Boldogság Világnapja: A hatodik osztályosok pozitív üzeneteket, motiváló idézeteket írtak, elrejtették a folyosón. Boldogságfát is készítettek a bejárat mellett.
Boldogságóra Alapprogram
A tanórákat relaxációval kezdtük.Összegyűjtöttük közösen,milyen apró örömforrások vesznek körül bennünket.Melyik a kedvenc hónapunk?Feldolgoztuk A tizenkét hónap című mesét.Készítettek a gyerekek összefoglalót egy év örömforrásaiból.Az órákat közös énekléssel,meditációval zártuk.
Játékos formában tapasztalhatták meg a gyerekek milyen nehézségekkel szembesülnek azok a gyerekek/felnőttek, akik nem tudnak teljes értékű életet élni. Nagyon élvezték a gyerekek a játékokat, azonban mély érzelmeket is kiváltott belőlük. Elfogadóbbak és megértőbbek lettek.
Év elején mindenki nagy célokkal és tervekkel vág bele az új évben. Mindenki lelkes, mindenki szeretne az idén megjavulni, jó szokásokat kialakítani. Ezekről beszélgettünk a gyerekekkel, ki miben szeretne változni. Megalkottuk a saját naplónkat és elkészítettük a januári szokáskövetőnket. Az olvasás, a fogápolás, a megfelelő mennyiségű alvás, és az otthoni segítségnyújtás volt a fő cél a gyerekek körében.
A Boldogságóra program március havi témája alapján átismételtük, hogy mikor van a víz világnapja (03.22.). Az előző heti témakör szerint minden gyermek mondott legalább egy dolgot a vízzel kapcsolatosan. A másik ilyen fő témakör a boldogság világnapja (03.20.) köré csoportosult, így Nemes Nagy Ágnes Mennyi minden című versét dolgoztuk fel. Beszéltünk arról, hogy lehet az, ami másnak értéktelen, számunkra fontos kincs lehet. Végigkérdeztem a gyerekeket, hogy nekik milyen dolgok okoznak örömöt. Ezután pedig a Boldog mondókára mozogtunk, amelyben mind a 4 évszak megjelent. Megbeszéltük, hogy milyen az, amikor szeretjük önmagunkat és elfogadjuk olyannak, amilyenek vagyunk. A foglalkozás végén Bagdi Bella Szeretet dalára táncoltunk, és egy gumi segítségével szív alakot formálva piros dolgokat gyűjtöttek össze a gyermekek.
A folyamatos tízórait követően a szabadjátékból két összetolt asztalhoz invitáltam a gyerekeket Napsugárral, a csoport kabalájával. A csodabunker meséi, avagy Milyen a manószeretet? című mesét hallgatták meg, amelyet mondókákkal, énekekkel bővítettünk ki. Az állatokat utánoztuk benne, valamint az eső hangját.
Marcali Noszlopy Gáspár Általános és Alapfokú Művészeti Iskola
A Ceruza napja alkalmából egy vidám és kreatív foglalkozást tartottunk, ahol megnéztük „A kisegér meg a ceruza” című mesét. A történet segített ráhangolódni az alkotás örömére, és megmutatta, hogy egy egyszerű ceruza milyen varázslatos dolgokra képes. A mese után a gyerekek maguk is kipróbálhatták a rajzolást: különböző alakzatokból és betűkből kiindulva készítettek kedves, ötletes rajzokat. Nagy örömmel és lelkesedéssel alkottak, majd egymásnak is megmutatták az interaktív táblán, sőt meg is tanították saját rajzaikat. Az esemény során nemcsak a kreativitásuk fejlődött, hanem az együttműködés és az egymástól való tanulás élménye is gazdagította a napot.
A márciusi boldogságóra központi témája az „apró örömök” volt, amelynek célja az volt, hogy a tanulók felismerjék és tudatosítsák a mindennapi életben jelen lévő kisebb, mégis jelentős pozitív élményeket. Fontos hangsúlyt kapott annak megértése, hogy a jóllét és a pozitív hangulat nemcsak nagy eseményekhez kötődik, hanem a hétköznapok egyszerű pillanataiban is megtalálható.
Az óra elején közös beszélgetéssel indítottunk, amely során a diákok megfogalmazták, számukra mit jelentenek az apró örömök. Többek között olyan példák hangzottak el, mint egy kedves szó, egy jó jegy, egy baráti beszélgetés, egy finom étel vagy akár egy napsütéses délután. A tanulók személyes élményeiken keresztül kapcsolódtak a témához, ami segítette az érzelmi bevonódást és az egymásra való odafigyelést.
A téma feldolgozását játékos és interaktív feladatok segítették. Az egyik kiemelt tevékenység az „apró örömök bingó” elkészítése volt. A tanulók közösen gyűjtöttek össze különböző, hétköznapi örömforrásokat, majd ezekből bingótáblát állítottak össze. A feladat során lehetőségük nyílt arra, hogy tudatosan végiggondolják, milyen egyszerű dolgok okoznak számukra örömet, valamint arra is, hogy inspirálódjanak egymás ötleteiből. A bingó játék további célja az volt, hogy a későbbiekben is ösztönözze őket ezen élmények észrevételére és megélésére.
Ezt követően szólánc játékra került sor, amely során a tanulóknak egymáshoz kapcsolódó, az apró örömök témájához illeszkedő szavakat és kifejezéseket kellett mondaniuk. A játék során előtérbe került a kreatív gondolkodás, a gyors reagálás és az egymásra figyelés. A tanulók lelkesen vettek részt a feladatban, és számos változatos, pozitív tartalmú kifejezést hoztak be a közös gondolkodásba.
Az óra során végig pozitív, elfogadó légkör uralkodott, amely lehetőséget adott arra, hogy a tanulók nyitottan osszák meg gondolataikat és élményeiket. A közös tevékenységek erősítették az osztályközösséget, valamint hozzájárultak a pozitív szemléletmód kialakításához.
Összességében elmondható, hogy a foglalkozás elérte célját: a diákok közelebb kerültek ahhoz, hogy észrevegyék és értékeljék a mindennapok apró örömeit, valamint tudatosabban figyeljenek saját és társaik pozitív élményeire
A márciusi foglalkozásunkon közösen gyűjtöttünk a mindennapi életünkből apró örömforrásokat, melyek szebbé teszik életünket. Sokszor nem is figyelünk rájuk, elsiklunk fölöttük, de ez a témakör lehetőséget adott arra, hogy a gyerekek is felfedezzék, nagyon sok örömforrás van körülöttünk, csak észre kell vennünk. Bagdi Bella Imádok élni című dala színesítette a foglalkozásunkat, melyet többször meghallgattunk, végül már közösen énekeltük. Érzékszervenként csoportosítottuk a kártyákon lévő apró örömöket, majd kiválasztott mindenki egyet, ami számára a legnagyobb örömöt okozná. Ezután feldolgoztuk Bezzeg Andrea Újra együtt! című meséjét, és kiszínezték a hozzá tartozó illusztrációt. A foglalkozást jó kedvvel, énekléssel zártuk.
A Boldogságóra Alapprogram havi témája: A megbocsátás gyakorlása volt.
Ezt az alkalmat mi a húsvéthoz kötöttük. Kutakodtunk, olvastunk az ünnepről, a hozzá kapcsolódó szokásokról és népszokásokról, ajándékot és bocsánatkérő kártyákat is készítettünk, vásároztunk szülői segítséggel, amin sok kézzel készült portékát is árultunk, locsolkodtunk. Igazán szuper napjaink voltak.
2026. Március
Apró örömök hónapja
Ismét egy mozgalmas hónapot tudhatunk magunk mögött, tele programmal, készülődéssel. A tavasz korai megjelenése motiválta a kis tavaszi virágos kertünk elkészítését, nem volt könnyű, de a gyerekek helytálltak, és a kert most is díszíti a folyosónkat. Papírból hengert készítettünk, bevagdostuk, ezek voltak a levelek, és kis virágokat ragasztottunk a szárakra. Hihetetlen színes lett. A nagycsoportosoknak Ovigaléria volt, itt két fiatal leánnyal a négyes fonást sajátították el. A Nőnapon a kislányok, és persze mi felnőttek is kényeztetést kaptunk a fiainktól, még tulipánt is hozott valaki, és örömmel osztotta ki. Igazán kedves gesztus volt. Nem maradhatott el a szokásos ültetés sem, borsót, babot ültettünk, még az ablakba is tettünk nejlon zacskóba, vattába, ahol lépésről lépésre nyomon követhettük a fejlődésüket. A Beporzók napjára óriás virágot készítettünk, amelyen beporzók voltak, segítve ezzel fejlődésüket, különös figyelmet szenteltünk az év beporzójának is: a zengőlegyeknek, hogy azok is legyenek kiszínezve, kivágva, felragasztva. A munkánk a többi csoport produktumával együtt a könyvtárba kerültek, ahol minden évben megrendezik a Beporzók kiállítást. Apró örömként Maja elhozta vendégségbe kiskutyáját, akit örömmel fogadtunk, megszeretgettünk, elmondta anyukája, hogy Masni menhelyről örökbefogadott kutyus. Készültünk nagyon a márciusi ünnepre, tizenötödikére, csoportos feladattal kokárdát készítettek, és a pillangóhoz hasonlító nemzeti színű krepp papíróból készült díszt meg a könyvtárban csináltuk meg, amit hazavihettek. Az emlékműhöz korabeli képet ábrázoló színezőkkel gazdagítottuk, kitűztük a többi közé, és így méltóan emlékeztünk meg a szabadság ünnepéről. Nagyon sokat dolgoztunk a szivecskékkel, amiket kiszíneztünk, hogy kioszthassuk a Boldogság Világnapján. Színeztünk, fűztünk, csomagoltunk. Hallgattuk a zenéket, sokat beszélgettünk, a boldogságról, a szüleikről, mert közben már az anyák napi versek is előkerültek gyakorlásra. Beszélgettünk az erősségekről, meghallgattuk a dalokat. a születésnapok is megszaporodtak, így sokat táncoltunk, énekeltünk. A nagy napon, Boldogság Világnapján szivecskéket szórtunk a folyosóra, ami elvezette a gyerekeket és szüleiket, kollégáimat a csoportunkhoz, ahol öleléssel, választható ajándékkal leptük meg, és kívántunk „Boldog, szép napot!” Útra keltünk, osztogattuk a szíveinket, amikhez kis cédula is volt csomagolva, hogy mindenki tudja, miért dobtuk be a postaládába, vagy adtuk kézbe a járó kelőknek. A könyvtárba is vittünk, így volt alkalmunk a Beporzók kiállítást is megtekinteni. Kaptunk visszajelzést, köszönetet facebookon, sőt még az óvodának küldött emailben is. Elmentünk az Állami Bábszínházba, megnéztük a Boribon és Annipanni című előadást. Fergeteges volt! Időközben a babjaink, borsóink megnőttek, haza lehetett vinni őket, otthon folytatni a gondozását. A Víz Világnapját játékkal, versekkel, víz körforgása eljátszásával ünnepeltük, illetve tanultuk, hogy a víz éltető, szükség van rá, vigyázzunk rá! Kiállítást szerveztünk nyuszi ünnepre, gyönyörű nyulak, csibék, bárányok, és tojások gyűltek, és készültek a tojásfánkra a kis kezeik által. Színes medúzák is készültek, amik jól mutattak egymás mellett a kis akasztóinkon, igazi tenger alatti hangulatot utánozva. Egy szülői meghívásnak tettünk eleget, amikor az Örs vezér téri Spar üzletben Kriszti anyukája-aki ott dolgozik- segített egy zöldség-gyümölcs megfigyelő, megismerő kirándulást szervezni. Felszálltunk a tömegközlekedő buszra, és végig jártuk a számomra is néhány új ismeretet adó polcokat. Kaptak almát kóstolóba, az Ikeában fánkot ettünk, utána játszótér, és az időre induló busszal haza. Szuper volt! Volt egy óvodai bábszínházunk még a nyuszi érkezése napján, Nyuszi Kapitány címmel, és az ajándékoknak is nagyon örültek. Magtanultunk örülni mindennek, az esőnek, a szélnek, egymásnak, a növényeknek, állatoknak. A legnagyobb vígaszt még mindig anya adja, de nagyon sok mindenki másra is számíthatunk. Megtanultuk, hogy ha jól érezzük magunkat, akkor kreatívabbak, és boldogabbak vagyunk. Megtanultuk továbbadni a jókedvünket, a szeretetünket, a figyelmünket mások iránt.