Ebben a hónapban a stresszel és annak kezelésével foglalkoztunk két órában. Nagyon fontos és hasznos téma ez, hiszen a stressz sajnos mindenkit érint, elkerülhetetlen.
Körben ülve dolgoztunk: először a fogalmat definiáltuk közösen, szinonímákat kerestünk rá, majd post-it-ekre mindenki felírt különböző helyzeteket, amelyek számára szorongást okoznak. Ezeket a diákok egyesével hangosan felolvasták, majd egy középre lerakott nagy papírra felragasztottuk azokat. Ezután kategóriákba raktuk a helyzetetek. A legtöbbször előforduló ok az iskola, tanulás. Továbbá: családi veszekedés, elvárások, a környezetünkben élő negatív emberek.
A következő körben mindenki megfogalmazta milyen lelki, fizikai tünetei vannak a stressznek, mit élünk meg, amikor szorongunk (izzadás, gyomorfájás, „lefagyás”, fulladás, remegés stb.).
A harmadik körben ismét kis papírokra azt írták fel, milyen módon vezetik le a feszültséget. Az ötleteket ismét felragasztottuk és különböző szempontok alapján csoportosítottuk azokat:
1.) destruktív és konstruktív
2.) problémaközpontú és érzelemközpontú megküzdés
Ezeket részletesen átbeszéltük. A problémaközpontú megküzdés során a helyzetre és a problémára összpontosítunk, és ezeket próbáljuk megváltoztatni és/vagy elkerülni. Az érzelemközpontú megküzdés során a negatív érzelmeinket kezeljük, azzal a céllal, hogy ne hatalmasodjanak el rajtunk ezek az érzések és gondolatok. Amikor a helyzet megváltoztatása nem lehetséges, a külső tényezőkre nincs ráhatásunk, akkor az érzelemközpontú megküzdésre érdemes koncentrálnunk. Majd megnéztünk egy videó részletet, melyben további jól alkalmazható és könnyen megtanulható megküzdési/stresszkezelési technikákról hallhattunk.
A gyerekek nagy figyelemmel és aktivitással vettek részt a foglalkozásokon, kivétel nélkül nagyon hasznosnak találták.
Boldogságóra Alapprogram
Szikszai György Református Óvoda és Általános Iskola Örömsziget Óvodája
Mindennapnak megvan a maga feladata, öröme. Óvodákban márciusban a legnagyobb örömet jelentette a TeddyMaci kórház kis orvosainak látogatása.
A Szegedi Tudományegyetem orvostanhallgatói a Teddy Maci program keretében a gyermekek számára érzékelhető módon mutatják be a betegségeket, orvosi kellékeket.
A résztvevő gyerekek mindent kipróbálhattak, kérdezhettek, vizsgáltak.
Szikszai György Református Óvoda és Általános Iskola Örömsziget Óvodája
A február legnagyobb eseménye a farsang, amelyre a gyerekek hetek óta készülnek. A sok jelmez és buli mellett vidám ügyességi játékokkal is készülünk. Természetesen minden hétre, napra jut egy-egy új kihívás: öltözködésben, játékban, kisebb feladatokban. A farsangi vidám versenyjátékok jelentik az igazi kihívást, ahol megküzdenek egymással és magukkal is, feszegetik a határaikat. A játékban mindenki nyer: tapasztalatot, elismerést, társak elfogadását, segítését.
Sziasztok!
A boldogságórát a gyerekek szeretettel várták. Relaxációs, örömmeditációs gyakorlattal kezdtünk. Megtanultuk, hogy minden nap találjuk meg az apró örömöket és legyünk hálásak érte.
Kreatív kézműves munkáink: örömleltár, örömsziget. Meghallgattuk és énekeltük Bagdi Bella csodás dalait.
Mosoly- körrel hangolódottunk a mai Boldogságóránkra, ahol Boldog Dóra elmondta nekünk, hogy a mai napért mért boldog. a gyerekek is bekapcsolódtak a mosoly- körbe és elmondták, hogy a napért, virágért, madarak hangjáért örülnek. Majd relaxációnk a” Napra forgó a napraforgó” volt, ahol jobbra-balra hajolgattunk majd a „A kis napsugár látogatásával” zártuk le, lefeküdtünk a földre és elképzeltük, hogy a szoba ablakán besurran egy apró, aranyszínű napsugár. Ez nem egy egyszerű sugár, hanem a Boldogság Napsugara. amely végig vándorol az egész testünkön és ez a kis melegség mindig velünk marad, bármikor elővehetjük, ha szükségünk van egy kis örömre. Aztán meghallgattuk Bagdi Bella Imádok élni dalát és elmondtuk a Boldog Mondókát. Aztán megbeszéltük a hónap témáját az Apró örömöket. Mutattam nekik különböző rajzokat (napocska, szívecske, fagyi, labda stb.), amelyek segítségével kifejtettük a témát. „Apró mosolyt” szórtam mindegyikük tenyerébe, Mondtam nekik: „Vigyétek haza ezt a pici mosolyt a tenyeretekben, és amikor hazaértek, ’dobjátok oda’ vagy pusziljátok rá Anyu vagy Apu arcára, hogy nekik is jusson az óvodai boldogságból!” Később eljátszottam nekik a Kőleves című mesét, aztán megbeszéltük a mesét és egy vidám mondókával zártuk le:
„Kőlevesünk de jó illatos,
Minden gyerek benne mosolygós.
Sok kis öröm, ha összeér,
Teli pocak, s vidám szív a bér!”
Kiszíneztük az apró örömök jelét és felragasztottuk a Boldogság várunk következő lépcsőfokára. A szülőknek készítettünk egy Boldog Tapsifüles plakátot ebben a hónapban. Majd Boldog Dóra elköszönt tőlünk és mi pedig örömmel mentünk játszani.
A foglalkozást Bagdi Bella „Imádok élni” című dalának meghallgatásával kezdtük. A dal vidám hangulata segített ráhangolódni a pozitív élményekre és az élet örömteli oldalára.Ezt követően elolvastuk Nemes Nagy Ágnes „Mennyi minden” című versét, amely ráirányította a figyelmet arra, hogy milyen sok apró dolog vesz körül bennünket, ami örömet adhat. Beszélgetőkörben minden gyermek megfogalmazta: „Nekem ez azért különleges/ fontos, mert…”, majd közösen megneveztünk három dolgot, ami „itt és most” örömet okoz számunkra. A gyerekek egyszerű, mégis őszinte válaszokat adtak (pl. játék, barátok, ölelés).A foglalkozás során meghallgatták „A csodabunker meséi – Milyen a manószeretet?” című történetet is, amely a szeretet apró megnyilvánulásaira hívta fel a figyelmet.A tevékenység részeként közösen megnéztük a Boldogság park térképét, amely segítette a gyerekeket abban, hogy játékos formában is kapcsolódjanak a boldogság különböző területeihez.
A víz világnapja alkalmából tartott projektnap egyik elkészült elemét mutatnàm be,melyet első osztályos tanulóim készítettek.
Az értelmileg akadályozott csoporttal a „Ha nem érzem jól magam, a következő dolgoktól jobb lesz a kedvem” c. feladatlap segítségével dolgoztuk fel a témát, és készítettünk egy plakátot ennek kapcsán.
Ezen a boldogságórán először meghallgattuk Bagdi Bella: Imádok élni c. dalát, majd a bennünket körülvevő apró örömforrások észrevételével, megfigyelésével és tudatos megtapasztalásával, azaz élvezetével foglalkoztunk. Sorra vettük, hogy melyik érzékszervünkkel milyen örömhöz juthatunk. A gyerekek az öt érzékszerven kívül ebben a tanévben is megemlítették a „szívet”, az érzéseket is, mint pl. valakinek a szeretete. Megbeszéltük, hogy mi öröm érte őket legutoljára. Ezután csoportonként készítettek egy tablót, amelyen az öt érzékszerv, no meg a „szív” mellé odaírták, hogy milyen örömet okoz nekik. A foglalkozás végén játszottunk a tanteremben kialakított ideiglenes akadálypályán, amelyet nagyon imádnak.