A tanév utolsó boldogságóráját ebben a tanévben is arra használtuk fel, hogy végiggondoljuk a tanév során végzett munkánkat. Annak ellenére, hogy a gyerekek sokat nőttek, változtak, most is sok örömet, boldogságot jelentettek nekünk a boldogságórák, így szeretnénk ezt folytatni a továbbiakban is.
A relaxáció és a hónap dala eléneklése után felidéztük, hogy milyen témákat érintettünk a tanév során. A gyerekek végiggondolták, hogy milyen történetekre, játékos feladatokra emlékeznek egy-egy témakörből. Most is eljátszottuk a dobókockás játékot, melyben be kellett fejezniük a megkezdett mondatokat. Örömmel láttam, hogy a megbeszélt témák során a boldogság fenntartására való képességük ebben a tanévben tovább fejlődött.
Kértem a tanulókat, hogy készítsenek egy-egy rajzot, melyre boldogan, örömmel tekintenek, majd ezekből a rajzokból készítettem egy számítógépes montázst. A tanórát most is meditációval zártuk.
Boldogságóra Alapprogram
Májusi boldogságóránkat a szokásos relaxáció után a hónap dalának eléneklésével kezdtük.
Ezután elővettük a tavaly készült rajzainkat, melyek alapján megbeszéltük, hogy a rajta szereplő sportág hogyan hat az ember testi és lelki fejlődésére. Minden tanuló emlékezett a Down-szindrómás fiú történetére, akiből óriási akaraterejének köszönhetően bajnok lett.
Az óra jelentős részében óriásplakátot készítettünk az egészséges táplálkozásról. Az egészséges táplálkozás alapját nem a tiltás, hanem az élelmiszerek helyes megválasztása és azok megfelelő arányokban való fogyasztása jelenti. A plakátot elhelyeztük iskolánk faliújságán, és később örömmel láttuk, hogy iskolatársaink nézegették, tanulmányozták azt.
Azok a tanulók, akik rendszeresen sportolnak, elmesélték, hogy az elmúlt évben milyen eredményeket értek el, majd az órát meditációval zártuk.
Az áprilisi boldogságórát „Az izom feszülésének és ellazulásának tudatosítása” relaxációs gyakorlattal kezdtük, majd elénekeltük a hónap dalát. Felidéztük a tavalyi évben megismert „A megbocsátás jele” című történetet. A tanulók emlékeikben kerestek olyan szituációt, mikor valakit megbántottak, és megbeszéltük a megbocsátás lépcsőfokait is.
A konkrét szituációkhoz néhány soros levelet is írtak, akinek belefért az idejébe, kisebb illusztrációt is készített a szereplőkről.
Ezután azt a feladatot kapták tanulóim, hogy értelmezzék az alábbi mondatokat:
Szabadítsd fel magad a harag terhe alól!
Tedd le végre a mázsás súlyokat, amiket cipelsz!
Tapasztald meg a megbocsátás felszabadító erejét az életed minden területén!
Az óra végén meditáció következett.
Márciusban a boldogságóra eleji relaxáció és a hónap dalának eléneklése után kértem a gyerekeket, hogy most ne csak írjanak az apró örömökről, hanem rajzban is örökítsék meg azokat a dolgokat, eseményeket, melyek boldoggá teszik őket.
Megismerkedtünk Reményik Sándor Csendes csodák című versével, melynek megbeszélése során értelmeztük az apró örömök megjelenését a versben.
A tankönyvben lévő táblázat alapján a gyerekek is elkészítették örömtáblázatukat. A Jó befogadása gyakorlathoz Bagdi Bella zenés meditációját használtuk. Házi feladatként az elkezdett örömtáblázat kiegészítését kapták a gyerekek.
A februári boldogságóránkat a hónap dalával kezdtük, mert az éneklés az egyik leghatékonyabb feszültségoldó technika. A gyerekek felidézték a tavalyi történeten keresztül, hogy milyen fontos az ember életében a megküzdés, mert a boldogság fenntartása attól függ, hogyan küzdünk meg fájdalmas élményeinkkel. Arra is emlékeztek, hogy mit jelent a problémaközpontú és az érzelemközpontú megközelítés.
A tanulók azt a feladatot kapták, hogy soroljanak fel 21 tevékenységet, melytől boldognak érzik magukat. A csoportos megbeszélés során lehetőségük nyílt még jobban megismerni egymást.
Ezután egyénenként összegyűjtötték azokat a félelmeket, amelyek időnként megkeserítik a mindennapokat. Megbeszélték, kitől kaphatnak segítséget ezek leküzdéséhez.
Az órát meditációval zártuk, házi feladatként kértem, hogy készítsenek riportot a megküzdésről családtagokkal.
Januárban boldogságóránkat a hónap dalával kezdtük, majd „Beszélgető kör”-rel folytatva visszaemlékeztünk december havi témánkra. Végiggondoltuk, hogy azóta ki milyen jó cselekedeteket tett, mire a legbüszkébb.
A gyerekek összegyűjtötték, hogy kinek milyen céljai vannak hosszabb és rövidebb távon.
Ezeket a célokat leírtuk, és lépésről lépésre kidolgoztuk, számos közbülső konkrét, mérhető és időhöz kötött célra bontottuk.
Megbeszéltük, hogy figyeljük, segítjük egymást a megvalósítás folyamatában.
A folyamat során azokra a jó dolgokra gondolunk, amik akkor történnek velünk, ha elérjük a célunkat.
Végül arra a kérdésre kerestünk választ, hogy ismerünk-e olyan „hősök”-et a környezetünkben, akik elérték a céljaikat? Az órát meditációval zártuk.
A decemberi boldogságóránkat empátiafejlesztő gyakorlattal kezdtük, majd meghallgattuk és közösen elénekeltük a hónap dalát. Átismételtük, hogy mit jelent a jó cselekedet, hétköznapi példákat sorakoztattunk fel arra vonatkozóan, hogy a jó cselekedet nem vész el, egyszer visszatér hozzánk.
A gyerekek meghirdették a „Csalj mosolyt az arcokra!” című versenyt a csoportban. Ezzel a versennyel mindenki nyert, hiszen mosolyt csaltunk egymás arcára. Ezután a tanulók „A jócselekedetek virága”-t ábrázoló rajzot készítettek.
Megbeszéltük, hogy ebben az évben is személyre szabott ajándékokkal készülünk családtagjainknak, barátainknak. A boldogságórát közös karácsonyi énekekkel zártuk.
Novemberben a téma feldolgozását a hónap dalával kezdtük, majd megbeszéltük, hogy mit jelentenek életünkben a társas kapcsolatok.
A gyerekek egy páros játékban mutatták meg, hogy mennyire ismerik egymást. Igaz történet egy barátságról című történet tanulságait fogalmazták meg, majd dramatizálták az elovasott történetet.
A barátság központi témája volt boldogságóránknak. Minden tanuló elmondta a csoport előtt, hogy számára mit jelent a barátság. Közben volt olyan, aki rajzot készített erről. Boldogságóránkat bizalomjátékkal, majd egy jó hangulatú közös dallal zártuk.
Október az optimizmus gyakorlásának hónapja a Boldogságóra programban. Önbizalomerősítő mozgással, nyújtómozgás gyakorlattal kezdtük az órát, majd elénekeltük a hónap dalát.
A gyerekek az előző év tapasztalatai alapján remekül meg tudták fogalmazni, hogy mi a különbség az optimista és a pesszimista ember között. Kérésemre egy szívbe gyűjtötték azokat a gondolatokat, érzéseket, melyekre optimizmusukat építhetik.
Ezután a Keresd meg a 4 bölcs, optimista mondatot a színek alapján! – feladat következett. A gyerekek párban dolgoztak, egy megkezdett mondatot kellett befejezniük optimistán és pesszimistán. Ezután megbeszéltük együtt, ki milyen befejezést talált.
Azt kértem a tanulóktól, hogy otthon készítsenek a számítógépükön egy képet, mely az optimizmus és a pesszimizmus ellentétét mutatja meg.
Az órát meditációval zártuk, továbbra is jókedvűen, optimistán várják tanulóim a következő boldogságórát.
A fenntartható boldogság érdekében folyamatosan tennünk kell, mitha egy számunkra kedves növényt gondoznánk. Az osztály tanulói egy gondozandó növényt színeztek ki. Miközben beszéltünk róla, hogyan tudják a boldogságukat folyamatosan fenntartani.
