Madarak és Fák napjàra rajzoltunk,megbeszéltük az erdők fontosságát ,a madarak élőhelyét,jelentőségét.
Boldogságóra Alapprogram
Marcali Noszlopy Gáspár Általános és Alapfokú Művészeti Iskola
Bocsánatkérő kártya készítése
A gyermekek elkészítették saját bocsánatkérő kártyáikat – volt, aki több darabot is –, és közben megtapasztalták, hogy ez a kedves gesztus milyen sokat segíthet a megbocsátás folyamatában, valamint a belső feszültségek oldásában.
Az óra ismét rámutatott arra, hogy a megbocsátás tanulható, és hogy egy apró, kézzel készített figyelmesség is képes elindítani a gyógyulás folyamatát bennünk.
Az osztály közösen kiválasztott egy témát, a környezetvédelem, fenntarthatóság jegyében. Erdeink védelmében való felszólalást választottuk.
Átbeszéltük, mért fontosak erdeink védelme, milyen problémák, károkozások fordulnak elő és állnak fenn. Mire kell figyelni, figyelmeztetni az embereket, hogy ne okozzunk több kárt az erdeinkben. Figyelemfelkeltő plakátokat készítettünk arról, hogyan és mit tehetünk az adott probléma ellen.
A rövid és hosszútávú célok közötti különbégről beszéltünk. Mért jó, ha kitűzünk magunk elé célokat? Hogyan tudjuk elérni céljainkat?
Mivel 7. évfolyamban már fontos téma a továbbtanulás, ezzel kapcsolatos célokat fogalmaztunk meg, illetve későbbi életcélokat.
A célok kitűzése után, az eléréshez vezető utat kellett vizualizálni a gyerekeknek egy saját készítésű térképpel.
Átbeszéltük, milyen dolgokat tehetünk azért, hogy a környezetünkben élőket, családtagokat, barátokat segítsük. Milyen érzés jót cselekedni, és jót kapni?
A kedvességgel általában párosul a elfogadás és megértés is. Jobbkedvűek leszünk, ha jót cselekedünk.
Karácsonyi angyalkát játszottunk az osztállyal. Mindenki húzott egy nevet a kalapból (titkos húzás) és az volt a feladat: tegyél valami kedveset jót az illetővel. Később tippelni kellet ki-kinek az angyala volt.
Kik azok az emberek akikkel életünkben kapcsolatba kerülünk egészen kicsi korunk óta. Mitől lesz egy-egy kapcsolat fontosabb, mint másik, melyek a legfontosabb kötődések. A barátságról beszélgettünk. A gyerekek történeteket meséltek, hogyan találkoztak és miként alakultak ki a baráti kapcsolataik. Szívesen rajzoltak karikatúrát egymásról, jó hangulatú óra volt.
Báthory István Általános Iskola
A veszprémi Báthory Iskola szakmai napjának tv-s összefoglalója
A Boldogságóra keretében a megbocsátás gyakorlásával foglalkoztunk, amely segíti a gyerekeket abban, hogy felismerjék és kezelni tudják a konfliktushelyzeteket, valamint elengedjék a negatív érzéseket. Beszélgettünk arról, mit jelent megbocsátani, és hogy ez nem a hibák elfogadását, hanem az újrakezdés lehetőségét jelenti. A téma feldolgozása során a Föld napjához is kapcsolódtunk: közösen gondolkodtunk arról, hogyan „bántja” az emberiség a bolygónkat, és mit tehetünk azért, hogy változtassunk ezen. A gyerekek megértették, hogy ahogyan egymásnak is adhatunk új esélyt, úgy a Föld megóvásáért is felelősek vagyunk, és apró tetteinkkel mi magunk is hozzájárulhatunk egy élhetőbb jövőhöz.
Április hónapban a megbocsátás gyakorlása volt a Boldogságórák témája. A havi foglalkozások során a gyerekekkel arról beszélgettünk, hogyan tudjuk elengedni a haragot, feldolgozni a sérelmeket és újra békét találni önmagunkban és kapcsolatainkban.
A Boldogságórát közös beszélgetéssel kezdtük. Megfogalmaztuk, hogy amikor haragszunk valakire, az olyan, mintha sötét felhő takarná el a napot. Szomorúbbnak, nehezebbnek érezzük a szívünket, és ilyenkor nehezebb örülni a jó dolgoknak is. Innen kapcsolódtunk az Űrhajózás világnapjához. Az űrhajót a megbocsátás jelképének tekintettük, amely felemel minket a sötét felhők fölé, ahol újra megláthatjuk a fényt. A gyerekek saját űrhajót rajzoltak, amelybe beleírták azokat a félelmeiket, haragjaikat, bánataikat vagy sérelmeiket, amelyeket szeretnének elengedni. Miután elkészültek a rajzok, közösen „kilőttük” az űrbe ezeket a negatív érzéseket. A gyakorlat nagyon megható és felszabadító élmény volt mindenki számára. Egyik órán olvastunk Bolygó kapitány történeteiből is. Az erdő- és vízszennyezés kapcsán a felelősségvállalás fontosságáról beszélgettünk. A gyerekek megfogalmazták, hogy nemcsak egymásra, hanem a környezetünkre is vigyáznunk kell. Közösen gyűjtöttünk ötleteket arra, hogyan tudunk jobban odafigyelni a természetre és egymás érzéseire. (Vizuális kultúra órán plakátot készítettünk a Föld napja alkalmából, melyre lerajzoltuk, hogy mit tehetünk Földünk védelmében.) Elolvastuk a Hétfejű sárkány című történetet is. A mese kapcsán arról beszélgettünk, vajon mit jelképezhet a sárkány. A gyerekek hamar felismerték, hogy a sárkány lehet a bennünk élő harag, félelem vagy szomorúság szimbóluma is. Megfogalmazták, hogy amikor valaki lelki problémával küzd, könnyebben „tüzet okád”, vagyis megbánthat másokat. Közösen gondolkodtunk azon, hogyan tudjuk megszelídíteni a bennünk élő sárkányt. A gyerekek szerint segíthet a beszélgetés, az ölelés, a türelem, a játék, a rajzolás vagy az, ha elmondjuk valakinek a problémánkat. Arról is beszélgettünk, hogyan tudjuk „kibékíteni” a sárkány mind a hét fejét, vagyis hogyan tudunk egyszerre figyelni érzéseinkre, gondolatainkra és kapcsolatainkra.
A Költészet napja alkalmából szavalóversenyen 4 tanuló vett részt. Az iskolában többször szavalták el a gyerekek társaiknak a verseiket, hogy gyakoroljanak. Beszélgettünk arról, hogy a versek hogyan segíthetnek érzéseink megfogalmazásában és a lelkünk megnyugtatásában. A gyerekek büszkén meséltek a szereplés élményéről és egymást is bátorították.
Egy másik foglalkozáson egy eltört edény történetéből indultunk ki. Megbeszéltük, hogy ha egy tárgy eltörik, nem feltétlenül kell kidobni. Adhatunk neki új életet, és a törések akár még különlegesebbé is tehetik. Ezt összekapcsoltuk az emberi hibákkal és sérülésekkel. A gyerekek megértették, hogy a hibáinkat nem kell szégyellni vagy tagadni, hiszen ezekből tanulunk és fejlődünk általuk. Bocsánatkérő kártyákat készítettünk, amelyekre kedves üzeneteket, rajzokat és jókívánságokat írtak. Többen elmesélték, hogy már át is adták valakinek a kártyát, akivel korábban konfliktusuk volt. Sokat beszélgettünk az önmagunkkal való együttérzésről is. Megfogalmaztuk, mennyire fontos, hogyan beszéljünk saját magunkról. Megtanultuk, hogy ne mondjuk magunkra azt, hogy „béna vagyok” vagy „ügyetlen vagyok”. Ehelyett próbáljuk azt mondani: „Most nem sikerült, de legközelebb igyekezni fogok, hogy sikerüljön.” A gyerekek példákat mondtak arra is, mikor voltak csalódottak önmagukban, és hogyan tudtak mégis továbblépni. Beszélgettünk arról, hogy mindenki hibázik, megbotlik néha, és fontos, hogy adjunk egymásnak új esélyt. Kiemeltük, hogy a bosszú helyett a jószándék, a türelem és a nagylelkűség visz előre minket. Közösen végiggondoltuk, kire és miért neheztelünk. A gyerekek megosztották, hogyan sikerült már kibékülniük valakivel, illetve milyen módszerek segíthetnek a megbékélésben. Többen említették, hogy jó érzés kimondani a bocsánatkérést, még ha elsőre nehéz is. A sérelmek elengedésére játékos gyakorlatokat is kipróbáltunk. Kavicseldobással, képzeletbeli lufik elengedésével és buborékfújással szimbolikusan elengedtük a rossz érzéseket. A gyerekek nagyon élvezték ezeket a feladatokat, és sokan megfogalmazták, hogy könnyebbnek érezték magukat utána. Az óra végén meghallgattuk a Megbocsátás erősségdalát. Összeszedtük azokat az erősségeket, amelyek segíthetnek a megbocsátásban: kedvesség, türelem, bátorság, szeretet, figyelmesség és empátia. Végül megerősítő idézeteket olvastunk, amelyek segítettek a pozitív gondolkodás és az önbizalom erősítésében. A hónap foglalkozásai mély érzéseket mozgattak meg a gyerekekben. Sok őszinte gondolat, személyes élmény és megható beszélgetés született. A tanulók nyitottan, aktívan és együttérzően kapcsolódtak a témához, és sok fontos felismeréssel gazdagodtak a megbocsátás erejéről.
A foglalkozás célja a gyermekek figyelmének felkeltése, mozgásos aktivitásuk ösztönzése, valamint a megbocsátás fogalmának játékos, élményszerű megismertetése volt. A tevékenység egy rövid motivációs játékkal kezdődött, mely során a gyerekek elbújt állatokat kerestek meg a térben. Ez a feladat sikeresen ráhangolta őket a foglalkozásra, miközben fejlődött megfigyelőképességük és figyelmük.
Ezt követően mozgásos mondókák segítségével folytatódott a bevezetés, ahol a gyerekek állatok mozgását utánozták. A közös mozgás örömteli hangulatot teremtett, és elősegítette a csoportkohézió erősödését.
A foglalkozás központi részében a gyerekek egy mesét hallgattak meg a megbocsátás témájában. A mese feldolgozását beszélgetés követte, mely során a pedagógus kérdésekkel segítette a történet megértését, valamint az érzelmek felismerését és megfogalmazását. A gyerekek aktívan bekapcsolódtak, saját élményeiket is megosztották.
A „bocsánat” szó gyakorlása szerepjátékos formában valósult meg. A gyerekek különböző helyzetekben próbálhatták ki a bocsánatkérés módját, ami hozzájárult szociális készségeik fejlődéséhez.
A foglalkozás zárásaként kézműves tevékenységre került sor, mely során a gyerekek Füles mackót készítettek. Az alkotás során lehetőségük nyílt a kreatív önkifejezésre, és munkáikat közösen meg is tekintették.
A foglalkozás során a pedagógus figyelembe vette a különböző képességű gyermekek igényeit, és differenciált feladatadással segítette részvételüket. A tevékenységek változatosak voltak, és biztosították a gyermekek aktív bevonódását.
Összességében a foglalkozás jó hangulatban zajlott, a kitűzött célok megvalósultak, a gyermekek érdeklődése végig fennmaradt.