Ötödik osztályos tanulóinkkal több órát is az apró örömöknek és a boldogság világnapjának szenteltünk. Előkészítő foglalkozásunkon meghallgattuk az „Imádok élni” című dalt, apró örömöket kerestünk benne. Ezt követően bátorságpróbára invitáltam a tanulókat: mindenki kapott egy alvómaszkot vagy egy sálat és különböző érzetekkel találkozhattak. Egy „feladatuk” volt: eldönteni, hogy kellemes érzetek születnek-e bennük, vagy sem. Először kellemes citrom illóolajat szagolhattak, majd egy plüssmackó simogatta meg őket, utána tőlem kaptak egy ölelést, majd egy kis kocka csokoládét kaptak a szájukba. Nem meglepő: a tapasztaltak többsége örömmel töltötte el őket. 🙂 Ezt követően szó szerint keresésre indultunk: megbeszéltük, hogy néha annyira magunkba tudunk fordulni, hogy már-már tudatosan keresnünk kell az örömöket, így hát felkerekedtünk, és kiscsoportos formában megkerestük a csoport környékén elrejtett cetliket, amiken egy-egy apró öröm lehetősége szerepelt. Ezeket közös megbeszélés után betettük az érzelmi powerbank-be.
Két héttel később a boldogság világnapja alkalmából kedves üzeneteket és egy csodás plakátot készítettünk kollégáimmal és a gyerekekkel közösen, majd elkirándultunk a Móricz Zsigmond tér környékére, hogy üzeneteinkkel egy kis örömöt csempésszünk a járókelők napjába. Előtte megtanultuk, hogyan közelítsük meg az embereket és azt is, hogyan kezeljük, ha elutasítást kapunk. Üzeneteink nagyon hamar gazdára találtak, sokat adtunk kézbe, párat pedig felragasztottunk titkos helyekre. 🙂 Mivel a gyerekek még nagyon lelkesek voltunk, gyorsan meglátogattunk egy üzletet, s így végül még három csokor rózsát is szét tudtunk osztani! 🙂 Nagyon érdekes tapasztalatokat szereztünk, voltak szép, és kicsit meglepő, nehezebb élményeink is. A foglalkozást ezeknek a feldolgozásával zártuk. A konklúzió: „ilyet azért szeretnénk még csinálni!”. 🙂

Március havi Boldogságóránkat beszélgetéssel kezdtük. Arra kértem tanítványaimat, hogy mondják el, hogy mi volt a nap legjobb pillanata.
Ezt követően további ráhangolódás céljából „Örömvadászatot” játszottunk. Én mondtam egyesével sok-sok apró örömöt és a gyerekeknek gyorsn kellett reagálniuk. Pl.: Ha szeretetd a csokit, tapsolj! / Ha örülsz a napsütésnek, emeld fel a kezed!
Majd egy nagy dobókockát dobtak egymásnak és aki megkapta a kockát, egy apró örömöt mondott. Fontos szabály volt, hogy egymás válaszait nem ismételhették.
Ezt követően elkészítettük az osztály „Öröm plakátját”. Mindenki készített egy saját listát a számára fontos mindennapi örömökről, majd ezek felhasználával elkészült az osztály közös plakátja. Zárásként azt a gondolatot fogalmaztuk meg, hogy az életben sok apró öröm van és ha figyelünk rájuk, könnyebben leszünk boldogok.

A nevetésnek, jóízű kacagásnak igazolhatóan kedvező hatásai vannak életünkre nézve. Gyűjtőmunka formájában ügyesen rendszereztük a kacagás frissítő, kedélyjavító, gyógyító lehetőségeit. A nevetés erősíti az immunrendszerünket, élénkíti a keringést, stresszoldó hatással is bír, jót tesz az emberi kapcsolatainknak. Végezetül felolvastuk Aranyosi Ervin versét, s levontuk azt a következtetést, hogy: „ Nevetni jó!”