A gyerekek ügyesen ráéreztek a megbocsátás fontosságára, lényegére.
Boldogságóra Alapprogram
Ebben a hónapban többször is beszélgettünk az apró örömökről. Minek is tudunk örülni a boltban vásárolt játékokon kívül?
Bezzeg Andrea: Újra együtt! című meséjében, Pirinkó és Góliát története nagyon tetszett a gyerekeknek ( többször is kérték) és elgondolkodtak, hogy mennyi minden van körülöttünk aminek lehet örülni. Az irányított beszélgetések alkalmával som mindent felsoroltak a gyerekek, pl. egészségesek vagyunk, süt a nap és ki tudunk menni az udvarra, stb.
Sajnos csoportunkban igen elterjedt a himlő járvány, amely miatt drasztikusan lecsökkent a létszámunk. Nagyon hiányolták a társaikat, ezért elhatároztuk, hogy meglepjük őket mire visszatérnek közénk. Hatalmas papírdobozból „házat” készítettünk. Ablakot vágtunk rá, kifestettük, függönnyel és festett virágokkal díszítettük, közben többször is hallgattuk Bagdi Bella: Imádok élni dalát. Izgalommal vettek részt a készületekben nap, mint nap. Igyekeztek a lehető legszebben festeni, mert örömet szeretnének vele okozni a betegeskedő társaiknak. Sok, sok ötlet született, hogy ha megjönnek a többiek miket is fognak játszani a házban. Bízunk benne, hogy sikerül megörvendeztetni őket, és ugyan olyan lelkesedéssel veszik birtokba, mint akik készítették.
Edelényi Mátyás Óvoda és Bölcsöde
A gyerekekkel közösen megnéztük a Bogyó és Babóca: Hónapok-március című mesét laptopon. Majd megbeszéltük, hogy kinek mi tetszett a mesében. Megmozgattuk magunkat a Napimádás légzőgyakorlattal. Megsimogattuk egymást a Mit csinál a kis kezem mondókázásával. Beszélgettünk a tavaszról, annak szépségeiről, a virágokról, a színekről. Kiderült, mennyi sok szép dolog van, aminek örülni tudunk. Majd elkészítettük a rajzunkat, zsírkrétával a Kopasz dombon… kezdetű mondókára. Kicsik, nagyok egyaránt örömmel rajzolták a dombot, a sünit. Újra kellemesen telt a boldogóránk!
Bélapátfalvai Petőfi Sándor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola
Ha a cipőm beszélni tudna…
április a megbocsátás
1.feladat
Péntek 5. órában volt a boldogságóra. Történelem óra helyett volt osztályfőnöki óra.
A tanulók egyesével jöttek be, repült a labda és megkérdeztem a belépőtől, hogy számodra mit jelent a megbocsátás? meglepődtek, de értékes válaszok születtek. Az alábbiak:
nem lehet
lehetőség, tiszta lap
lehetőség
nem egyenlő a felejtéssel
szeretet
Ezer esetből egy az igazi, a többi színjáték
nehéz,ha az ember egyszer megégette magát.
amíg harag van nincsen megbocsátás
megenyhül az ember egy idő után
tiszta lap
idővel minden könnyebb
mindenkinek egy esélye van
teljesen elengedem
2.Két tanuló írta a táblára, hogy számukra mit jelent e megbocsátás, ide felkerült a békülős szex is.
3. Majd kis lapra felírták, hogy nekik kinek kell mostanság megbocsátani. Az alábbi megoldások születtek: osztálytárs, barát, egy volt barát, van olyan is, aki nem haragszik senkire, van, akinek saját magának kell, de még nem tudja, hogy hogyan. Volt olyan válasz is, hogy jelenleg családtagok, a világnak és magának-e 3 együtt szerepelt.
4.Elmeséltem nekik: A sivár és a kígyó c. örmény mesét, ami tetszett nekik nagyon. Közösen beszélgettünk erről.
5. Majd befejezték a tanulók A tékozló fiú c. mesét.
Az alábbi variációk születtek:
1.A nagy vigadás után az első napon a kisebbik fiú munkára jelentkezett édesapjánál. az édesapja annyit mondott, hogy kövesd a bátyád, ő már mindent tud. a tékozló fi bátyjához szegődött és együtt mentek dolgozni. Kezdetben a bátyja szolgaként bánt vele. majd ahogy teltek a napok és úgy enyhült meg a szíve. A nap végén együtt vidáman mentek haza és a tornácon apjuk nyakába borulnak.
2.A kisebbik fiú megbánja minden tettét és munkához látott, hogy legyen pénzük a testvére megbocsájtott neki. a fiú olyan sokat dolgozott, hogy végül gazdagok lettek.
3.A legidősebb fiú belátta apja igazát. szívében ő is megörült testvérének a visszatérésének. Köszöntötte a hazatért testvérét. Együtt ünnepelt a családdal.
4.A tékozló fiú megbánta, amit tett, munkát vállalt, hogy legyen pénze, hogy ne az apjától kérjen. A testvére megbocsátott neki. a legkisebb fiú végül annyit dolgozott, hogy gazdagok lettek. Többé nem kellett, hogy a pénz miatt aggódjanak.
5. A tékozló fiú bátyja is megtanult örülni és vigadni, jót beszélgetett a család.
6..Elisabeth Kübler-Ross-David Kessler: Életleckék c. könyvből felolvastam nekik A megbocsátás leckéjét.
„Az apró örömök olyanok, mint az útszéli kis virágok; csak azok találnak rájuk, akik igazán keresik őket.”
” A boldogságot nem lehet ajándékba kapni; Egyetlen titka: adni, mindig csak adni. Jó szót, bátorítást, mosolyt, hitet és sok-sok önzetlen, tiszta szeretetet.” Goethe
Elsőként igyekeztünk minél több apró örömöt összegyűjteni (csakis olyanokat amiket nem pénzen vett dolog okoz): MOSOLY; napsugár; éneklés; anya finom főztje; olvasás; madárdal; segíteni valakinek; segíteni az állatokon; szaladgálás; játék; séta a családdal, barátokkal; iskola után hazaérni; kedvenc ruhánkat felvenni; a kis állatunkat meglátni; buborékot fújni; táncolni; megosztani a társunkkal a tízórainkat; odabújni anyuhoz, apuhoz; sétálni a hóesésben;
Ezután az udvaron közös játék következett. A gyerekek játéka úgy alakult, hogy egy koncerten vehettem részt. Itt igyekeztek egymásra hangolódni a gyerekek. Sajnos nem látszik, ahogy az első sorban tombolok, tapsolok, ugrálok.
A következő alkalommal már kegyesebb volt hozzánk az időjárás, kint tudtunk lenni végig. Körbe állva felelevenítettük az apró örömöket, kezeinkkel összegyűjtöttük. A kezeinket széttárva összeérintettük az ujjainkat így alkotva egy végtelen örömforrást, és átadtuk egymásnak az örömöket. Megfogalmaztuk, hogy épp úgy fontos adni, mint kapni. Mindkettő örömforrás. A napsütésben árnyjátékot játszottunk, mindenki láthatta önmagát, a különböző pózokat ahogy beálltak. Kiraktuk a csoportunk jelképét és egyben az elsőhelyen szereplő örömöt a MOSOLYt.
A megküzdési stratégiák ismerete segít a stressz kezelésében, leküzdésében. Ez tanulható, fejleszthető. Nagyon fontos, hogy már a gyerekekkel megismertessük.
A foglalkozásainkat (és azóta a délutáni napközinket) a mélylégzéssel kezdjük. Megtapasztalták ennek a nyugtató hatását. Ezzel hangolódunk rá a tanulásra.
A relaxáció egy új élményt adott a gyerekeknek. Érdekes élménynek nevezték amikor csukott szemmel csak magukra kellett figyelni, nem láthatták mit csinálnak a többiek. Pénteken délutánonként végezzük, ilyenkor a héten átélt legjobb dolgokra gondolunk vissza, ezzel lépünk át a hétvégébe. Egyébként is nagyon szeretnek zenét hallgatni, de ez a megnyugtató relaxációs, halk zene nagyon jó hatással van ránk.
A haj-szeretet nagyon tetszett a gyerekeknek. ki is tudták próbálni, milyen nehéz a hosszú hajjal bánni. A fiúk lelkesen vetették magukat bele a fodrászkodásba.
A katonai gyakorlatok során megtapasztalhatták milyen fontos az egymásra figyelés, kooperáció a sikeres feladat végrehajtásához. A csoportunkban a lányok sem akartak kimaradni, örömmel vetették bele magukat a katonáskodásba. Kint és a teremben is gyakorlatoztunk. Mindenki voltközlegény és tábornok is. Így megtapasztalhatták milyen felelősséggel jár az irányítás. A gyakorlatok végén megbeszéltük, hogy a legfontosabb az egymásra odafigyelés, egymás segítése, közös munka volt. Ezután a fiúk tartottak egy kis harci bemutatót, építettek tankokat, gépeket legóból.
Kicsit huszárkodtunk is, készítettük a március 15-i ünnepre dekorációt.
Nagyon tartalmasan telt a február. Összegyűjtöttünk néhány a gyerekek által alkalmazott megküzdési stratégiát (nem is gondolták, hogy ők ezeket alkalmazzák), ami a mindennapokban hasznosak lehetnek gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt: relaxáció; biciklizés; lassú és mély lélegzetek; zenehallgatás; rajzolás; gyurmázás; játék a háziállatunkkal; segítség kérése; éneklés; táncolás; olvasás; séta; futás; játék a barátokkal; igyunk teát; beszélgetés akiben megbízunk; építés (legóval, építőkockával, kártyával…); lufifújás és elengedés;