💰🎬 Global Money Week✨ PÉNZHÉT ISKOLÁNKBAN ✨💰
Iskolánkban ezen a héten a pénz világába kalandoztunk – játékosan, élményeken keresztül.
A gyerekek megismerkedtek a pénz történetével, megtudták, honnan származik, mire használjuk, és hogyan hozhatunk okos döntéseket a mindennapokban. Beszélgettünk a vásárlásról, a spórolásról, a különböző fizetési módokról, sőt még „pénzverdévé” is alakult az osztály, ahol saját pénzt készítettek.
Ellátogattunk a boltba is, ahol a gyerekek valódi helyzetben próbálhatták ki, hogyan működik a vásárlás – készpénzzel és bankkártyával egyaránt. Megtanulták, hogy nem mindig vehetünk meg mindent, ezért fontos a döntés és a tervezés.
A hét méltó lezárása volt a nyitott óránk, ahol az óvodások is csatlakoztak hozzánk, és a szülők is betekintést nyerhettek a közös munkánkba. A foglalkozást egy szókeresővel indítottuk, amely még a szülőkön is kifogott 😊, majd közösen felidéztük, mit tanultunk a héten a pénzről.
A gyerekek elmondták, hogy a föld nemcsak magokat rejt, hanem kincseket is – aranyat és ezüstöt, amelyekből régen a pénz készült, ma pedig eurót használunk, papírpénzzel és „csörgős pénzzel” fizetünk.
A kisebbek lelkesen gyűjtötték az érméket, míg a nagyobbak különböző értékű pénzösszegeket válogattak, majd egy történeten keresztül – Boróka és Palkó kalandján – azt is megtapasztalták, hogy a mindennapokban hogyan hozunk döntéseket vásárláskor. Bevásárlólistát készítettek, kiszámolták a termékek árát, és közösen összehasonlítottuk, ki költött többet és ki tudott spórolni.
A játékos feladatok során arra is rájöttünk, hogy az adakozás jó dolog, és boldogságot, szeretetet, szerelmet, barátságot, egészséget pénzért nem tudunk venni.
A foglalkozás végén megszületett a közös gondolatunk:
✨ A pénz nem boldogít… de gondolkodni megtanít.
A Boldogság Világnapja alkalmából ezt követően gyermekeink „BÓK- szivecskékkel” lepték meg anyukát, apukát, nagymamát, nagypapát – kedves szavakkal, mosollyal és figyelmességgel.
💛 Mert egy jó szó semmibe sem kerül… mégis nagyon sokat ad.

„Mi más lenne az öröm, mint örömet szerezni?” – George Gordon Noel Byron

A március hónap az apró örömökről szólt.
Beszélgettünk az apró örömök jelentőségéről, mennyire fontos észrevenni a körülöttünk levő világban az apró örömöket. Séta közben a természet megfigyelése, az emberek arca, amikor mosolygunk rájuk. A járdára felírt apró üzenetek, rajzok, amik mosolyt csaltak az emberek arcára. Az iskolai apró örömök, amik körbevesznek bennünket, csak a rohanó világban nem vesszük észre. A hónap dalát is meghallgattuk, míg rajzoltak a gyerekek.
Képzeletben ellátogattunk az Apró örömök boltjába is, kinek mi okozna örömet.
Megismerkedtek az Öröm forrása című történettel is, ami után képzelebeli utazást tettünk az Öröm-forrásához. Ellazultak, fantáziálhattak, hogyan néz ki a forrás.
Elkészítettük az Örömkereső nagyítót, amivel az udvaron és a tanteremeben kereshettek apró örömöket.
Igyekeztem bővíteni az ismereteiket arról, hogy az apró örömök mindenhol ott vannak, csak észre kell venni, pozitívan kell gondolkodni. Sajnos, azt tapasztalom, hogy a gyerekek hamar feladják, ha valami nem sikerül. Azt próbálom elérni, hogy törekedjenek a megoldást keresni, a jó dolgokat észrevenni, mielőtt feladják, ha valami nem sikerül. Akkor érünk el ebben kis előrelépést, amikor a gyerekek egymást erősítik, hogy sikerülni fog, illetve együtt örülnek, ha a gyengébb képességű tanuló jó eredményt ér el, önmagához képest.
„A tiszta gyermeki öröm olyan, mint az áradó fény, átragad azokra, akik nyitott szívvel fogadják.”

Az „Apró örömök” témája ebben az időszakban különösen közel állt hozzánk, hiszen az elmúlt hetekben sok olyan élményben volt részünk, amelyek mind hozzájárultak mindennapjaink boldogságához.
Közös élményként éltük meg az egri kirándulást, ahol színházban jártunk. A gyerekek nagy örömmel nézték meg A csillagszemű juhász című mesejátékot, amely nemcsak szórakoztató, hanem tanulságos élményt is nyújtott számukra.
Március 11-én iskolánk életében jelentős eseményen vettünk részt: az új épületszárny alapkőletételi ünnepségén. Az időkapszulába mi is készítettünk az utókor számár egy kedves üzenetet, amit a gyerekek terveztek meg. Külön büszkeség volt számunkra, hogy osztályunkból két tanuló is verssel szerepelt az ünnepségen, méltó módon képviselve közösségünket.
A Happy-hét programjai során a vízfogyasztás fontosságával ismerkedtünk. Játékos feladatok, közös kihívások, tudatosság és víz, víz, víz minden formában.
Március 20-ra a Boldogság Világnapja alkalmából a gyerekek BÓK kártyákat készítettek, melyeken kedves, bátorító üzeneteket fogalmaztak meg. Ezeket nemcsak egymásnak adták át, hanem kiléptünk az iskola falai közül is: a város több pontján helyeztünk el ilyen apró üzeneteket, hogy mosolyt csaljunk mások arcára. Külön öröm volt számunkra, hogy adhattunk az idősek otthonában élőknek és gondozóiknak, az iskolába készülő óvodásoknak, a polgármesteri hivatal dolgozóinak is. A gyerekek így megtapasztalhatták az adás örömét és azt, hogy egy kedves szó, mondat, rajz milyen sokat jelenthet mások számára.
A hónap zárásaként egy igazán különleges közös esemény történt.
Januárban azt a célt fogalmazták meg a gyerekek a Boldogságórán, hogy nagyon szeretnének az iskola udvarára magaságyást. Lépésről lépésre meg is tervezték a folyamatot. A tervek pedig kezdtek valósággá válni. Igazgatói engedély, egyeztetés a kertbarátokkal, magaságyáshoz szükséges eszközök, termőföld beszerzése.
És eljött a várva-várt nap, amikor Kertbarát Kör tagjainak segítségével magaságyást alakítottunk ki az iskola udvarán.
A gyerekek lelkesen dolgoztak, közben megtapasztalták az együttműködés örömét, valamint a környezettudatos gondolkodás fontosságát is. A magok bekerültek a földbe, a gondozásuk elkezdődött.
A munka után pedig jöhetett a megérdemelt játék! A föld szállításához használt két taliga varázsütésre egy szuper járgánnyá változott és másfél órán keresztül felváltva tolták egymást, a cseppet sem fáradt gyerekek. Nem is olyan apró öröm volt ez a délelőtti munka és játék!
Ezek az események mind-mind apró örömforrásként jelentek meg a mindennapjainkban. Megerősítették bennünk, hogy a közös élmények, az alkotás, a figyelem egymásra és a környezetünkre mind hozzájárulnak ahhoz, hogy boldogabb, kiegyensúlyozottabb közösséggé váljunk.

A márciusi boldogságórán az élet örömeiről és azok észrevételéről beszélgettünk.
Megkerestük és megfigyeltük a hétköznapokban rejlő apró örömforrásokat, amelyek hozzájárulnak mindennapi boldogságunkhoz. Megállapítottuk, hogy mindenben találhatunk valami kis örömet, ezáltal nyitottabbá válhatunk a világ felé.

Az önszeretet fontosságáról is beszélgettünk. Ráhangolódásként az „Ölelés ereje” játékot játszottuk, amelyet egy nagy, közös ölelés követett. Csomagolópapírra körberajzoltunk egy-egy gyermeket, majd köré ülve megneveztük azt a testrészünket vagy tulajdonságunkat, amit különösen szeretünk magunkban.

Így születtek meg a következő mondatok:

Szeretem a lelkemet, mert különleges vagyok.
Szeretem a szívemet, mert megbocsátó vagyok.
Szeretem a lábamat, mert azzal mindenre képes vagyok.
Szeretem a fülemet, mert azzal meghallom a dicsérő szavakat.

A foglalkozást „Szeretetkörrel” zártuk, ahol mindenki megfogalmazta, mit szeret a legjobban önmagában és a mellette ülőben.