Ebben a hónapban még nagyobb hangsúlyt fektettünk a jó cselekedetekre és az egymásra való odafigyelésre. Karácsony közeledtével egyre hangulatosabbá, meghittebbé váltak a mindennapjaink. Összeszokott csoportként már saját szokásaink, hagyományaink vannak. Sokat beszélgettünk a másokról való gondoskodásról, állatokra is kiterjedve, hiszen eben az időszakban sok-sok állat kerül a háztartásokba és nem sokra rá sajnos menhelyekre. A szívem kertje című mesét elolvastam nekik, kérésükre többször is, mert annyira tetszett nekik, az utána következő kérdésekre pedig nagyon ügyesen válaszolt pár gyermek. A jószívű címet is kihirdettük az utolsó héten, amit úgy lehetett elnyerni, hogy apróságokkal megsegítették egymást és minket felnőtteket is. Nehéz döntés volt, hiszen annyira igyekeztek többen is, hogy úgy döntöttem, hogy ezt állandóra bevezetem a csoportunkba, minden hónapban el lehet nyerni a címet. A kislányok szerették volna megajándékozni egymást is, így rajzoltak egymásnak csodás karácsonyi rajzokat, amit utána odaadtak egymásnak és természetesen senki sem maradt szép mű nélkül. Nagyon jó volt ezt a témát is körbejárni, új ötletekkel gazdagodhattam, mellyel a jövőben hatékonyabban tudok dolgozni, illetve továbbfejleszteni is tudom azokat.
Boldogságóra Alapprogram
Ebben a hónapban még nagyobb hangsúlyt fektettünk a jó cselekedetekre és az egymásra való odafigyelésre. Karácsony közeledtével egyre hangulatosabbá, meghittebbé váltak a mindennapjaink. Összeszokott csoportként már saját szokásaink, hagyományaink vannak. Sokat beszélgettünk a másokról való gondoskodásról, állatokra is kiterjedve, hiszen eben az időszakban sok-sok állat kerül a háztartásokba és nem sokra rá sajnos menhelyekre. A szívem kertje című mesét elolvastam nekik, kérésükre többször is, mert annyira tetszett nekik, az utána következő kérdésekre pedig nagyon ügyesen válaszolt pár gyermek. A jószívű címet is kihirdettük az utolsó héten, amit úgy lehetett elnyerni, hogy apróságokkal megsegítették egymást és minket felnőtteket is. Nehéz döntés volt, hiszen annyira igyekeztek többen is, hogy úgy döntöttem, hogy ezt állandóra bevezetem a csoportunkba, minden hónapban el lehet nyerni a címet. A kislányok szerették volna megajándékozni egymást is, így rajzoltak egymásnak csodás karácsonyi rajzokat, amit utána odaadtak egymásnak és természetesen senki sem maradt szép mű nélkül. Nagyon jó volt ezt a témát is körbejárni, új ötletekkel gazdagodhattam, mellyel a jövőben hatékonyabban tudok dolgozni, illetve továbbfejleszteni is tudom azokat.
Szent Gellért Katolikus Álltalános Iskola és Gimnázium
4.o.
Jobb vele a világ képeslap
December: A boldogító jócselekedetek
A decemberünk csodálatos, érzelmekben gazdag hangulatban telt. Nemcsak az én, hanem a gyerekek szívéhez is közelállt a jó cselekedetek gyakorlása. Hatalmas volt mindvégig a cselekvési kedv. Jobbnál, jobb ötleteik voltak. Nagyon sok gyakorlatot, feladatot oldottunk meg.
A boldog várakozás, az egymásra figyelés, a jó tett öröme jellemezte a Boldogságórákat.
Meghallgattuk Erdős Sándor meséjét „Egérke új házáról”. Megbeszéltük, hogy a mese hogyan kapcsolódik a jó cselekedetekhez. Varró Dániel meséjéről kiscsoportban képregényt készítettek a gyerekek.
„Valódi jótett” címmel, színezőt kaptak a hónap témájához. „Titkos segítő” játékot játszottunk, majd felsoroltuk és megrajzoltuk, hogy („Mire lesz szükséged a jó cselekedethez”) plakátot.
Voltak „befejezetlen mondatok” és készítettünk „szeretetláncot”. Feldíszítettük a „MI karácsonyfánkat”. A díszekre olyan értékek kerültek, mint mosoly, ölelés, kedvesség, önzetlenség, segítőkészség, meghallgatás, békesség, megértés.
Bekapcsolódtunk a „Mosoly manók adománygyűjtő programba”.
A Szupererő kártyával is megismerkedtünk.
Az ünnepre való készülődést megható módon zártuk az „angyalkás” játékkal. Mindenki kapott egy mézesbábot valakitől.
A csoport valamennyi résztvevője jól érezte magát a foglalkozásokon.
Úgy értékelem, hogy sokat javult a gyerekek egymáshoz való viszonya és pozitívan alakult a tanár- diák viszony is.
Mindezekért hála és köszönet a Boldogságóra program alkotóinak!
Bevezető beszélgetésünk során a decemberi hónap ünnepeit vettük sorra. A kedvesség, nagylelkűség, jószívűség fogalmait körbejárva a feladat 4 mondatát ismerték meg, majd kezdődött az ötletelés.
A decemberi foglalkozást a relaxáció követően azzal kezdtük, hogy a földre ragasztott „fenyőfa” köré ültünk. Arról beszélgettünk,hogy mit jelent nekünk a Karácsony, ki mit szeretne kapni, és hogy vajon melyik okoz nagyobb örömet, ha ajándékot kapunk, vagy ha adunk. Mivel tudjuk egymást megajándékozni? Hogyan tudunk jót tenni másokkal? Hogyan tudunk segíteni másokon?
A témára hangolódó beszélgetést követően mesével dolgoztuk fel a témát, majd különböző szituációs játékokat játszottunk el a nagyobb gyerekekkel.
A foglalkozás zárása ez alkalommal is a lépcsőn való továbbhaladás volt, majd elénekeltük a Boldog vagyok című dalt.
Novemberben a társas kapcsolatok ápolása témakörrel foglalkoztunk. Nagyon örültem ennek a témának, mert nagyon fontosnak tartom az óvodai csoportunkban kialalult barátságok ápolását.
A foglalkozást most is relaxációval kezdtük, és meghallgattuk, majd elénekeltük a Ha Boldog vagy mutasd meg mindenkinek című dalt. Ezt követően megkerdeztük egymástól, hogy ki hogy érzi magát. A temafeldolgozás most is mese segítségével valósult meg, majd elővettük Boldog Blanka és Szomorú Szilárd képét, és szituációs játékot játszottunk. Megbeszéltük, hogy ki hogy vigasztalná meg Szilárdot,mit tennénk hasonló helyzetben. A foglalkozás zárásaként elkészítettük a csoportunk barátságláncát úgy, hogy egy nagy méretű papírra tenyér lenyomatokat helyeztünk el úgy, hogy kapcsolódjanak egymáshoz, ezzel jelezve a baráti kapcsolatokat.
Október hónapban az optimizmussal foglalkoztunk a gyerekekkel. Eleinte aggodalommal töltött el, hogy hogy fogják a gyerekek megerteni ennek a szónak a jelentését, de nagyon ügyesek voltak, és hamar ráérteztek az optimizmus jelentésére.
A foglalkozást relaxációval kezdtük, majd Szomorú Szilárd és Boldog Blanka következett. Két csapatra osztottam a gyerekeket, és a Boldog csapat feladata volt, hogy jó kedvre derítse a szomorú gyerekeket. Nagyon tetszett a gyerekeknek ez a játék, csak kevés ideig tudták eljátszani a szomorúságukat. Ezután elmeséltem nekik Tódi törpe történetét, majd mi is felvettük a varázsszemüveget, és a varázstükörbe nézve mindenki elmondta, hogy milyen jó tulajdonságaink vannak. Egymásnak is segítettünk megfogalmazni a bennünk rejlő pozitív értékeket. A foglalkozás végén szintet léptünk a boldogság várába vezető lépcsőfokon.
Október hónapban az optimizmussal foglalkoztunk a gyerekekkel. Eleinte aggodalommal töltött el, hogy hogy fogják a gyerekek megerteni ennek a szónak a jelentését, de nagyon ügyesek voltak, és hamar ráérteztek az optimizmus jelentésére.
A foglalkozást relaxációval kezdtük, majd Szomorú Szilárd és Boldog Blanka következett. Két csapatra osztottam a gyerekeket, és a Boldog csapat feladata volt, hogy jó kedvre derítse a szomorú gyerekeket. Nagyon tetszett a gyerekeknek ez a játék, csak kevés ideig tudták eljátszani a szomorúságukat. Ezután elmeséltem nekik Tódi törpe történetét, majd mi is felvettük a varázsszemüveget, és a varázstükörbe nézve mindenki elmondta, hogy milyen jó tulajdonságaink vannak. Egymásnak is segítettünk megfogalmazni a bennünk rejlő pozitív értékeket. A foglalkozás végén szintet léptünk a boldogság várába vezető lépcsőfokon.
