak. A Hálahíd elkészítésével pedig játékos formában is megjelenítettük, hogyan kapcsolódik össze a hála, a szeretet, a segítségnyújtás és az egymásra figyelés.
A hét zárásaként a Forrai 100 kezdeményezéshez való csatlakozással és közös körjátékkal is gazdagítottuk a közös élményeket, tovább erősítve az összetartozás és az együtt örülés érzését.
A gyermekek a hét során nagyon érdeklődően, aktívan és lelkesen kapcsolódtak a témához. Öröm volt megtapasztalni, hogy egyre bátrabban fogalmazták meg érzéseiket, gondolataikat, és egymás válaszaira is figyeltek. A hét megerősített bennünket abban, hogy a hála nem csupán egy fogalom, hanem a mindennapokban megélhető érzés és viselkedés, amelyet játékokon, meséken, zenén, alkotásokon, mozgáson és közös élményeken keresztül is természetesen lehet közvetíteni. A hét végére úgy éreztük, hogy a hála valóban végigkísérte és összekötötte valamennyi tevékenységünket, miközben sok kedves, maradandó közös élménnyel gazdagodtunk.
BOLDOGSÁGÓRA – 7. OSZTÁLY
Téma: Élelmiszer-pazarlás elleni küzdelem napja
Kapcsolódás: biológia
Időtartam: 45 perc
Korosztály: 7. osztály
Óra jellege: játékos, gondolkodtató, csoportos, élményszerű
Az óra központi gondolata
„Amit megbecsülünk, azt nem pazaroljuk el.”
A tanulók felismerik, hogy az élelmiszer nem magától kerül az asztalunkra: energia, víz, termőföld, emberi munka és idő van mögötte. A pazarlás csökkentésével nemcsak a környezetünket védjük, hanem tudatosabbá és hálásabbá is válunk.
Fejlesztési célok
• környezettudatos gondolkodás fejlesztése,
• felelős fogyasztói magatartás erősítése,
• problémamegoldó gondolkodás,
• együttműködés,
• érvelés és kommunikáció,
• kritikus gondolkodás,
• a hála és megbecsülés érzésének erősítése.
________________________________________
1. RÁHANGOLÓDÁS – „Mi van a tányérod mögött?”
Idő: 5 perc
A tanár felírja a táblára:
🍞 EGY SZELET KENYÉR
Majd megkérdezi:
„Szerintetek mi minden kellett ahhoz, hogy ez a kenyér a tányérotokra kerüljön?”
A gyerekek sorolják:
• búza,
• termőföld,
• víz,
• napfény,
• gazda munkája,
• gépek,
• üzemanyag,
• malom,
• pék munkája,
• energia,
• csomagolás,
• szállítás,
• bolt,
• a család pénze.
A táblára ezekből egy „útvonalat” rajzolunk:
🌾 búza → 🚜 termesztés → 🌾 liszt → 🥖 pékség → 🚚 szállítás → 🏪 bolt → 🍽️ asztal
Ezután a kérdés:
„Mi történik mindezzel, ha a kenyeret végül kidobjuk?”
Nem kell még választ adni. Ez lesz az óra alapkérdése.
________________________________________
2. JÁTÉK – „PAZARLÁSDETEKTÍVEK”
Idő: 8 perc
A tanulókat 3–4 fős csoportokra osztjuk.
Minden csoport kap 5–6 „esetkártyát”.
Példák:
1. eset
„Anna háromszor annyi ételt szed a tányérjára, mint amennyit meg tud enni. A maradékot kidobja.”
2. eset
„A család két doboz joghurtot talál a hűtőben, amelyeknek hamarosan lejár a minőségmegőrzési idejük. Inkább új joghurtot vesznek.”
3. eset
„Bence nem szereti a kenyér héját, ezért minden reggel kidobja.”
4. eset
„Egy család túl sok tésztát főz, a maradékot pedig másnap nem akarják megenni.”
5. eset
„Valaki bevásárlás előtt megnézi, mi van otthon, és csak azt veszi meg, amire valóban szükség van.”
A feladat:
🕵️ „Pazarlásdetektívként döntsétek el!”
Melyik:
🟥 Pazarlás
🟩 Jó megoldás
🟨 Attól függ
A „Attól függ” kategória különösen jó, mert vitát indít.
Például:
„A kenyér héjának kidobása pazarlás?”
Nem feltétlenül kell minden esetben ugyanarra a válaszra jutni.
________________________________________
3. „MENTSD MEG!” – ÉLELMISZERMENTŐ KIHÍVÁS
Idő: 10 perc
Minden csoport kap egy problémát.
A feladat:
„Van 5 percetek megmenteni ezt az ételt!”
1. csoport
Túl sok banán van otthon, és barnulni kezd.
Találjatok ki legalább 3 megoldást!
Például:
• turmix,
• banánkenyér,
• lefagyasztás,
• zabkásába felhasználás.
2. csoport
Maradt főtt rizs a tegnapi ebédből.
Mit lehet vele kezdeni?
3. csoport
A kenyér már nem friss, de még fogyasztható.
Mit készítenétek belőle?
4. csoport
Túl sok zöldség van a hűtőben, hamarosan megromlik.
Mit lehet tenni?
5. csoport
Nagy adag étel maradt az ebédből.
Hogyan lehet úgy felhasználni, hogy ne a kukában végezze?
A csoportok 2–3 perc alatt ötletelnek, majd minden csoport bemutatja a legjobb ötletét.
________________________________________
4. JÁTÉK – „IGAZ vagy HAMIS?”
Idő: 7 perc
A tanár felolvas állításokat.
A terem egyik oldala:
IGAZ ✅
a másik:
HAMIS ❌
A tanulóknak oda kell állniuk, amelyik választ gondolják.
Ezután röviden megbeszéljük.
Állítások:
1. „Az élelmiszer kidobása csak pénzkidobás.”
→ HAMIS
2. „Az élelmiszer előállításához vízre van szükség.”
→ IGAZ
3. „Ha valami már nem szép, biztosan ehetetlen.”
→ HAMIS
4. „A tudatos bevásárlás csökkentheti a pazarlást.”
→ IGAZ
5. „A maradék ételből gyakran készíthető új étel.”
→ IGAZ
6. „A pazarlás ellen csak a felnőttek tudnak tenni.”
→ HAMIS
Az utolsónál érdemes egy pillanatra megállni:
„Mi az, amit TI, hetedikesek meg tudtok tenni?”
________________________________________
5. BOLDOGSÁGÓRA – „A HÁLA KAPCSOLATA”
Idő: 5 perc
Itt kapcsoljuk vissza az órát a Boldogságórához.
A tanár kérdése:
„Mi köze lehet a hálának az élelmiszer-pazarláshoz?”
A tanulók ötletelnek.
Segítő gondolatok:
• Hálásak lehetünk azért, hogy van mit ennünk.
• Megbecsülhetjük mások munkáját.
• Észrevehetjük, mennyi minden kell ahhoz, hogy étel kerüljön az asztalra.
• Ha megbecsüljük, amink van, kevésbé dobjuk ki.
Ezután mindenki gondoljon egy emberre, akinek a munkájáért hálás lehet azért, hogy étel kerül az asztalunkra.
Lehet például:
🌾 gazda
🥖 pék
🚚 sofőr
🧑🍳 szakács
🛒 bolti dolgozó
👩👧 szülő
A tanár:
„Az étel mögött mindig van valaki munkája. Ha ezt meglátjuk, talán másképpen nézünk egy tányér ételre is.”
________________________________________
6. ZÁRÓ FELADAT – „AZ ÉN ÉLELMISZERMENTŐ FOGADALMAM”
Idő: 8–10 perc
Minden tanuló kap egy kis papírt.
A feladat:
„Válassz EGY dolgot, amit ezentúl megpróbálsz másképp csinálni!”
Például:
🍎 „Csak annyit szedek a tányéromra, amennyit meg tudok enni.”
🛒 „Vásárlás előtt megnézem, mi van otthon.”
🥖 „Nem dobom ki automatikusan a maradék kenyeret.”
🍝 „A maradék ételnek megpróbálok új felhasználást találni.”
🥛 „Figyelek a hűtőben lévő élelmiszerekre.”
📦 „Megnézem, hogy valóban szükségem van-e valamire, mielőtt megveszem.”
Aki szeretné, felolvassa a saját vállalását.
A papírokat össze lehet gyűjteni egy közös:
🌱 „ÉLELMISZERMENTŐ FOGADALOM” 🌱
plakátra.
________________________________________
7. ZÁRÓ GONDOLAT
1–2 perc
A tanár felteszi az utolsó kérdést:
„Ha ma hazamész, és meglátsz egy ételt, amit valaki éppen ki akar dobni, mi lesz az első kérdésed?”
A várt gondolat:
„Biztos, hogy ki kell dobni?”
Majd az óra zárása:
„Nem kell tökéletesnek lennünk. Már az is sokat számít, ha egy kicsit jobban megbecsüljük azt, amink van.”
________________________________________
Az óra időbeosztása
Idő Tevékenység
0–5 perc Mi van a tányérod mögött?
5–13 perc Pazarlásdetektívek
13–23 perc Mentsd meg! – csoportos kihívás
23–30 perc Igaz vagy hamis?
30–35 perc Hála és élelmiszer
35–43 perc Élelmiszermentő fogadalom
43–45 perc Záró gondolat
Szükséges eszközök
• tábla/interaktív tábla,
• esetkártyák,
• színes papírok,
• filctollak,
• ragasztó,
• egy nagy plakátlap az „Élelmiszermentő fogadalmaknak”.
A foglalkozás fő üzenete
„Az étel érték. Megbecsülni azt jelenti, hogy nem pazaroljuk el.”
+ Egy kis „hetedikes csavar”
Az óra elején ne mondd meg nekik, hogy a foglalkozás végén fogadalmat kell tenniük. Csak a végén derüljön ki. Így nem érzik az órát „kioktatósnak”, hanem a játékok és viták közben maguk jutnak el a megoldásig.
Hála
1. A foglalkozást kezdő relaxáció: ” Fújj, fújj!” ( kb. 3 perc)
2. A foglalkozást kezdő éneklés: Bagdi Bella: Szép nap, ölelj most át.. (kb. 4 perc)
3. A téma bevezetése: Beszélgetés kezdeményezése a témával kapcsolatosan. ( kb. 4 perc)
” Ki hallotta már azt a szót, hogy hála? ” ” Mit jelent az, hogy hálás vagyok?”
„Ti miért/ kiért vagytok hálásak?”
4. A téma feldolgozása mesével: ( kb. 4 perc)
Bezzeg Andrea: A hálafa története
5. A foglalkozás lezárása: ( kb. 2 perc)
Általam előre elkészített Hála- szivecskék átadása egymásnak, akiknek hálásak vagyunk valamiért.
6.A foglalkozást záró éneklés: ( kb. 3 perc)
Bagdi Bella: Erősség dalok: Hála
7. A téma továbbadása:
Hála szivecskéket vittek haza a gyerekek a szüleiknek, családtagjaiknak.
8. Óvodánk bevonása:
Hála szivecskék színezése minden csoportban, melyekből óriási hálafát ragasztottunk.
Szeptemberi pillanatok – már másodikosok vagyunk
Újra becsengettek, és mi örömmel léptünk be az iskola kapuján: már másodikosok vagyunk! A szeptember sok új élményt, közös programot és vidám pillanatot tartogatott számunkra. Jó érzés volt ismét együtt lenni, folytatni a közös utunkat, és megtapasztalni, milyen jó egy olyan közösséghez tartozni, ahol figyelünk egymásra.
A hónapot a hála gyakorlásával is kezdtük. Megtanultuk észrevenni azokat az apró dolgokat, amelyekért hálásak lehetünk: egy kedves szóért, egy baráti mosolyért, a közös játékért, a családunkért vagy éppen azért, hogy újra együtt lehetünk az osztálytársainkkal. Rájöttünk, hogy a boldogság sokszor nem a nagy dolgokban, hanem a hétköznapok apró örömeiben rejlik.
Az Autómentes Napon mi is bekapcsolódtunk a közös gondolkodásba. Beszélgettünk a környezetünk védelméről, az egészséges közlekedésről, és arról, milyen jó érzés gyalogosan vagy kerékpárral útnak indulni. A nap arra is emlékeztetett bennünket, hogy a környezetünkért mi, gyerekek is sokat tehetünk.
Szeptember végén a Népmese Napjáról sem feledkeztünk meg. Meséket hallgattunk, beszélgettünk a mesei szereplőkről, és együtt kalandoztunk a népmesék varázslatos világában. A történetek nemcsak szórakoztattak bennünket, hanem fontos értékekre is tanítottak: bátorságra, kitartásra, szeretetre, segítőkészségre és az összetartozás erejére.
És ami különösen nagy öröm számunkra: újra elindultak a Boldogságórák a csoportunkban! Ezeken az alkalmakon játékos feladatokon, beszélgetéseken és közös élményeken keresztül tanulunk önmagunkról és egymásról. Megfogalmazzuk, mi tesz bennünket boldoggá, hogyan tudunk örömet szerezni másoknak, és hogyan segíthetjük egymást a nehezebb pillanatokban.
Másodikosként már sok mindenben ügyesebbek és önállóbbak vagyunk, de egy dolog továbbra is nagyon fontos: együtt vagyunk egy közösség. Együtt tanulunk, nevetünk, játszunk, segítünk egymásnak, és közben napról napra erősebbé válik az összetartozásunk.
Így telt a mi szeptemberünk: hálával, mesékkel, boldog pillanatokkal, közös élményekkel és sok-sok mosollyal. És már alig várjuk, mit tartogat számunkra az új tanév!
Ebben a hónapban a fele csoport helyett újak (kis- és középső csoportosok) érkeztek. Rengeteget játszottunk velük, tanítgattuk őket az óvodások közös életére. Aranyosak, ügyesek, és nekik még minden új.
A nagyobbakkal felelevenítettük a Boldogságórák hangulatát, elbáboztam nekik a „Maci bajban van” mesét, ezáltal felismertük és megbeszéltük a „hála” érzését. Beszélgettünk róla, hogy ki kinek, miért lehet hálás, milyen érzés ez nekünk? Ezután megrajzoltuk, kiszíneztük a pici hálakövünket, amit nap végén hazavihettek a gyerekek és nekiajándékozhatták annak a szerettüknek, akinek hálásak. Mondtam nekik, hogy mondják el, hogy mi annak a kőnek a jelentése, miért adják ajándékba. A legtöbben nagy örömmel vitték haza.
A Boldogság várát is megrajzoltuk, közösen kiszíneztük, feltettük a helyére, és a nagyobbak elmondták, hogy miért van a falon, miért vannak lépcsők rajta és mit jelentenek.
Bár ez a hónap még a beszoktatásról szólt a csoportunknak, azt hiszem jókat játszottunk együtt ebben a témában is.
Beszélgettünk arról, milyen jó érzés, újra együtt lenni a barátainkkal, társainkkal, milyen jó amikor együtt játszunk, nevetünk, kirándulunk, közös programokon veszünk részt. A hónap során meghívtuk az egyik csoportot, akikkel együtt énekeltünk, körjátékoztunk, beszélgettünk és vendéglátóként ízletes gyümölccsel is megkínáltuk őket. A látogatás végén, meglepetés ajándékkal kedveskedtünk minden kispajtásnak.
A Bocskai Általános Iskola, Hajdúnánás- Iskola utca Intézményegységében a Boldogságóra
szeptemberi témája a hála volt.
A hála gyakorlása:
Miért is hálás az 1.c?
Hálás, hogy szép rendezetten tud az iskolába járni, a tanteremben boldog, kedves tanító nénik várják őket.
Érdekes feladatokat találnak ki számunkra, amivel egyre ügyesebbé és okosabbá válnak.
Egy hónap alatt igazi kis közösséggé váltak:
Hálásak vagyunk az osztályfáért, ami a tantermünk ajtaján vár Bennünket minden nap.
Évszakhoz megfelelően díszítjük.
„A hála az egyetlen út a boldogsághoz”-Osho
Az első boldogságórán, a hála hónapjában, a gyerekekkel a nyárért, a szünetben zajló programokért adtunk hálát idén is, mint minden évben. Véletlenszerűen alakítottuk ki a csoportokat. Így együtt dolgozhattak, akik nyaralni, kirándulni voltak, a nyári munkát végzők, a fesztiválozók és az otthon pihenők. Megkértem a diákokat idézzék fel a nyárról azokat az emlékeket, melyekért hálásak. Az alábbi versek születtek:
Hála a nyarunkért
A nyaralósok:
Tűz a Nap, már nagyon éget.
Bár ennek soha ne lenne vége.
Jó volt a sok hely, ahol jártam,
És még nem is volt honvágyam.
Partra mosott kagylót szedtem,
Hogy legyen elég szuvenírem.
A bulizós-dolgozósok:
Hálás vagyok a nyári bulikért,
Mert mindig vicces volt a nép.
Hálás vagyok a battonyai naplementéért
No meg a mezőhegyesi kukoricáért
A nyári pihenősök:
Hála a jó Istennek, hogy jól telt el minden óra
Nincs jobb érzés annál, mikor az embernek semmi dolga
Én nem verem nagy dobra, nekem nem kell a kóla
Nekem többet ért időm, minthogy kimaradjak ma.
Ej, tesó hajnalig azon gondolkodunk, miből jöhetne pénz,
megfogtuk a flakonokat mindet visszavittük
utána egy nagy pizzát négyen jól bevertünk.
Vége az iskolai szenvedésnek
Mostmár jönnek a nyári pihenések
Kikapcsolva a hangos ébresztő
Kipakolva a nehéz táska
Alszok tovább bátran
A sok gond nem nyomja a hátam
Határtalan lesz a szabadságom
És végtelen a boldogságom.
A diákok előadták a verseiket. Egyikük szívesen foglalkozik rap előadással, így ő elrappelte az osztálynak a csoportjuk szövegét (el fogja készíteni az egész verset rap dalként, ha elkészül, e-mailben továbbítjuk a hangfájlt). Nagyon jól érezték magukat a diákok és ezáltal jobban megismerhették egymást is.
Ezután a szokásos Activity feladatot adtam a tanulóknak, mely mindig nagy sikert arat. A csapatoknak ki kellett a saját témájukban találni egy mutogatás és egy rajz feladványt, melyet bemutattak a többieknek, akiknek azt ki kellett találniuk. Nagyon sokat nevettünk már az első foglalkozáson.