Ebben a hónapban a jó cselekedetekkel foglalkoztunk. A gyerekek nagyon szépen meg tudták fogalmazni, hogy mik is azok a jó cselekedetek. Mindenki szépen fel tudta sorolni, hogy milyen jót tett ő az elmúlt időszakban. Örültem neki, hogy nagyon változatos válaszokat kaptam, még a legkisebbek is ügyesen tudtak válaszolni és elmesélték, hogy kinek miben szoktak segíteni. Karácsony közeleg, ezért ezúttal karácsonyfát készítettünk a gyerekek jócselekedeteikből. Igazán segítőkészek és előzékenyek voltak egymással a gyerekek. Rendszeresen gondoskodunk az óvoda udvarán élő madarakról, mókusokról, ezúttal is készültünk nekik egy kis saját készítésű finomsággal. Elmeséltem a gyerekeknek Besnyei Júlia Bogi és a jócselekedet c. meséjét. Meghallgattuk Bagdi Bella Jó emberré csak a szívemmel válhatok c. dalát. Nagyon kellemes, örömteli pillanatok voltak ezek.
Boldogságóra Alapprogram
Újabb Boldogságórás témánk a Társas kapcsolatok ápolása. Az ember egy társas lény, szüksége van megfelelő fejlődése érdekében szociális kapcsolatokra. Társas kapcsolataink nagy hatással vannak személyiségfejlődésünkre, társadalmi beilleszkedésünkre. Barátainktól segítséget kérhetünk, támaszkodhatunk rájuk a nehéz időkben, megoszthatjuk velük örömünk, gondunk, bánatunk. Velük átérezhetjük a szeretet érzését, mely boldogságunk legfontosabb forrása. Társas kapcsolatainkat óvni, ápolni kell. Kis barátom, hogy vagy? c játékkal vezettem be a témát. Elmeséltem nekik Hogyan talált barátra az eltévedt méhecske. Meghallgattuk Bagdi Bella Ha boldog vagy c. dalát. Barátság-ujjlenyomatokat gyűjtöttünk, mely összetartozásunkat is jelképezi.
A héten az Optimizmus gyakorlása következett. A derűlátás bizony nagyon fontos életünkben, hiszen szükségünk van rá, hogy a dolgokat pozitívan lássuk, hogy az élet szebbik oldalát vegyük észre. Mindenben és mindenkiben megtalálható a jó, ezeket kell felfedeznünk. A legkisebbek számára is fontos, hogy a beszoktatás során a dolgok szebbik oldalát láttassuk meg velük, hogy a beszoktatás minél könnyebb lehessen számukra. Mindenben és mindenkiben megtalálható a jó, ezeket kell felfedeznünk. Ezzel magunknak is és másoknak örömet tudunk szerezni. Az ősz az elmúlás időszaka, ugyanakkor csodálatos színeivel mégis melegséget varázsol szívünkbe.
Ebben a felfedezésben segíthet nekünk Tódi törpe varázsszemüvege is. Bagdi Bella Pozitív gyerek vagyok c. dalára énekeltünk és táncoltunk, mindenki kedve szerint. Elmeséltem a gyerekeknek Tódi törpe varázsszemüvegének történetét. Ezen felbuzdulva mi is készítettünk varázsszemüveget, melyen keresztül mindenben csak a szépet és jót látjuk meg. A héten még nagyobb hangsúlyt fektettünk bele, hogy a gyerekeknek csak a jó tulajdonságaikat hangsúlyozzuk. Kitaláltunk és megtanultunk egy saját optimista köszönési formát. Meghallgattuk Bagdi Bella Pozitív gyerek vagyok kezdetű dalát, melyre nagy élvezettel táncoltak a gyerekek.
A héten elkezdtem a gyerekeknek a Boldogságfokozó foglalkozásokat. A már tavaly is óvodába járt gyerekeknek már ismert volt a Hála témája, de a legkisebbeket is sikerült a témára motiválnom. Megbeszéltük a hála fogalmát. Mindenki elmondhatta, hogy kinek és miért hálás. Ismerjék meg a hála fogalmát, tudják elmondani, hogy kinek szeretnének valamit megköszönni. Örömmel hallgattam a gyerekek válaszait. Erről készítettünk egy Hálaszivet is.
Megismerkedtünk a Hála virágával az Erősségek kertjében. Elmeséltem a gyerekeknek A három pillangó c. mesét. Meghallgattuk Bagdi Bellától a Hála erősségdalát, mely igazán kellemesen hatott a gyerekekre.
Az írásos feladatot megelőzte egy szituációs játék a 19.századi reformkorban.
Petőfi Sándor kinek és mikor bocsájtott meg….mi lenne, ha te lennél a költő.
Boldogságóra Éves Beszámoló – 2025/2026
A 2025/2026-os tanévben immár második alkalommal vettünk részt a Boldogságóra programban. Az előző tanév pozitív tapasztalataira építve idén még tudatosabban és magabiztosabban valósítottuk meg a foglalkozásokat. A program továbbra is meghatározó szerepet töltött be a közösség életében, és hozzájárult ahhoz, hogy a tanulók érzelmi intelligenciája, önismerete és együttműködési készsége tovább fejlődjön.
A tanév során a havi témák változatos lehetőséget kínáltak arra, hogy a gyerekek játékos, élményszerű formában dolgozzák fel az őket foglalkoztató kérdéseket. A hála, az optimizmus, a társas kapcsolatok, a megbocsátás, a kitartás és a célok megfogalmazása mind olyan témák voltak, amelyekhez a tanulók saját élményeiken keresztül tudtak kapcsolódni. A beszélgetések, kooperatív játékok, kreatív alkotófeladatok és mozgásos tevékenységek során egyre bátrabban osztották meg gondolataikat és érzéseiket, miközben egymás véleményét is nyitottabban, elfogadóbban hallgatták meg.
Az idei tanévben is nagy hangsúlyt kapott a pozitív élmények tudatosítása és az apró örömök felismerése. A gyermekek örömmel vettek részt a közös beszélgetésekben, a boldogságnapló készítésében, valamint azokban a feladatokban, amelyek segítették őket abban, hogy a mindennapokban is észrevegyék a számukra fontos, örömteli pillanatokat. Kiemelkedően népszerűek voltak a természethez kapcsolódó foglalkozások, a szabadtéri játékok és a tudatos jelenlétet fejlesztő séták, amelyek egyszerre nyújtottak kikapcsolódást és lehetőséget az elmélyülésre.
A második év egyik legfontosabb tapasztalata az volt, hogy a gyerekek már ismerősként fogadták a Boldogságóra programot. Bizalommal fordultak egymás és a pedagógus felé, így az órákon őszinte, tartalmas beszélgetések alakultak ki. Egyre többen alkalmazták a tanultakat a hétköznapokban is: tudatosabban figyeltek társaikra, könnyebben ismerték fel saját érzéseiket, és gyakrabban keresték a pozitív megoldásokat a felmerülő nehézségekre.
A tanév végén kapott visszajelzések ismét megerősítették a program eredményességét. A tanulók többsége örömmel vett részt a foglalkozásokon, kedvelték a közös játékokat, a kreatív feladatokat és azokat az alkalmakat, amikor szabadon beszélhettek érzéseikről, élményeikről. Többen megfogalmazták, hogy a Boldogságórák segítettek nekik nyugodtabban kezelni a konfliktusokat, jobban odafigyelni társaikra és értékelni a mindennapi élet apró örömeit.
Összességében a 2025/2026-os tanév ismét sikeres és élményekben gazdag időszakot jelentett a Boldogságóra programban. A foglalkozások hozzájárultak ahhoz, hogy osztályközösségünk még összetartóbbá, elfogadóbbá és nyitottabbá váljon. Pedagógusként örömmel tapasztaltam, hogy a program értékei a tanórákon kívül is megjelentek a gyermekek mindennapi viselkedésében és kapcsolataiban. Bízunk benne, hogy a következő tanévben is folytathatjuk ezt a közös utat, és újabb élményekkel, tapasztalatokkal gazdagodhatunk a Boldogságóra programnak köszönhetően.
A korábban megismert boldogságfokozó technikákat játékos formában újra felelevenítjük, és segítünk a gyermekeknek felismerni, melyik módszer segít nekik egy-egy nehezebb vagy kellemes helyzetben. A „Boldogságkerék” segítségével közösen választunk a jól bevált technikák közül, például a mélylégzést, a mozgást, a beszélgetést, a hála kifejezését, a segítségkérést vagy a csendes pihenőt. A „Mit választanál?” játékban különböző élethelyzeteket jelenítünk meg, például amikor valaki szomorú, mérges, elfáradt vagy nem sikerül neki valami, és minden gyermek kiválaszthatja, számára mi segítene. A „Boldogságdobozba” olyan apró ötleteket gyűjtünk, amelyek örömet vagy megnyugvást adnak, például egy ölelés, kedvenc dal meghallgatása, rajzolás vagy közös játék. Mesék és szerepjátékok segítségével azt is gyakoroljuk, hogy ugyanarra a helyzetre többféle megoldást is kipróbálhatunk. Célunk, hogy a gyermekek fokozatosan kialakítsák saját „boldogság-receptjüket”, és megtapasztalják, melyik technika mikor segít nekik abban, hogy jobban érezzék magukat.
A mindennapokban fontos célunk, hogy a gyermekek örömmel, játékosan és változatos formában mozogjanak, miközben fejlődik az egyensúlyérzékük, ügyességük és mozgáskoordinációjuk. A „Tavaszi akadálypályán” például alagúton mászunk át, karikákba ugrunk, padon egyensúlyozunk, majd labdát gurítunk vagy célba dobunk. A „Mozgó állatok” játékban különböző állatok mozgását utánozzuk: ugrálunk, mint a béka, tipegünk, mint a gólya, vagy négykézláb mászunk, mint a kiskutya. Zenés mozgásos játékokkal is gyakoroljuk a megállást, elindulást, gyors és lassú mozgást, valamint a ritmus követését. A szabadban futó- és fogójátékokat, labdajátékokat és közös ügyességi versenyeket szervezünk, ahol nem a győzelem, hanem az együtt mozgás és a próbálkozás öröme a fontos. Célunk, hogy a gyermekek megtapasztalják, hogy a mozgás feltölt, örömet ad, és közösen is élmény lehet.
A megbocsátás megértését egy olyan mesén keresztül dolgozzuk fel, amelyben a szereplők összevesznek, megbántják egymást, majd megtanulják rendezni a konfliktusukat. A mese után közösen beszélgetünk arról, hogyan érezhette magát az, akit megbántottak, és mit érezhetett az, aki hibázott. A „Mit mondanál neki?” játékban a gyermekek különböző helyzeteket játszanak el, például amikor valaki elveszi a másik játékát, meglöki a társát, vagy véletlenül lerombolja az építményét. Gyakoroljuk a bocsánatkérést, a másik meghallgatását és azt, hogyan tudjuk kimondani: „Megbocsátok, kezdjük újra!” A „Békítő szív” játékban minden gyermek elmondhatja, mit tehetünk azért, hogy egy vita után újra jó érzés legyen együtt játszani. Célunk, hogy a gyermekek megtapasztalják: hibázni mindenki szokott, a megbocsátás pedig segíthet abban, hogy a kapcsolatainkat szeretettel újra rendezzük.
Szeretnénk megtanítani a gyermekeket arra, hogy észrevegyék és megéljék a körülöttük lévő apró örömöket, például a napsütést, a virágok illatát, a madarak csicsergését vagy a friss fű érintését. Az „Érzékszervvadász” játékban közösen fedezzük fel az udvaron, mit látunk, hallunk, érzünk, szagolunk és milyen kellemes dolgokat tudunk megérinteni. A „Csendes séta” során néhány percig csak a környezetünk hangjaira figyelünk, majd elmeséljük, ki mit hallott. A „Tavaszi kincses kosár” játékban különböző természetes anyagokat – például kavicsokat, virágszirmokat, leveleket, fakérget – tapintunk meg, és megfogalmazzuk, milyen érzés hozzájuk érni. Egy közös „Örömnaplóban” lerajzolhatjuk a nap legkellemesebb pillanatát, például egy közös játékot, egy finom uzsonnát vagy egy napsütéses udvari élményt. Így játékosan gyakoroljuk, hogy megálljunk egy pillanatra, figyeljünk arra, ami éppen történik velünk, és örülni tudjunk a hétköznapok kis csodáinak.